Difference between revisions of "Terminology/hu"

From Kerbal Space Program Wiki
Jump to: navigation, search
m
m (Keringés kifejezései [Orbital terms])
Line 50: Line 50:
 
:* ecc = 1 → parabolikus pálya - ez szökési pálya.
 
:* ecc = 1 → parabolikus pálya - ez szökési pálya.
 
:* ecc > 1 → hiperbolikus pálya - ez is szökési pálya.
 
:* ecc > 1 → hiperbolikus pálya - ez is szökési pálya.
;<span id="inc"> Inklínáció avagy pályahajlás</span> [Inclination]
+
;<span id="inc"> Inklináció avagy pályahajlás</span> [Inclination]
 
:A pályasík és a referenciasík által bezárt szög. (megjegyzés az egyenlítő síkjával 90°-ot bezáró pályát poláris-nak nevezik)
 
:A pályasík és a referenciasík által bezárt szög. (megjegyzés az egyenlítő síkjával 90°-ot bezáró pályát poláris-nak nevezik)
 
;<span id="lo">Alacsony pálya [Low orbit]</span>
 
;<span id="lo">Alacsony pálya [Low orbit]</span>
: Egy stabil és biztonságos [[orbit/hu|keringési pálya]] amely csak éppen annyira magas, hogy elkerülje a veszélyeket, mint a légkörben való lefékeződést vagy éppen a hegyeknek való ütközést. Az alacsony pálya egy lépcsőfok amely a felemelkedés után várakozhatunk, hogy egy gyorsítással találkozhassunk egy másik járművel vagy égitesttel, vagy éppen az ellenkező irányban a legkevesebb üzemanyag felhasználásával szállhassunk le. A légkörrel rendelkező égitestek esetén, mint amilyen a [[Kerbin/hu|Kerbin]] ez a közvetlenül a légkör feletti részt jelenti(70km-100km). A légkör nélküli égitesteknél ez elméletileg bármely felszín feletti magasság lehetne, de egy magasság alatt már a hegyek és magaslatok veszélyeztetik a pályát. Ilyenkor nem árt tudni a magaslatokról! Az [[time warp/hu|időgyorsítás]] [time warp] korlátozva van az alacsony pályán, és lehetetlen az alatt.
+
: Egy stabil és biztonságos [[orbit/hu|keringési pálya]] amely csak éppen annyira magas, hogy elkerülje a veszélyeket, mint a légkörben való lefékeződést vagy éppen a hegyeknek való ütközést. Az alacsony pálya egy lépcsőfok amely a felemelkedés után várakozhatunk, hogy egy gyorsítással találkozhassunk egy másik járművel vagy égitesttel, vagy éppen az ellenkező irányban a legkevesebb üzemanyag felhasználásával szállhassunk le. A légkörrel rendelkező égitestek esetén, mint amilyen a [[Kerbin/hu|Kerbin]] ez a közvetlenül a légkör feletti részt jelenti (70km-100km). A légkör nélküli égitesteknél ez elméletileg bármely felszín feletti magasság lehetne, de egy magasság alatt már a hegyek és magaslatok veszélyeztetik a pályát. Ilyenkor nem árt tudni a magaslatokról! Az [[time warp/hu|időgyorsítás]] [time warp] korlátozva van az alacsony pályán, és lehetetlen az alatt.
 
;<span id="on">Pályacsomó</span> ''(csillagászati definíció)''
 
;<span id="on">Pályacsomó</span> ''(csillagászati definíció)''
 
:Egy pont ahol a pálya keresztezi a referenciasíkot. A felszálló csomó esetében a test a referenciasík pályanormálisának irányában halad. A felszálló irány "észak", míg a leszálló irány "dél" felé mutat.
 
:Egy pont ahol a pálya keresztezi a referenciasíkot. A felszálló csomó esetében a test a referenciasík pályanormálisának irányában halad. A felszálló irány "észak", míg a leszálló irány "dél" felé mutat.
Line 65: Line 65:
 
:Egy test pályasebessége az a sebesség amellyel a vizsgált rendszer középpontja körül kering, általában egyszerűen nézve a nagyobb test körül. A pályasebességet lehet értelmezni mint átlag-pályasebességet, amellyel megteszi a körülkeringést, vagy a sebesség a pálya egy adott pontján.
 
