Orbit/hu

From Kerbal Space Program Wiki
< Orbit
Revision as of 14:37, 30 March 2014 by NWM (talk | contribs)
Jump to: navigation, search
A spacecraft in orbit around Moho.

A "keringési pálya" egy elliptikus útvonal az égitest körül[celestial body]. A pálya azon pontját, amely legközelebb áll a körülkeringett égitesthez "periapszis"-nak és a legtávolabbi pontját "apoapszis"-nak nevezzük. Ezek a pontok egyenként jelölve vannak a térkép nézeten mint "Pe" és "Ap".

A Pályát "stabil"-nak nevezzük, ha minden pontja a körülkeringett égitest felszíne és légköre felett van, ezt egyszerűbben értelmezve a periapszis a légkör és az égitest legmagasabb pontja felett van, lévén a periapszis a legalacsonyabb pontja a pályának. Az űrjármű ilyen pályán nem veszíti el a sebességét a légellenállás miatt, és nem ütközik a felszínnek.

Hogy elérjünk egy pályát, az űrjárműnek el kell érnie egy elégséges magasságot és pályasebességet. Az emelkedés közben egy gravitációs forduló segít elérni ezeket a célokat üzemanyag-takarékosan. Utána az alap manőverekkel[basic maeuver] már könnyen változtatható a pálya alakja.

Tulajdonságok [Properties]

Minden pályának van néhány alaptulajdonsága amely jellemzi. Ez a lista több olyan értéket tartalmaz, amely a listán található más értékeiből is kiszámítható.

Apoapszis és periapszis

→ Lásd még: Apsis on Wikipedia

Az apszisok határozzák meg a pálya legközelebbi és legtávolabbi pontjait. A periapszis a legalacsonyabb pontja a keringési pályának és hasznos meghatározni, hogy elég magas-e ahhoz, hogy hogy ne ütközzön a felszínbe, vagy ne keresztezze a légkört. A túloldalon az apoapszis található ami a körülkeringett égitesttől legtávolabb lévő pontja a pályának. A térkép módban a periapszis nem látható, ha az a felszín alatt. Zavart okozhat hogy az apszisokat honnan mérjük. A játék a felszíntől számítja, míg a pályamechanika számára a tömegközépponttól számított értékek a mérvadóak. Az űrjármű az apoapszitól a periapszis felé haladva süllyed, míg a periapszistól az apoapszis felé haladva emelkedik.

A parabolikus és hiperbolikus pályák hatásgöbön kívüli apoapszisai soha se látszódnak. Apoapszisok más hatásgömbökben lehetségesek. A jelenlegi pálya periapszisa csak akkor látszódik, ha a jövőben haladunk át rajta, amint áthaladtunk rajta eltűnik. Ez független attól, hogy a pályának más hatásgömbben lehet apoapszisa vagy periapszisa(például egy hintamanőver után egy nagyobb égitest hatássugarába kerülve befogja).

A tökéletes kör pályán nem lehet meghatározni az apszisokat. A magasság a kör pályán nem változik, ami szükséges lenne az apszisok meghatározásához. Ez azonos a fél-nagytengellyel, ha középpontból mérjük. Az elliptikus pályáknak két apszisa van, legfeljebb a periapszis nem látszódik ha az a felszín alatt van. Ha egy pálya majdnem kör alakú, akkor az többnyire úgy kezeljük, mintha tökéletesen kör lenne, ahol az apszisok és a fél-nagytengely meghatározhatatlan.

Néha speciális szavakat használnak különböző égitestekhez[celestial body]. Apokee vagy apokerb az apoapszis a Kerbin körüli pályán, és hasonlóan perikee vagy perikerb a periapszist jelöli a Kerbin körül.

