This wiki is currently experiencing migration problems. This is known and will be fixed at some point.

Registered users can edit this wiki.

Duna/hu

From Kerbal Space Program Wiki
Jump to: navigation, search
Duna
Duna
Duna a pályáról nézve
Bolygó a Kerbol körül
Pályakarakterisztika
Fél nagytegely 20 726 155 264 m [Note 1]
Apoapszis 21 783 189 163 m [Note 1]
Periapszis 19 669 121 365 m [Note 1]
Pálya excentricitása 0.05
Pályahajlás 0.06 °
Periapszis szöge 0 °
Felszálló csomó hossza 135.5 °
Valódi anomália 3.14 rad (at 0s UT)
Keringési idő 17 315 400 s
801 d 3 óra 50 perc 0.1 s
Szinodikus keringési idő 19645697.3 s
Pályasebesség 7 147 to 7 915 m/s
Fizikai jellemzők
Egyenlítői sugár 320 000 m
Equatorial Circumference 2 010 619 m
Felszín területe 1,2867964×1012 m2
Tömeg 4,5154270×1021 kg
Gravitációs paraméter 3,0136321×1011 m3/s2
Sürűség 32 897,302 kg/m3
Felszíni gyorsulás 2,94 m/s2 (0.3 g)
Szökési sebesség 1 372,41 m/s
Forgási idő 65 517,859 s
3 d 0 óra 11 perc 57.9 s
Nap hossza 65 766,707 s
3 d 0 óra 16 perc 6.7 s
Forgási sebesség 30,688 m/s
Szinkronpálya 2 880,00 km
Hatássugár 47 921 949 m[Note 1]
Légköri jellemzők
Légkör jelenléte ✓ Igen
Tengerszínti Légnyomás 6,75500 kPa
0.0666667 atm
Léptékmagasság 5 700 m
Légkörmagasság 50 000 m
6,7×10-8 atm
Hőméréskletmin -90.15 °C 183 K
Hőmérsékletmax -2.15 °C 271 K
Oxigén jelenléte × Nem
Tudományos szorzó
Felszín 8
Alsó Légkör 5
Felső légkör 5
Közeli űr 7
Távoli űr 5

  1. 1.0 1.1 1.2 1.3 A távolságok az égitestek középpontjából vannak számítva, nem a felszítől(játékkal ellentétben)

A Duna a negyedik bolygója a Kerbol rendszernek és a Mars megfelelője a Kerbal Space Program világában. Többnyire vörös fehérlő jégsapkákkal és egyetlen természetes holdja van, az Ike. Az Ike mérete és a Dunával való közelsége kölcsönösen egymáshoz kötött tengelyforgást [tidally locked] eredményezett.

Megfelelő levegőfékezéssel, egy körút a Kerbinről a Duna pályájára és vissza durván 1700 m/s Δv-t igényel, kevesebbet mint akármelyik másik bolygó meglátogatása. A Dunát többnyire könnyű megközelíteni, mivel a pályahajlása alacsony.

Játékbeli leírás

Úgy is ismerik mint a vörös foltot, amelyet akkor láthatsz, ha erősen bandzsítasz, a Duna hosszú ideje egy csoda a kerbálok számára.

A bolygónak sokan csodálattal adóznak a feltűnő vörös színe miatt amely határozott kontrasztban áll a zölddel.

Kerbál Csillagász közösség

Tájleírás [Topography]

A Duna topográfiai térképe - ISA MapSat pluginnal készült

Duna felszíni magassága 124 és 8264 méter közt változik. A hegyláncai veszélyt jelentenek a leszálló eszközökre, különösen a vékony légkör ismeretében, amely nagyon enyhe biztonságos levegőfékeződést tesz lehetővé, és a Duna kiterjedt jeges sarkvidékeit okozza. A Dunának több krátere van, de mind egészen lepusztult, valószínűleg a széltől.

Több "tenger" (sötét talajú nagy területek) található a mélyebben fekvő régiókban. A simaságuk és mély elhelyezkedésük jobb levegőfékezést tesz lehetővé, ami megkönnyíti a leereszkedést, valamint ezzel ideális leszállóhelyet biztosít az (űr)repülők számára. Igaz ezek a területek némileg egysíkúak a szó másik értelmében is. Valószínűleg tómedrek, tengerfenekek lehettek, már amikor még folyékony tavak voltak a Dunán a múltban.

