Difference between revisions of "Lander/hu"

From Kerbal Space Program Wiki
Jump to: navigation, search
(+összehasonlítás)
Line 2: Line 2:
  
 
==Kialakítás Szempontjai==
 
==Kialakítás Szempontjai==
A kialakítás elsődleges - habár gyakran elfelejtett - szempontja, hogy csak leszállni képes, vagy a keringési pályára visszatérni képes egységről van szó. Az egyirányú, csak leszállni képes eszközök vagy egyfajta [[probe/hu|szondák]], vagy egyéb a hátrahagyható (vagy inkább hátrahagyandó) felszerelést visznek a felszínre, amik lehetnek például [[rover/hu|holdjárók]] vagy [[base/hu|állomások]], illetve azok elemei. A visszatérésre képes egységeknél is lehetséges, hogy nem képes újracsatlakozásra - ugyanis megközelítés után a [[kerbonaut/hu|kerbonauták]] akár [[EVA/hu|űrsétával]] is visszalebeghetnek az űrhajóra. Miért is? Mert így a [[docking|csatlakozókapuk]] és az [[RCS/hu|RCS]] mellőzésével tömeget lehet megtakarítani! Lényegében az egyetlen [[command module/hu|kabinból]] és [[parachute/hu|ejtőernyőből]] álló visszatérőegység is egy végletekig leegyszerűsített egyirányú leszállóegység.
+
A kialakítás elsődleges - habár gyakran elfelejtett - szempontja, hogy csak leszállni képes, vagy a keringési pályára visszatérni képes egységről van szó. Az egyirányú, csak leszállni képes eszközök vagy egyfajta [[probe/hu|szondák]], vagy egyéb a hátrahagyható (vagy inkább hátrahagyandó) felszerelést visznek a felszínre, amik lehetnek például [[rover/hu|holdjárók]] vagy [[base/hu|állomások]], illetve azok elemei. A visszatérésre képes egységeknél is lehetséges, hogy nem képes újracsatlakozásra - ugyanis megközelítés után a [[kerbonaut/hu|kerbonauták]] akár [[EVA/hu|űrsétával]] is visszalebeghetnek az űrhajóra. Miért is? Mert így a [[docking|csatlakozókapuk]] és az [[RCS/hu|RCS]] mellőzésével tömeget lehet megtakarítani! Lényegében az egyetlen [[command module/hu|kabinból]] és [[parachute/hu|ejtőernyőből]] álló '''visszatérőegység''' is egy végletekig leegyszerűsített, a [[Kerbin/hu|Kerbin]] körülményeire szabott egyirányú leszállóegység.
  
A kialakítás szempontjából a leszállóegység lehet egyfokozatú - így lehet akár többször is felhasználható, illetve egyszer-használatos többfokozatú. Ezt leginkább az adott égitest tulajdonságai határolják be. Az apróbb égitestek lehetőséget adnak arra, hogy a keringési pálya elhagyása után akár több fel- és leszállással több helyszínen végigszökdécselve hatékonyan feltérképezzük az égitestet. A nagyobb égitesteknél, ez már nem kifizetődő, sőt gyakran elkerülhetetlen a többfokozatú kialakítások használata. Mivel az [[launch/hu|induláskor]] a leszállóegységek a [[payload/hu|rakományok]] közt szerepelnek, a többfokozatú leszállóegységeknél még költség szempontjából is hasznosabb lehet - főleg távolabbi célpontoknál - a tömeg-hatékonyabb [[asparagus staging/hu|aszparágusz fokozatkialakítás]] az olcsóbb [[solid rocket booster/hu|szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták]] alkalmazásánál. Hasonlóan a leszállás lehetséges vagy éppen célszerű módját is az adott égitest határozza meg: a [[atmosphere/hu|légkör]] nélküli égitesten nem lehet [[parachute/hu|ejtőernyőket]] használni, addig a légkörrel rendelkező égitesteknél rendszerint kifizetődik az alkalmazásuk.
+
A kialakítás szempontjából a leszállóegység lehet egyfokozatú - így lehet akár többször is felhasználható, illetve egyszer-használatos többfokozatú (mondhatni egy helyi [[SSTO/hu|SSTO]]). Ezt leginkább az adott égitest tulajdonságai határolják be. Az apróbb égitestek lehetőséget adnak arra, hogy a keringési pálya elhagyása után akár több fel- és leszállással több helyszínen végigszökdécselve hatékonyan feltérképezzük az égitestet. A nagyobb égitesteknél, ez már nem kifizetődő, sőt gyakran elkerülhetetlen a többfokozatú kialakítások használata. Mivel az [[launch/hu|induláskor]] a leszállóegységek a [[payload/hu|rakományok]] közt szerepelnek, a többfokozatú leszállóegységeknél még költség szempontjából is hasznosabb lehet - főleg távolabbi célpontoknál - a tömeg-hatékonyabb [[asparagus staging/hu|aszparágusz fokozatkialakítás]] az olcsóbb [[solid rocket booster/hu|szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták]] alkalmazásánál. Hasonlóan a leszállás lehetséges vagy éppen célszerű módját is az adott égitest határozza meg: a [[atmosphere/hu|légkör]] nélküli égitesten nem lehet [[parachute/hu|ejtőernyőket]] használni, addig a légkörrel rendelkező égitesteknél rendszerint kifizetődik az alkalmazásuk.
  
