Duna/hu

From Kerbal Space Program Wiki
Jump to navigation Jump to search
The printable version is no longer supported and may have rendering errors. Please update your browser bookmarks and please use the default browser print function instead.
Duna
Duna
Duna
Duna a pályáról nézve
Bolygó a Kerbol
Orbitális jellemzők
Fél nagytegely 20,726,155,264 m [Note 1]
Apoapszis 21,783,189,162.7 m [Note 1]
Periapszis 19,669,121,365.3 m [Note 1]
Pálya excentricitása 0.051
Pályahajlás 0.06 °
Periapszis szöge 0 °
Felszálló csomó hossza 135.5 °
Valódi anomália 3.14 rad (nál 0s UT)
Keringési idő 17,315,400.1 s
801 d 3 óra 50 perc 0.1 s
Szinodikus keringési idő 19,645,697.3 s
Szökési sebességek 7,146.6 - 7,914.7 m/s
Fizikai tulajdonságok
Egyenlítői sugár 320,000 m
Egyenlítői kerület 2,010,619.2982975 m
Felszín terület 1,2867964×1012 m2
Tömeg 4,5154270×1021 kg
Standard gravitációs paraméter 3,0136321×1011 m3/s2
Sűrűség 32 897,302 kg/m3
Felszíni gyorsulás 2,94 m/s2 (0.3 g)
Kozmikus sebesség 1,372.413958995 m/s
Siderális rotációs időszak 65 517,859 s
3 d 0 óra 11 perc 57.9 s
Nap napja 65 766,707 s
3 d 0 óra 16 perc 6.7 s
Siderális forgási sebesség 30,688 m/s
Szinkron pálya 2,879.9999101376 km
Hatássugár 47 921 949 m [Note 1]
Légköri jellemzők
Légkör jelenléte Igen
Tengerszínti légnyomás 6,75500 kPa
0.066667 atm
Légkörmagasság 50,000 m
6,7×10-8 atm
Hőméréskletmin -123.15 °C 150 K
Hőmérsékletmax -40.15 °C 233 K
Az oxigén jelen van Nem
Tudományos szorzó
Felszín 8
Fröcskölt N/A
Alsó Légkör 5
Felső légkör 5
Közeli űr 7
Távoli űr 5
Felépülés 5

  1. 1.0 1.1 1.2 1.3 A távolságok az égitestek középpontjából vannak számítva, nem a felszítől(játékkal ellentétben)

A Duna a negyedik bolygója a Kerbol rendszernek és a Mars megfelelője a Kerbal Space Program világában. Többnyire vörös fehérlő jégsapkákkal és egyetlen természetes holdja van, az Ike. Az Ike mérete és a Dunával való közelsége kölcsönösen egymáshoz kötött tengelyforgást [tidally locked] eredményezett.

Megfelelő levegőfékezéssel, egy körút a Kerbinről a Duna pályájára és vissza durván 1700 m/s Δv-t igényel, kevesebbet mint akármelyik másik bolygó meglátogatása. A Dunát többnyire könnyű megközelíteni, mivel a pályahajlása alacsony.

Játékbeli leírás

Úgy is ismerik mint a vörös foltot, amelyet akkor láthatsz, ha erősen bandzsítasz, a Duna hosszú ideje egy csoda a kerbálok számára.

A bolygónak sokan csodálattal adóznak a feltűnő vörös színe miatt amely határozott kontrasztban áll a zölddel.

Kerbál Csillagász közösség

Tájleírás [Topography]

A Duna topográfiai térképe - ISA MapSat pluginnal készült

Duna felszíni magassága 124 és 8264 méter közt változik. A hegyláncai veszélyt jelentenek a leszálló eszközökre, különösen a vékony légkör ismeretében, amely nagyon enyhe biztonságos levegőfékeződést tesz lehetővé, és a Duna kiterjedt jeges sarkvidékeit okozza. A Dunának több krátere van, de mind egészen lepusztult, valószínűleg a széltől.

Több "tenger" (sötét talajú nagy területek) található a mélyebben fekvő régiókban. A simaságuk és mély elhelyezkedésük jobb levegőfékezést tesz lehetővé, ami megkönnyíti a leereszkedést, valamint ezzel ideális leszállóhelyet biztosít az (űr)repülők számára. Igaz ezek a területek némileg egysíkúak a szó másik értelmében is. Valószínűleg tómedrek, tengerfenekek lehettek, már amikor még folyékony tavak voltak a Dunán a múltban.

