Difference between revisions of "Lander/hu"
m (+ikon) |
m (Reverted edits by Rocketing Rudolph (talk) to last revision by NWM) |
||
| (7 intermediate revisions by 2 users not shown) | |||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[File:IconLander.png|left|link=]] | [[File:IconLander.png|left|link=]] | ||
| − | A '''Leszállóegység''' egy olyan [[craft/hu|űreszköz]], amely rendszerint egy nagyobb űrjárműnek azon feladatirányult részegysége ami egy idegen [[celestial body/hu|égitest]] felszínére száll le. Magának az adott égitestnek a [[Kerbol System/Table/hu|főbb tulajdonságai]], elsősorban a felszíni gravitációs gyorsulás és a légkör sűrűsége, döntően | + | A '''Leszállóegység''' egy olyan [[craft/hu|űreszköz]], amely rendszerint egy nagyobb űrjárműnek azon feladatirányult részegysége ami egy idegen [[celestial body/hu|égitest]] felszínére száll le. Magának az adott égitestnek a [[Kerbol System/Table/hu|főbb tulajdonságai]], elsősorban a felszíni gravitációs gyorsulás és a [[atmosphere/hu|légkör]] sűrűsége, döntően behatárolják az adott leszállóegység lehetséges kialakítását. Röviden fogalmazva minden égitest típusnál más kialakítás működik hatékonyan. Ennek megfelelően a leszállóegységek az űreszközök egyik legváltozatosabb és a hatékony szerkezet megtervezéséhez talán legtöbb ismeretet igénylő csoportját alkotják. |
{{clear}} | {{clear}} | ||
==Kialakítás Szempontjai== | ==Kialakítás Szempontjai== | ||
| − | A kialakítás elsődleges - habár gyakran elfelejtett - szempontja, hogy csak leszállni képes, vagy a keringési pályára visszatérni képes egységről van szó. Az egyirányú, csak leszállni képes eszközök vagy egyfajta [[probe/hu|szondák]], vagy egyéb a hátrahagyható (vagy inkább hátrahagyandó) felszerelést visznek a felszínre, amik lehetnek például [[rover/hu|holdjárók]] vagy [[base/hu|állomások]], illetve azok elemei. A visszatérésre képes egységeknél is lehetséges, hogy nem képes újracsatlakozásra - ugyanis megközelítés után a [[kerbonaut/hu|kerbonauták]] akár [[EVA/hu|űrsétával]] is visszalebeghetnek az űrhajóra. Miért is? Mert így a [[docking|csatlakozókapuk]] és az [[RCS/hu|RCS]] mellőzésével tömeget lehet megtakarítani! Lényegében az egyetlen [[command module/hu|kabinból]] és [[parachute/hu|ejtőernyőből]] álló '''visszatérőegység''' is egy végletekig leegyszerűsített, a [[Kerbin/hu|Kerbin]] körülményeire szabott egyirányú leszállóegység. | + | A kialakítás elsődleges - habár gyakran elfelejtett - szempontja, hogy csak leszállni képes, vagy a keringési pályára visszatérni képes egységről van szó. Az egyirányú, csak leszállni képes eszközök vagy egyfajta [[probe/hu|szondák]], vagy egyéb a hátrahagyható (vagy inkább hátrahagyandó) felszerelést visznek a felszínre, amik lehetnek például [[rover/hu|holdjárók]] vagy [[base/hu|állomások]], illetve azok elemei. A visszatérésre képes egységeknél is lehetséges, hogy nem képes újracsatlakozásra - ugyanis megközelítés után a [[kerbonaut/hu|kerbonauták]] akár [[EVA/hu|űrsétával]] is visszalebeghetnek az űrhajóra. Miért is? Mert így a [[docking|csatlakozókapuk]] és az [[RCS/hu|RCS]] mellőzésével tömeget lehet megtakarítani! Lényegében az egyetlen [[command module/hu|kabinból]] és [[parachute/hu|ejtőernyőből]] álló '''visszatérőegység''' is egy végletekig leegyszerűsített, a [[Kerbin/hu|Kerbin]] körülményeire szabott egyirányú leszállóegység. Mindenesetre egy tény: akár leszállásnál, akár felszállásnál - hacsak nem egyirányú légköri ejtőernyős leszállásról van szó, hasznos a magas [[Thrust-to-weight ratio/hu|tolóerő-súly arány]]. |
