Difference between revisions of "Light/hu"

From Kerbal Space Program Wiki
Jump to: navigation, search
(Created page with "{{Box|type=disambig|Ez a cikk a természetes fényről szól. Ha az elektromos fényforrások érdekelnek, lásd a következő cikket: elektromos áramot...")
 
(kész)
Line 1: Line 1:
 
{{Box|type=disambig|Ez a cikk a természetes fényről szól. Ha az elektromos fényforrások érdekelnek, lásd a következő cikket: [[electric light/hu|elektromos áramot]]}}
 
{{Box|type=disambig|Ez a cikk a természetes fényről szól. Ha az elektromos fényforrások érdekelnek, lásd a következő cikket: [[electric light/hu|elektromos áramot]]}}
  
A '''napfény [Light]''' teszi az [[Celestial body/hu|égitesteket]] és az [[parts/huwalkatrészeket]] láthatóvá az emberi szem számára. Kétfajta forrása van a fénynek:
+
A '''napfény [Light]''' teszi az [[Celestial body/hu|égitesteket]] és az [[parts/hu|alkatrészeket]] láthatóvá az emberi szem számára. Kétfajta forrása van a fénynek:
 
* Természetes
 
* Természetes
 
* Mesterséges
 
* Mesterséges
Line 12: Line 12:
  
 
A napfogyatkozás akkor történik, mikor egy égitest elhalad a Kerbol előtt és részben vagy teljesen gátolja a fényt útját. A Kerbolt nem takarhatja el olyan test, amely nincs abban a  [[sphere of influence/hu|hatásgömbben]], amelyben az [[craft/hu|űreszköz]] tartózkodik. Hogy meghatározhassuk, hogy egy test hogyan takarja a Kerbolt, a Kerbol és a test [[w:hu:Szögátmérő|szögátmérőjét]] (δ) kell figyelembe venni. Ennek számolásához a megfigyelő égitesttől vett távolságát (d) és az égitest sugarát (r) kell ismerni. A szögátmérő jelenti azt a szöget, amely szöggel a szemnek el kell fordulnia hogy az egyik végéről a másikra nézhessen. Az egyenlet amellyel ez a tartomány számolható: <math>\delta = 2 \cdot arcsin\left(\frac{r}{d}\right)</math>
 
A napfogyatkozás akkor történik, mikor egy égitest elhalad a Kerbol előtt és részben vagy teljesen gátolja a fényt útját. A Kerbolt nem takarhatja el olyan test, amely nincs abban a  [[sphere of influence/hu|hatásgömbben]], amelyben az [[craft/hu|űreszköz]] tartózkodik. Hogy meghatározhassuk, hogy egy test hogyan takarja a Kerbolt, a Kerbol és a test [[w:hu:Szögátmérő|szögátmérőjét]] (δ) kell figyelembe venni. Ennek számolásához a megfigyelő égitesttől vett távolságát (d) és az égitest sugarát (r) kell ismerni. A szögátmérő jelenti azt a szöget, amely szöggel a szemnek el kell fordulnia hogy az egyik végéről a másikra nézhessen. Az egyenlet amellyel ez a tartomány számolható: <math>\delta = 2 \cdot arcsin\left(\frac{r}{d}\right)</math>
 +
 +
Egy test csak akkor takarhatja el teljesen a Kerbolt, ha elég közel van a megfigyelőhöz, hogy a test a szemlélőnek ugyan olyan nagynak tűnik mint a Kerbol. A [[Kerbin/hu|Kerbin]] felszínéről a [[Mun/hu|Mün]] szögátmérője 1,91° és a Kerbolé mintegy is 2,20°, így Mün majdnem teljesen eltakarja a Kerbolt.
 +
 +
A pályahajlással nem rendelkező Münnel ellentétben, bármely döntött pályán keringő [[moon/hu|hold]] csak adott időnként árnyékolja be a bolygóját, illetve a bolygója árnyékolja be a holdat. Egy pályahajlással rendelkező hold csak akkor fogja eltakarni a Kerbolt, ha a hold felszálló és leszálló csomója a bolygó pályasíkja összhangban van a csillaggal.
 +
 +
A szinodikus keringési idő az az időtartam, amely alatt eléri az azonos helyet a bolygó egén a csillagjához képest.Például a két telihold közt eltelt idő szinodikus keringési időt jelent. A Kerbin és a Mün esetében, amelyek pályahajlása 0, a két teljes napfogyatkozás közt eltelt idő szinodikus keringési idő. Ha a hold pályája döntött nem minden egyes körülkeringés eredményez napfogyatkozást, viszont pontos többszöröse lesz a szinodikus keringési időnek.
 +
 +
A részleges és teljes napfogyatkozás eltakarja túlragyogás hatását, ahogy baloldalt látható.<sup>[''specify when it is partially'']</sup> Amíg a hatás el nem múlik, és a hold vagy a bolygó látható, a napelemek nem termelnek áramot.
 +
 +
== <span id="Intensity"> Fényerősség </span> [Intensity] ==
 +
A fény ereje változik a távolság függvényében. A valós világban ez követi a [[w:hu:Inverz_négyzetes_törvény|fordított négyzetes törvényt]], eredményeként négyszeresre növekszik az erősség a távolság megfeleződésével.
 +
:''A játékban viszont a fényerő egy négy ponttal meghatározott három szakaszos görbét követ:''
 +
 +
{| class="wikitable"
 +
! Távolság (m)
 +
! Teljesítmény
 +
! Példa
 +
|-
 +
| 0
 +
| 10×
 +
|
 +
|-
 +
| 13 599 840 256
 +
| 1×
 +
| A [[Kerbin/hu|Kerbin]] pályája
 +
|-
 +
| 68 773 560 320
 +
| 0,5×
 +
| [[Jool/hu|Jool]] fél nagytengelye
 +
|-
 +
| 206 000 000 000
 +
| 0×
 +
| Majdnem 3x-sa a Jool pályájának.
 +
|}
 +
 +
== Lásd még ==
 +
* [[Orbit darkness time/hu|Pályaárnyékidő]]

