Difference between revisions of "Sphere of influence/hu"
(ready/ kész) |
m |
||
| Line 4: | Line 4: | ||
Ez a döntése a Squad játékfejlesztőinek megengedi '''[[w:hu:N-test_probléma|n-test problémát]] [n-body problem] egy test problémává [one-body problem]''' egyszerűsítsék le. Ráadásul a pályagörbéket könnyen előre maghatározhatóvá teszi, így ezt megjelenítve megkönnyíti a játékos számára a pályamódosítások megértését. Bár a [[w:two-body problem|két test probléma]] szintén megoldható, nem használják a [[Kerbal Space Program/hu|Kerbal Space Program]]ban mivel az égitestek keringési pályái nem megváltoztathatóak. | Ez a döntése a Squad játékfejlesztőinek megengedi '''[[w:hu:N-test_probléma|n-test problémát]] [n-body problem] egy test problémává [one-body problem]''' egyszerűsítsék le. Ráadásul a pályagörbéket könnyen előre maghatározhatóvá teszi, így ezt megjelenítve megkönnyíti a játékos számára a pályamódosítások megértését. Bár a [[w:two-body problem|két test probléma]] szintén megoldható, nem használják a [[Kerbal Space Program/hu|Kerbal Space Program]]ban mivel az égitestek keringési pályái nem megváltoztathatóak. | ||
| − | == <span id="Egy test probléma">Egy test probléma</span> [ | + | == <span id="Egy test probléma" id="One-body problem">Egy test probléma</span> [One-body problem] == |
A [[Kerbal Space Program/hu|Kerbal Space Program]] a [[Kerbol System/hu|Kerbol Rendszer]] minden [[celestial body/hu|égitest]] köré definiál egy gömb alakú teret, amelynek a sugarán belül lévő testekre kizárólag az az egyetlen égitest tömegvonzása érvényesül. A mozgás pályagörbéje majdnem teljesen előre kiszámítható. | A [[Kerbal Space Program/hu|Kerbal Space Program]] a [[Kerbol System/hu|Kerbol Rendszer]] minden [[celestial body/hu|égitest]] köré definiál egy gömb alakú teret, amelynek a sugarán belül lévő testekre kizárólag az az egyetlen égitest tömegvonzása érvényesül. A mozgás pályagörbéje majdnem teljesen előre kiszámítható. | ||
Minden hatásgömb egy hierachiában van hogy egy testről pontosan meghatározható legyen, hogy melyik hatásgömbben tartózkodik. A hierarchia a legkisebbtől a a legnagyobbig tart. Azaz [[moon/hu|hold]]ak, aztán [[planet/hu|bolygó]]k vagy [[dwarf planet/hu|törpe bolygó]]k, és végül a csillag a [[Kerbol/hu|Kerbol]] hatásgömbje. A legalacsonyabb rendű égitest az, amelyiknek a hatásgömbje érvényesül,már ha a test belül van ezen. | Minden hatásgömb egy hierachiában van hogy egy testről pontosan meghatározható legyen, hogy melyik hatásgömbben tartózkodik. A hierarchia a legkisebbtől a a legnagyobbig tart. Azaz [[moon/hu|hold]]ak, aztán [[planet/hu|bolygó]]k vagy [[dwarf planet/hu|törpe bolygó]]k, és végül a csillag a [[Kerbol/hu|Kerbol]] hatásgömbje. A legalacsonyabb rendű égitest az, amelyiknek a hatásgömbje érvényesül,már ha a test belül van ezen. | ||
| Line 14: | Line 14: | ||
Ráadásul a bolygók és a holdak egy előre meghatározott pályán keringenek, fizikai számításokat nem végeznek rajtuk, erőhatást nem fejtenek ki rajtuk. | Ráadásul a bolygók és a holdak egy előre meghatározott pályán keringenek, fizikai számításokat nem végeznek rajtuk, erőhatást nem fejtenek ki rajtuk. | ||
| − | == <span id="N-test probléma">N-test probléma</span> [ | + | == <span id="N-test probléma" id"N-body problem">N-test probléma</span> [N-body problem] == |
