Difference between revisions of "Synchronous orbit/hu"
m |
(minor correction) |
||
(2 intermediate revisions by the same user not shown) | |||
Line 1: | Line 1: | ||
− | A '''szinkronpálya''' egy keringési pálya melynek keringési periódusa azonos a körülkeringett test forgási periódusával. Az excentricitás és a pályahajlás nem befolyásolja a | + | A '''szinkronpálya [synchronous orbit]''' egy keringési pálya melynek keringési periódusa azonos a körülkeringett test forgási periódusával. Az excentricitás és a pályahajlás nem befolyásolja a fajlagos értékeket, hacsak a pálya nem keresztezheti a légkört vagy a felszínt. A szinkronpályán keringő szatellitek a felszínről figyelve egy [[w:hu:Analemma|analemma]]-görbén mozog. |
− | A '''stacionárius pálya''' egy különleges esete a szinkronpályának, mikor a földről követve a nyomvonala egyetlen pont. Ez azt jelenti, hogy a keringési pálya tökéletes körpálya, azaz excentricitása pontosan 0, és a pályahajlás szöge is pontosan 0°. Ezen a pályán a test mindig az ég ugyanazon pontján marad, és a felszínhez viszonyított sebessége 0. Ez a kommunikáció megkönnyíti, mivel a felszíni antennának nem kell követnie a szatellit relatív mozgását. Mivel lehetetlen tökéletesen beállni a stacionárius pályára, ezért a stacionárius pályán lévő szatellitek is leírnak egy kisebb analemmát. | + | A '''stacionárius pálya [stationary orbit]''' egy különleges esete a szinkronpályának, mikor a földről követve a nyomvonala egyetlen pont. Ez azt jelenti, hogy a keringési pálya tökéletes körpálya, azaz excentricitása pontosan 0, és a pályahajlás szöge is pontosan 0°. Ezen a pályán a test mindig az ég ugyanazon pontján marad, és a felszínhez viszonyított sebessége 0. Ez a kommunikáció megkönnyíti, mivel a felszíni antennának nem kell követnie a szatellit relatív mozgását. Mivel lehetetlen tökéletesen beállni a stacionárius pályára, ezért a stacionárius pályán lévő szatellitek is leírnak egy kisebb analemmát. |
Néhány [[celestial body/hu|égitest]] körül nem lehet szinkronpályára állni, azaz stacionárius pályára sem, mivel a szükséges pályamagasság nagyobb a hatássugárnál. Mivel a nagyon alacsony forgássebesség nagyon magas pályamagasságot eredményez, emiatt egyetlen [[w:hu:Kötött_tengelyforgás|kötött tengelyforgás]]ú [tidally locked] [[moon/hu|hold]]nak sincs szinkronpályája. [[Moho/hu|Moho]] az egyetlen [[planet/hu|bolygó]] amelynek nincs szinkronpályája a nagyon lassú forgása miatt, lévén csak két forgást végez egyetlen keringési ciklus alatt. | Néhány [[celestial body/hu|égitest]] körül nem lehet szinkronpályára állni, azaz stacionárius pályára sem, mivel a szükséges pályamagasság nagyobb a hatássugárnál. Mivel a nagyon alacsony forgássebesség nagyon magas pályamagasságot eredményez, emiatt egyetlen [[w:hu:Kötött_tengelyforgás|kötött tengelyforgás]]ú [tidally locked] [[moon/hu|hold]]nak sincs szinkronpályája. [[Moho/hu|Moho]] az egyetlen [[planet/hu|bolygó]] amelynek nincs szinkronpályája a nagyon lassú forgása miatt, lévén csak két forgást végez egyetlen keringési ciklus alatt. | ||
− | Egy előnye a szinkronpályának hogy több [[payload/hu|rakomány]]t[payload] is pontosan lehet róla célba juttatni egyetlen [[craft/hu|űreszközről]][craft], mivel | + | Egy előnye a szinkronpályának hogy több [[payload/hu|rakomány]]t [payload] is pontosan lehet róla célba juttatni egyetlen [[craft/hu|űreszközről]] [craft], mivel periodikusan mindig ugyanazon pontok felett tartózkodik. Ha a pályának nagy az excentricitása, akkor egy minimális manőverrel el lehet érni a felszínt. Ha a rakományt az távolponton (apoapszison) kioldottuk, lassítottuk, majd sikeresen leszállítottuk az égitestre, a következő távolpontra érkezéskor ugyanezekkel a manőverekkel a következő rakományt az előző közelében tudjuk letenni. |
+ | <span id="Semi-synchronous and similar orbits"></span> | ||
