Difference between revisions of "Terminology/hu"

Revision as of 06:16, 24 March 2014

A KSP-ben sok fizikára és pályák leírására vonatkozó kifejezés található, melyek zavaróak lehetnek a hozzá nem értőek számára, valamint egyéb változatos tudományos kifejezések és rövidítések melyekkel leírják a közkifejezéseket.

Ez a lap egy tömör szószedete a szükséges kifejezéseknek, mely segedelmével elindulhattok azon az úton amelyen zöldfülűekből képzett asztronautákká vagy rakétatudósokká válhattok! Mivel ez egy szószedet ezért a magyar kifejezés mellet megtalálhatjátok szögletes zárójelben a KSP világában található angol kifejezést is.

Matematika

Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszer - derékszögű koordinátákat használ

Gömbi koordináta rendszer - csak szögeket és egy hosszt használ

Elliptikus [Elliptical]

Ovális-jellegű zárt pályagörbe, gyakran utalnak rá a pályák leírásakor. A keringő testek tipikus pályagörbéje.

Hiperbolikus [Hyperbolic]

Nyílt pályagörbe, a befogatlan testek tipikus pályagörbélye.

Normális avagy normál vektor [Normal vector]

Egy az adott síkra merőleges egységvektor.

Skalár [Scalar]

Egy egyszerű érték irány nélkül. A skalárokat rendszerint a mértékegység követi, mely elárulja annak dimenzióját. Például 3 m/s, 3 m,3 s a "3" a skalár az utánuk következő mértékegységek elárulják, hogy sebesség, hossz/távolság vagy idő, de mindezt irány nélkül.

Vektor [Vector]

Irányok és értékek készlete. Például adott irányok és az arra mutató sebességkomponensek együtt megadják a sebességet. A vektor kifejezés függ a koordináta-rendszer fajtájától, valamint hogy mennyi dimenziót vettünk figyelembe. A <35°, 12> egy két dimenziós polár-vektor, míg a <14, 9, -20> egy háromdimenziós Descartes-féle derékszögű koordináta rendszerben értelmezhető vektor. 3 dimenzióban az előbb említett Descartes-féle derékszögű koordináta rendszer mellett gyakran alkalmazott - főleg egy bolygóhoz viszonyított helyzet megadására - a gömbi koordináta rendszer melyben két szög(szélesség, hosszúság) és a magasság adja meg a helyzetet amely egy 3 dimenziós polár koordináta-rendszer. Természetesen léteznek egyéb koordináta rendszerek, de ezek most számunkra lényegtelenek...

<35°, 12> olyan mint egy 12 egység hosszú nyíl, amely az origóból indul ki és az alapvonallal bezáró 35°-os szög irányába mutat. Az alapvonal tipikusan az x-tengely és a szögeltolás az óramutatóval ellentétes irányba mutat.

<14, 9, -20> olyan mint egy nyíl amelyik a kiindulási pontból(origóból)(<0,0,0>) kiindulva egy olyan pontban végződik amelynek az x koordinátája 14, az y koordinátája 9 és a z koordinátája -20.

Descartes-féle derékszögű koordináta rendszer előnye, hogy pontosan megmutatja a végpont helyét, de nem ad közvetlen információt a vektor hosszáról, a polár koordináta rendszerben magától adódik a vektor hossza, de a végpont helyének meghatározása már nem olyan egyszerű.

A következő fizikai mennyiségek mind vektorok: sebesség, gyorsulás, erő

Egy 3D koordináta rendszerhez az alábbiak kellenek:

• Egy referencia pont. Ez a kiindulási pont.
• 3 bázisvektorok. Ezek meghatározzák az alapértékét a tengelyirányú viszonyításnak és magát az adott tengelyt.
• Egy skalár hármas, amik lehetnek hosszak illetve szögek melyek meghatároznak egy helyet a koordináta rendszerben.

