Difference between revisions of "Lander/hu"

From Kerbal Space Program Wiki
Jump to: navigation, search
m (+ikon)
m (Reverted edits by Rocketing Rudolph (talk) to last revision by NWM)
 
(7 intermediate revisions by 2 users not shown)
Line 1: Line 1:
 
[[File:IconLander.png|left|link=]]
 
[[File:IconLander.png|left|link=]]
A '''Leszállóegység''' egy olyan [[craft/hu|űreszköz]], amely rendszerint egy nagyobb űrjárműnek azon feladatirányult részegysége ami egy idegen [[celestial body/hu|égitest]] felszínére száll le. Magának az adott égitestnek a [[Kerbol System/Table/hu|főbb tulajdonságai]], elsősorban a felszíni gravitációs gyorsulás és a légkör sűrűsége, döntően befolyásolják az adott leszállóegység lehetséges kialakítását. Röviden fogalmazva minden égitest típusnál más kialakítás működik hatékonyan. Ennek megfelelően a leszállóegységek az űreszközök egyik legváltozatosabb és a hatékony szerkezet megtervezéséhez talán legtöbb ismeretet igénylő csoportját alkotják.
+
A '''Leszállóegység''' egy olyan [[craft/hu|űreszköz]], amely rendszerint egy nagyobb űrjárműnek azon feladatirányult részegysége ami egy idegen [[celestial body/hu|égitest]] felszínére száll le. Magának az adott égitestnek a [[Kerbol System/Table/hu|főbb tulajdonságai]], elsősorban a felszíni gravitációs gyorsulás és a [[atmosphere/hu|légkör]] sűrűsége, döntően behatárolják az adott leszállóegység lehetséges kialakítását. Röviden fogalmazva minden égitest típusnál más kialakítás működik hatékonyan. Ennek megfelelően a leszállóegységek az űreszközök egyik legváltozatosabb és a hatékony szerkezet megtervezéséhez talán legtöbb ismeretet igénylő csoportját alkotják.
 