| + | ====Gravitáció==== | ||
| + | A kialakítás szempontjából a legfontosabb tényező az égitest felszíni nehézségi gyorsulása. A leszállóegység lehet egyfokozatú - így akár többször is felhasználható lehet (lényegében egy helyi [[SSTO/hu|SSTO]]), illetve egyszer-használatos többfokozatú. Az apróbb égitestek lehetőséget adnak arra, hogy a keringési pálya elhagyása után akár több fel- és leszállással fokozatleválasztás nélkül több helyszínen végigszökdécselve hatékonyan feltérképezzük az égitestet. A nagyobb égitesteknél, az egyetlen fokozat már nem kifizetődő, sőt gyakran elkerülhetetlen a többfokozatú kialakítások használata. Mivel az [[launch/hu|induláskor]] a leszállóegységek a [[payload/hu|rakományok]] közt szerepelnek, a többfokozatú leszállóegységeknél még költség szempontjából is hasznosabb lehet - főleg távolabbi célpontoknál - a tömeg-hatékonyabb [[asparagus staging/hu|aszparágusz fokozatkialakítás]] az olcsóbb [[solid rocket booster/hu|szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták]] alkalmazásánál. Célszerűen egy kétfokozatú leszállóegység egy leszálló és egy emelkedő egységet tartalmaz - így a csak leszálláshoz szükséges részek, mint a [[landing leg/hu|leszállólábak]] és az [[parachute/hu|ejtőernyők]] hátrahagyásával hatékonyabb emelkedést lehet elérni. | ||
| + | ====Légkör==== | ||
| + | Szintén fontos tényező a meglátogatandó égitest [[atmosphere/hu|légkörének]] sűrűsége, mivel sűrű légkör esetében szükséges lehet a [[heat shield/hu|hőpazsok használata]] is. Habár ilyenkor lehetőség van [[parachute/hu|ejtőernyőket]], valamint [[A.I.R.B.R.A.K.E.S/hu|légféklapokat]] használni, amely jelentős [[fuel/hu|hajtóanyag]]-megtakarításra ad lehetőséget. Ugyanígy ilyenkor figyelemmel kell lenni a [[engine/hu|hajtómű]] típusára - sok a vákuumban kitűnően működő hajtómű légköri viszonyok közt gazdaságtalanul működik, és nem képes elég tolóerőt termelni - ami a [[drag/hu|légellenálláson]] felül többlet hajtóanyagköltséget jelenthet. | ||
| + | ====Rakomány==== | ||
| + | Természetesen a felépítést nagyban befolyásolja a felszínre juttatandó [[payload/hu|rakomány]] típusa. A leggyakoribb rakomány a [[kerbal/hu|kerbálok]] kisebb csoportja. A kis zöld barátaink számára a pompás [[command module/hu|kabinok]] széles választéka teszi lehetővé a kényelmes utazást, és ezen felül van néhány [[habitation module/hu|személyzeti egység]]. Ezen felül már csak egy megfelelően elhelyzett [[ladder/hu|létrára]] van szükség az utasok ki- és beszállásához. A holdjárók és állomáselemek leszállításakor viszont [[Decoupler and separator/hu|szétválasztókkal]] vagy [[docking/hu|csatlakozókapuk]] segítségével kell biztosítani a leválaszthatóságot. | ||
| + | ====Csatlakozás==== | ||
| + | És utoljára említsük meg a [[ship/hu|űrhajóra]] való csatlakozás módját, mivel a bolygóközi utazáshoz egy nagyobb hordozóegységre van szükségük. A szétválasztók pompásan működhetnek alapesetben, de ha van csatlakozókapu az újracsatlakozáskor a csatlakozókapun keresztül lehetséges a [[fuel transfer/hu|hajtóanyag-átvitel]]. A csatlakozókapuval az összeköttetés az [[strut/hu|összekötőgerendákkal]] tehető merevebbé. Viszont ha a leszállóegységet nem csak többször akarjuk használni, hanem több égitesten is, akkor gondoskodni kell a tömegéhez megfelelően erős csatlakozásról. | ||