A Kerbal Space Programban az apszisokat “Ap” illetve “Pe” rövidítésekkel jelölik, és ezek jelölések találhatók a pályán. A valós életben a nagybetűs "Q" jelöli az apoapszist és kisbetűs "q" a periapszist, mivel a változók többnyire egybetűsök. Az "a" használata az apoapszis jelölésére nem ajánlatos, mivel ez zavart okozna mivel a fél-nagytengely[semi-major axis] használja azt a változót.

Excentricitás [Eccentricity]

Excentrikus pályák (fehér) és egy nem excentrikus pálya (kék)
→ Lásd még: Eccentricity on Wikipedia

Az excentricitás megadja hogy a pálya mennyire elnyújtott(elfajult). Többfajta excentricitás létezik, de a pályamechanikában rendszerint a pálya excentricitását értjük ez alatt. Ezeket négy osztályba sorolhatjuk be:

  • Körpálya - az excentricitás pontosan 0
  • Elliptikus pálya - az excentricitás 0 és 1 közé esik
  • Parabolikus pálya - az excentricitás pontosan 1
  • Hiperbolikus pálya - az excentricitás nagyobb mint 1

Ha az excentricitás nagyobb vagy egyenlő mint 1, akkor a pálya szökési pálya. A tökéletes kör és a parabolikus pálya nem ritka, hanem gyakorlatilag lehetetlen, de lehetséges annyira közeli excentricitást elérni, hogy a pályát körnek vagy parabolának tekinthető legyen, viszont a közelítő manővereknek is roppant pontosaknak és finomaknak kell lenniük. Néhány bolygónak és holdnak a Kerbal Space Programban tökéletes körpályája van, de ez azért lehetséges, mert ezek sínen mozognak, és nincsenek fizikai kölcsönhatásban egymással ami megváltoztatná a pályáik tulajdonságait.

Az excentricitást rendszerint kisbetűs "e" rövidítés jelöli.

Pályahajlás [Inclination]

A kék pálya hajlása 20°, míg a szürkének nincs hajlása.
→ Főcikk: Orbital inclination on Wikipedia

The tilt of the orbit is given by the inclination. Usually the value is given in degrees where the value is given between –90° and 270°. An inclination of 0° or 180° is equatorial, so the craft is always above the equator. An inclination of 90° is characteristic for polar orbits. When the inclination is below 90° the orbit is prograde, meaning the rotation around the body is the same as the rotation of the body. An inclination above 90° and below 270° determines a retrograde orbit which orbits the other way around. As all bodies in the Kerbol System are rotate counter-clockwise, seen from the North pole, all prograde orbits are counter-clockwise and all retrograde orbits are clockwise.

Depending from the starting location the directly available lowest inclination is limited to the latitude. A polar orbit is always possible, while for equatorial orbits the craft has to start from the equator. As the Kerbal Space Center is near the equator it is possible to launch into almost all inclinations without additional orbital manuevers.

While a polar orbit, and depending on the altitude and coverage also near polar inclinations, covers a complete body, rendezvous with an object in a equatorial orbit is usually easier. The inclination is exactly the range of latitudes the craft will pass over in both (North and South) direction.

There is currently no direct way to determine the inclination without using mods. For some planets it is possible to determine the inclination if the planet is orbited by a moon with no inclination. The moon can then be targeted and the angle given at the ascending and descending node are the inclination. This is also possible for an orbit around Kerbol. The “moon” with no inclination is then Kerbin.

The inclination is given in most cases relative to the parent's equator, but especially the inclination of the planets can be given relative to the ecliptic. The ecliptic is the orbital plane of Kerbin because the inclination relative to Kerbol's equator is 0°, meaning that there is no difference between the inclination relative to Kerbol's equator and the ecliptic.

Semi-major axis

→ Lásd még: Semi-major axis on Wikipedia

The semi-major axis is the average of the apsides and usually measured from the body's center. The semi-major axis cannot be directly measured in game without mods, but it is easy to calculate by dividing the sums of the apsides by two. The semi-major axis defines the orbital period, so no matter how elongated the orbit is, as long as the semi-major axis stays the same, the orbital period doesn't change. This makes synchronous orbits easier to achieve, as the circularity is only important for stationary orbits.