{{clear}}
 
{{clear}}
 
==Kialakítás Szempontjai==
 
==Kialakítás Szempontjai==
A kialakítás elsődleges - habár gyakran elfelejtett - szempontja, hogy csak leszállni képes, vagy a keringési pályára visszatérni képes egységről van szó. Az egyirányú, csak leszállni képes eszközök vagy egyfajta [[probe/hu|szondák]], vagy egyéb a hátrahagyható (vagy inkább hátrahagyandó) felszerelést visznek a felszínre, amik lehetnek például [[rover/hu|holdjárók]] vagy [[base/hu|állomások]], illetve azok elemei. A visszatérésre képes egységeknél is lehetséges, hogy nem képes újracsatlakozásra - ugyanis megközelítés után a [[kerbonaut/hu|kerbonauták]] akár [[EVA/hu|űrsétával]] is visszalebeghetnek az űrhajóra. Miért is? Mert így a [[docking|csatlakozókapuk]] és az [[RCS/hu|RCS]] mellőzésével tömeget lehet megtakarítani! Lényegében az egyetlen [[command module/hu|kabinból]] és [[parachute/hu|ejtőernyőből]] álló '''visszatérőegység''' is egy végletekig leegyszerűsített, a [[Kerbin/hu|Kerbin]] körülményeire szabott egyirányú leszállóegység.
+
A kialakítás elsődleges - habár gyakran elfelejtett - szempontja, hogy csak leszállni képes, vagy a keringési pályára visszatérni képes egységről van szó. Az egyirányú, csak leszállni képes eszközök vagy egyfajta [[probe/hu|szondák]], vagy egyéb a hátrahagyható (vagy inkább hátrahagyandó) felszerelést visznek a felszínre, amik lehetnek például [[rover/hu|holdjárók]] vagy [[base/hu|állomások]], illetve azok elemei. A visszatérésre képes egységeknél is lehetséges, hogy nem képes újracsatlakozásra - ugyanis megközelítés után a [[kerbonaut/hu|kerbonauták]] akár [[EVA/hu|űrsétával]] is visszalebeghetnek az űrhajóra. Miért is? Mert így a [[docking|csatlakozókapuk]] és az [[RCS/hu|RCS]] mellőzésével tömeget lehet megtakarítani! Lényegében az egyetlen [[command module/hu|kabinból]] és [[parachute/hu|ejtőernyőből]] álló '''visszatérőegység''' is egy végletekig leegyszerűsített, a [[Kerbin/hu|Kerbin]] körülményeire szabott egyirányú leszállóegység. Mindenesetre egy tény: akár leszállásnál, akár felszállásnál - hacsak nem egyirányú légköri ejtőernyős leszállásról van szó, hasznos a magas [[Thrust-to-weight ratio/hu|tolóerő-súly arány]].
 +
====Gravitáció====
 +
A kialakítás szempontjából a legfontosabb tényező az égitest felszíni nehézségi gyorsulása. A leszállóegység lehet egyfokozatú - így akár többször is felhasználható lehet (lényegében egy helyi [[SSTO/hu|SSTO]]), illetve egyszer-használatos többfokozatú. Az apróbb égitestek lehetőséget adnak arra, hogy a keringési pálya elhagyása után akár több fel- és leszállással fokozatleválasztás nélkül több helyszínen végigszökdécselve hatékonyan feltérképezzük az égitestet. A nagyobb égitesteknél, az egyetlen fokozat már nem kifizetődő, sőt gyakran elkerülhetetlen a többfokozatú kialakítások használata. Mivel az [[launch/hu|induláskor]] a leszállóegységek a [[payload/hu|rakományok]] közt szerepelnek, a többfokozatú leszállóegységeknél még költség szempontjából is hasznosabb lehet - főleg távolabbi célpontoknál - a tömeg-hatékonyabb [[asparagus staging/hu|aszparágusz fokozatkialakítás]] az olcsóbb [[solid rocket booster/hu|szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták]] alkalmazásánál. Célszerűen egy kétfokozatú leszállóegység egy leszálló és egy emelkedő egységet tartalmaz - így a csak leszálláshoz szükséges részek, mint a [[landing leg/hu|leszállólábak]] és az [[parachute/hu|ejtőernyők]] hátrahagyásával hatékonyabb emelkedést lehet elérni.
 +
====Légkör====
 +
Szintén fontos tényező a meglátogatandó égitest [[atmosphere/hu|légkörének]] sűrűsége, mivel sűrű légkör esetében szükséges lehet a [[heat shield/hu|hőpazsok használata]] is. Habár ilyenkor lehetőség van [[parachute/hu|ejtőernyőket]], valamint [[A.I.R.B.R.A.K.E.S/hu|légféklapokat]] használni, amely jelentős [[fuel/hu|hajtóanyag]]-megtakarításra ad lehetőséget. Ugyanígy ilyenkor figyelemmel kell lenni a [[engine/hu|hajtómű]] típusára - sok a vákuumban kitűnően működő hajtómű légköri viszonyok közt gazdaságtalanul működik, és nem képes elég tolóerőt termelni - ami a [[drag/hu|légellenálláson]] felül többlet hajtóanyagköltséget jelenthet.
 +
====Rakomány====
 +
Természetesen a felépítést nagyban befolyásolja a felszínre juttatandó [[payload/hu|rakomány]] típusa. A leggyakoribb rakomány a [[kerbal/hu|kerbálok]] kisebb csoportja. A kis zöld barátaink számára a pompás [[command module/hu|kabinok]] széles választéka teszi lehetővé a kényelmes utazást, és ezen felül van néhány [[habitation module/hu|személyzeti egység]]. Ezen felül már csak egy megfelelően elhelyzett [[ladder/hu|létrára]] van szükség az utasok ki- és beszállásához. A holdjárók és állomáselemek leszállításakor viszont [[Decoupler and separator/hu|szétválasztókkal]] vagy [[docking/hu|csatlakozókapuk]] segítségével kell biztosítani a leválaszthatóságot.
 +
====Csatlakozás====
 +
És utoljára említsük meg a [[ship/hu|űrhajóra]] való csatlakozás módját, mivel a bolygóközi utazáshoz egy nagyobb hordozóegységre van szükségük. A szétválasztók pompásan működhetnek alapesetben, de ha van csatlakozókapu az újracsatlakozáskor a csatlakozókapun keresztül lehetséges a [[fuel transfer/hu|hajtóanyag-átvitel]]. A csatlakozókapuval az összeköttetés az [[strut/hu|összekötőgerendákkal]] tehető merevebbé. Viszont ha a leszállóegységet nem csak többször akarjuk használni, hanem több égitesten is, akkor gondoskodni kell a tömegéhez megfelelően erős csatlakozásról.
  