A Duna felszínén több rendhagyó képződmény található.

Tájegységek [Biomes]

A Duna tájegységtérképe
A Duna felszínén mindössze 5 tájegység található:
  • Felföldek [Highlands]
  • Középföldek [Midlands]
  • Alföldek [Lowlands]
  • Kráterek [Craters]
  • Sarkvidékek [Poles]

Légkör [Atmosphere]

A hőmérésklet [Temperature] és a nyomás [Pressure] a szintmagasság [Altitude] függvényében.
A Duna északi sarkvidéke

A Duna légköre 50 000 méteres szintmagasságig tart. A sűrűsége 6,7%-a Kerbinének - 6,755 kilópascal (0,067 atmoszféra) a tengerszinten és nagyobb magasságokban még ritkább a Kerbinen tapasztalhatóhoz képest. A Duna legmagasabb csúcsán a légkör sűrűsége 2,4 kPa. Összehasonlításul a Kerbinen a légkör nyomása a 14 975 m magasságban felel meg a Duna tengerszinti nyomásának. Ez az alacsony sűrűség miatt az ejtőernyők fél-kinyílása sokkal mélyebben történik.

Összehasonlítva a többi légkörrel rendelkező égitesttel a Duna légköre a legvékonyabb. Még a Jool hold Laythe is sokkal sűrűbb és vastagabb légkört mondhat magáénak. A légkörnek vöröslő vagy barnálló tónusa van magában. A megvilágított légkör a sarkvidékeken is színes, miközben maga a felszín fehér.

A Duna légkörének átlagos molekulatömege 42 g/mol, és az adiabatikus tényezője is 1,20. Habár az összetétele ismeretlen, az értékek lényegében szén-dioxid alapú légkört jelentenek.

Ahogy minden légköre is exponálisan csökken - változó léptékmagassággal - a szintmagasság függvényében. A következő táblázat a szintmagasságokon uralkodó nyomást mutatja be.

Szintmagasság (m) Nyomás (Pa) Nyomás (atm)
0 6 755 0,067
2 500 5 136 0,051
5 000 3 774 0,037
7 500 2 663 0,026
10 000 1 797 0,018
15 000 716,9 0,007
20 000 241,0 0,002
25 000 91,73 0,001
30 000 32,90 0,000
40 000 4,918 0,000
50 000 0 0,000

A Duna felszíne hideg, az átlaghőmérséklet körülbelül -23 °C. A levegő hőmérséklete 30 km-es magasságig csökken, 30-45 km magasságban egy -123 °C hőmérsékletű izotermikus réteg található. A levegő hőmérséklete változik a szélességi fok és a napszak szerint. Az egyenlítőn este -20 °C van, nappal -2 °C. A sarkokon ez -90 °C és -85 °C közt van. Mivel a forgástengelye nem zár be szöget a keringési tengellyel, a Dunán sincsenek évszakok.

Leszállás [Landing]

A levegőfékezés üzemanyagot spórolhat meg a pálya- és a felszíni sebesség nagyarányú csökkentésével. A levegőfékezéskor alacsony szögben történő belépéssel maximalizálni kell a légkörben töltött időt, valamint - a cél figyelembe vételével - előnyben kell részesíteni az alacsonyan fekvő helyeket. Becslések szerint az ideális levegőfékezési magasság 13 000 méter, amely segítségével a viszonylag alacsony Δv szükségletet mellett alakítható ki egy stabil pálya.

Bár az ejtőernyők kinyílnak a Dunán, de a légkör olyan vékony, hogy az ernyők általában nem képesek az eszközt a biztonságos leereszkedéshez szükséges mértékben lelassítani, emiatt fokozottan használni kell a fékezőernyőket, és többnyire a hajtóművek segítségét is igénybe kell venni.

Egy kilenc kerbálos telep a Dunán

Repülés [Flying]

5 km alatti magasságokban a Duna légköre elég sűrű hogy a szárnyak elég felhajtóerőt hozzanak létre a repüléshez. A sugárhajtóművek nem működnek a szükséges oxigén hiányában, de egyéb meghajtási módok jól működnek. A vízszintes le és felszállás a repülőgépekkel szintén lehetséges, főleg a "tengerek" térségében.