:Egy test pályasebessége az a sebesség amellyel a vizsgált rendszer középpontja körül kering, általában egyszerűen nézve a nagyobb test körül. A pályasebességet lehet értelmezni mint átlag-pályasebességet, amellyel megteszi a körülkeringést, vagy a sebesség a pálya egy adott pontján.
 
;<span id="prograde">Prográd</span> [Prograde]
 
;<span id="prograde">Prográd</span> [Prograde]
:Az az irány amely felé a test halad a pályája mentén. Elliptikus pálya esetén ez mindig a test tartózkodási helyén vett érintő iránya.
+
:Az az irány amely felé a test halad a pályája mentén. Elliptikus pálya esetén ez mindig a test tartózkodási helyén vett érintő iránya. Menetirányt.
 
;<span id="retrograde">Retrográd</span> [Retrograde]
 
;<span id="retrograde">Retrográd</span> [Retrograde]
:A prográd ellentetje, háttal a pályán haladási iránnyal.
+
:A prográd ellentetje, a pályán haladási iránnyal szemben. Menetiránnyal szemben.
 
;<span id="refplane">Referenciasík</span> [Reference plane]
 
;<span id="refplane">Referenciasík</span> [Reference plane]
 
:Bármely sík, amelyet az aktuális pálya leírásakor viszonyítási alapként felhasználunk. A bolygók körüli pályák esetén ez többnyire az egyenlítő síkja. Több test esetén az ellipszis síkját használhatják. Egy másik keringő test befogása esetén a befogandó test pályasíkját használják. Egy pályasíkot teljesen leír egy referenciasíkhoz viszonyított pályahajlás és a felszálló csomó hosszúsági szöge [longitude].
 
:Bármely sík, amelyet az aktuális pálya leírásakor viszonyítási alapként felhasználunk. A bolygók körüli pályák esetén ez többnyire az egyenlítő síkja. Több test esetén az ellipszis síkját használhatják. Egy másik keringő test befogása esetén a befogandó test pályasíkját használják. Egy pályasíkot teljesen leír egy referenciasíkhoz viszonyított pályahajlás és a felszálló csomó hosszúsági szöge [longitude].
Line 73: Line 73:
 
{{See also|Orbit/hu|section=Fél nagytengely|Keringési pálya}}  
 
{{See also|Orbit/hu|section=Fél nagytengely|Keringési pálya}}  
 
<math class="float">\text{a} = \text{R} + \frac{Q+q}{2}</math>  
 
<math class="float">\text{a} = \text{R} + \frac{Q+q}{2}</math>  
:A nagy tegely a hosszú tengelye az ellipszisnek a fél nagytengely(<tt>a</tt>) ennek a fele. Az apoapszis(<tt>Q</tt>) és a periapszis(<tt>q</tt>) átlagját középponthoz viszonyítva számítjuk. Mivel mindkettő a felszínhez viszonyított érték, egyszerűen hozzáadjuk az égitest sugarát(<tt>R</tt>). Egy égitest körül minden azonos fél nagytengellyel rendelkező pályának azonos keringési ideje van, függetlenül az excentricitástól.
+
:A nagy tengely a hosszú tengelye az ellipszisnek a fél nagytengely (<tt>a</tt>) ennek a fele. Az apoapszis (<tt>Q</tt>) és a periapszis (<tt>q</tt>) átlagját középponthoz viszonyítva számítjuk. Mivel mindkettő a felszínhez viszonyított érték, egyszerűen hozzáadjuk az égitest sugarát (<tt>R</tt>). Egy égitest körül minden azonos fél nagytengellyel rendelkező pályának azonos keringési ideje van, függetlenül az excentricitástól.
 
;<span id="sidereal period">Csillagászati keringési idő</span> [Sidereal period]
 
;<span id="sidereal period">Csillagászati keringési idő</span> [Sidereal period]
 
:A csillagászati keringési idő (gyakran csak mint keringési idő) az az időciklus amely alatt a keringő test megtesz egy teljes körülkeringést a csillagokhoz viszonyítva. Ezt a keringési ciklust egy inerciarendszerhez (amely nem forog) viszonyítjuk.
 
:A csillagászati keringési idő (gyakran csak mint keringési idő) az az időciklus amely alatt a keringő test megtesz egy teljes körülkeringést a csillagokhoz viszonyítva. Ezt a keringési ciklust egy inerciarendszerhez (amely nem forog) viszonyítjuk.