A kialakítás szempontjából a leszállóegység lehet egyfokozatú - így lehet akár többször is felhasználható, illetve egyszer-használatos többfokozatú (mondhatni egy helyi [[SSTO/hu|SSTO]]). Ezt leginkább az adott égitest tulajdonságai határolják be. Az apróbb égitestek lehetőséget adnak arra, hogy a keringési pálya elhagyása után akár több fel- és leszállással több helyszínen végigszökdécselve hatékonyan feltérképezzük az égitestet. A nagyobb égitesteknél, ez már nem kifizetődő, sőt gyakran elkerülhetetlen a többfokozatú kialakítások használata. Mivel az [[launch/hu|induláskor]] a leszállóegységek a [[payload/hu|rakományok]] közt szerepelnek, a többfokozatú leszállóegységeknél még költség szempontjából is hasznosabb lehet - főleg távolabbi célpontoknál - a tömeg-hatékonyabb [[asparagus staging/hu|aszparágusz fokozatkialakítás]] az olcsóbb [[solid rocket booster/hu|szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták]] alkalmazásánál. Hasonlóan a leszállás lehetséges vagy éppen célszerű módját is az adott égitest határozza meg: a [[atmosphere/hu|légkör]] nélküli égitesten nem lehet [[parachute/hu|ejtőernyőket]] használni, addig a légkörrel rendelkező égitesteknél rendszerint kifizetődik az alkalmazásuk.
+
A leszállóegységek általában abban különböznek a különféle [[launch vehicle/hu|hordozóeszközöktől]] vagy az SSTO [[spaceplane/hu|űrrepülőgépektől]], hogy a leszállóegységek rendszerint megtankolva, rakománnyal megrakodva szállnak le a keringési pályáról, és alacsonyabb tömeggel térnek vissza, míg az egyéb eszközök esetén ez rendszerint fordítva van. Természetesen a leszállóegységek képesek lehetnek a felszínen készített hajtóanyag keringési pályára juttatására is.
 
 
Természetesen a felépítést nagyban befolyásolja a felszínre juttatandó [[payload/hu|rakomány]] típusa. A leggyakoribb rakomány a [[kerbal/hu|kerbálok]] kisebb csoportja. A kis zöld barátaink számára a pompás kabinok széles választéka teszi lehetővé a kényelmes leszállást. Ilyen esetben csak egy [[ladder/hu|létrára]] van szükség az utasok ki- és beszállásához. A holdjárók és állomáselemek leszállításakor viszont [[Decoupler and separator/hu|szétválasztókkal]] vagy csatlakozókapuk segítségével kell biztosítani a leválaszthatóságot.
 
 
 
És utoljára említsük meg a [[spaceship/hu|űrhajóra]] való csatlakozás módját, mivel a bolygóközi utazáshoz egy nagyobb hordozóegységre van szükségük. A szétválasztók pompásan működhetnek alapesetben, ha van csatlakozókapu az újracsatlakozáskor a csatlakozókapun keresztül lehetséges a hajtóanyag-átvitel. A csatlakozókapuval is lehetséges az összeköttetés, ami [[strut/hu|összekötőgerendákkal]] tehető merevebbé. Viszont ha a leszállóegységet nem csak többször akarjuk használni, hanem több égitesten is, akkor gondoskodni kell a tömegéhez megfelelően erős csatlakozásról.
 
