Difference between revisions of "Sphere of influence/hu"

From Kerbal Space Program Wiki
Jump to: navigation, search
(finomítás a nyelvezeten)
 
(8 intermediate revisions by the same user not shown)
Line 1: Line 1:
−
A '''hatásgömb avagy hatássugár [sphere of influence]''', rövidítésként '''SOI''', kijelöl egy gömb alakú teret [[celestial body/hu|égitest]] körül, ahol tömegvonzása meghatározóan hat az [[craft/hu|űreszközökre]], vagy akármilyen más testre.
+
A '''hatásgömb''', '''hatássugár''' avagy '''vonzáskör [sphere of influence]''', rövidítésként '''SOI''', kijelöl egy gömb alakú teret [[celestial body/hu|égitest]] körül, ahol tömegvonzása meghatározóan hat az [[craft/hu|űreszközökre]], vagy akármilyen más testre. A hatássugár ennek a gömb alakú térnek, a hatásgömbnek a sugara.
−
A KSP-ben ez a meghatározó lényegében kizárólagost jelent, mert a valódi világban egyszerre több test is jelentős hatást gyakorol a testre.   
+
A KSP-ben ez a meghatározó lényegében kizárólagost jelent, viszont a való világban rendszerint egyszerre több test is jelentős hatást gyakorol a testre.   
  
 
Ez a döntése a Squad játékfejlesztőinek megengedi '''[[w:hu:N-test_probléma|n-test problémát]] [n-body problem] egy test problémává [one-body problem]''' egyszerűsítsék le. Ráadásul a pályagörbéket könnyen előre maghatározhatóvá teszi, így ezt megjelenítve megkönnyíti a játékos számára a pályamódosítások megértését. Bár a [[w:two-body problem|két test probléma]] szintén megoldható, nem használják a [[Kerbal Space Program/hu|Kerbal Space Program]]ban mivel az égitestek keringési pályái nem megváltoztathatóak.
 
Ez a döntése a Squad játékfejlesztőinek megengedi '''[[w:hu:N-test_probléma|n-test problémát]] [n-body problem] egy test problémává [one-body problem]''' egyszerűsítsék le. Ráadásul a pályagörbéket könnyen előre maghatározhatóvá teszi, így ezt megjelenítve megkönnyíti a játékos számára a pályamódosítások megértését. Bár a [[w:two-body problem|két test probléma]] szintén megoldható, nem használják a [[Kerbal Space Program/hu|Kerbal Space Program]]ban mivel az égitestek keringési pályái nem megváltoztathatóak.
  
−
== Egy test probléma ==
+
A következő általános egyenlet írja le egy nagyobb égitest körül keringő kisebb égitest hatássugarát ('''r<sub>SOI</sub>'''):
 +
{{Formula|math code=<math>r_{SOI} = a\left(\frac{m}{M}\right)^{2/5}</math>|where=
 +
*<math>a</math> a nagyobb test körül keringő kisebb test pályájának [[semi-major axis/hu|fél nagytengelye]].
 +
*<math>m</math> és <math>M</math> a kisebb és a nagyobb égitest tömegei - illetve ezek viszonyai.
 +
}}
 +
 
 +
== <span id="One-body problem">Egy test probléma</span> [One-body problem] ==
 
A [[Kerbal Space Program/hu|Kerbal Space Program]] a [[Kerbol System/hu|Kerbol Rendszer]] minden [[celestial body/hu|égitest]] köré definiál egy gömb alakú teret, amelynek a sugarán belül lévő testekre kizárólag az az egyetlen égitest tömegvonzása érvényesül. A mozgás pályagörbéje majdnem teljesen előre kiszámítható.
 