Keringés kifejezései

A leggyakoribb pályaparaméterek szemléltetése

Apoapszis[Apoapsis]

Periapszis[Periapsis]

Apszis [Apsis]

→ Lásd még: “Apoapsis and periapsis” bekezdést a következő cikkből: Orbit

Minden elliptikus pályának két apszisa van. A periapszis (q) a legközelebbi pontja a pályának (a legalacsonyabban ilyenkor van a keringő test) és az apoapszis (Q) amely a pálya túloldalán van és a legtávolabbi pont is egyben(a keringő test ilyenkor van a legmagasabban). Az apszisok értékeit gyakran az adott égitest felszínétől adják meg, miközben a legtöbb egyenlet számára a tömegközépponttól számított távolsággal dolgozik, így ilyenkor a felszíntől számított értékekhez hozzá kell adni a test sugarát.

Peri-* és Apo-*

Mikor pályákról beszélünk, gyakran a "periapszis" és "apoapszis" módosulnak a pálya közepén lévő égitest nevével. Például, -kee és -kerb mind gyakran használtak a Kerbin körüli pályák leírásakor, minek folytán Perikee/Perikerb és Apokee/Apokerb kifejezésekkel is találkozhatunk.

Felszálló csomó [Ascending node]

Az a pont amelynél a pálya észak felé haladva metszi a referenciasíkot. Itt, "észak" a referenciasík normálisát jelenti.

Leszálló csomó [Descending node]

Az a pont ahol a a pálya délfelé haladva metszi a referencia síkot.

Excentricitás [Eccentricity]

Egy skalár amely kifejezi a pálya körtől való eltérését .

${\displaystyle {\text{ecc}}=1-{\frac {2}{{\frac {Q}{q}}+1}}}$

• ecc = 0 → kör pálya.
• 0 < ecc < 1 → elliptikus pálya.
• ecc = 1 → parabolikus pálya - ez szökési pálya.
• ecc > 1 → hiperbolikus pálya - ez is szökési pálya.

Inklínáció avagy pályahajlás [Inclination]

A pályasík és a referenciasík által bezárt szög. (megjegyzés az egyenlítő síkjával 90°-ot bezáró pályát poláris-nak nevezik)

Alacsony pálya [Low orbit]

Egy stabil és biztonságos pálya amely csak éppen annyira magas, hogy elkerülje a veszélyeket, mint a légkörben való lefékeződést vagy éppen a hegyeknek való ütközést. Az alacsony pálya egy lépcsőfok amely a felemelkedés után várakozhatunk, hogy egy gyorsítással találkozhassunk egy másik járművel vagy égitesttel, vagy éppen az ellenkező irányban a legkevesebb üzemanyag felhasználásával szállhassunk le. A légkörrel rendelkező égitestek esetén, mint amilyen a Kerbin ez a közvetlenül a légkör feletti részt jelenti(70km-100km). A légkör nélküli égitesteknél ez elméletileg bármely felszín feletti magasság lehetne, de egy magasság alatt már a hegyek és magaslatok veszélyeztetik a pályát. Ilyenkor nem árt tudni a magaslatokról! Az időgyorsítás time warp nem korlátozva van az alacsony pályán, és lehetetlen az alatt.

Pályacsomók [Orbital nodes]

Bármely pályán lévő specifikus referenciapontok mint az Apoapszis, Periapszis, vagy a más pályákkal való metszéspontok[intersect points].

Pályanormális [Orbit normal]

A pályasík normálisa. Ezt a hajó sebessége és a gravitáció vektoriális szorzata adja. Mivel ez a jobb-kéz szabályt követi, olyan nézőpontból, ahonnan a hajó pozitív(az órajárással ellentétes) irányba kering felfelé(a szemlélő felé), ellenkező esetben pedig lefelé(a szélélőtől el) fog mutatni. A "Fel"["Up"] gyakran mint "észak"["North"] or "N+", és a párja mint "Le"["Down"] másként "Anti-Normál"["Anti-Normal"] avagy "Dél"["South"] vagy "N-" van jelölve.

Pályasík [Orbital plane]

Egy sík, melyet a keringés pályája feszít ki.

Prográd [Prograde]

Az az irány amely felé a test halad a pályája mentén. Elliptikus pálya esetén ez mindig a test tartózkodási helyén vett érintő iránya.

Retrográd [Retrograde]

A prográd ellentetje, háttal a pályán haladási iránnyal.