| − | A | + | A leszállóegységek általában abban különböznek a különféle [[launch vehicle/hu|hordozóeszközöktől]] vagy az SSTO [[spaceplane/hu|űrrepülőgépektől]], hogy a leszállóegységek rendszerint megtankolva, rakománnyal megrakodva szállnak le a keringési pályáról, és alacsonyabb tömeggel térnek vissza, míg az egyéb eszközök esetén ez rendszerint fordítva van. Természetesen a leszállóegységek képesek lehetnek a felszínen készített hajtóanyag keringési pályára juttatására is. |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
== Galéria == | == Galéria == | ||
| Line 17: | Line 19: | ||
File:Probe on Eve's surface.png | Egy leszállóképes szonda. | File:Probe on Eve's surface.png | Egy leszállóképes szonda. | ||
File:Lander on Mun.png | Egy leszállóegység a Münön. | File:Lander on Mun.png | Egy leszállóegység a Münön. | ||
| − | File:Rover + Skycrane.png| Rover + Skycrane: Egy holdjárót leszállító egy­irányú leszállóegység. | + | File:Apollo-looking-at-kerbin.jpg| Egy Apolló stílusú leszállóegység |
| − | File:Super-Heavy Lander.jpg | Super-Heavy Lander: Egy fajsúlyosabb leszállóegység - kitűnő RCS képességekkel | + | File:Rover + Skycrane.png| [[Rover + Skycrane/hu|Rover + Skycrane]]: Egy holdjárót leszállító egy­irányú leszállóegység. |
| − | File:Two-Stage_Lander.jpg | Two-Stage Lander: Kétfokozatú leszálló­egység | + | File:Small lander on Pol.png|Egy szonda leszállóegység |
| + | File:Parachute_Descent.png|Ejtőenyős leszállás | ||
| + | File:Super-Heavy Lander.jpg | [[Super-Heavy Lander/hu|Super-Heavy Lander]]: Egy fajsúlyosabb leszállóegység - kitűnő RCS képességekkel | ||
| + | File:Two-Stage_Lander.jpg | [[Two-Stage Lander/hu|Two-Stage Lander]]: Kétfokozatú leszálló­egység | ||
</gallery> | </gallery> | ||
[[Category:Craft/hu]] | [[Category:Craft/hu]] | ||
Latest revision as of 18:27, 17 March 2017
A Leszállóegység egy olyan űreszköz, amely rendszerint egy nagyobb űrjárműnek azon feladatirányult részegysége ami egy idegen égitest felszínére száll le. Magának az adott égitestnek a főbb tulajdonságai, elsősorban a felszíni gravitációs gyorsulás és a légkör sűrűsége, döntően behatárolják az adott leszállóegység lehetséges kialakítását. Röviden fogalmazva minden égitest típusnál más kialakítás működik hatékonyan. Ennek megfelelően a leszállóegységek az űreszközök egyik legváltozatosabb és a hatékony szerkezet megtervezéséhez talán legtöbb ismeretet igénylő csoportját alkotják.
Kialakítás Szempontjai
A kialakítás elsődleges - habár gyakran elfelejtett - szempontja, hogy csak leszállni képes, vagy a keringési pályára visszatérni képes egységről van szó. Az egyirányú, csak leszállni képes eszközök vagy egyfajta szondák, vagy egyéb a hátrahagyható (vagy inkább hátrahagyandó) felszerelést visznek a felszínre, amik lehetnek például holdjárók vagy állomások, illetve azok elemei. A visszatérésre képes egységeknél is lehetséges, hogy nem képes újracsatlakozásra - ugyanis megközelítés után a kerbonauták akár űrsétával is visszalebeghetnek az űrhajóra. Miért is? Mert így a csatlakozókapuk és az RCS mellőzésével tömeget lehet megtakarítani! Lényegében az egyetlen kabinból és ejtőernyőből álló visszatérőegység is egy végletekig leegyszerűsített, a Kerbin körülményeire szabott egyirányú leszállóegység. Mindenesetre egy tény: akár leszállásnál, akár felszállásnál - hacsak nem egyirányú légköri ejtőernyős leszállásról van szó, hasznos a magas tolóerő-súly arány.