Minden [[w:hu:Tömeg|tömeg]]gel rendelkező test kölcsönös vonzerőt fejt ki egymásra, amit [[w:hu:Gravitáció|gravitáció]]nak nevezünk. A valóságban persze lényegében a gravitációs mezők végtelenig nyúlnak, lévén az erejük a távolság négyzetével arányosan csökken. Emellett bármely test vonzása lényegében az univerzum minden egyes testének mozgására hatással van. | Minden [[w:hu:Tömeg|tömeg]]gel rendelkező test kölcsönös vonzerőt fejt ki egymásra, amit [[w:hu:Gravitáció|gravitáció]]nak nevezünk. A valóságban persze lényegében a gravitációs mezők végtelenig nyúlnak, lévén az erejük a távolság négyzetével arányosan csökken. Emellett bármely test vonzása lényegében az univerzum minden egyes testének mozgására hatással van. | ||
Az elsődleges példa a három-test problémára [[w:en:Lunar theory|Föld-Hold Rendszer]] együtt a [[w:hu:Nap|Nap]]. Minden egyes test a láthatáron ennek a három égitestnek a hatása alatt áll, és mindig másként befolyásolják a pályagörbét, ahogy a rajta haladó testnek folyamatosan változik az égitestekhez viszonyított helyzete. Ez a számításokat roppant nehézzé teszi, az eredmények inkább csak becslések lesznek. De az ilyen számításokat kezelni kell, hogy sikeresen holdra szállhassunk, ami nagyban ösztönzi a KSP-t. | Az elsődleges példa a három-test problémára [[w:en:Lunar theory|Föld-Hold Rendszer]] együtt a [[w:hu:Nap|Nap]]. Minden egyes test a láthatáron ennek a három égitestnek a hatása alatt áll, és mindig másként befolyásolják a pályagörbét, ahogy a rajta haladó testnek folyamatosan változik az égitestekhez viszonyított helyzete. Ez a számításokat roppant nehézzé teszi, az eredmények inkább csak becslések lesznek. De az ilyen számításokat kezelni kell, hogy sikeresen holdra szállhassunk, ami nagyban ösztönzi a KSP-t. | ||
| − | == <span id="két-test probléma">Két-test probléma</span> [two-body problem] == | + | == <span id="két-test probléma" id="Two-body problem">Két-test probléma</span> [two-body problem] == |
A két-test probléma egy alapjaiban nagyban leegyszerűsített változata a n-test problémának. Minden megfigyelt testpár a közös [[w:hu:Tömegközéppont|tömegközéppont]]juk [barycenter] körül forog. Ha a hold-bolygó rendszer forgásközéppontja nem a bolygó középpontja, ez a bolygó számára egy kisebb keringési pályát okoz. Az ár-apály jelenség már létrejön a két test modell esetén - az egyiket a hold vonzása okozza, a másikat a bolygó keringési pályája. | A két-test probléma egy alapjaiban nagyban leegyszerűsített változata a n-test problémának. Minden megfigyelt testpár a közös [[w:hu:Tömegközéppont|tömegközéppont]]juk [barycenter] körül forog. Ha a hold-bolygó rendszer forgásközéppontja nem a bolygó középpontja, ez a bolygó számára egy kisebb keringési pályát okoz. Az ár-apály jelenség már létrejön a két test modell esetén - az egyiket a hold vonzása okozza, a másikat a bolygó keringési pályája. | ||
| − | == <span id="Hatások">Hatások</span> [Effects] == | + | == <span id="Hatások" id="Effects">Hatások</span> [Effects] == |
Ezek az egyszerűsítések hatása, különösen a pályagörbék esetében olyanok, mint a [[w:hu:Lagrange-pont|Lagrange-pont]]ok, nem léteznek a játékban. | Ezek az egyszerűsítések hatása, különösen a pályagörbék esetében olyanok, mint a [[w:hu:Lagrange-pont|Lagrange-pont]]ok, nem léteznek a játékban. | ||
Továbbá, a való világban a mozgáspályáknak összeférő görbületei vannak mert ezeket nem zavarják meg a hirtelen változó hatások miközben több égitest között haladnak. Másrészről a feltételezhetően stabil mozgáspálya egy idő után hirtelen instabillá válhat, és a rajta lévő [[craft/hu|eszköz]] belecsapódik az égitestbe, vagy kirepül a rendszerből. Ez amiatt is lehetséges lenne, mert ilyenkor a játéknak jelezni kéne hatások változását. Ha ezt nem jelezte elég gyorsan, akkor a test akár át is haladhat a másik test hatásgömbjén úgy, hogy közben nem változtatta meg a hatásokat, vagy éppen mélyen a másik test hatásgömbjében vált át, hibás pályaadatokkal mivel ezidáig az előző égitest behatása