Revision as of 22:56, 23 October 2015

A KSP-ben sok fizikára és pályák leírására vonatkozó kifejezés található, melyek zavaróak lehetnek a hozzá nem értőek számára, valamint egyéb változatos tudományos kifejezések és rövidítések melyekkel leírják a közkifejezéseket.

Ez a lap egy tömör szószedete a szükséges kifejezéseknek, mely segedelmével elindulhattok azon az úton amelyen zöldfülűekből képzett asztronautákká vagy rakétatudósokká válhattok! Mivel ez egy szószedet ezért a magyar kifejezés mellet megtalálhatjátok szögletes zárójelben a KSP világában található angol kifejezést is.

Matematika

Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszer - derékszögű koordinátákat használ
Gömbi koordináta rendszer - csak szögeket és egy hosszt használ
Elliptikus [Elliptical]
Ovális-jellegű zárt pályagörbe, gyakran utalnak rá a pályák leírásakor. A keringő testek tipikus pályagörbéje.
Hiperbolikus [Hyperbolic]
Nyílt pályagörbe, a befogatlan testek tipikus pályagörbéje.
Normális avagy normál vektor [Normal vector]
Egy az adott síkra merőleges egységvektor.
Skalár [Scalar]
Egy egyszerű érték irány nélkül. A skalárokat rendszerint a mértékegység követi, mely elárulja annak dimenzióját. Például 3 m/s, 3 m, 3 s a "3" a skalár az utánuk következő mértékegységek elárulják, hogy sebesség, hossz/távolság vagy idő, de mindezt irány nélkül.
Vektor [Vector]
Irányok és értékek készlete. Például adott irányok és az arra mutató sebességkomponensek együtt megadják a sebességet. A vektor kifejezés függ a koordináta-rendszer fajtájától, valamint hogy mennyi dimenziót vettünk figyelembe. A <35°, 12> egy két dimenziós polár-vektor, míg a <14, 9, -20> egy háromdimenziós Descartes-féle derékszögű koordináta rendszerben értelmezhető vektor. 3 dimenzióban az előbb említett Descartes-féle derékszögű koordináta rendszer mellett gyakran alkalmazott - főleg egy bolygóhoz viszonyított helyzet megadására - a gömbi koordináta rendszer melyben két szög(szélesség, hosszúság) és a magasság adja meg a helyzetet amely egy 3 dimenziós polár koordináta-rendszer. Természetesen léteznek egyéb koordináta rendszerek, de ezek most számunkra lényegtelenek...
<35°, 12> olyan mint egy 12 egység hosszú nyíl, amely az origóból indul ki és az alapvonallal bezáró 35°-os szög irányába mutat. Az alapvonal tipikusan az x-tengely és a szögeltolás az óramutatóval ellentétes irányba mutat.
<14, 9, -20> olyan mint egy nyíl amelyik a kiindulási pontból(origóból)(<0,0,0>) kiindulva egy olyan pontban végződik amelynek az x koordinátája 14, az y koordinátája 9 és a z koordinátája -20.
Descartes-féle derékszögű koordináta rendszer előnye, hogy pontosan megmutatja a végpont helyét, de nem ad közvetlen információt a vektor hosszáról, a polár koordináta rendszerben magától adódik a vektor hossza, de a végpont helyének meghatározása már nem olyan egyszerű.
A következő fizikai mennyiségek mind vektorok: sebesség, gyorsulás, erő

Egy 3D koordináta rendszerhez az alábbiak kellenek:

  • Egy referencia pont. Ez a kiindulási pont.
  • 3 bázisvektorok. Ezek meghatározzák az alapértékét a tengelyirányú viszonyításnak és magát az adott tengelyt.
  • Egy skalár hármas, amik lehetnek hosszak illetve szögek melyek meghatároznak egy helyet a koordináta rendszerben.