A Duna felszínén több rendhagyó képződmény található.

Tájegységek [Biomes]

A Duna tájegységtérképe
A Duna felszínén mindössze 5 tájegység található:
  • Felföldek [Highlands]
  • Középföldek [Midlands]
  • Alföldek [Lowlands]
  • Kráterek [Craters]
  • Sarkvidékek [Poles]

Légkör [Atmosphere]

A hőmérésklet [Temperature] és a nyomás [Pressure] a szintmagasság [Altitude] függvényében.
A Duna északi sarkvidéke

A Duna légköre 50 000 méteres szintmagasságig tart. A sűrűsége 6,7%-a Kerbinének - 6,755 kilopascal (0,067 atmoszféra) a tengerszinten és nagyobb magasságokban még ritkább a Kerbinen tapasztalhatóhoz képest. A Duna legmagasabb csúcsán a légkör sűrűsége 2,4 kPa. Összehasonlításul a Kerbinen a légkör nyomása a 14 975 m magasságban felel meg a Duna tengerszinti nyomásának. Ez az alacsony sűrűség miatt az ejtőernyők fél-kinyílása sokkal mélyebben történik.

Összehasonlítva a többi légkörrel rendelkező égitesttel a Duna légköre a legvékonyabb. Még a Jool hold Laythe is sokkal sűrűbb és vastagabb légkört mondhat magáénak. A légkörnek vöröslő vagy barnálló tónusa van magában. A megvilágított légkör a sarkvidékeken is színes, miközben maga a felszín fehér.

A Duna légkörének átlagos molekulatömege 42 g/mol, és az adiabatikus tényezője is 1,20. Habár az összetétele ismeretlen, az értékek lényegében szén-dioxid alapú légkört jelentenek.

Ahogy minden légköre is exponálisan csökken - változó léptékmagassággal - a szintmagasság függvényében. A következő táblázat a szintmagasságokon uralkodó nyomást mutatja be.

Szintmagasság (m) Nyomás (Pa) Nyomás (atm)
0 6 755 0,067
2 500 5 136 0,051
5 000 3 774 0,037
7 500 2 663 0,026
10 000 1 797 0,018
15 000 716,9 0,007
20 000 241,0 0,002
25 000 91,73 0,001
30 000 32,90 0,000
40 000 4,918 0,000
50 000 0 0,000

A Duna felszíne hideg, az átlaghőmérséklet körülbelül -23 °C. A levegő hőmérséklete 30 km-es magasságig csökken, 30-45 km magasságban egy -123 °C hőmérsékletű izotermikus réteg található. A levegő hőmérséklete változik a szélességi fok és a napszak szerint. Az egyenlítőn este -20 °C van, nappal -2 °C. A sarkokon ez -90 °C és -85 °C közt van. Mivel a forgástengelye nem zár be szöget a keringési tengellyel, a Dunán sincsenek évszakok.

Leszállás [Landing]

A levegőfékezés üzemanyagot spórolhat meg a pálya- és a felszíni sebesség nagyarányú csökkentésével. A levegőfékezéskor alacsony szögben történő belépéssel maximalizálni kell a légkörben töltött időt, valamint - a cél figyelembe vételével - előnyben kell részesíteni az alacsonyan fekvő helyeket. Becslések szerint az ideális levegőfékezési magasság 13 000 méter, amely segítségével a viszonylag alacsony Δv szükségletet mellett alakítható ki egy stabil pálya.

Bár az ejtőernyők kinyílnak a Dunán, de a légkör olyan vékony, hogy az ernyők általában nem képesek az eszközt a biztonságos leereszkedéshez szükséges mértékben lelassítani, emiatt fokozottan használni kell a fékezőernyőket, és többnyire a hajtóművek segítségét is igénybe kell venni.

Egy kilenc kerbálos telep a Dunán

Repülés [Flying]

5 km alatti magasságokban a Duna légköre elég sűrű hogy a szárnyak elég felhajtóerőt hozzanak létre a repüléshez. Vízszintes le- és felszállás repülőgépekkel főleg a "tengerek" térségében elegendő szárnyfelülettel könnyen megvalósítható. A sugárhajtóművek nem üzemelnek a működésükhöz szükséges oxigén hiánya miatt.

