Difference between revisions of "Orbit/hu"

From Kerbal Space Program Wiki
Jump to: navigation, search
m (→‎Alacsony Kerbin-körüli pálya [Low Kerbin orbit] (LKO))
 
(14 intermediate revisions by the same user not shown)
Line 1: Line 1:
−
[[File:MohoSmall.png|thumb|right|A spacecraft in orbit around [[Moho]].]]
+
[[File:MohoSmall.png|thumb|right|Egy eszköz a [[Moho/hu|Moho]] körüli pályán kering.]]
  
−
A "keringési pálya" egy [[w:ellipse|elliptikus]] útvonal az [[celestial body/hu|égitest körül]][celestial body]. A pálya azon pontját, amely legközelebb áll a körülkeringett égitesthez "periapszis"-nak és a legtávolabbi pontját "apoapszis"-nak nevezzük. Ezek a pontok egyenként jelölve vannak a [[map view|térkép nézeten]] mint "Pe" és "Ap".
+
A '''keringési pálya''' egy [[w:hu:Ellipszis_(görbe)|elliptikus]] útvonal az [[celestial body/hu|égitest körül]] [celestial body]. A pálya azon pontját, amely legközelebb áll a körülkeringett égitesthez közelpontnak avagy „periapszis”-nak és a legtávolabbi pontját pedig távolpontnak avagy „apoapszis”-nak nevezzük. Ezek a pontok egyenként jelölve vannak a [[map view/hu|térképnézeten]] mint "Pe" és "Ap".
  
−
A Pályát "stabil"-nak nevezzük, ha minden pontja a körülkeringett égitest felszíne és légköre felett van, ezt egyszerűbben értelmezve a periapszis a légkör és az égitest legmagasabb pontja felett van, lévén a periapszis a legalacsonyabb pontja a pályának. Az űrjármű ilyen pályán nem veszíti el a sebességét a légellenállás miatt, és nem ütközik a felszínnek.
+
A Pályát „stabil”-nak nevezzük, ha minden pontja a körülkeringett égitest felszíne és légköre felett van, ezt egyszerűbben értelmezve a periapszis a légkör és az égitest legmagasabb pontja felett van, lévén a periapszis a legalacsonyabb pontja a pályának. Az űrjármű ilyen pályán nem veszíti el a sebességét a légellenállás miatt, és nem ütközik a felszínnek.
  
−
Hogy elérjünk egy pályát, az űrjárműnek el kell érnie egy elégséges magasságot és pályasebességet. Az emelkedés közben egy [[gravity turn|gravitációs forduló]] segít elérni ezeket a célokat üzemanyag-takarékosan. Utána az [[basic maneuvers|alap manőverek]]kel[basic maeuver] már könnyen változtatható a pálya alakjait.
+
A keringési pálya eléréséhez, az űrjárműnek el kell érnie egy elégséges magasságot és pályasebességet. Az emelkedés közben egy [[gravity turn/hu|gravitációs forduló]] segít ezeket a célokat üzemanyag-takarékosan elérni. Ez után [[basic maneuvers/hu|alapszintű pályamódosításokkal]] már könnyen változtatható a pálya alakja.  
  
−
== Tulajdonságok ==
+
<span id="Properties"></span>
−
Minden pályának van néhány alaptulajdonsága amely jellemzi. Ez a lista tartalmaz több olyan értéket, amely a lista más értékeiből is számítható.
+
== <span id="Tulajdonságok"> Tulajdonságok </span> [Properties] ==
 +
Minden pályának van néhány alaptulajdonsága amely jellemzi. Ez a lista több olyan értéket tartalmaz, amely a listán található más értékeiből is kiszámítható.
  