Keringés kifejezései [Orbital terms]

A leggyakoribb pályaparaméterek szemléltetése
Apoapszis avagy távolpont [Apoapsis]
Periapszis avagy közelpont [Periapsis]
Apszispontok [Apsis]
→ Lásd még: “Apoapszis és periapszis” bekezdést a következő cikkből: Keringési pálya
Minden elliptikus pályának két apszispontja van. A periapszis (q) (közelpont) a legközelebbi pontja a pályának (a legalacsonyabban ilyenkor van a keringő test) és az apoapszis (Q) (távolpont) amely a pálya túloldalán van és a legtávolabbi pont is egyben (a keringő test ilyenkor van a legmagasabban). Az apszisok értékeit gyakran az adott égitest felszínétől adják meg, miközben a legtöbb egyenlet számára a tömegközépponttól számított távolsággal dolgozik, így ilyenkor a felszíntől számított értékekhez hozzá kell adni a test sugarát.
Peri-* és Apo-*
Mikor pályákról beszélünk, gyakran a "periapszis" és "apoapszis" módosulnak a pálya közepén lévő égitest nevével. Például, -kee és -kerb mind gyakran használtak a Kerbin körüli pályák leírásakor, minek folytán Perikee/Perikerb és Apokee/Apokerb kifejezésekkel is találkozhatunk.
Felszálló csomó [Ascending node]
Az a pont (pályacsomó) amelynél a pálya észak felé haladva metszi a referenciasíkot. Itt, "észak" a referenciasík normálisát jelenti.
Leszálló csomó [Descending node]
Az a pont (pályacsomó) ahol a a pálya délfelé haladva metszi a referencia síkot.
Excentricitás avagy a pálya elnyújtottsága [Eccentricity]
Egy skalár amely kifejezi a pálya körtől való eltérését .

  • ecc = 0 → kör pálya.
  • 0 < ecc < 1 → elliptikus pálya.
  • ecc = 1 → parabolikus pálya - ez szökési pálya.
  • ecc > 1 → hiperbolikus pálya - ez is szökési pálya.
Inklináció avagy pályahajlás [Inclination]
A pályasík és a referenciasík által bezárt szög. (megjegyzés az egyenlítő síkjával 90°-ot bezáró pályát poláris-nak nevezik)
Alacsony pálya [Low orbit]
Egy stabil és biztonságos keringési pálya amely csak éppen annyira magas, hogy elkerülje a veszélyeket, mint a légkörben való lefékeződést vagy éppen a hegyeknek való ütközést. Az alacsony pálya egy lépcsőfok amely a felemelkedés után várakozhatunk, hogy egy gyorsítással találkozhassunk egy másik járművel vagy égitesttel, vagy éppen az ellenkező irányban a legkevesebb üzemanyag felhasználásával szállhassunk le. A légkörrel rendelkező égitestek esetén, mint amilyen a Kerbin ez a közvetlenül a légkör feletti részt jelenti (70km-100km). A légkör nélküli égitesteknél ez elméletileg bármely felszín feletti magasság lehetne, de egy magasság alatt már a hegyek és magaslatok veszélyeztetik a pályát. Ilyenkor nem árt tudni a magaslatokról! Az időgyorsítás [time warp] korlátozva van az alacsony pályán, és lehetetlen az alatt.
Pályacsomó (csillagászati definíció)
Egy pont ahol a pálya keresztezi a referenciasíkot. A felszálló csomó esetében a test a referenciasík pályanormálisának irányában halad. A felszálló irány "észak", míg a leszálló irány "dél" felé mutat.
Pályacsomók [Orbital nodes] (a játékban)
Bármely pályán lévő specifikus referenciapontok mint az Apoapszis, Periapszis, vagy a más pályákkal való metszéspontok [intersect points].
Pályanormális [Orbit normal]
A pályasík normálisa. Ezt a hajó sebességének és az égitest gravitációjának a vektoriális szorzata adja. Mivel ez a jobb-kéz szabályt követi, olyan nézőpontból, ahonnan a hajó pozitív(az órajárással ellentétes) irányba kering felfelé(a szemlélő felé), ellenkező esetben pedig lefelé(a szélélőtől el) fog mutatni. A "Fel" ["Up"] gyakran mint "észak" [North] or "N+", és a párja mint "Le" ["Down"] másként "Anti-Normál" ["Anti-Normal"] avagy "Dél" ["South"] vagy "N-" van jelölve.
Pályasík [Orbital plane]
Egy sík, melyet a keringés pályája feszít ki.
Pályasebesség [Orbital speed]
Egy test pályasebessége az a sebesség amellyel a vizsgált rendszer középpontja körül kering, általában egyszerűen nézve a nagyobb test körül. A pályasebességet lehet értelmezni mint átlag-pályasebességet, amellyel megteszi a körülkeringést, vagy a sebesség a pálya egy adott pontján.
Prográd [Prograde]
Az az irány amely felé a test halad a pályája mentén. Elliptikus pálya esetén ez mindig a test tartózkodási helyén vett érintő iránya. Menetirányt.
Retrográd [Retrograde]
A prográd ellentetje, a pályán haladási iránnyal szemben. Menetiránnyal szemben.
Referenciasík [Reference plane]
Bármely sík, amelyet az aktuális pálya leírásakor viszonyítási alapként felhasználunk. A bolygók körüli pályák esetén ez többnyire az egyenlítő síkja. Több test esetén az ellipszis síkját használhatják. Egy másik keringő test befogása esetén a befogandó test pályasíkját használják. Egy pályasíkot teljesen leír egy referenciasíkhoz viszonyított pályahajlás és a felszálló csomó hosszúsági szöge [longitude].
Fél nagytengely [Semi-major axis]
→ Lásd még: “Fél nagytengely” bekezdést a következő cikkből: Keringési pálya