 
 
A leszállóegységek legfőképpen abban különböznek a különféle [[launch vehicle/hu|hordozóeszközöktől]] vagy az SSTO [[spaceplane/hu|űrrepülőgépektől]], hogy a leszállóegységek rendszerint megtankolva, rakománnyal megrakodva szállnak le a keringési pályáról, és alacsonyabb tömeggel térnek vissza, míg az egyéb eszközök esetén ez rendszerint fordítva van.
 
  
 
== Galéria ==
 
== Galéria ==
Line 17: Line 19:
 
File:Probe on Eve's surface.png | Egy leszállóképes szonda.
 
File:Probe on Eve's surface.png | Egy leszállóképes szonda.
 
File:Lander on Mun.png | Egy leszállóegység a Münön.
 
File:Lander on Mun.png | Egy leszállóegység a Münön.
File:Rover + Skycrane.png| Rover + Skycrane: Egy holdjárót leszállító egy­irányú leszállóegység.
+
File:Apollo-looking-at-kerbin.jpg| Egy Apolló stílusú leszállóegység
File:Super-Heavy Lander.jpg | Super-Heavy Lander: Egy fajsúlyosabb leszállóegység - kitűnő RCS képességekkel
+
File:Rover + Skycrane.png| [[Rover + Skycrane/hu|Rover + Skycrane]]: Egy holdjárót leszállító egy­irányú leszállóegység.
File:Two-Stage_Lander.jpg | Two-Stage Lander: Kétfokozatú leszálló­egység
+
File:Small lander on Pol.png|Egy szonda leszállóegység
 +
File:Parachute_Descent.png|Ejtőenyős leszállás
 +
File:Super-Heavy Lander.jpg | [[Super-Heavy Lander/hu|Super-Heavy Lander]]: Egy fajsúlyosabb leszállóegység - kitűnő RCS képességekkel
 +
File:Two-Stage_Lander.jpg | [[Two-Stage Lander/hu|Two-Stage Lander]]: Kétfokozatú leszálló­egység
 
</gallery>
 
</gallery>
 
[[Category:Craft/hu]]
 
[[Category:Craft/hu]]

Latest revision as of 18:27, 17 March 2017

IconLander.png

A Leszállóegység egy olyan űreszköz, amely rendszerint egy nagyobb űrjárműnek azon feladatirányult részegysége ami egy idegen égitest felszínére száll le. Magának az adott égitestnek a főbb tulajdonságai, elsősorban a felszíni gravitációs gyorsulás és a légkör sűrűsége, döntően behatárolják az adott leszállóegység lehetséges kialakítását. Röviden fogalmazva minden égitest típusnál más kialakítás működik hatékonyan. Ennek megfelelően a leszállóegységek az űreszközök egyik legváltozatosabb és a hatékony szerkezet megtervezéséhez talán legtöbb ismeretet igénylő csoportját alkotják.

Kialakítás Szempontjai

A kialakítás elsődleges - habár gyakran elfelejtett - szempontja, hogy csak leszállni képes, vagy a keringési pályára visszatérni képes egységről van szó. Az egyirányú, csak leszállni képes eszközök vagy egyfajta szondák, vagy egyéb a hátrahagyható (vagy inkább hátrahagyandó) felszerelést visznek a felszínre, amik lehetnek például holdjárók vagy állomások, illetve azok elemei. A visszatérésre képes egységeknél is lehetséges, hogy nem képes újracsatlakozásra - ugyanis megközelítés után a kerbonauták akár űrsétával is visszalebeghetnek az űrhajóra. Miért is? Mert így a csatlakozókapuk és az RCS mellőzésével tömeget lehet megtakarítani! Lényegében az egyetlen kabinból és ejtőernyőből álló visszatérőegység is egy végletekig leegyszerűsített, a Kerbin körülményeire szabott egyirányú leszállóegység. Mindenesetre egy tény: akár leszállásnál, akár felszállásnál - hacsak nem egyirányú légköri ejtőernyős leszállásról van szó, hasznos a magas tolóerő-súly arány.