−
=== Apoapszis és periapszis ===
+
<span id="Apoapsis_and_periapsis"></span>
−
{{See also||{{Wikipedia|Apsis}}}}
+
=== <span id="Apoapszis és periapszis"> Apoapszis és periapszis </span> avagy távolpont és közelpont ===
−
Az apszisok határozzák meg a pálya legközelebbi és legtávolabbi pontjait. A periapszis a legalacsonyabb pontja a keringési pályának és hasznos meghatározni, hogy elég magas-e ahhoz, hogy hogy ne ütközzön a felszínbe, vagy ne keresztezze a légkört. A túloldalon az apoapszis található ami a körülkeringett égitesttől legtávolabb lévő pontja a pályának. A térkép módban a periapszis nem látható, ha az a felszín alatt. Zavart okozhat hogy az apszisokat honnan mérjük. A játék a felszíntől számítja, míg a pályamechanika számára a tömegközépponttól számított értékek a mérvadóak. Az űrjármű az apoapszitól a periapszis felé haladva süllyed, míg a periapszistóla az apoapszis felé haladva emelkedik.
+
:''→Lásd még: [[w:hu:Apszispont|Apszispont]] a Wikipédián''
 +
Az apszispontok határozzák meg a pálya legközelebbi és legtávolabbi pontjait. A periapszis (közelpont) a legalacsonyabb pontja a keringési pályának és hasznos meghatározni, hogy elég magas-e ahhoz, hogy hogy ne ütközzön a felszínbe, vagy ne keresztezze a légkört. A túloldalon az apoapszis (távolpont) található ami a körülkeringett égitesttől legtávolabb lévő pontja a pályának. A térkép módban a periapszis nem látható, ha az a felszín alatt. Zavart okozhat az, hogy az apszispontokat többféle helytől számítva mérhetjük. A játék a felszíntől számítja, míg a pályamechanika számára a tömegközépponttól számított értékek a mérvadóak. Az űrjármű az apoapszitól a periapszis felé haladva süllyed, míg a periapszistól az apoapszis felé haladva emelkedik.
  
−
A parabolikus és hiperbolikus pályák hatásgöbön kívüli apoapszisai soha se látszódnak. Apoapszisok más hatásgömbökben lehetségesek. A jelenlegi pálya periapszisa csak akkor látszódik, ha a jövőben haladunk át rajta, amint áthaladtunk rajta eltűnik. Ez független attól, hogy a pályának más hatásgömbben lehet apoapszisa vagy periapszisa(például egy hintamanőver után egy nagyobb égitest hatássugarába kerülve befogja).
+
A parabolikus és hiperbolikus pályák hatásgöbön kívüli apoapszisai soha se látszódnak. Apoapszisok más hatásgömbökben lehetségesek. A jelenlegi pálya periapszisa csak akkor látszódik, ha a jövőben haladunk át rajta, amint áthaladtunk rajta eltűnik. Ez független attól, hogy a pályának más hatásgömbben lehet apoapszisa vagy periapszisa (például egy hintamanőver után egy nagyobb égitest hatássugarába kerülve befogja).
  
−
A tökéletes kör pályán nem lehet meghatározni az apszisokat. A magasság a kör pályán nem változik, ami szükséges lenne az apszisok meghatározásához. Ez azonos a fél-nagytengellyel, ha középpontból mérjük. Elliptical orbits have usually both apsides and only no periapsis if it is below the surface. If an orbit is almost circular it is usually treated as perfectly circular where both apsides and the semi-major axis are identical if measured from the body's center.
+
A tökéletes kör pályán nem lehet meghatározni az apszisokat. A magasság a kör pályán nem változik, ami szükséges lenne az apszisok meghatározásához. Ez azonos a fél nagytengellyel, ha középpontból mérjük. Az elliptikus pályáknak két apszisa van, legfeljebb a periapszis nem látszódik ha az a felszín alatt van. Ha egy pálya majdnem kör alakú, akkor az többnyire úgy kezeljük, mintha tökéletesen kör lenne, ahol az apszisok és a fél nagytengely meghatározhatatlan.  
  
−
Sometimes there are special words used for the different bodies. Apokee or apokerb for the apoapsis of an orbit around [[Kerbin]] and similar perikee or perikerb for the periapsis around Kerbin.
+
Néha speciális szavakat használnak különböző [[celestial body/hu|égitestek]]hez [celestial body]. Apokee vagy apokerb az apoapszis a [[Kerbin/hu|Kerbin]] körüli pályán, és hasonlóan perikee vagy perikerb a periapszist jelöli a Kerbin körül.  
  