A [[Kerbal Space Program/hu|Kerbal Space Program]] a [[Kerbol System/hu|Kerbol Rendszer]] minden [[celestial body/hu|égitest]] köré definiál egy gömb alakú teret, amelynek a sugarán belül lévő testekre kizárólag az az egyetlen égitest tömegvonzása érvényesül. A mozgás pályagörbéje majdnem teljesen előre kiszámítható.
−
Minden hatásgömb egy hierachiában van hogy egy testről pontosan meghatározható legyen, hogy melyik hatásgömbben tartózkodik. A hierarchia a legkisebbtől a a legnagyobbig tart. Azaz [[moon/hu|hold]]ak, aztán [[planet/hu|bolygó]]k or [[dwarf planet/hu|törpe bolygó]]k, és végül a csillag a [[Kerbol/hu|Kerbol]] hatásgömbje. A legalacsonyabb rendű égitest az, amelyiknek a hatásgömbje érvényesül,már ha a test belül van ezen.  
+
Minden hatásgömb egy hierarchiában van hogy egy testről pontosan meghatározható legyen, hogy melyik hatásgömbben tartózkodik. A hierarchia a legkisebbtől a a legnagyobbig tart. Azaz [[moon/hu|hold]]ak, aztán [[planet/hu|bolygó]]k vagy [[dwarf planet/hu|törpe bolygó]]k, és végül a csillag a [[Kerbol/hu|Kerbol]] hatásgömbje. A legalacsonyabb rendű égitest az, amelyiknek a hatásgömbje érvényesül,már ha a test belül van ezen.  
 
Ez egy adott test szempontjából három esetet tételez fel:
 
Ez egy adott test szempontjából három esetet tételez fel:
 
# Ha egy hold hatássugarán belül van, a bolygója és a Kerbol tömegvonzása figyelmen kívül van hagyva.
 
# Ha egy hold hatássugarán belül van, a bolygója és a Kerbol tömegvonzása figyelmen kívül van hagyva.
−
# Ha egy bolygó hatássugarán belül van, de egyik holdjának sincs a hatássugarában, a hodjainak és a Kerbol tömegvonzása figyelmen kívül van hagyva.
+
# Ha egy bolygó hatássugarán belül van, de egyik holdjának sincs a hatássugarában, a holdjainak és a Kerbol tömegvonzása figyelmen kívül van hagyva.
 
# Ha nincs egy bolygó vagy hold hatássugarában, akkor csak a Kerbol tömegvonzása fog érvényesülni.  
 
# Ha nincs egy bolygó vagy hold hatássugarában, akkor csak a Kerbol tömegvonzása fog érvényesülni.  
−
Tehát, ez a egyetlen gravitációs hatás model nem túl valósághű, de egyszerűbben játszhatóvá teszi a játékot.
+
Tehát, ez a egyetlen gravitációs hatás modell nem túl valósághű, de egyszerűbben játszhatóvá teszi a játékot.
 
Ráadásul a bolygók és a holdak egy előre meghatározott pályán keringenek, fizikai számításokat nem végeznek rajtuk, erőhatást nem fejtenek ki rajtuk.  
 
Ráadásul a bolygók és a holdak egy előre meghatározott pályán keringenek, fizikai számításokat nem végeznek rajtuk, erőhatást nem fejtenek ki rajtuk.  
  
−
== N-test probléma ==
+
== <span id="N-body problem">N-test probléma</span> [N-body problem] ==
−
Minden [[w:hu:Tömeg|tömeg]]gel rendelkező test kölcsönös vonzerőt fejt ki egymásra, amit [[w:hu:Gravitáció|gravitáció]]nak nevezünk. In reality, gravitational fields are essentially infinite in distance though field strength decreases exponentially with distance. Nevertheless, the attraction effects every object's motion, in essence across the entire universe.
+
Minden [[w:hu:Tömeg|tömeggel]] rendelkező test kölcsönös vonzerőt fejt ki egymásra, amit [[w:hu:Gravitáció|gravitációnak]] nevezünk. A valóságban persze lényegében a gravitációs mezők végtelenig nyúlnak, lévén az erejük a távolság négyzetével arányosan csökken. Emellett bármely test vonzása lényegében az univerzum minden egyes testének mozgására hatással van.
  