== Fél-szinkron és hasonló pályák == | == Fél-szinkron és hasonló pályák == | ||
Ha a keringési idő hossza fele a forgási időnek, akkor a pályát rendszerint '''fél-szinkron [Semi-synchronous]''' pályának nevezik. A szinkronpálya fél nagytengelyének ismeretében ki lehet számolni a fél-szinkron pálya fél nagytengelyét, mivel a két pálya közti viszony: | Ha a keringési idő hossza fele a forgási időnek, akkor a pályát rendszerint '''fél-szinkron [Semi-synchronous]''' pályának nevezik. A szinkronpálya fél nagytengelyének ismeretében ki lehet számolni a fél-szinkron pálya fél nagytengelyét, mivel a két pálya közti viszony: | ||
Line 13: | Line 14: | ||
:<math>a_\frac{1}{2} = \frac{1}{\sqrt[3]{2^2}} \cdot a_1 = \frac{1}{\sqrt[3]{4}} \cdot a_1</math> | :<math>a_\frac{1}{2} = \frac{1}{\sqrt[3]{2^2}} \cdot a_1 = \frac{1}{\sqrt[3]{4}} \cdot a_1</math> | ||
− | Egy olyan esetében amikor a forgási idő keringési idő egész számú többszöröse, akkor a pontos többszöri célba leszállás szintén lehetséges, viszont ilyenkor minden f-edik körülforgásnál kell indítani a rakományt | + | Egy olyan esetében amikor a forgási idő keringési idő egész számú többszöröse, akkor a pontos többszöri célba leszállás szintén lehetséges, viszont ilyenkor minden f-edik körülforgásnál kell indítani a rakományt a távolpontról (apoapszisról). Ez rendkívül jól jöhet olyan égitestek esetén, melyeknek nincs szinkronpályája, de van fél-szinkron pályája. |
− | + | A valódi világban egy példája a fél-szinkron pályának a [[w:hu:Molnyija-pálya|Molnyija-pálya]]. | |
+ | <span id="Altitudes and semi-major axes"></span> | ||
== Magasságok és fél nagytengelyek == | == Magasságok és fél nagytengelyek == | ||
− | A következő táblázat | + | A következő táblázat tartalmazza az égitestek szinkronpályáinak magasságait még ha az a SoI-n túl vannak is (tört-szinkronpálya számításhoz). A magasság a felszíntől, a fél nagytengely a tömegközéppontól van számítva. |
{| class="wikitable" | {| class="wikitable" | ||
Line 48: | Line 50: | ||
{{StationaryOrbit/Row|Eeloo}} | {{StationaryOrbit/Row|Eeloo}} | ||
|} | |} | ||
− | * † jelzi, hogy a pályamagasság a SOI | + | * † jelzi, hogy a pályamagasság a hatásgömbön (SOI) kívül van |
* ‡ jelzi, hogy a pályamagasság azonos egy másik égitest pályájával | * ‡ jelzi, hogy a pályamagasság azonos egy másik égitest pályájával | ||
Latest revision as of 16:13, 13 July 2014
A szinkronpálya [synchronous orbit] egy keringési pálya melynek keringési periódusa azonos a körülkeringett test forgási periódusával. Az excentricitás és a pályahajlás nem befolyásolja a fajlagos értékeket, hacsak a pálya nem keresztezheti a légkört vagy a felszínt. A szinkronpályán keringő szatellitek a felszínről figyelve egy analemma-görbén mozog.
A stacionárius pálya [stationary orbit] egy különleges esete a szinkronpályának, mikor a földről követve a nyomvonala egyetlen pont. Ez azt jelenti, hogy a keringési pálya tökéletes körpálya, azaz excentricitása pontosan 0, és a pályahajlás szöge is pontosan 0°. Ezen a pályán a test mindig az ég ugyanazon pontján marad, és a felszínhez viszonyított sebessége 0. Ez a kommunikáció megkönnyíti, mivel a felszíni antennának nem kell követnie a szatellit relatív mozgását. Mivel lehetetlen tökéletesen beállni a stacionárius pályára, ezért a stacionárius pályán lévő szatellitek is leírnak egy kisebb analemmát.
Néhány égitest körül nem lehet szinkronpályára állni, azaz stacionárius pályára sem, mivel a szükséges pályamagasság nagyobb a hatássugárnál. Mivel a nagyon alacsony forgássebesség nagyon magas pályamagasságot eredményez, emiatt egyetlen kötött tengelyforgású [tidally locked] holdnak sincs szinkronpályája. Moho az egyetlen bolygó amelynek nincs szinkronpályája a nagyon lassú forgása miatt, lévén csak két forgást végez egyetlen keringési ciklus alatt.
