Light/hu

A fény egyetlen természetes forrása: Kerbol

A napfény [Light] teszi az égitesteket és az alkatrészeket láthatóvá az emberi szem számára. Kétfajta forrása van a fénynek:

• Természetes
• Mesterséges

A természetes fény kizárólagos forrása a Kerbol, a Kerbol Rendszer központi csillaga. Ez hajtja a napelemeket amelyek elektromos áramot termelnek. Szintén lehetséges mesterséges fényforrásokat is telepíteni, mint az elektromos fényforrások, hogy az árnyékban lévő alkatrészek is látszódjanak. Minden égitest, kivéve a Kerbolt, árnyékot vet a mögötte lévő térre, amelyet a felszínen éjszakának észlelünk.

Napfogyatkozás [Eclipse]

A Kerbin eltakarja Kerbolt

A napelem nem működik a Mün részleges árnyékában.

Azonos látvány nem sokkal a napfogyatkozás után.

A napfogyatkozás akkor történik, mikor egy égitest elhalad a Kerbol előtt és részben vagy teljesen gátolja a fényt útját. A Kerbolt nem takarhatja el olyan test, amely nincs abban a hatásgömbben, amelyben az űreszköz tartózkodik. Hogy meghatározhassuk, hogy egy test hogyan takarja a Kerbolt, a Kerbol és a test szögátmérőjét (δ) kell figyelembe venni. Ennek számolásához a megfigyelő égitesttől vett távolságát (d) és az égitest sugarát (r) kell ismerni. A szögátmérő jelenti azt a szöget, amely szöggel a szemnek el kell fordulnia hogy az egyik végéről a másikra nézhessen. Az egyenlet amellyel ez a tartomány számolható: $\delta =2\cdot arcsin\left({\frac {r}{d}}\right)$

Egy test csak akkor takarhatja el teljesen a Kerbolt, ha elég közel van a megfigyelőhöz, hogy a test a szemlélőnek ugyan olyan nagynak tűnik mint a Kerbol. A Kerbin felszínéről a Mün szögátmérője 1,91° és a Kerbolé mintegy is 2,20°, így Mün majdnem teljesen eltakarja a Kerbolt.

A pályahajlással nem rendelkező Münnel ellentétben, bármely döntött pályán keringő hold csak adott időnként árnyékolja be a bolygóját, illetve a bolygója árnyékolja be a holdat. Egy pályahajlással rendelkező hold csak akkor fogja eltakarni a Kerbolt, ha a hold felszálló és leszálló csomója a bolygó pályasíkja összhangban van a csillaggal.

A szinodikus keringési idő az az időtartam, amely alatt eléri az azonos helyet a bolygó egén a csillagjához képest.Például a két telihold közt eltelt idő szinodikus keringési időt jelent. A Kerbin és a Mün esetében, amelyek pályahajlása 0, a két teljes napfogyatkozás közt eltelt idő szinodikus keringési idő. Ha a hold pályája döntött nem minden egyes körülkeringés eredményez napfogyatkozást, viszont pontos többszöröse lesz a szinodikus keringési időnek.

A részleges és teljes napfogyatkozás eltakarja túlragyogás hatását, ahogy baloldalt látható. A teljes napfogyatkozásnál az adott pontban a csillag teljes takarásba kerül, a részlegesnél csak részben. Amíg a hatás el nem múlik, és a hold vagy a bolygó látható, a napelemek nem termelnek áramot.

Fényerősség [Intensity]

A fény ereje változik a távolság függvényében. A játékban, akár a valós világban ez a fordított négyzetes törvényt követi, eredményeként négyszeresre növekszik az erősség a távolság megfeleződésével.

Távolság (m)	Energia	Megjegyzés
5 263 138 304	6,68x	Moho fél nagytengelyén
9 832 684 544	1,91x	Eve fél nagytengelyén
13 599 840 256	1x	Kerbin körüli pályán
20 726 155 264	0,431x	Duna fél nagytengelyén
40 839 348 203	0,111x	Dres fél nagytengelyén
68 773 560 320	0,0391x	Jool fél nagytengelyén
90 118 820 000	0,0228x	Eeloo fél nagytengelyén
135 998 402 560	0,01x	20 Gm-rel túl Eeloo távolpontján
430 064 710 234	0,001x	Nagyon, nagyon messze

Lásd még

• Pályaárnyékidő