alatt volt. | Továbbá, a való világban a mozgáspályáknak összeférő görbületei vannak mert ezeket nem zavarják meg a hirtelen változó hatások miközben több égitest között haladnak. Másrészről a feltételezhetően stabil mozgáspálya egy idő után hirtelen instabillá válhat, és a rajta lévő [[craft/hu|eszköz]] belecsapódik az égitestbe, vagy kirepül a rendszerből. Ez amiatt is lehetséges lenne, mert ilyenkor a játéknak jelezni kéne hatások változását. Ha ezt nem jelezte elég gyorsan, akkor a test akár át is haladhat a másik test hatásgömbjén úgy, hogy közben nem változtatta meg a hatásokat, vagy éppen mélyen a másik test hatásgömbjében vált át, hibás pályaadatokkal mivel ezidáig az előző égitest behatása alatt volt. | ||
| − | == <span id="Apróságok">Apróságok</span> [Trivia] == | + | == <span id="Apróságok" id="Trivia">Apróságok</span> [Trivia] == |
* A [[Mun/hu|Mün]], [[Tylo/hu|Tylo]], [[Vall/hu|Vall]] és a [[Laythe/hu|Laythe]] [[moon/hu|hold]]ak esetében a hatássugár kisebb mint a fél nagytengelye a [[synchronous orbit/hu|szinkronpályá]]nak. Ezzel szinkronpályák ezen holdak körül nem lehetségesek. | * A [[Mun/hu|Mün]], [[Tylo/hu|Tylo]], [[Vall/hu|Vall]] és a [[Laythe/hu|Laythe]] [[moon/hu|hold]]ak esetében a hatássugár kisebb mint a fél nagytengelye a [[synchronous orbit/hu|szinkronpályá]]nak. Ezzel szinkronpályák ezen holdak körül nem lehetségesek. | ||
* Annak ellenére hogy a minden útvonal egyenletének egzakt megoldása van, a játékban az pályagörbék váratlanul megváltoznak és ''beremegnek''. Ez egy technikai korlátnak a számítógépek [[w:hu:Lebegőpontos_számábrázolás|lebegőpontos számábrázolás]] [floating point] pontatlanságának tudható be. | * Annak ellenére hogy a minden útvonal egyenletének egzakt megoldása van, a játékban az pályagörbék váratlanul megváltoznak és ''beremegnek''. Ez egy technikai korlátnak a számítógépek [[w:hu:Lebegőpontos_számábrázolás|lebegőpontos számábrázolás]] [floating point] pontatlanságának tudható be. | ||
Revision as of 14:52, 4 April 2014
A hatásgömb avagy hatássugár [sphere of influence], rövidítésként SOI, kijelöl egy gömb alakú teret égitest körül, ahol tömegvonzása meghatározóan hat az űreszközökre, vagy akármilyen más testre. A hatássugár ennek a gömb alakú térnek, a hatásgömbnek a sugara. A KSP-ben ez a meghatározó lényegében kizárólagost jelent, mert a valódi világban egyszerre több test is jelentős hatást gyakorol a testre.
Ez a döntése a Squad játékfejlesztőinek megengedi n-test problémát [n-body problem] egy test problémává [one-body problem] egyszerűsítsék le. Ráadásul a pályagörbéket könnyen előre maghatározhatóvá teszi, így ezt megjelenítve megkönnyíti a játékos számára a pályamódosítások megértését. Bár a két test probléma szintén megoldható, nem használják a Kerbal Space Programban mivel az égitestek keringési pályái nem megváltoztathatóak.
Contents
Egy test probléma [One-body problem]
A Kerbal Space Program a Kerbol Rendszer minden égitest köré definiál egy gömb alakú teret, amelynek a sugarán belül lévő testekre kizárólag az az egyetlen égitest tömegvonzása érvényesül. A mozgás pályagörbéje majdnem teljesen előre kiszámítható. Minden hatásgömb egy hierachiában van hogy egy testről pontosan meghatározható legyen, hogy melyik hatásgömbben tartózkodik. A hierarchia a legkisebbtől a a legnagyobbig tart. Azaz holdak, aztán bolygók vagy törpe bolygók, és végül a csillag a Kerbol hatásgömbje. A legalacsonyabb rendű égitest az, amelyiknek a hatásgömbje érvényesül,már ha a test belül van ezen. Ez egy adott test szempontjából három esetet tételez fel:
- Ha egy hold hatássugarán belül van, a bolygója és a Kerbol tömegvonzása figyelmen kívül van hagyva.