Egy előnye a szinkronpályának hogy több rakományt [payload] is pontosan lehet róla célba juttatni egyetlen űreszközről [craft], mivel periodikusan mindig ugyanazon pontok felett tartózkodik. Ha a pályának nagy az excentricitása, akkor egy minimális manőverrel el lehet érni a felszínt. Ha a rakományt az távolponton (apoapszison) kioldottuk, lassítottuk, majd sikeresen leszállítottuk az égitestre, a következő távolpontra érkezéskor ugyanezekkel a manőverekkel a következő rakományt az előző közelében tudjuk letenni.
Contents
Fél-szinkron és hasonló pályák
Ha a keringési idő hossza fele a forgási időnek, akkor a pályát rendszerint fél-szinkron [Semi-synchronous] pályának nevezik. A szinkronpálya fél nagytengelyének ismeretében ki lehet számolni a fél-szinkron pálya fél nagytengelyét, mivel a két pálya közti viszony:
Az "f" a hányadosa szinkronpálya (a1) és a második pálya (a1/f) keringési idejeinek. Ha a második pálya fél-szinkron akkor a hányados 2:
Egy olyan esetében amikor a forgási idő keringési idő egész számú többszöröse, akkor a pontos többszöri célba leszállás szintén lehetséges, viszont ilyenkor minden f-edik körülforgásnál kell indítani a rakományt a távolpontról (apoapszisról). Ez rendkívül jól jöhet olyan égitestek esetén, melyeknek nincs szinkronpályája, de van fél-szinkron pályája.
A valódi világban egy példája a fél-szinkron pályának a Molnyija-pálya.
Magasságok és fél nagytengelyek
A következő táblázat tartalmazza az égitestek szinkronpályáinak magasságait még ha az a SoI-n túl vannak is (tört-szinkronpálya számításhoz). A magasság a felszíntől, a fél nagytengely a tömegközéppontól van számítva.
Égitest | Szinkronpálya | Fél-szinkron pálya | Kötött tengelyforgás | ||
---|---|---|---|---|---|
Magasság | Fél nagytengely | Magasság | Fél nagytengely | ||
Kerbol | 1 508 045,29 km | 1 769 645,29 km | 853 206,67 km | 1 114 806,67 km | – |
Moho | 18 173,17 km † | 18 423,17 km † | 11 355,87 km † | 11 605,87 km † | Nem |
Eve | 10 328,47 km | 11 028,47 km | 6 247,50 km | 6 947,50 km | Nem |
Gilly | 42,14 km | 55,14 km | 21,73 km | 34,73 km | Nem |
Kerbin | 2 863,33 km | 3 463,33 km | 1 581,76 km | 2 181,76 km | Nem |
Mün (Mun) | 2 970,56 km † | 3 170,56 km † | 1 797,33 km | 1 997,33 km | Igen |
Minmus | 357,94 km | 417,94 km | 203,29 km | 263,29 km | Nem |
Duna | 2 880,00 km ‡ | 3 200,00 km | 1 695,87 km | 2 015,87 km | Nem |
Ike | 1 133,90 km † | 1 263,90 km † | 666,20 km | 796,20 km | Igen |
Dres | 732,24 km | 870,24 km | 410,22 km | 548,22 km | Nem |
Jool | 15 010,46 km | 21 010,46 km | 7 235,76 km | 13 235,76 km | Nem |
Laythe | 4 686,32 km † | 5 186,32 km † | 2 767,18 km | 3 267,18 km | Igen |
Vall | 3 593,20 km † | 3 893,20 km † | 2 152,56 km † | 2 452,56 km † | Igen |
Tylo | 14 157,88 km † | 14 757,88 km † | 8 696,88 km | 9 296,88 km | Igen |
Bop | 2 588,17 km † | 2 653,17 km † | 1 606,39 km † | 1 671,39 km † | Igen |
Pol | 2 415,08 km † | 2 459,08 km † | 1 505,12 km † | 1 549,12 km † | Igen |
Eeloo | 683,69 km | 893,69 km | 352,99 km | 562,99 km | Nem |
- † jelzi, hogy a pályamagasság a hatásgömbön (SOI) kívül van
- ‡ jelzi, hogy a pályamagasság azonos egy másik égitest pályájával
Nap-szinkron pálya
- → Lásd még: Sun-synchronous orbit on Wikipedia
A valódi világban létezik nap-szinkron pálya, amely nem egy szinkronpálya a nap körül. Ez egy pálya a Föld körül, amely forog, űgy úgy tűnik mintha a pálya naphoz képest mindig ugyanott maradna. Mivel felemás gravitációs mezőt igényel, ezért lehetetlen megcsinálni a KSP világában.
Lásd még
- KEO, a stacionárius pálya a Kerbin körül
- Geosynchronous Orbit (Math), némi matek a szinkronpályák számolgatásához
- Synchronous orbit on Wikipedia
- Stationary orbit on Wikipedia
- Geostacionárius pálya a Wikipédián
- Geoszinkron pálya a Wikipédián