A nagy tengely a hosszú tengelye az ellipszisnek a fél nagytengely (a) ennek a fele. Az apoapszis (Q) és a periapszis (q) átlagját középponthoz viszonyítva számítjuk. Mivel mindkettő a felszínhez viszonyított érték, egyszerűen hozzáadjuk az égitest sugarát (R). Egy égitest körül minden azonos fél nagytengellyel rendelkező pályának azonos keringési ideje van, függetlenül az excentricitástól.
Csillagászati keringési idő [Sidereal period]
A csillagászati keringési idő (gyakran csak mint keringési idő) az az időciklus amely alatt a keringő test megtesz egy teljes körülkeringést a csillagokhoz viszonyítva. Ezt a keringési ciklust egy inerciarendszerhez (amely nem forog) viszonyítjuk.
Szuborbitális [Sub-orbital]
Olyan pálya, amelynél a periapszis az égitest felszíne alatt található. A szuborbitális pályát követve a keringő test szükségszerűen beleütközik az égitestbe.
Szinodikus keringési idő [Synodic period]
A szinodikus keringési idő az az időtartam, amennyi ideig tart, hogy egy test újra megjelenjen egy két vagy több testhez viszonyított ugyanazon ponton, pl. a Mün helyzete a Kerbolhoz képest ahogy a Kerbin-ről figyelve visszatér ugyanarra a megvilágítási helyzetbe (holdtölték közti idő). A szinodikus keringési idő az az idő amely eltelik két egymást követő Kerbol–Kerbin vonallal azonos sorrendben történő találkozás (együttállás) között. A szinodikus keringési periódus különbözik a csillagászati keringési periódustól, mivel maga a Kerbin is kering a Kerbol körül.

Hajó irányultsága [Ship Orientation]

A hajó irányultsága mindig egy kiválasztott testhez kötődik. Ez többnyire a kabin.

Zenit [Zenith]
A teteje a hajónak többnyire az égitesttől elfelé mutat. A nadír ellentettje.
Nadír [Nadir]
Alja a hajónak, általában az égitest felé mutat. A zenit ellentettje.
Baloldal [Port(side)]
Bal oldala a hajónak. A jobboldal ellentettje .
Jobboldal [Starboard]
Jobb oldala a hajónak. A baloldal ellentettje.
Eleje [Front]
Elülső oldala a hajónak, amely többnyire az orr iránya és prográd mutat. A hátulja ellentettje.
Hátulja [Aft]
Hátsó oldala a hajónak, mely többnyire a főrakéták otthona és retrogád mutat. Az eleje ellentettje.

Pályamódosítások [Space Maneuvers]