Referenciasík [Reference plane]

Bármely sík, amelyet az aktuális pálya leírásakor viszonyítási alapként felhasználunk. A bolygók körüli pályák esetén ez többnyire az egyenlítő síkja. Több test esetén az ellipszis síkját használhatják. Egy másik keringő test befogása esetén a befogandó test pályasíkját használják. Egy pályasíkot teljesen leír egy referenciasíkhoz viszonyított pályahajlás és a felszálló csomó hosszúsági szöge[longitude].

Fél nagytengely [Semi-major axis]

${\displaystyle {\text{a}}={\text{R}}+{\frac {Q+q}{2}}}$

→ Lásd még: “Semi-major axis” bekezdést a következő cikkből: Orbit

A nagy tegely a hosszú tengelye az ellipszisnek a fél nagytengely(a) ennek a fele. Az apoapszis(Q) és a periapszis(q) átlagját középponthoz viszonyítva számítjuk. Mivel mindkettő a felszínhez viszonyított érték, egyszerűen hozzáadjuk az égitest sugarát(R). Egy égitest körül minden azonos fél nagytengellyel rendelkező pályának azonos keringési ideje van, függetlenül az excentricitástól.

Szuborbitális [Sub-orbital]

Olyan pálya, amelynél a periapszis az égitest felszíne alatt található. A szuborbitális pályát követve a keringő test szükségszerűen beleütközik az égitestbe.

Hajó irányultsága [Ship Orientation]

A hajó irányultsága mindig egy kiválasztott testhez kötődik. Ez többnyire a kabin.

Zenit [Zenith]

A teteje a hajónak többnyire az égitesttől elfelé mutat. A nadír ellentettje.

Nadír [Nadir]

Alja a hajónak, általában az égitest felé mutat. A zenit ellentettje.

Baloldal [Port(side)]

Bal oldala a hajónak. A jobboldal ellentettje .

Jobboldal [Starboard]

Jobb oldala a hajónak. A baloldal ellentettje.

Eleje [Front]

Elülső oldala a hajónak, amely többnyire az orr iránya és prográd mutat. A hátulja ellentettje.

Hátulja [Aft]

Hátsó oldala a hajónak, mely többnyire a főrakéták otthona és retrogád mutat. Az eleje ellentettje.

Manőverezés az ürben [Space Maneuvers]

Tolóerő–súly arány [Thrust-to-weight ratio]

→ Lásd még: Thrust-to-weight ratio

${\displaystyle {\text{TWR}}={\frac {T}{W}}={\frac {T}{m\cdot g}}}$A jármű/fokozat aktuális tömegének és a rendelkezésre álló tolóerő aránya. Ha a tolóerő–súly arány[TWR] nagyobb mint 1, akkor a járműnek elég tolóereje van hogy felfelé gyorsulva növelje a magasságát. Az 1 alatti tolóerő–súly arány[TWR] a jármű nem tud a gravitáció ellenében haladni alacsony magasságnál, viszont az űrben mindössze hosszabb ideig tartó manővereket jelent. Mivel a súly(W) függ az égitest gravitációjától(g) a tolóerő–súly arány[TWR] függ az adott égitesttől. A felszíni gyorsulás a Mün/Mun felszínén mindössze 16.6 %-a Kerbin-ének, így a felszínen a tolóerő–súly arány[TWR]_Kerbin = 1-ről TWR_Mun = 6-ra változik.

Levegőfékezés [Atmospheric braking][Aerobraking]

→ Főcikk: Aerobraking

Egy égitest felső-légkörébe lépve a légellenállás segítségével az űreszköz veszít a mozgási energiájából, aminek következtében a sebességcsökkenés mellett a hiperbolikus pályagörbén érkező eszköz elliptikus pályára állhat, illetve az elliptikus pályán lévő test apoapszisa is csökken - kisebb értékben a periapszisa is. Okosan alkalmazva a pályamódosítások során ezzel a manőverrel jelentős mértékben csökkenthető az üzemanyag-felhasználás. Viszont ez az alsóbb légkörbe való belépéshez is vezethet, amely során a jelentős lassulás végül az égitestre kényszeríti az eszközt. Ügyelni kell a manőver során, hogy a légellenállás során a súrlódás miatt keletkező hő és erőhatások ne károsítsák az eszközt(A KSP-ben Jelenleg csak DRE mod esetén)!