If the apsides are given from the body's surface the same formula can be used but the resulting value has to be added by the radius of the body. The semi-major axis may be used as the average distance, but it depends on the definition of which average distance is meant. In formula the semi-major axis is usually abbreviated by a lowercase a which shouldn't be confused with the apoapsis.

A pályák fajtái [Types of orbits]

Alacsony Kerbin-körüli pálya [Low Kerbin orbit] (LKO)

Hasonlóan a világunkban meglévő "Alacsony Föld-körüli pályá"-hoz [Low Earth orbit] (LEO) egy LKO leírja a stabil alacsony pályát a Kerbin körül, amelyet viszonylag alacsony Δv költséggel lehet elérni. Egy LKO legalacsonyabb pontja sem lehet 70 km-nél mélyebben, hogy elkerülje a légköri súrlódást. Az LKO felszíntől számított magassága jellemzően nem haladja meg a 200 km-t.

Az LKO-ra feljuttatható hasznos teher a teljes súlyhoz viszonyított aránya gyakran használt teljesítmény és hatékonysági mutatója a rakéta-rendszernek.

Optimális esetben az LKO elérhető 4400-4700 m/s [[Delta-V|Δv] árán.[1]

Az Oberth-effektus miatt az alacsony pálya ideális kiindulási pont a más égitestekre való átszálláshoz. [idézet szükségeltetik]

Stacionárius Pálya és Szinkronpálya [Stationary orbit and synchronous orbit]

→ Főcikk: Stationary orbit

Amely pálya keringési periódusa azonos a körülkeringett égitest forgási periódusával, azaz a keringő test az adott égitestről nézve minden napnak azonos idejében azonos helyen látszik, azt szinkronpályának nevezzük. Ha a pályahajlás és az excentricitás is 0° akkor azt stacionárius pályának hívjuk. Ilyenkor az égitest felszínéről nézve a keringő test teljesen mozdulatlannak tűnik.

Kerbiszinkron Egyenlítői Pálya [Kerbisynchronous Equatorial Orbit] (KEO)

→ Főcikk: KEO

Statikus pálya a Kerbin körül, amelyen a keringő űreszköz mindig ugyanaz az egyenlítő felett található pontban van. A név és a rövidítése nagyban emlékeztet a GEO, azaz a geostacionárius pálya [geostationary orbit], ami lényegében Földi megfelelője.

Más [Other]

Több másfajta pályát lehet definiálni. A [[w:List of orbits|pályák listája] a Wikipédián sok másfajta a valóvilágban gyakori pályát tartalmaz. Ezek többségét a KSP világában is megvalósíthatóak, ha a lényeges tulajdonságait a miniatűr világhoz igazítjuk. Néhány pályafajtát, mint például a nap-szinkronizált pályát a föld körül, nem lehet megvalósítani, mert a ehhez a Kerbin gravitációjába kellene belenyúlni. Hasonlóan a Lagrange pontok sem léteznek így Lagrange pont körüli pályák sem lehetségesek. De lehetséges utánozni az L4 és az L5 pontokat, habár minden egyes pálya azonos fél-nagytengelyen azonos keringési idővel rendelkezik, így az L4 és az L5 semmilyen kitüntetett szereppel nem rendelkezik.

Szuborbitális [Suborbital]

A pálya szuborbitális, ha a periapszis a felszín alatt található, így minden bizonnyal a rajta haladó űrjármű a felszínnek ütközik, vagy leszáll rá, mielőtt megtenne egy teljes fordulatot. Az aerodinamikai emelő eszközök mint a szárnyak késleltethetik ezt.

Megjegyzések [Notes]

Külső hivatkozások [External links]

  • Kerbin delta-V chart