Levegőfékezés avagy légköri fékezés [Atmospheric braking] [Aerobraking]
→ Főcikk: Levegőfékezés
Egy égitest felső-légkörébe lépve a légellenállás segítségével az űreszköz veszít a mozgási energiájából, aminek következtében a sebességcsökkenés mellett a hiperbolikus pályagörbén érkező eszköz elliptikus pályára állhat, illetve az elliptikus pályán keringő test apoapszisa is csökken - kisebb értékben a periapszisa is. Okosan alkalmazva a pályamódosítások során ezzel a manőverrel jelentős mértékben csökkenthető az üzemanyag-felhasználás. Viszont ez az alsóbb légkörbe való belépéshez is vezethet, amely során a jelentős lassulás végül az égitestre kényszeríti az eszközt. Ügyelni kell a manőver során, hogy a légellenállás során a súrlódás miatt keletkező hő és erőhatások ne károsítsák az eszközt (A KSP-ben Jelenleg csak DRE mod esetén)!
Belépés a légkörbe [Atmospheric entry]
→ Főcikk: Belépés a légkörbe
A légkörbe való belépéskor a légellenállást felhasználva felszínt keresztező pályára lassítjuk az eszközt. Ez jelentős mechanikai- és hőterhelést jelent az eszköz számára, amely az eszköz szétszakadásához, vagy túlhevüléséhez [overheat] vezethet. Túl kis belépési szög esetén az eszköz visszapattan a légkörről a világűrbe (nincs megvalósítva, nincs mod). A légkörbe való belépést gyakran gyakran mint visszatérés a légkörbe vagy egyszerűbben visszatérés [re-entry/reentry] említik, de ez elméletben csak Kerbin atmoszférájába való visszatérésnél igaz (és feltéve, ha nem idegenek lépnek a kis zöld barátaink légkörébe); A légörbe való belépés általánosabb kifejezés.
Gyorsítás avagy égetés [Burn]
A hajtóművek használata, általában a pályamódosítás céljából.
Körpályára állás [Circularizing]
Egy manőver, melynek során az elliptikus pályát kör alakúra módosítjuk, azaz a pálya excentricitását 0, vagy legalábbis közel 0 szintre csökkentjük. Ezt általában az apszisoknál történő gyorsítással lehet elérni.
Hintamanőver, gravitációs parittya [Gravity assist]
→ Főcikk: Hintamanőver
Olyan manőver, amelynél a keringő égitest tömegvonzását használjuk ki a pályamódosításhoz vagy az űrjárművünk sebességének üzemanyag-takarékos megváltoztatására, ezzel jelentős (több száz m/s-nyi Δv) megtakarítást érve el. Az elve szerint gyorsításnál a keringő test mögé, lassításkor a keringő test elé kell célozni.
Földfékezés [Lithobraking]
→ Lásd még: Földfékezés
Olyan leszállási manőver, amelyben a leszállás kis szögben történik és légzsákkal védve a leszálló eszközt az kigurulva veszti el a sebességét. Bizonyos estekben a kifejezést az eszköz felszínhez csapódásával történő szándékos megsemmisítésére is használják. Az angol nyelvű elnevezés aerobraking-ből lett ferdítve, ahol areo lecserélték a görög lithos szóra amely követ jelent.
Manővercsomó [Maneuver node]
→ Főcikk: Manővercsomó
A manőver csomók kellemes eszközei a pályamódosítások megtervezésének és végrehajtásának, mivel a manőver megkezdése előtt láthatóvá válik az adott gyorsítással létrejövő pályamódosulás.
Sugárirányú gyorsítás [Radial burn]
→ Lásd még: Manővercsomó
Sugárirányú befelé gyorsítás [Radial-in burn]
Az égitest középpontja felé történő gyorsítás. Elfogatja a pályát a keringés irányába amíg a periapszis nem éri el az égitest tömegközéppontját. A sugárirányú kifelé gyorsítás ellentettje.
Sugárirányú kifelé gyorsítás [Radial-out burn]
Az égitest középpontjától kifelé történő gyorsítás. Elfogatja a pályát a keringés iránnyal ellentétesen amíg a periapszis át nem halad tömegközéppontján. A sugárirányú befelé gyorsítás ellentettje.
Visszatérés [Re-entry]
→ Lásd még: Belépés a légkörbe
Lassítás avagy ellenégetés [Retroburn]
Olyan gyorsítás amelyet "visszafelé"[backwards] hajtanak végre, azaz a hajtóművek prográd az orr pedig retrográd néznek. Ez az egyszerű manőver a csökkenti pálya magasságát, miközben a pálya egyéb paramétereit nem befolyásolja.