−
An prime example of a three-body system is the [[w: en: Lunar theory | Earth-Moon system]] together with the [[w:Sun|Sun]]. Each object in the vicinity is influenced by the attractions of these three celestial bodies, all of which influence trajectories differently as the object moves relative to each. The calculation of such trajectories is very complex; results generally are only approximate. But such calculations had to be handled for the success of the moon landings which inspire much of KSP.
+
Az elsődleges példa a három-test problémára [[w:en:Lunar theory|Föld-Hold Rendszer]] együtt a [[w:hu:Nap|Nap]]. Minden egyes test a láthatáron ennek a három égitestnek a hatása alatt áll, és mindig másként befolyásolják a pályagörbét, ahogy a rajta haladó testnek folyamatosan változik az égitestekhez viszonyított helyzete. Ez a számításokat roppant nehézzé teszi, az eredmények inkább csak becslések lesznek. De az ilyen számításokat kezelni kell, hogy sikeresen holdra szállhassunk, ami nagyban ösztönzi a KSP-t.
  
−
== Two-body problem ==
+
== <span id="two-body problem">Két-test probléma</span> [two-body problem] ==
−
The two-body problem is basically a simplified version of the n-body problem. Each body pair is observed which then orbits around their common center of mass, barycenter. For example a moon would not orbit the center of the planet which would result in a small orbit of the planet.
+
A két-test probléma egy alapjaiban nagyban leegyszerűsített változata a n-test problémának. Minden megfigyelt testpár a közös [[w:hu:Tömegközéppont|tömegközéppont]]ja [barycenter] körül forog. Ha a hold-bolygó rendszer forgásközéppontja nem a bolygó középpontja, ez a bolygó számára egy kisebb keringési pályát okoz. Az ár-apály jelenség már létrejön a két test modell esetén - az egyiket a hold vonzása okozza, a másikat a bolygó keringési pályája.
  
−
== Effects ==
+
== <span id="Effects">Hatások</span> [Effects] ==
−
These simplifications result in particular trajectories, such as [[w:Lagrange point|Lagrange point]]s, not existing in-game.
+
Ezeknek az egyszerűsítések hatására, különösen a pályagörbék esetében, az olyanok, mint a [[w:hu:Lagrange-pont|Lagrange-pontok]], nem léteznek a játékban.
 +
Továbbá, a való világban a mozgáspályáknak simán összeilleszkedő görbületei vannak, mert ezek folytonosan változó hatások határozzák meg, míg az egyszerűsített szimulációban megzavarják a hirtelen változó leírófüggvények, miközben több égitest között haladnak. Ugyan emiatt, a feltételezhetően stabil mozgáspálya egy idő után hirtelen instabillá válhat, és a rajta lévő [[craft/hu|eszköz]] belecsapódik az égitestbe, vagy kirepül a rendszerből. Ez amiatt is lehetséges lenne, mert ilyenkor a játéknak jelezni kéne leírófüggvények változását. Ha ezt nem jelezte elég gyorsan, akkor a test akár át is haladhat a másik test hatásgömbjén úgy, hogy közben nem változtatta meg a leírófüggvényeket, vagy éppen mélyen a másik test hatásgömbjén belül vált át, hibás pályaadatokkal, mivel ezidáig az előző égitest „behatása” alatt volt.  
  
−
Furthermore, trajectories have consistent curvatures because they can not be disturbed by changing amounts of influence while travelling relative to multiple bodies. Otherwise a supposedly stable trajectory could suddenly, after some time, turn out to be unstable and crash a rocket on a celestial body or be catapulted out of the system. This is because the game has to constantly check if which sphere of influence the craft is. If that change is not detected fast enough it might be skipping the change completely and the craft is not entering the sphere of influence. It might as well be deep inside the other sphere of influence which results in incorrect orbital parameters, because the object followed the trajectory around the parent body.
+
== <span id="Trivia">Érdekességek</span> [Trivia] ==
 +
* A [[Mun/hu|Mün]], [[Tylo/hu|Tylo]], [[Vall/hu|Vall]] és a [[Laythe/hu|Laythe]] [[moon/hu|holdak]] esetében a hatássugár kisebb mint a [[synchronous orbit/hu|szinkronpálya]] fél nagytengelye. Emiatt a szinkronpályák ezen holdak körül nem létezhetnek.
 +
* Annak ellenére hogy a minden útvonal egyenletének egzakt megoldása van, a játékban az pályagörbék váratlanul megváltoznak és ''beremegnek''. Ez egy technikai korlátnak a számítógépek [[w:hu:Lebegőpontos_számábrázolás|lebegőpontos számábrázolás]] [floating point] pontatlanságának tudható be.
  