- Ha egy bolygó hatássugarán belül van, de egyik holdjának sincs a hatássugarában, a holdjainak és a Kerbol tömegvonzása figyelmen kívül van hagyva.
- Ha nincs egy bolygó vagy hold hatássugarában, akkor csak a Kerbol tömegvonzása fog érvényesülni.
Tehát, ez a egyetlen gravitációs hatás modell nem túl valósághű, de egyszerűbben játszhatóvá teszi a játékot. Ráadásul a bolygók és a holdak egy előre meghatározott pályán keringenek, fizikai számításokat nem végeznek rajtuk, erőhatást nem fejtenek ki rajtuk.
N-test probléma [N-body problem]
Minden tömeggel rendelkező test kölcsönös vonzerőt fejt ki egymásra, amit gravitációnak nevezünk. A valóságban persze lényegében a gravitációs mezők végtelenig nyúlnak, lévén az erejük a távolság négyzetével arányosan csökken. Emellett bármely test vonzása lényegében az univerzum minden egyes testének mozgására hatással van.
Az elsődleges példa a három-test problémára Föld-Hold Rendszer együtt a Nap. Minden egyes test a láthatáron ennek a három égitestnek a hatása alatt áll, és mindig másként befolyásolják a pályagörbét, ahogy a rajta haladó testnek folyamatosan változik az égitestekhez viszonyított helyzete. Ez a számításokat roppant nehézzé teszi, az eredmények inkább csak becslések lesznek. De az ilyen számításokat kezelni kell, hogy sikeresen holdra szállhassunk, ami nagyban ösztönzi a KSP-t.
Két-test probléma [two-body problem]
A két-test probléma egy alapjaiban nagyban leegyszerűsített változata a n-test problémának. Minden megfigyelt testpár a közös tömegközéppontjuk [barycenter] körül forog. Ha a hold-bolygó rendszer forgásközéppontja nem a bolygó középpontja, ez a bolygó számára egy kisebb keringési pályát okoz. Az ár-apály jelenség már létrejön a két test modell esetén - az egyiket a hold vonzása okozza, a másikat a bolygó keringési pályája.
Hatások [Effects]
Ezek az egyszerűsítések hatása, különösen a pályagörbék esetében olyanok, mint a Lagrange-pontok, nem léteznek a játékban. Továbbá, a való világban a mozgáspályáknak összeférő görbületei vannak mert ezeket nem zavarják meg a hirtelen változó hatások miközben több égitest között haladnak. Másrészről a feltételezhetően stabil mozgáspálya egy idő után hirtelen instabillá válhat, és a rajta lévő eszköz belecsapódik az égitestbe, vagy kirepül a rendszerből. Ez amiatt is lehetséges lenne, mert ilyenkor a játéknak jelezni kéne hatások változását. Ha ezt nem jelezte elég gyorsan, akkor a test akár át is haladhat a másik test hatásgömbjén úgy, hogy közben nem változtatta meg a hatásokat, vagy éppen mélyen a másik test hatásgömbjében vált át, hibás pályaadatokkal mivel ezidáig az előző égitest behatása alatt volt.
Apróságok [Trivia]
- A Mün, Tylo, Vall és a Laythe holdak esetében a hatássugár kisebb mint a fél nagytengelye a szinkronpályának. Ezzel szinkronpályák ezen holdak körül nem lehetségesek.
- Annak ellenére hogy a minden útvonal egyenletének egzakt megoldása van, a játékban az pályagörbék váratlanul megváltoznak és beremegnek. Ez egy technikai korlátnak a számítógépek lebegőpontos számábrázolás [floating point] pontatlanságának tudható be.
Galéria
A mozgáspálya változása a hatásgömbök(SOI) közötti mozgás során
See also
- N-test_probléma a Wikipédián
- Sphere of influence on Wikipedia
- n-body problem on Wikipedia
- two-body problem on Wikipedia