 
Természetesen a felépítést nagyban befolyásolja a felszínre juttatandó [[payload/hu|rakomány]] típusa. A leggyakoribb rakomány a [[kerbal/hu|kerbálok]] kisebb csoportja. A kis zöld barátaink számára a pompás kabinok széles választéka teszi lehetővé a kényelmes leszállást. Ilyen esetben csak egy [[ladder/hu|létrára]] van szükség az utasok ki- és beszállásához. A holdjárók és állomáselemek leszállításakor viszont [[Decoupler and separator/hu|szétválasztókkal]] vagy csatlakozókapuk segítségével kell biztosítani a leválaszthatóságot.
 
Természetesen a felépítést nagyban befolyásolja a felszínre juttatandó [[payload/hu|rakomány]] típusa. A leggyakoribb rakomány a [[kerbal/hu|kerbálok]] kisebb csoportja. A kis zöld barátaink számára a pompás kabinok széles választéka teszi lehetővé a kényelmes leszállást. Ilyen esetben csak egy [[ladder/hu|létrára]] van szükség az utasok ki- és beszállásához. A holdjárók és állomáselemek leszállításakor viszont [[Decoupler and separator/hu|szétválasztókkal]] vagy csatlakozókapuk segítségével kell biztosítani a leválaszthatóságot.
  
 
És utoljára említsük meg a [[spaceship/hu|űrhajóra]] való csatlakozás módját, mivel a bolygóközi utazáshoz egy nagyobb hordozóegységre van szükségük. A szétválasztók pompásan működhetnek alapesetben, ha van csatlakozókapu az újracsatlakozáskor a csatlakozókapun keresztül lehetséges a hajtóanyag-átvitel. A csatlakozókapuval is lehetséges az összeköttetés, ami [[strut/hu|összekötőgerendákkal]] tehető merevebbé. Viszont ha a leszállóegységet nem csak többször akarjuk használni, hanem több égitesten is, akkor gondoskodni kell a tömegéhez megfelelően erős csatlakozásról.
 
És utoljára említsük meg a [[spaceship/hu|űrhajóra]] való csatlakozás módját, mivel a bolygóközi utazáshoz egy nagyobb hordozóegységre van szükségük. A szétválasztók pompásan működhetnek alapesetben, ha van csatlakozókapu az újracsatlakozáskor a csatlakozókapun keresztül lehetséges a hajtóanyag-átvitel. A csatlakozókapuval is lehetséges az összeköttetés, ami [[strut/hu|összekötőgerendákkal]] tehető merevebbé. Viszont ha a leszállóegységet nem csak többször akarjuk használni, hanem több égitesten is, akkor gondoskodni kell a tömegéhez megfelelően erős csatlakozásról.
 +
 +
A leszállóegységek legfőképpen abban különböznek a különféle [[launch vehicle/hu|hordozóeszközöktől]] vagy az SSTO [[spaceplane/hu|űrrepülőgépektől]], hogy a leszállóegységek rendszerint megtankolva, rakománnyal megrakodva szállnak le a keringési pályáról, és alacsonyabb tömeggel térnek vissza, míg az egyéb eszközök esetén ez rendszerint fordítva van.
  