Felszállás [Lifting off]

Egy felszállás a felszínről az alacsony Duna körüli pályára ( 50 km magasság durván 950 m/s. sebességgel) közelítően 1400 m/s Δv szükséges.

Az esési sebesség, amely az optimális emelkedési sebességet is jelenti a játék aerodinamikai modellje szerint, a Duna különböző magasságában a nyomás függvényében változik.

Pályajellemzők [Orbital statistics]

A Duna szinkronpályája 2 880,00 km magasan van a Duna felett. A pályasebessége 306,88 m/s és a keringési idő egybeesik a Duna napszakaival (18,2 óra vagy 65 517,859375 másodperc). Ez megegyezik az Ike pályájával, így ha az eszköz pályája nem tökéletesen pontos, akkor végül az Ike el fogja fogni.

A fél-szinkron pálya ½ Duna nap (9,1 óra vagy 32 758,9295 másodperc) egy 1 695,87 km magas pálya 386,65 m/s pályasebességgel.

Természetes holdak [Natural satelites]

TinyIke.png
Ike

Az Ike az egyetlen kísérője a Dunának. Viszont ez a bolygójához képesti legnagyobb hold. Könnyen az Ike vonzáskörébe kerülhet az aki a Dunára utazik.

Az Ike megfigyelése [Observation of Ike]

Ikes libration.gif
Egy mozgókép az Ike mozgásáról a Duna felszínéről figyelve

Az Ike különleges pályája a holdat közvetlenül a Duna földrajzi hosszúságainak egy rövid szakasza felett tartja. Az átlagos Duna hosszúság amely felett az Ike közvetlenül tartózkodik (a zeniten) az 6 fok keletre, de az Ike pályájának elnyújtottsága miatt 2 és 10 fok között leng, és kissé megnő és összemegy a Dunáról szemlélve. A hosszúság amely felett az Ike a zeniten van szintén leng 0,2 fok dél és 0,2 fok észak közt köszönhetően az Ike pályahajlásának. Ettől az Ike úgy tűnik, mintha fel és le forogna de a meglehetősen kicsi pályahajlás miatt ez hatás alig észrevehető. Ezeket a jelenségeket együtt librációnak nevezzük . Az Ike helyzetének láthatár feletti lengése mint az Ike lenyugvása és felkelése megfigyelhető a Duna 88°Ny-80°Ny és 92°K-100°K hosszúság fokain, akárcsak a 89,8°É-tól északra vagy a 89,8°D-től délre.

Bolygóközi utazás [Interplanetary Travel]

Az alacsony Duna körüli pályáról, a más égitestektek pályájának eléréséhez szükséges Δv:

Égitest Δv
Ike ~300 m/s
Kerbin ~620 m/s
Dres ~820 m/s
Eve ~1080 m/s
Jool ~1350 m/s
Eeloo ~1580 m/s
Moho ~2100 m/s

Időléptékezés [Reference Frames]

Időlépték Legkisebb magasság
bármely
5× 50 000 m (légkör felett)
10× 50 000 m (légkör felett)
50× 60 000 m
100× 100 000 m
1 000× 300 000 m
10 000× 600 000 m
100 000× 800 000 m

Galéria

Érdekességek [Trivia]

  • A Duna név vonatkozhat a sivatagos tájra vagy a Frank Herbert Dune novellájára.
  • A mélyen fekvő területek alakja a Duna egyenlítője mellett Európára emlékezett.
Spoiler: Rendhagyó képződmények
  • A Duna felszínén, egy nagy emlékmű a bevésés egy kerbál arcra emlékezet, utalva a hírhedt „A Mars arcára” amelyet a Mars Cydonia Mensae területen fedeztek fel a 1970-es években.
  • A felszín alá temetve, egy kisebb kamera, a hasonló Curiosity holdjáróéhoz.
  • Az egyik rendhagyó képződmény a Dunán, egy kicsi piramis szerű hegy SSTV jeleket bocsájt ki. Mikor megfejtették egy diagramszerű kép amelyen három alak áll a hegy mellett, azt sugallva hogy a Dunát már valamikor lakták vagy meglátogatták korábban.

Megjegyzések