−
== Trivia ==
+
== Galéria ==
−
* For the moons [[Mun]], [[Tylo]], [[Vall]] and [[Laythe]], the SOIs are smaller than the semi-major axes of their [[synchronous orbit]]. Hence, synchronous orbits over these moons are not possible.
 
−
* Despite the exact solvability of all path equations, calculating them in-game gives unexpectedly changing and ''struggling'' trajectories. This is due to the technical limits of inaccuracy with [[w:floating point|floating point]] values in the computer.
 
−
 
 
−
== Gallery ==
 
 
<gallery>
 
<gallery>
 
File: SOI.jpg | A mozgáspálya változása a hatásgömbök(SOI) közötti mozgás során  
 
File: SOI.jpg | A mozgáspálya változása a hatásgömbök(SOI) közötti mozgás során  
 
</gallery>
 
</gallery>
  
−
== See also ==
+
== Lásd még ==
 +
* [[w:hu:N-test_probléma|N-test_probléma]] a Wikipédián
 +
* [[w:hu:Háromtest-probléma|Háromtest-probléma]] a Wikipédián
 
* {{Wikipedia|disambig=astrodynamics}}
 
* {{Wikipedia|disambig=astrodynamics}}
 
* {{Wikipedia|n-body problem}}
 
* {{Wikipedia|n-body problem}}
 
* {{Wikipedia|two-body problem}}
 
* {{Wikipedia|two-body problem}}
 +
 +
[[Category:Physics/hu]]

Latest revision as of 13:50, 10 May 2016

A hatásgömb, hatássugár avagy vonzáskör [sphere of influence], rövidítésként SOI, kijelöl egy gömb alakú teret égitest körül, ahol tömegvonzása meghatározóan hat az űreszközökre, vagy akármilyen más testre. A hatássugár ennek a gömb alakú térnek, a hatásgömbnek a sugara. A KSP-ben ez a meghatározó lényegében kizárólagost jelent, viszont a való világban rendszerint egyszerre több test is jelentős hatást gyakorol a testre.

Ez a döntése a Squad játékfejlesztőinek megengedi n-test problémát [n-body problem] egy test problémává [one-body problem] egyszerűsítsék le. Ráadásul a pályagörbéket könnyen előre maghatározhatóvá teszi, így ezt megjelenítve megkönnyíti a játékos számára a pályamódosítások megértését. Bár a két test probléma szintén megoldható, nem használják a Kerbal Space Programban mivel az égitestek keringési pályái nem megváltoztathatóak.

A következő általános egyenlet írja le egy nagyobb égitest körül keringő kisebb égitest hatássugarát (rSOI):

Ahol:
  • a nagyobb test körül keringő kisebb test pályájának fél nagytengelye.
  • és a kisebb és a nagyobb égitest tömegei - illetve ezek viszonyai.

Egy test probléma [One-body problem]

A Kerbal Space Program a Kerbol Rendszer minden égitest köré definiál egy gömb alakú teret, amelynek a sugarán belül lévő testekre kizárólag az az egyetlen égitest tömegvonzása érvényesül. A mozgás pályagörbéje majdnem teljesen előre kiszámítható. Minden hatásgömb egy hierarchiában van hogy egy testről pontosan meghatározható legyen, hogy melyik hatásgömbben tartózkodik. A hierarchia a legkisebbtől a a legnagyobbig tart. Azaz holdak, aztán bolygók vagy törpe bolygók, és végül a csillag a Kerbol hatásgömbje. A legalacsonyabb rendű égitest az, amelyiknek a hatásgömbje érvényesül,már ha a test belül van ezen. Ez egy adott test szempontjából három esetet tételez fel:

  1. Ha egy hold hatássugarán belül van, a bolygója és a Kerbol tömegvonzása figyelmen kívül van hagyva.
  2. Ha egy bolygó hatássugarán belül van, de egyik holdjának sincs a hatássugarában, a holdjainak és a Kerbol tömegvonzása figyelmen kívül van hagyva.
  3. Ha nincs egy bolygó vagy hold hatássugarában, akkor csak a Kerbol tömegvonzása fog érvényesülni.