 
== Galéria ==
 
== Galéria ==

Revision as of 10:01, 9 December 2014

A Leszállóegység egy olyan űreszköz, amely rendszerint egy nagyobb űrjárműnek egy feladatirányult részegysége, amely egy idegen égitest felszínére száll le. Magának az adott égitestnek a főbb tulajdonságai, elsősorban a felszíni gravitációs gyorsulás és a légkör sűrűsége, döntően befolyásolják az adott leszállóegység lehetséges kialakítását. Röviden fogalmazva minden égitest típusnál más kialakítás működik hatékonyan. Ennek megfelelően a leszállóegységek az űreszközök egyik legváltozatosabb és a hatékony szerkezet megtervezéséhez talán legtöbb ismeretet igénylő csoportját alkotják.

Kialakítás Szempontjai

A kialakítás elsődleges - habár gyakran elfelejtett - szempontja, hogy csak leszállni képes, vagy a keringési pályára visszatérni képes egységről van szó. Az egyirányú, csak leszállni képes eszközök vagy egyfajta szondák, vagy egyéb a hátrahagyható (vagy inkább hátrahagyandó) felszerelést visznek a felszínre, amik lehetnek például holdjárók vagy állomások, illetve azok elemei. A visszatérésre képes egységeknél is lehetséges, hogy nem képes újracsatlakozásra - ugyanis megközelítés után a kerbonauták akár űrsétával is visszalebeghetnek az űrhajóra. Miért is? Mert így a csatlakozókapuk és az RCS mellőzésével tömeget lehet megtakarítani! Lényegében az egyetlen kabinból és ejtőernyőből álló visszatérőegység is egy végletekig leegyszerűsített, a Kerbin körülményeire szabott egyirányú leszállóegység.

A kialakítás szempontjából a leszállóegység lehet egyfokozatú - így lehet akár többször is felhasználható, illetve egyszer-használatos többfokozatú (mondhatni egy helyi SSTO). Ezt leginkább az adott égitest tulajdonságai határolják be. Az apróbb égitestek lehetőséget adnak arra, hogy a keringési pálya elhagyása után akár több fel- és leszállással több helyszínen végigszökdécselve hatékonyan feltérképezzük az égitestet. A nagyobb égitesteknél, ez már nem kifizetődő, sőt gyakran elkerülhetetlen a többfokozatú kialakítások használata. Mivel az induláskor a leszállóegységek a rakományok közt szerepelnek, a többfokozatú leszállóegységeknél még költség szempontjából is hasznosabb lehet - főleg távolabbi célpontoknál - a tömeg-hatékonyabb aszparágusz fokozatkialakítás az olcsóbb szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták alkalmazásánál. Hasonlóan a leszállás lehetséges vagy éppen célszerű módját is az adott égitest határozza meg: a légkör nélküli égitesten nem lehet ejtőernyőket használni, addig a légkörrel rendelkező égitesteknél rendszerint kifizetődik az alkalmazásuk.

Természetesen a felépítést nagyban befolyásolja a felszínre juttatandó rakomány típusa. A leggyakoribb rakomány a kerbálok kisebb csoportja. A kis zöld barátaink számára a pompás kabinok széles választéka teszi lehetővé a kényelmes leszállást. Ilyen esetben csak egy létrára van szükség az utasok ki- és beszállásához. A holdjárók és állomáselemek leszállításakor viszont szétválasztókkal vagy csatlakozókapuk segítségével kell biztosítani a leválaszthatóságot.

És utoljára említsük meg a űrhajóra való csatlakozás módját, mivel a bolygóközi utazáshoz egy nagyobb hordozóegységre van szükségük. A szétválasztók pompásan működhetnek alapesetben, ha van csatlakozókapu az újracsatlakozáskor a csatlakozókapun keresztül lehetséges a hajtóanyag-átvitel. A csatlakozókapuval is lehetséges az összeköttetés, ami összekötőgerendákkal tehető merevebbé. Viszont ha a leszállóegységet nem csak többször akarjuk használni, hanem több égitesten is, akkor gondoskodni kell a tömegéhez megfelelően erős csatlakozásról.

A leszállóegységek legfőképpen abban különböznek a különféle hordozóeszközöktől vagy az SSTO űrrepülőgépektől, hogy a leszállóegységek rendszerint megtankolva, rakománnyal megrakodva szállnak le a keringési pályáról, és alacsonyabb tömeggel térnek vissza, míg az egyéb eszközök esetén ez rendszerint fordítva van.

Galéria