Gravitáció
A kialakítás szempontjából a legfontosabb tényező az égitest felszíni nehézségi gyorsulása. A leszállóegység lehet egyfokozatú - így akár többször is felhasználható lehet (lényegében egy helyi SSTO), illetve egyszer-használatos többfokozatú. Az apróbb égitestek lehetőséget adnak arra, hogy a keringési pálya elhagyása után akár több fel- és leszállással fokozatleválasztás nélkül több helyszínen végigszökdécselve hatékonyan feltérképezzük az égitestet. A nagyobb égitesteknél, az egyetlen fokozat már nem kifizetődő, sőt gyakran elkerülhetetlen a többfokozatú kialakítások használata. Mivel az induláskor a leszállóegységek a rakományok közt szerepelnek, a többfokozatú leszállóegységeknél még költség szempontjából is hasznosabb lehet - főleg távolabbi célpontoknál - a tömeg-hatékonyabb aszparágusz fokozatkialakítás az olcsóbb szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták alkalmazásánál. Célszerűen egy kétfokozatú leszállóegység egy leszálló és egy emelkedő egységet tartalmaz - így a csak leszálláshoz szükséges részek, mint a leszállólábak és az ejtőernyők hátrahagyásával hatékonyabb emelkedést lehet elérni.
Légkör
Szintén fontos tényező a meglátogatandó égitest légkörének sűrűsége, mivel sűrű légkör esetében szükséges lehet a hőpazsok használata is. Habár ilyenkor lehetőség van ejtőernyőket, valamint légféklapokat használni, amely jelentős hajtóanyag-megtakarításra ad lehetőséget. Ugyanígy ilyenkor figyelemmel kell lenni a hajtómű típusára - sok a vákuumban kitűnően működő hajtómű légköri viszonyok közt gazdaságtalanul működik, és nem képes elég tolóerőt termelni - ami a légellenálláson felül többlet hajtóanyagköltséget jelenthet.
Rakomány
Természetesen a felépítést nagyban befolyásolja a felszínre juttatandó rakomány típusa. A leggyakoribb rakomány a kerbálok kisebb csoportja. A kis zöld barátaink számára a pompás kabinok széles választéka teszi lehetővé a kényelmes utazást, és ezen felül van néhány személyzeti egység. Ezen felül már csak egy megfelelően elhelyzett létrára van szükség az utasok ki- és beszállásához. A holdjárók és állomáselemek leszállításakor viszont szétválasztókkal vagy csatlakozókapuk segítségével kell biztosítani a leválaszthatóságot.
Csatlakozás
És utoljára említsük meg a űrhajóra való csatlakozás módját, mivel a bolygóközi utazáshoz egy nagyobb hordozóegységre van szükségük. A szétválasztók pompásan működhetnek alapesetben, de ha van csatlakozókapu az újracsatlakozáskor a csatlakozókapun keresztül lehetséges a hajtóanyag-átvitel. A csatlakozókapuval az összeköttetés az összekötőgerendákkal tehető merevebbé. Viszont ha a leszállóegységet nem csak többször akarjuk használni, hanem több égitesten is, akkor gondoskodni kell a tömegéhez megfelelően erős csatlakozásról.
A leszállóegységek általában abban különböznek a különféle hordozóeszközöktől vagy az SSTO űrrepülőgépektől, hogy a leszállóegységek rendszerint megtankolva, rakománnyal megrakodva szállnak le a keringési pályáról, és alacsonyabb tömeggel térnek vissza, míg az egyéb eszközök esetén ez rendszerint fordítva van. Természetesen a leszállóegységek képesek lehetnek a felszínen készített hajtóanyag keringési pályára juttatására is.
Galéria
Egy leszállóképes szonda.
Egy leszállóegység a Münön.
Egy Apolló stílusú leszállóegység
Rover + Skycrane: Egy holdjárót leszállító egyirányú leszállóegység.
Egy szonda leszállóegység
Ejtőenyős leszállás
Super-Heavy Lander: Egy fajsúlyosabb leszállóegység - kitűnő RCS képességekkel
Two-Stage Lander: Kétfokozatú leszállóegység