−
In Kerbal Space Program the apsides are usually abbreviated to “Ap” and “Pe” which corresponds with the two markers on the orbit. In real world science an uppercase <tt>Q</tt> is used for apoapsides and a lowercase <tt>q</tt> for periapsides because variables usually only contain one letter. Using <tt>a</tt> for the apoapsis is not recommended as it can generate confusion with the semi-major axis which usually uses that variable name.
+
A Kerbal Space Programban az apszisokat “Ap” illetve “Pe” rövidítésekkel jelölik, és ezek jelölések találhatók a pályán. A valós életben a nagybetűs "<tt>Q</tt>" jelöli az apoapszist és kisbetűs "<tt>q</tt>" a periapszist, mivel a változók többnyire egybetűsök. Az "<tt>a</tt>" használata az apoapszis jelölésére nem ajánlatos, mivel ez zavart okozna mivel a fél nagytengely [semi-major axis] használja azt a változót.
  
−
=== Eccentricity ===
+
=== <span id="Eccentricity"> Excentricitás </span> [Eccentricity] ===
−
[[File:KerbalEccentricity.jpg|thumb|Eccentric orbits (white) and a non-eccentric orbit (blue)]]
+
[[File:KerbalEccentricity.jpg|thumb|Excentrikus pályák (fehér) és egy nem excentrikus pálya (kék)]]
−
{{See also||{{Wikipedia|Orbital eccentricity}}}}
+
:''→Lásd még: [[w:hu:Excentricitás|Excentricitás]] a Wikipédián''
−
The eccentricity gives how elongated the orbit is. There are different eccentricities, although usually the orbital eccentricity is used for orbital mechanics. It can categorised in four categories:
+
Az excentricitás (avagy a pálya elnyújtsága) megadja hogy a pálya mennyire elnyújtott(elfajult). Többfajta excentricitás létezik, de a pályamechanikában rendszerint a pálya excentricitását értjük ez alatt. Ezeket négy osztályba sorolhatjuk be:
−
* In a circular orbit the eccentricity is exactly 0
+
* Körpálya - az excentricitás pontosan 0
−
* In an elliptical orbit the eccentricity is between 0 and 1
+
* Elliptikus pálya - az excentricitás 0 és 1 közé esik
−
* In a parabolic orbit the eccentricity is exactly 1
+
* Parabolikus pálya - az excentricitás pontosan 1
−
* In a hyperbolic orbit the eccentricity is above 1
+
* Hiperbolikus pálya - az excentricitás nagyobb mint 1
−
If the eccentricity is above or equal to 1 the orbit is escaping the body. Circular and parabolic orbits are not common if not impossible, as the maneuvers have to be extremely precise. But it is possible to get the eccentricity very close to the value which can then be considered as circular or parabolic. Some planets and moons in Kerbal Space Program have perfectly circular orbit. This is possible because they move on “rails” so no physical interaction can change the properties.
+
Ha az excentricitás nagyobb vagy egyenlő mint 1, akkor a pálya szökési pálya. A tökéletes kör és a parabolikus pálya nem ritka, hanem gyakorlatilag lehetetlen, de lehetséges annyira közeli excentricitást elérni, hogy a pályát körnek vagy parabolának tekinthető legyen, viszont a közelítő manővereknek is roppant pontosaknak és finomaknak kell lenniük. Néhány bolygónak és holdnak a Kerbal Space Programban tökéletes körpályája van, de ez azért lehetséges, mert ezek sínen mozognak, és nincsenek fizikai kölcsönhatásban egymással ami megváltoztatná a pályáik tulajdonságait.
  
−
The eccentricity is usually abbreviated by a lowercase <tt>e</tt>.
+
Az excentricitást rendszerint kisbetűs "<tt>e</tt>" rövidítés jelöli.
  