Gravitáció

A kialakítás szempontjából a legfontosabb tényező az égitest felszíni nehézségi gyorsulása. A leszállóegység lehet egyfokozatú - így akár többször is felhasználható lehet (lényegében egy helyi SSTO), illetve egyszer-használatos többfokozatú. Az apróbb égitestek lehetőséget adnak arra, hogy a keringési pálya elhagyása után akár több fel- és leszállással fokozatleválasztás nélkül több helyszínen végigszökdécselve hatékonyan feltérképezzük az égitestet. A nagyobb égitesteknél, az egyetlen fokozat már nem kifizetődő, sőt gyakran elkerülhetetlen a többfokozatú kialakítások használata. Mivel az induláskor a leszállóegységek a rakományok közt szerepelnek, a többfokozatú leszállóegységeknél még költség szempontjából is hasznosabb lehet - főleg távolabbi célpontoknál - a tömeg-hatékonyabb aszparágusz fokozatkialakítás az olcsóbb szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták alkalmazásánál. Célszerűen egy kétfokozatú leszállóegység egy leszálló és egy emelkedő egységet tartalmaz - így a csak leszálláshoz szükséges részek, mint a leszállólábak és az ejtőernyők hátrahagyásával hatékonyabb emelkedést lehet elérni.

Légkör

Szintén fontos tényező a meglátogatandó égitest légkörének sűrűsége, mivel sűrű légkör esetében szükséges lehet a hőpazsok használata is. Habár ilyenkor lehetőség van ejtőernyőket, valamint légféklapokat használni, amely jelentős hajtóanyag-megtakarításra ad lehetőséget. Ugyanígy ilyenkor figyelemmel kell lenni a hajtómű típusára - sok a vákuumban kitűnően működő hajtómű légköri viszonyok közt gazdaságtalanul működik, és nem képes elég tolóerőt termelni - ami a légellenálláson felül többlet hajtóanyagköltséget jelenthet.

Rakomány

Természetesen a felépítést nagyban befolyásolja a felszínre juttatandó rakomány típusa. A leggyakoribb rakomány a kerbálok kisebb csoportja. A kis zöld barátaink számára a pompás kabinok széles választéka teszi lehetővé a kényelmes utazást, és ezen felül van néhány személyzeti egység. Ezen felül már csak egy megfelelően elhelyzett létrára van szükség az utasok ki- és beszállásához. A holdjárók és állomáselemek leszállításakor viszont szétválasztókkal vagy csatlakozókapuk segítségével kell biztosítani a leválaszthatóságot.

Csatlakozás

És utoljára említsük meg a űrhajóra való csatlakozás módját, mivel a bolygóközi utazáshoz egy nagyobb hordozóegységre van szükségük. A szétválasztók pompásan működhetnek alapesetben, de ha van csatlakozókapu az újracsatlakozáskor a csatlakozókapun keresztül lehetséges a hajtóanyag-átvitel. A csatlakozókapuval az összeköttetés az összekötőgerendákkal tehető merevebbé. Viszont ha a leszállóegységet nem csak többször akarjuk használni, hanem több égitesten is, akkor gondoskodni kell a tömegéhez megfelelően erős csatlakozásról.

A leszállóegységek általában abban különböznek a különféle hordozóeszközöktől vagy az SSTO űrrepülőgépektől, hogy a leszállóegységek rendszerint megtankolva, rakománnyal megrakodva szállnak le a keringési pályáról, és alacsonyabb tömeggel térnek vissza, míg az egyéb eszközök esetén ez rendszerint fordítva van. Természetesen a leszállóegységek képesek lehetnek a felszínen készített hajtóanyag keringési pályára juttatására is.

Galéria