Revision as of 23:07, 1 July 2014

Ez a cikk a természetes fényről szól. Ha az elektromos fényforrások érdekelnek, lásd a következő cikket: elektromos áramot

A napfény [Light] teszi az égitesteket és az alkatrészeket láthatóvá az emberi szem számára. Kétfajta forrása van a fénynek:

  • Természetes
  • Mesterséges

A természetes fény kizárólagos forrása a Kerbol, a Kerbol Rendszer központi csillaga. Ez hajtja a napelemeket amelyek elektromos áramot termelnek. Szintén lehetséges mesterséges fényforrásokat is telepíteni, mint az elektromos fényforrások, hogy az árnyékban lévő alkatrészek is látszódjanak. Minden égitest, kivéve a Kerbolt, árnyékot vet a mögötte lévő térre, amelyet a felszínen éjszakának észlelünk.

Napfogyatkozás [Eclipse]

A Kerbin eltakarja Kerbolt
A napelem nem működik a Mün részleges árnyékában.
Azonos látvány nem sokkal a napfogyatkozás után.

A napfogyatkozás akkor történik, mikor egy égitest elhalad a Kerbol előtt és részben vagy teljesen gátolja a fényt útját. A Kerbolt nem takarhatja el olyan test, amely nincs abban a hatásgömbben, amelyben az űreszköz tartózkodik. Hogy meghatározhassuk, hogy egy test hogyan takarja a Kerbolt, a Kerbol és a test szögátmérőjét (δ) kell figyelembe venni. Ennek számolásához a megfigyelő égitesttől vett távolságát (d) és az égitest sugarát (r) kell ismerni. A szögátmérő jelenti azt a szöget, amely szöggel a szemnek el kell fordulnia hogy az egyik végéről a másikra nézhessen. Az egyenlet amellyel ez a tartomány számolható:

Egy test csak akkor takarhatja el teljesen a Kerbolt, ha elég közel van a megfigyelőhöz, hogy a test a szemlélőnek ugyan olyan nagynak tűnik mint a Kerbol. A Kerbin felszínéről a Mün szögátmérője 1,91° és a Kerbolé mintegy is 2,20°, így Mün majdnem teljesen eltakarja a Kerbolt.

A pályahajlással nem rendelkező Münnel ellentétben, bármely döntött pályán keringő hold csak adott időnként árnyékolja be a bolygóját, illetve a bolygója árnyékolja be a holdat. Egy pályahajlással rendelkező hold csak akkor fogja eltakarni a Kerbolt, ha a hold felszálló és leszálló csomója a bolygó pályasíkja összhangban van a csillaggal.

A szinodikus keringési idő az az időtartam, amely alatt eléri az azonos helyet a bolygó egén a csillagjához képest.Például a két telihold közt eltelt idő szinodikus keringési időt jelent. A Kerbin és a Mün esetében, amelyek pályahajlása 0, a két teljes napfogyatkozás közt eltelt idő szinodikus keringési idő. Ha a hold pályája döntött nem minden egyes körülkeringés eredményez napfogyatkozást, viszont pontos többszöröse lesz a szinodikus keringési időnek.

A részleges és teljes napfogyatkozás eltakarja túlragyogás hatását, ahogy baloldalt látható.[specify when it is partially] Amíg a hatás el nem múlik, és a hold vagy a bolygó látható, a napelemek nem termelnek áramot.

Fényerősség [Intensity]

A fény ereje változik a távolság függvényében. A valós világban ez követi a fordított négyzetes törvényt, eredményeként négyszeresre növekszik az erősség a távolság megfeleződésével.

A játékban viszont a fényerő egy négy ponttal meghatározott három szakaszos görbét követ:
Távolság (m) Teljesítmény Példa
0 10×
13 599 840 256 A Kerbin pályája
68 773 560 320 0,5× Jool fél nagytengelye
206 000 000 000 Majdnem 3x-sa a Jool pályájának.

Lásd még