−
=== Inclination ===
+
=== <span id="Inclination"> Pályahajlás avagy Inklináció </span> [Inclination] ===
−
[[File:Kerbalinclinedorbit.jpg|thumb|The blue orbit has an inclination of 20° while the grey has none.]]
+
[[File:Kerbalinclinedorbit.jpg|thumb|A kék pálya hajlása 20°, míg a szürkének nincs hajlása.]]
−
{{Main article||{{Wikipedia|Orbital inclination}}}}
+
:''→Lásd még: [[w:hu:Pályahajlás|Pályahajlás]] a Wikipédián''
−
The tilt of the orbit is given by the inclination. Usually the value is given in degrees where the value is given between –90° and 270°. An inclination of 0° or 180° is equatorial, so the craft is always above the equator. An inclination of 90° is characteristic for polar orbits. When the inclination is below 90° the orbit is prograde, meaning the rotation around the body is the same as the rotation of the body. An inclination above 90° and below 270° determines a retrograde orbit which orbits the other way around. As all bodies in the [[Kerbol System]] are rotate counter-clockwise, seen from the North pole, all prograde orbits are counter-clockwise and all retrograde orbits are clockwise.
+
A pálya dőlésszögét a pályahajlás adja meg. Általában ezt szögben mérik és az értéke –90° és 270° között van. A 0° és a 180° '''egyenlítői''', azaz a [[craft/hu|jármű]] [craft] mindig az egyenlítő felett van, a kettő közötti különbség az irányban rejlik. A 90° és a –90°(270°) a '''poláris pályát''' jelöli. Ha a pályahajlás 90° alatti akkor a pálya '''prográd''', ami azt jelenti hogy a keringés iránya azonos az [[celestial body/hu|égitest]] forgási irányával. A 90° és 270° között pályaszög '''retrográd pálya''', azaz a keringés irányával ellentétes. A [[Kerbol System/hu|Kerbol rendszer]] minden égiteste északról nézve óra járással ellentétes irányba forog, azaz a prográd pályák órajárással szemben, a retrográd pályák pedig órajárás szerint mutatnak.  
  
−
Depending from the starting location the directly available lowest inclination is limited to the latitude. A polar orbit is always possible, while for equatorial orbits the craft has to start from the equator. As the [[Kerbal Space Center]] is near the equator it is possible to launch into almost all inclinations without additional orbital manuevers.
+
A direkt módon elérhető legkisebb pályahajlást függ a indulási hely szélességi körétől. A poláris pályát mindig meg lehet valósítani további manőverek nélkül is, míg az egyenlítői pályát csak az egyenlítőről indulva. Mivel a [[Kerbal Space Center/hu|Kerbál Űrközpont]] az egyenlítő mentén fekszik, megfelelő indulással minden pályahajlást megvalósíthatunk további pályamódosítások nélkül.
  
−
While a polar orbit, and depending on the altitude and coverage also near polar inclinations, covers a complete body, rendezvous with an object in a equatorial orbit is usually easier. The inclination is exactly the range of latitudes the craft will pass over in both (North and South) direction.
+
Míg a poláris pálya, megfelelő a magasság és hatósugár esetén a közel poláris pályák is lefedhetik az egész égitestet(ezért a feltérképező műholdaknál erre kell törekedni), a találkozókat az egyenlítői pályán rendszerint könnyebb összehozni, illetve az egyéb égitestekre is könnyebb róla átszállni. A pályahajlás pontosan azon szélességi körök tartománya, amelyeken a keringő test áthalad mindkét (Észak és Dél) irányban.
  
−
There is currently no direct way to determine the inclination without using mods. For some planets it is possible to determine the inclination if the planet is orbited by a moon with no inclination. The moon can then be targeted and the angle given at the ascending and descending node are the inclination. This is also possible for an orbit around [[Kerbol]]. The “moon” with no inclination is then [[Kerbin]].
+
Jelenleg nincs direkt mód a pályahajlás meghatározására(mod nélkül). Csak olyan [[planet/hu|bolygók]] körül lehetséges meghatározni a pályahajlást, amely körül olyan pályahajlás nélküli [[moon/hu|hold]] kering. A holdat célba véve a felszálló és a leszálló csomón látható a pályahajlás, egyéb esetben ez csak relatív pályahajlást jelent. Ez szintén lehetséges a [[Kerbol/hu|Kerbol]] körüli pályán. A hajlásmentes „hold” ilyenkor a [[Kerbin/hu|Kerbin]].
  
−
The inclination is given in most cases relative to the parent's equator, but especially the inclination of the [[planet]]s can be given relative to the ecliptic. The ecliptic is the orbital plane of Kerbin because the inclination relative to Kerbol's equator is 0°, meaning that there is no difference between the inclination relative to Kerbol's equator and the ecliptic.
+
A pályahajlást többnyire az adott égitest egyenlítőjéhez viszonyítjuk, de a keringő égitestek pályahajlását különösen szeretik a nappályához viszonyítani. Mivel a nappálya síkja és a Kerbol egyenlítőjével 0°-ot zár be, ez azt jelenti, hogy nincs különbség, hogy a pályahajlást a Kerbol egyenlítőjéhez, vagy a nappályához viszonyítva számítjuk.  
  