Tehát, ez a egyetlen gravitációs hatás modell nem túl valósághű, de egyszerűbben játszhatóvá teszi a játékot. Ráadásul a bolygók és a holdak egy előre meghatározott pályán keringenek, fizikai számításokat nem végeznek rajtuk, erőhatást nem fejtenek ki rajtuk.

N-test probléma [N-body problem]

Minden tömeggel rendelkező test kölcsönös vonzerőt fejt ki egymásra, amit gravitációnak nevezünk. A valóságban persze lényegében a gravitációs mezők végtelenig nyúlnak, lévén az erejük a távolság négyzetével arányosan csökken. Emellett bármely test vonzása lényegében az univerzum minden egyes testének mozgására hatással van.

Az elsődleges példa a három-test problémára Föld-Hold Rendszer együtt a Nap. Minden egyes test a láthatáron ennek a három égitestnek a hatása alatt áll, és mindig másként befolyásolják a pályagörbét, ahogy a rajta haladó testnek folyamatosan változik az égitestekhez viszonyított helyzete. Ez a számításokat roppant nehézzé teszi, az eredmények inkább csak becslések lesznek. De az ilyen számításokat kezelni kell, hogy sikeresen holdra szállhassunk, ami nagyban ösztönzi a KSP-t.

Két-test probléma [two-body problem]

A két-test probléma egy alapjaiban nagyban leegyszerűsített változata a n-test problémának. Minden megfigyelt testpár a közös tömegközéppontja [barycenter] körül forog. Ha a hold-bolygó rendszer forgásközéppontja nem a bolygó középpontja, ez a bolygó számára egy kisebb keringési pályát okoz. Az ár-apály jelenség már létrejön a két test modell esetén - az egyiket a hold vonzása okozza, a másikat a bolygó keringési pályája.

Hatások [Effects]

Ezeknek az egyszerűsítések hatására, különösen a pályagörbék esetében, az olyanok, mint a Lagrange-pontok, nem léteznek a játékban. Továbbá, a való világban a mozgáspályáknak simán összeilleszkedő görbületei vannak, mert ezek folytonosan változó hatások határozzák meg, míg az egyszerűsített szimulációban megzavarják a hirtelen változó leírófüggvények, miközben több égitest között haladnak. Ugyan emiatt, a feltételezhetően stabil mozgáspálya egy idő után hirtelen instabillá válhat, és a rajta lévő eszköz belecsapódik az égitestbe, vagy kirepül a rendszerből. Ez amiatt is lehetséges lenne, mert ilyenkor a játéknak jelezni kéne leírófüggvények változását. Ha ezt nem jelezte elég gyorsan, akkor a test akár át is haladhat a másik test hatásgömbjén úgy, hogy közben nem változtatta meg a leírófüggvényeket, vagy éppen mélyen a másik test hatásgömbjén belül vált át, hibás pályaadatokkal, mivel ezidáig az előző égitest „behatása” alatt volt.

Érdekességek [Trivia]

  • A Mün, Tylo, Vall és a Laythe holdak esetében a hatássugár kisebb mint a szinkronpálya fél nagytengelye. Emiatt a szinkronpályák ezen holdak körül nem létezhetnek.
  • Annak ellenére hogy a minden útvonal egyenletének egzakt megoldása van, a játékban az pályagörbék váratlanul megváltoznak és beremegnek. Ez egy technikai korlátnak a számítógépek lebegőpontos számábrázolás [floating point] pontatlanságának tudható be.

Galéria

  • A mozgáspálya változása a hatásgömbök(SOI) közötti mozgás során

Lásd még

Retrieved from "https://wiki.kerbalspaceprogram.com/index.php?title=Sphere_of_influence/hu&oldid=73115"