Fizika

Gyorsulás [Acceleration]
A sebességváltozás gyorsasága. A gyorsulás vektor jellegű mennyiség, mértékegysége: m/s2.
Ballisztikus pálya [Ballistic trajectory]
Egy zuhanó test pályagörbéje ballisztikus. Ez lényegében annyit tesz, hogy az adott testre lényegében csak a gravitáció ereje hat és nincs kitéve egyéb erőknek, mint amilyen a saját hajtómű vagy fékernyő jelentenének.
Delta-v (Δv)
A sebességváltozás mértéke amelyet a saját készletéből egy impulzus elven működő jármű képes végrehajtani. Ez sebesség jellegű mennyiség, amely mértékegysége: m/s. A több teher csökkenti a delta-v-t, míg a több üzemanyag növeli. Ez hasznos, mikor egy jármű hatékonyságát akarjuk számolni és jellemezni. Például egy Kerbál Ürközpont kilövőállásáról [Launch pad] indított járműnek mintegy 4500 m/s-nyi delta-v-re van szüksége ahhoz, hogy biztonságosan kilépjen a Kerbin légköréből és stabil pályára álljon a bolygó körül.
definíciószerűen:
ahol T az aktuális tolóerő [thrust] m az aktuális tömeg [mass]

Ha feltételezzük, hogy nincs külső erő, és nem váltunk irányt, akkor sebességkülönbséget kapunk:

Ha ezt a fajlagos impulzussal fejtjük ki akkor az eredmény:

Energia [Energy]
→ Lásd még: Specific orbital energy on Wikipedia
A keringő test energiája a helyzeti(potenciális) és mozgási(kinetikus) energiájának az összege.

A helyzeti energia: és a mozgási energia:

ahol a G a gravitációs állandó [gravitational constant], M a égitest [celestial body] tömege, m a keringő űrjármű [craft] tömege, R a tömegközéppontjaik közötti távolság és is v a sebesség.

Ez szerint a teljes energia:

Ez az összeg nem változik, ha nincs légellenállás vagy nem működnek a hajtóművek: A periapszis felé haladva helyzeti energia mozgási energiává alakul át, a periapszison áthaladva pedig mozgási energia alakul vissza helyzeti energiává. Ha az energia vagy a fajlagos pályaenergia pozitív, akkor a test szökési pályagörbén van.

Ez az alaptézise a Kepler-féle bolygómozgás törvénynek, amely alapja a KSP közelítő módszerének. Egy ellipszis olyan pontok halmaza amelyeknek két adott ponttól - a fókuszoktól - vett távolságok összege állandó. Az egyik fókusza a Kepler-pályának a körülkeringett test tömegközéppontja, ahogy egy test megközelíti, az a helyzeti energiáját mozgási energiára váltja. Ahogy a test távolodik a körülkeringett testtől, mivel elliptikus pályáról van szó, ugyanilyen mértékben közelíti meg a másik fókuszt, ezzel a mozgási energiáját helyzeti energiára váltja. Ha a jármű egyenesen az égitest felé vagy felől halad, a fókuszok egybeesnek az apszispontokkal, ahol a mozgási (apoapszis) vagy helyzeti (periapszis) energia nulla. Ha a pálya tökéletes kör (mint a Mün pályája a Kerbin körül), a két fókusz egybeesik és a tengelyek helye határozatlan, mivel a pálya minden pontja apszisnak vehető.
Van a fajlagos pályaenergia () mely nem igényli a jármú tömegének ismeretét:

, ,

Minden azonos fél nagytengellyel(a) rendelkező pályának azonos a fajlagos pályaenergiája.

Szökési sebesség [Escape Velocity]
Az a sebesség, mely egy adott égitest felszínéről indulva a gravitációs hatásának legyőzéséhez szükséges.

Meghatározható:

ahol a G is the gravitációs állandó, M az égitest tömege, r az adott égitest sugara.

