Difference between revisions of "Synchronous orbit/hu"

From Kerbal Space Program Wiki
Jump to: navigation, search
m
Line 1: Line 1:
A "szinkronpálya" egy keringési pálya melynek keringési periódusa azonos a körülkeringett test forgási periódusával. Az excentricitás és a pályahajlás nem befolyásolja a specifikus értékeket, bár a pálya nem keresztezheti a légkört vagy a felszínt. A szinkronpályán keringő szatellitek a felszínről figyelve egy [[w:hu:Analemma|analemma]]-görbén mozog.
+
A '''szinkronpálya''' egy keringési pálya melynek keringési periódusa azonos a körülkeringett test forgási periódusával. Az excentricitás és a pályahajlás nem befolyásolja a specifikus értékeket, bár a pálya nem keresztezheti a légkört vagy a felszínt. A szinkronpályán keringő szatellitek a felszínről figyelve egy [[w:hu:Analemma|analemma]]-görbén mozog.
  
A "stacionárius pálya" egy különleges esete a szinkronpályának, mikor a földről követve a nyomvonala egyetlen pont. Ez azt jelenti, hogy a keringési pálya körpálya, azaz excentricitása pontosan 0, és a pályahajlás szöge is 0°. Ezen a pályán a test mindig az ég ugyanazon pontján marad, és a felszínhez viszonyított sebessége 0. Ez a kommunikáció megkönnyíti, mivel a felszíni antennának nem kell követnie a szatellit relatív mozgását. Mivel lehetetlen tökéletesen beállni a stacionárius pályára, ezért a stacionárius pályán lévő szatellitek is leírnak egy kisebb analemmát.
+
A '''stacionárius pálya''' egy különleges esete a szinkronpályának, mikor a földről követve a nyomvonala egyetlen pont. Ez azt jelenti, hogy a keringési pálya tökéletes körpálya, azaz excentricitása pontosan 0, és a pályahajlás szöge is pontosan 0°. Ezen a pályán a test mindig az ég ugyanazon pontján marad, és a felszínhez viszonyított sebessége 0. Ez a kommunikáció megkönnyíti, mivel a felszíni antennának nem kell követnie a szatellit relatív mozgását. Mivel lehetetlen tökéletesen beállni a stacionárius pályára, ezért a stacionárius pályán lévő szatellitek is leírnak egy kisebb analemmát.
  
 
Néhány [[celestial body/hu|égitest]] körül nem lehet szinkronpályára állni, azaz stacionárius pályára sem, mivel a szükséges pályamagasság nagyobb a hatássugárnál. Mivel a nagyon alacsony forgássebesség nagyon magas pályamagasságot eredményez, emiatt egyetlen [[w:hu:Kötött_tengelyforgás|kötött tengelyforgás]]ú [tidally locked] [[moon/hu|hold]]nak sincs szinkronpályája. [[Moho/hu|Moho]] az egyetlen [[planet/hu|bolygó]] amelynek nincs szinkronpályája a nagyon lassú forgása miatt, lévén csak két forgást végez egyetlen keringési ciklus alatt.  
 
Néhány [[celestial body/hu|égitest]] körül nem lehet szinkronpályára állni, azaz stacionárius pályára sem, mivel a szükséges pályamagasság nagyobb a hatássugárnál. Mivel a nagyon alacsony forgássebesség nagyon magas pályamagasságot eredményez, emiatt egyetlen [[w:hu:Kötött_tengelyforgás|kötött tengelyforgás]]ú [tidally locked] [[moon/hu|hold]]nak sincs szinkronpályája. [[Moho/hu|Moho]] az egyetlen [[planet/hu|bolygó]] amelynek nincs szinkronpályája a nagyon lassú forgása miatt, lévén csak két forgást végez egyetlen keringési ciklus alatt.  

Revision as of 08:40, 1 April 2014

A szinkronpálya egy keringési pálya melynek keringési periódusa azonos a körülkeringett test forgási periódusával. Az excentricitás és a pályahajlás nem befolyásolja a specifikus értékeket, bár a pálya nem keresztezheti a légkört vagy a felszínt. A szinkronpályán keringő szatellitek a felszínről figyelve egy analemma-görbén mozog.

A stacionárius pálya egy különleges esete a szinkronpályának, mikor a földről követve a nyomvonala egyetlen pont. Ez azt jelenti, hogy a keringési pálya tökéletes körpálya, azaz excentricitása pontosan 0, és a pályahajlás szöge is pontosan 0°. Ezen a pályán a test mindig az ég ugyanazon pontján marad, és a felszínhez viszonyított sebessége 0. Ez a kommunikáció megkönnyíti, mivel a felszíni antennának nem kell követnie a szatellit relatív mozgását. Mivel lehetetlen tökéletesen beállni a stacionárius pályára, ezért a stacionárius pályán lévő szatellitek is leírnak egy kisebb analemmát.