−
=== Semi-major axis ===
+
=== <span id="Fél nagytengely"><span id="Semi-major axis"> Fél nagytengely</span></span> [Semi-major axis] ===
−
{{See also||{{Wikipedia|Semi-major axis}}}}
+
:''→Lásd még: [[w:hu:Fél nagytengely|Fél nagytengely]] a Wikipédián''
 
<math class="float-left">a = \frac{Q+q}{2}</math><!-- I used the one letter versions as (la)tex treats multiletter variables as multiplication. E.g. sma is shown with little whitespaces which might be interpreted as s·m·a -->
 
<math class="float-left">a = \frac{Q+q}{2}</math><!-- I used the one letter versions as (la)tex treats multiletter variables as multiplication. E.g. sma is shown with little whitespaces which might be interpreted as s·m·a -->
−
The semi-major axis is the average of the apsides and usually measured from the body's center. The semi-major axis cannot be directly measured in game without mods, but it is easy to calculate by dividing the sums of the apsides by two. The semi-major axis defines the orbital period, so no matter how elongated the orbit is, as long as the semi-major axis stays the same, the orbital period doesn't change. This makes [[synchronous orbit]]s easier to achieve, as the circularity is only important for stationary orbits.
+
A félnagytengely az tömegközéppontól számított apszispontok átlaga. A fél nagytengelyt nem lehet direkt megmérni a játékban (modok nélkül), viszont könnyen kiszámítható az apszisok átlagolásával. A fél nagytengely meghatározza a keringési időt, függetlenül a pálya alakjától. Ez egyszerűvé teszi a  [[synchronous orbit/hu|szinkronpályák]] megvalósítását, a hajlásmentes körpálya megvalósítása csak a [[synchronous orbit/hu|stacionárius pályá]]k esetén lényeges.
  
−
If the apsides are given from the body's surface the same formula can be used but the resulting value has to be added by the radius of the body. The semi-major axis may be used as the average distance, but it depends on the definition of which average distance is meant. In formula the semi-major axis is usually abbreviated by a lowercase <tt>a</tt> which shouldn't be confused with the apoapsis.
+
Ha az apszisokat az [[celestial body/hu|égitest]] felszínétől adták meg akkor az apszisok átlagához hozzá kell adni az égitest kerületi sugarát. A fél nagytengelyt használhatjuk mint átlagtávolságot de ne feledjük el hogy definíció szerűen melyik átlagtávolságot jelenti. Az egyenletekben a fél nagytengelyt kisbetűs "<tt>a</tt>" jelöli, és ne keverjük össze az apoapszissal.  
  
−
== Types of orbits ==
+
<span id="Types of orbits"></span>
−
=== Low Kerbin orbit (LKO) ===
+
== <span id="A pályák fajtái"> A pályák fajtái </span> [Types of orbits] ==
−
In analogy to the real world ''low Earth orbit (LEO)'' an LKO describes a stable low orbit around [[Kerbin]] that can be achieved with relatively low cost of [[Delta-V]]. The lowest point of an LKO must not be lower than 70 km in order to stay clear of [[atmosphere|atmospheric]] drag. The altitude of an LKO typically does not exceed about 200 km.
+
<span id="LKO"></span>
 +
<span id="Low Kerbin orbit"></span>
 +
=== Alacsony Kerbin-körüli pálya [Low Kerbin orbit] (LKO) ===
 +
Hasonlóan a világunkban meglévő "Alacsony Föld-körüli pályá"-hoz [Low Earth orbit] (LEO) egy LKO leírja a stabil alacsony pályát a [[Kerbin/hu|Kerbin]] körül, amelyet viszonylag alacsony [[Delta-V/hu|Δv]] költséggel lehet elérni. Egy LKO legalacsonyabb pontja sem lehet 70 km-nél mélyebben, hogy elkerülje a [[atmosphere/hu|légköri]] súrlódást. Az LKO felszíntől számított magassága jellemzően nem haladja meg a 200&nbsp;km-t.
  