Belépés a légkörbe [Atmospheric entry]

→ Főcikk: Atmospheric entry

A légkörbe való belépéskor a légellenállást felhasználva felszínt keresztező pályára lassítjuk az eszközt. Ez jelentős mechanikai- és hőterhelést jelent az eszköz számára(jelenleg(0.23) ez csak részben működik, DRE mod használata esetén áll fenn), amely az eszköz szétszakadásához, vagy túlhevüléséhez [ overheat ] vezethet. Túl kis belépési szög esetén az eszköz visszapattan a légkörről a világűrbe(nincs megvalósítva, nincs mod). A légkörbe való belépést gyakran gyakran mint visszatérés a légkörbe vagy egyszerűbben visszatérés[re-entry/reentry] említik, de ez elméletben csak Kerbin atmoszférájába való visszatérésnél igaz(és feltéve, ha nem idegenek lépnek a kis zöld barátaink légkörébe); A légörbe való belépés általánosabb kifejezés.

Gyorsítás avagy égétés [Burn]

A hajtóművek használata, általában a pályamódosítás céljából.

Körpályára állás [Circularizing]

Egy manőver, melynek során az elliptikus pályát kör alakúra módosítjuk, azaz a pálya excentricitását 0, vagy legalábbis közel 0 szintre csökkentjük. Ezt általában az apszisoknál történő gyorsítással lehet elérni.

Manőver csomó [Maneuver node]

→ Főcikk: Maneuver node

A manőver csomók kellemes eszközei a pályamódosítások megtervezésének és végrehajtásának, mivel a manőver megkezdése előtt láthatóvá válik az adott gyorsítással létrejövő pályamódosulás.

Visszatérés [Re-entry]

→ Lásd még: Atmospheric entry

Lassítás avagy ellenégetés [Retroburn]

Olyan gyorsítás amelyet "visszafelé"[backwards] hajtanak végre, azaz a hajtóművek prográd az orr pedig retrográd néznek. Ez az egyszerű manőver a csökkenti pálya magasságát, miközben a pálya egyéb paramétereit nem befolyásolja.

Fizika

Gyorsulás [Acceleration]

A sebességváltozás gyorsasága. A gyorsulás vektor jellegű mennyiség, mértékegysége "m/s²".

Ballisztikus pálya [Ballistic trajectory]

Egy zuhanó test pályagörbéje ballisztikus. In rocketry it usually indicates that the object in question is only influenced by gravity and does not exert any force (ie. thrust) of its own.

Delta-v (Δv)

The change in velocity that has or can be exerted by the spacecraft. This is measured in meters per second (m/s). More mass can reduce the delta-v, while more propulsion can increase it. This makes it a useful value to calculate the effectiveness of launch vehicles. For example, a launch vehicle requires about 4,500 m/s of delta-v to escape Kerbin's atmosphere and achieve a stable orbit.

Energy

→ Lásd még: Specific orbital energy on Wikipedia

The energy of an object in an orbit is the sum of its potential and kinetic energy. The potential energy is ${\displaystyle E_{p}=-{\frac {GMm}{R}}}$ and kinetic energy ${\displaystyle E_{k}={\frac {1}{2}}mv^{2}}$ where G is the gravitational constant, M is the mass of the body, m is the mass of the craft, R is the distance from the center of the body and v is the velocity. This results in ${\displaystyle E=E_{k}+E_{p}={\frac {1}{2}}mv^{2}-{\frac {GMm}{R}}}$. This sum stays the same when not thrusting: When approaching periapsis potential energy is transferred into kinetic energy. After passing the periapsis the kinetic energy is converted back into potential energy. When the energy or specific orbital energy is greater than zero the vehicle is on an escape trajectory.

This is the basic idea behind Kepler's laws of planetary motion, which is what gives rise to KSP's patched conics approximation. An ellipse is the set of all points on a plane such that the sum of the distances to two points - the foci - is some constant. One focus of a Kepler orbit is the centre of mass of the object being orbited; as an object approaches it, it exchanges potential energy for kinetic energy. As the object moves away from this focus - equivalently, if the orbit is elliptical, as the object approaches the other focus - it exchanges kinetic energy for potential energy. If the craft going directly towards or away from the object, the foci coincide with the apsides, where the kinetic (apoapsis) or potential (periapsis) energy is zero. If it's perfectly circular (e.g. the Mun's orbit around Kerbin), the two foci coincide and the locations of the apsides are undefined, since every point of the orbit is an apsis.