Felszállás [Lifting off]

Egy felszállás a felszínről az alacsony Duna körüli pályára ( 50 km magasság durván 950 m/s. sebességgel) közelítően 1400 m/s Δv szükséges.

Az esési sebesség, amely az optimális emelkedési sebességet is jelenti a játék aerodinamikai modellje szerint, a Duna különböző magasságában a nyomás függvényében változik.

Pályajellemzők [Orbital statistics]

A Duna szinkronpályája 2,879.9999101376 km magasan van a Duna felett. A pályasebessége 306.88109486716 m/s és a keringési idő egybeesik a Duna napszakaival (18,2 óra vagy 65 517,859375 másodperc). Ez megegyezik az Ike pályájával, így ha az eszköz pályája nem tökéletesen pontos, akkor végül az Ike el fogja fogni.

A fél-szinkron pálya ½ Duna nap (9,1 óra vagy 32 758,9295 másodperc) egy 1,695.873623222 km magas pálya 386.64595123793 m/s pályasebességgel.

Természetes holdak [Natural satelites]

Ike

Az Ike az egyetlen kísérője a Dunának. Viszont ez a bolygójához képesti legnagyobb hold. Könnyen az Ike vonzáskörébe kerülhet az aki a Dunára utazik.

Az Ike megfigyelése [Observation of Ike]


Egy mozgókép az Ike mozgásáról a Duna felszínéről figyelve

Az Ike különleges pályája a holdat közvetlenül a Duna földrajzi hosszúságainak egy rövid szakasza felett tartja. Az átlagos Duna hosszúság amely felett az Ike közvetlenül tartózkodik (a zeniten) az 6 fok keletre, de az Ike pályájának elnyújtottsága miatt 2 és 10 fok között leng, és kissé megnő és összemegy a Dunáról szemlélve. A hosszúság amely felett az Ike a zeniten van szintén leng 0,2 fok dél és 0,2 fok észak közt köszönhetően az Ike pályahajlásának. Ettől az Ike úgy tűnik, mintha fel és le forogna de a meglehetősen kicsi pályahajlás miatt ez hatás alig észrevehető. Ezeket a jelenségeket együtt librációnak nevezzük . Az Ike helyzetének láthatár feletti lengése mint az Ike lenyugvása és felkelése megfigyelhető a Duna 88°Ny-80°Ny és 92°K-100°K hosszúság fokain, akárcsak a 89,8°É-tól északra vagy a 89,8°D-től délre.

Bolygóközi utazás [Interplanetary Travel]

Az alacsony Duna körüli pályáról, a más égitestektek pályájának eléréséhez szükséges Δv:

Égitest Δv
Ike ~300 m/s
Kerbin ~620 m/s
Dres ~820 m/s
Eve ~1080 m/s
Jool ~1350 m/s
Eeloo ~1580 m/s
Moho ~2100 m/s

Időléptékezés [Reference Frames]

Időlépték Legkisebb magasság
bármely
5× 50,000 m (légkör felett)
10× 50,000 m (légkör felett)
50× 60,000 m
100× 100,000 m
1,000× 300,000 m
10,000× 600,000 m
100,000× 800,000 m

Galéria

Érdekességek [Trivia]

  • A Duna név vonatkozhat a sivatagos tájra vagy a Frank Herbert Dune novellájára.
  • A mélyen fekvő területek alakja a Duna egyenlítője mellett Európára emlékezett.
Spoiler: Rendhagyó képződmények
  • A Duna felszínén, egy nagy emlékmű a bevésés egy kerbál arcra emlékezet, utalva a hírhedt „A Mars arcára” amelyet a Mars Cydonia Mensae területen fedeztek fel a 1970-es években.
  • A felszín alá temetve, egy kisebb kamera, a hasonló Curiosity holdjáróéhoz.
  • Az egyik rendhagyó képződmény a Dunán, egy kicsi piramis szerű hegy SSTV jeleket bocsájt ki. Mikor megfejtették egy diagramszerű kép amelyen három alak áll a hegy mellett, azt sugallva hogy a Dunát már valamikor lakták vagy meglátogatták korábban.

Megjegyzések