g-erő avagy g-hatás [g-force] (g)
A gyorsulás értékét a Föld tengerszinten vett nehézségi gyorsulásának értékével kifejezve. 1 g hozzávetőleg 9,81 m/s². Egy test a Föld felszínén 1 g gyorsulásnak megfelelő hatást szenved el. A test súlya duplája 2 g gyorsulásnál és súlytalan 0 g gyorsulás esetén. Szabad esésben, mint mint amilyen a keringési pályán van légellenállás és hajtómű használata nélkül nem tapasztalható gyorsulás, amit úgy fejezhetünk ki, hogy 0 g.
Gravitáció avagy tömegvonzás [Gravity]
Minden egyes test tömegéből származó erőhatás. Roppant gyenge. Többnyire csak nagyon nagy tömegű testek mint csillagok, bolygók és holdak fejtenek ki érezhető hatást vele. Az erőhatás nagysága a tömegközéppontól számított távolság négyzetével arányosan csökken. Azaz egy kétszer távolabbi testre 1/22 = 1/4 gravitációs erő hat.
Gravitációs mező [Gravity Well]
Az égitest körüli annak gravitációs hatása alatt álló tér. Lényegében a végtelenségig tart, de a gravitáció a távolsággal négyzetesen csökken (kétszeres távolságra a gravitáció csak negyede), így csak a hatásgömbön belül jelentős. Valójában a KSP nem szimulálja a gravitációt az égitestek hatásgömbjén kívül, mivel "foltozott kúpos közelítés"-t használ.
Keringési pálya avagy pálya [Orbit]
→ Főcikk: Pálya
Ha egy testnek elégséges tangenciális sebessége van (és a légkörön kívül, hogy a légellenállás nem fékezheti le), akkor az a folytonosan a bolygó "mellé" esik és így sose ér földet akkor ezt a pályagörbét orbitális pályának, vagy röviden pályának nevezzük. A stabil keringési pályák elliptikusak (a kör egy nulla excentricitású ellipszis). Ha a test tangenciális sebessége meghaladja a szökési sebességet a pálya hiperbolikus lesz (határértéken parabolikus).
Fajlagos impulzus [Specific Impulse] (Isp)
→ Főcikk: Fajlagos impulzus
Az Isp kifejezi egy impulzus elven működő hatómű hatékonyságát. A magasabb Isp nagyobb fajlagos lendületváltozást azaz sebességváltozást ér el azonos tömegű üzemanyag felhasználásával. A Isp mértékét többnyire másodpercben adják meg ("s"), de fizikailag helyes mértéke a "távolság/idő" amely mértékegysége a m/s. A sebesség mértékéből származó zavart elkerülendő a fizikailag helyes Isp ("távolság/idő")-t elosztották a Föld felszíni nehézségi gyorsulásával (9,81 m/s²). Az eredmény "másodperc" ["second"] mértékegységű. Hogy használhassuk ezt a Isp az egyenletekben, vissza kell alakítanunk "távolság/idő" mértékegységűvé a Földi felszíni gyorsulással való beszorzással. Mivel itt a felszíni gyorsulással való szorzás csak a két mértékegység közti átváltásra szolgál a fajlagos impulzus független a gravitáció aktuális nagyságától.
Mivel a fajlagos impulzus a tolóerő és a fajlagos üzemanyagfelhasználás hányadosa néha a következő mértékegységben adják meg:

Ez matematikailag egy másik formája a -nak mivel az erő a tömeg és a gyorsulás szorzata Így valójában egyszerű az SI alapegységekkel kifejezve.

Hatásgömb, hatássugár, vonzáskör [Sphere of influence]
→ Főcikk: Hatásgömb
Az a tér illetve sugár az égitest körül, amelyen belül az adott égitest gravitációs hatása a meghatározó. Jelölése: SoI/SOI.
Érintőirányú sebesség [Tangential velocity]
A sebesség azon komponense, amelyik érintőirányú a pályagörbére. Pillanatnyi sebesség - az a sebesség amikor a mérési idő a nullához közelít - Ez mindig érintőleges a pályagörbére.
Tolóerő–súly arány [Thrust-to-weight ratio]
→ Főcikk: Tolóerő-súly arány

A jármű/fokozat aktuális tömegének és a rendelkezésre álló tolóerő aránya. Ha a tolóerő–súly arány (TWR) nagyobb mint 1, akkor a járműnek elég tolóereje van hogy felfelé gyorsulva növelje a magasságát. Az 1 alatti tolóerő–súly arány (TWR) a jármű nem tud a gravitáció ellenében haladni alacsony magasságnál, viszont az űrben mindössze hosszabb ideig tartó manővereket jelent. Mivel a súly(W) függ az égitest gravitációjától (g) a tolóerő–súly arány (TWR) függ az adott égitesttől. A felszíni gyorsulás a Mün felszínén mindössze 16,6%-a Kerbinének, így a felszínen a tolóerő–súly arány: TWRKerbin = 1-ről TWRMün = 6-ra változik.

Pályagörbe [Trajectory]
A pályagörbe az az útvonal, amelyet a mozgó test az idő függvényében bejár.
Sebesség [Velocity]
A helyzetváltozás gyorsasága. A sebesség vektor jellegű mennyiség, azaz van mértéke és iránya. Mértékegysége: m/s.

Lásd még