−
Tons of [[payload]] delivered to LKO is often used to compare performance and size of launch vehicles.
+
Az LKO-ra feljuttatható [[payload/hu|hasznos teher]] a teljes súlyhoz viszonyított aránya gyakran használt teljesítmény és hatékonysági mutatója a rakéta-rendszernek.
  
−
In optimal circumstances LKO can be achieved with 4450-4700 m/s Delta-V.<ref>[http://i.imgur.com/CEZS1.png Kerbin delta-V chart]</ref>
+
Optimális esetben az LKO elérhető 3500-4000&nbsp;m/s [[Delta-V|Δv]] árán.<ref>[http://i.imgur.com/CEZS1.png Kerbin delta-V chart]</ref>
  
−
Due to the [[w:Oberth effect|Oberth effect]] a low orbit is a suitable starting point for transferring to other celestial bodies. {{cn}}
+
Az [[w:hu:Oberth-effektus|Oberth-effektus]] miatt az alacsony pálya ideális kiindulási pont a más égitestekre való átszálláshoz. {{cn}}
  
−
=== Stationary orbit and synchronous orbit ===
+
=== Stacionárius Pálya és Szinkronpálya [Stationary orbit and synchronous orbit] ===
−
{{Main article|Stationary orbit}}
+
{{Main article|synchronous orbit/hu|Stacionárius Pálya}}
−
An orbit with the same orbital period as the rotational period of the orbited body is called a synchronous orbit. If the inclination is also 0° and there is no eccentricity it is called a stationary orbit. A satellite in this orbit doesn't appear to move when viewed from the body's surface.
+
Amely pálya keringési periódusa azonos a körülkeringett [[celestial body/hu|égitest]] forgási periódusával, azaz a keringő test az adott égitestről nézve minden napnak azonos idejében azonos helyen látszik, azt [[W:hu:Geoszinkron_pálya|szinkronpályának]] nevezzük. Ha a pályahajlás és az excentricitás is 0° akkor azt [[w:hu:Geostacionárius_pálya|stacionárius pályának]] hívjuk. Ilyenkor az égitest felszínéről nézve a keringő test teljesen mozdulatlannak tűnik.
  
−
=== Kerbisynchronous Equatorial Orbit (KEO) ===
+
=== <span id="KEO"> Kerbiszinkron Egyenlítői Pálya (KEO) </span> [Kerbisynchronous Equatorial Orbit] ===
−
{{Main article|KEO}}
+
{{Main article|KEO/hu|KEO}}
−
The stationary orbit around Kerbin, where the orbiting craft appears to stand still at a point above Kerbin's equator. The name was chosen to abbreviate it similar to ''GEO'' the abbreviation for ''geostationary orbit'', which is the real world equivalent on the Earth.
+
Statikus pálya a [[Kerbin/hu|Kerbin]] körül, amelyen a keringő [[craft/hu|űreszköz]] mindig ugyanaz az egyenlítő felett található pontban van. A név és a rövidítése nagyban emlékeztet a ''GEO'', azaz a [[W:hu:Geostacionárius_pálya|geostacionárius pálya]] [geostationary orbit], ami lényegében Földi megfelelője.
  
−
=== Other ===
+
=== Más ===
−
Various other orbits can be defined. The [[w:List of orbits|list of orbits]] on Wikipedia contain many common ones in the real world. They can be recreated by modifying the core features of the orbit to match the smaller universe. Some kind of orbits, like a sun-synchronous orbit around Earth, are not possible, because they require Kerbin's gravity to be not perfect. Also the Lagrange points do not exist so orbits near/around a Lagrange point are impossible. But it is possible to imitate L<sub>4</sub> and L<sub>5</sub>, although every orbit with the same semi-major axis has the same orbital period, so L<sub>4</sub> and L<sub>5</sub> aren't special positions then.
+
Több másfajta pályát lehet definiálni. A [[w:List of orbits|pályák listája]] a Wikipédián sok másfajta a valóvilágban gyakori pályát tartalmaz. Ezek többségét a KSP világában is megvalósíthatóak, ha a lényeges tulajdonságait a miniatűr világhoz igazítjuk. Néhány pályafajtát, mint például a nap-szinkronizált pályát a föld körül, nem lehet megvalósítani, mert a ehhez a [[Kerbin/hu|Kerbin]] gravitációjába kellene belenyúlni. Hasonlóan a Lagrange pontok sem léteznek így Lagrange pont körüli pályák sem lehetségesek. De lehetséges utánozni az L<sub>4</sub> és az L<sub>5</sub> pontokat, habár minden egyes pálya azonos fél nagytengelyen azonos keringési idővel rendelkezik, így az L<sub>4</sub> és az L<sub>5</sub> semmilyen kitüntetett szereppel nem rendelkezik.
  