There is also the specific orbital energy (${\displaystyle \epsilon }$) which doesn't require the mass of the craft: ${\displaystyle E_{p}=\epsilon _{p}m}$, ${\displaystyle E_{k}=\epsilon _{k}m}$, ${\displaystyle E=\epsilon \,m=(\epsilon _{k}+\epsilon _{p})m=-{\frac {GM}{2a}}}$. All orbits with the same semi-major axis (a) have the same specific orbital energy.

Escape Velocity

The velocity needed to escape a given planet's gravity well, as given by ${\displaystyle v_{e}={\sqrt {\frac {2GM}{r}}},}$ where G is the gravitational constant, M is the mass of the planet, and r is the radius of the planet.

g-force (G)

A measurement of acceleration as expressed in the sea-level force of Earth's gravity with 1 G being about 9.81 m/s². An object at Earth's surface is accelerated at 1 G. The object weighs twice as much when at 2 G acceleration and is weightless when accelerated with 0 G. In free fall, like in orbit, and without an engine running or an atmosphere applying drag all objects experience no acceleration which can be expressed as 0 G.

Gravity

The force exerted by all objects with mass. Very weak. Usually only objects with very high mass - ie. planets, moons - have any noticeable effect. Diminishes with the square of distance from the center of mass. So for an object twice as far, experiences only 1/2² = 1/4 of the gravity.

Gravity Well

The area around a planet affected by gravity. Actually extends to infinity, but as gravity decreases quadratically with distance (after twice the distance the gravity is only a quarter), it is only significant within the body's sphere of influence. In fact, in KSP, gravity isn't simulated at all beyond a body's sphere of influence due to its use of the "patched conic approximation".

Orbit

→ Főcikk: Orbit

When an object has sufficient tangential velocity (and is outside the atmosphere, so drag won't slow it down) so that it will keep falling "next" to the planet (never touching ground) its trajectory is called an orbit. Stable orbits are elliptical (a circle is an ellipse with zero eccentricity). If the objects tangential speed exceeds escape velocity it's orbit will be either para- or hyperbolic.

Specific Impulse (I_sp)

→ Főcikk: Specific impulse

${\displaystyle I_{sp}={\frac {T}{\dot {m}}},[I_{sp}]={\frac {m}{s}}}$The I_sp defines how effective a propulsion system is. The higher the I_sp the more powerful is the thrust applied to the rocket with the same fuel mass. The I_sp is usually given in seconds but actually the physically correct unit is distance per time which is usually given in meters per second or feet per second. To avoid confusion which unit of speed is used, the physical correct I_sp (in distance/time) is divided by the surface gravity of Earth (9.81 m/s²). This results in a value given in seconds. To use this I_sp in formulas it must to be converted back into distance per time which requires multiplying with the surface gravity of Earth again. As this value is only used to convert between those two units, the specific impulse doesn't change when the gravity changes. It appears that KSP use a value like 9.82 m/s² and thus using a little less fuel.

As the specific impulse is the ratio of thrust and fuel flow ${\displaystyle {\frac {Ns}{kg}}}$ is sometimes given as the unit. This is mathematically another form of ${\displaystyle {\frac {m}{s}}=kg\cdot {\frac {m}{s^{2}}}\cdot {\frac {s}{kg}}}$ because force is the multiplication of mass and acceleration defining ${\displaystyle N=kg\cdot {\frac {m}{s^{2}}}}$. So ${\displaystyle 1{\frac {Ns}{kg}}=1{\frac {m}{s}}}$ with the latter being simply only in SI base units.

Sphere of influence

→ Főcikk: Sphere of influence

The radius around a celestial body within which its gravity well is non-negligible. Commonly known as SoI/SOI.

Tangential velocity

The component of the velocity that is tangential to the trajectory. Instantaneous velocity - velocity when the time of measurement approaches zero - is always tangential to the trajectory.

Trajectory

A trajectory is the path that a moving object follows through space as a function of time.

Velocity

Rate of change of the position. It is the combination of speed with the direction. Velocity is a vector, measured in meters per second (m/s).

See also

• Tutorials
• Acronyms and Initialisms