Néhány égitest körül nem lehet szinkronpályára állni, azaz stacionárius pályára sem, mivel a szükséges pályamagasság nagyobb a hatássugárnál. Mivel a nagyon alacsony forgássebesség nagyon magas pályamagasságot eredményez, emiatt egyetlen kötött tengelyforgású [tidally locked] holdnak sincs szinkronpályája. Moho az egyetlen bolygó amelynek nincs szinkronpályája a nagyon lassú forgása miatt, lévén csak két forgást végez egyetlen keringési ciklus alatt.

Egy előnye a szinkronpályának hogy több rakományt[payload] is pontosan lehet róla célba juttatni egyetlen űreszközről[craft], mivel periódikusan mindig ugyanazon pontok felett tartózkodik. Ha a pályának nagy az excentricitása, akkor egy minimális manőverrel el lehet érni a felszínt. Ha a rakományt az apoapszison kioldottuk, lassítottuk, majd sikeresen leszállítottuk az égitestre, a következő apoapszira érkezéskor ugyanezekkel a manőverekkel a következő rakományt az előző közelében tudjuk letenni.

Fél-szinkron [Semi-synchronous] és hasonló pályák

Ha a keringési idő hossza fele a forgási időnek, akkor a pályát rendszerint fél-szinkron pályának nevezik. A szinkronpálya fél nagytengelyének ismeretében ki lehet számolni a fél-szinkron pálya fél nagytengelyét, mivel a két pálya közti viszony:

Az "f" a hányadosa szinkronpálya (a1) és a második pálya (a1/f) keringési idejeinek. Ha a második pálya fél-szinkron akkor a hányados 2:

Egy olyan esetében amikor a forgási idő keringési idő egész számú többszöröse, akkor a pontos többszöri célba leszállás szintén lehetséges, viszont ilyenkor minden f-edik körülforgásnál kell indítani a rakományt az apoapszisról. Ez rendkívül jól jöhet olyan égitestek esetén, melyeknek nincs szinkronpályája, de van fél-szinkron pályája.

Egy példája a fél-szinkron pályának a valódi világban a Molnyija-pálya.

Magasságok és fél nagytengelyek

A következő táblázat tartalmaza az égitestek szinkronpályáinak magasságait még ha az a SoI-n túl vannak is(tört-szinkronpálya számításhoz). A magasság a felszíntől, a fél nagytengely a tömegközéppontól van számítva.

Égitest Szinkronpálya Fél-szinkron pálya Kötött
tengelyforgás
Magasság Fél nagytengely Magasság Fél nagytengely
Kerbol 1 508 045,29 km 1 769 645,29 km 853 206,67 km 1 114 806,67 km
Moho 18 173,17 km † 18 423,17 km † 11 355,87 km † 11 605,87 km † Nem
Eve 10 328,47 km 11 028,47 km 6 247,50 km 6 947,50 km Nem
Gilly 42,14 km 55,14 km 21,73 km 34,73 km Nem
Kerbin 2 863,33 km 3 463,33 km 1 581,76 km 2 181,76 km Nem
Mün (Mun) 2 970,56 km † 3 170,56 km † 1 797,33 km 1 997,33 km Igen
Minmus 357,94 km 417,94 km 203,29 km 263,29 km Nem
Duna 2 880,00 km ‡ 3 200,00 km 1 695,87 km 2 015,87 km Nem
Ike 1 133,90 km † 1 263,90 km † 666,20 km 796,20 km Igen
Dres 732,24 km 870,24 km 410,22 km 548,22 km Nem
Jool 15 010,46 km 21 010,46 km 7 235,76 km 13 235,76 km Nem
Laythe 4 686,32 km † 5 186,32 km † 2 767,18 km 3 267,18 km Igen
Vall 3 593,20 km † 3 893,20 km † 2 152,56 km † 2 452,56 km † Igen
Tylo 14 157,88 km † 14 757,88 km † 8 696,88 km 9 296,88 km Igen
Bop 2 588,17 km † 2 653,17 km † 1 606,39 km † 1 671,39 km † Igen
Pol 2 415,08 km † 2 459,08 km † 1 505,12 km † 1 549,12 km † Igen
Eeloo 683,69 km 893,69 km 352,99 km 562,99 km Nem
  • † jelzi, hogy a pályamagasság a SOI-n kívűl van
  • ‡ jelzi, hogy a pályamagasság azonos egy másik égitest pályájával

Nap-szinkron pálya

→ Lásd még: Sun-synchronous orbit on Wikipedia

A valódi világban létezik nap-szinkron pálya, amely nem egy szinkronpálya a nap körül. Ez egy pálya a Föld körül, amely forog, űgy úgy tűnik mintha a pálya naphoz képest mindig ugyanott maradna. Mivel felemás gravitációs mezőt igényel, ezért lehetetlen megcsinálni a KSP világában.

Lásd még