−
=== Suborbital ===
+
=== <span id="Szuborbitális"> Szuborbitális </span> [Suborbital] ===
−
An orbit is suborbital, if the periapsis is below the surface so it will most likely crash into the surface or land on it without finishing a complete orbit. Lifting surfaces like [[wing]]s might delay this.
+
A pálya szuborbitális, ha a periapszis a felszín alatt található, így minden bizonnyal a rajta haladó [[craft/hu|űrjármű]] a felszínnek ütközik, vagy leszáll rá, mielőtt megtenne egy teljes fordulatot. Az aerodinamikai emelő eszközök, mint a [[wing/hu|szárnyak]] késleltethetik ezt.
−
== Notes ==
 
  
−
== External links ==
+
== Megjegyzések ==
 +
<references />
 +
 
 +
== Külső hivatkozások [External links] ==
 
* {{Wikipedia}}
 
* {{Wikipedia}}
 
* {{Wikipedia|Apsis}}
 
* {{Wikipedia|Apsis}}
 
* {{Wikipedia|Low Earth orbit}}
 
* {{Wikipedia|Low Earth orbit}}
 +
* [[w:hu:Alacsony_Föld_körüli_pálya|Alacsony Föld körüli pálya]] a Wikipédián

Latest revision as of 00:18, 12 September 2015

Egy eszköz a Moho körüli pályán kering.

A keringési pálya egy elliptikus útvonal az égitest körül [celestial body]. A pálya azon pontját, amely legközelebb áll a körülkeringett égitesthez közelpontnak avagy „periapszis”-nak és a legtávolabbi pontját pedig távolpontnak avagy „apoapszis”-nak nevezzük. Ezek a pontok egyenként jelölve vannak a térképnézeten mint "Pe" és "Ap".

A Pályát „stabil”-nak nevezzük, ha minden pontja a körülkeringett égitest felszíne és légköre felett van, ezt egyszerűbben értelmezve a periapszis a légkör és az égitest legmagasabb pontja felett van, lévén a periapszis a legalacsonyabb pontja a pályának. Az űrjármű ilyen pályán nem veszíti el a sebességét a légellenállás miatt, és nem ütközik a felszínnek.

A keringési pálya eléréséhez, az űrjárműnek el kell érnie egy elégséges magasságot és pályasebességet. Az emelkedés közben egy gravitációs forduló segít ezeket a célokat üzemanyag-takarékosan elérni. Ez után alapszintű pályamódosításokkal már könnyen változtatható a pálya alakja.

Tulajdonságok [Properties]

Minden pályának van néhány alaptulajdonsága amely jellemzi. Ez a lista több olyan értéket tartalmaz, amely a listán található más értékeiből is kiszámítható.

Apoapszis és periapszis avagy távolpont és közelpont

→Lásd még: Apszispont a Wikipédián

Az apszispontok határozzák meg a pálya legközelebbi és legtávolabbi pontjait. A periapszis (közelpont) a legalacsonyabb pontja a keringési pályának és hasznos meghatározni, hogy elég magas-e ahhoz, hogy hogy ne ütközzön a felszínbe, vagy ne keresztezze a légkört. A túloldalon az apoapszis (távolpont) található ami a körülkeringett égitesttől legtávolabb lévő pontja a pályának. A térkép módban a periapszis nem látható, ha az a felszín alatt. Zavart okozhat az, hogy az apszispontokat többféle helytől számítva mérhetjük. A játék a felszíntől számítja, míg a pályamechanika számára a tömegközépponttól számított értékek a mérvadóak. Az űrjármű az apoapszitól a periapszis felé haladva süllyed, míg a periapszistól az apoapszis felé haladva emelkedik.

A parabolikus és hiperbolikus pályák hatásgöbön kívüli apoapszisai soha se látszódnak. Apoapszisok más hatásgömbökben lehetségesek. A jelenlegi pálya periapszisa csak akkor látszódik, ha a jövőben haladunk át rajta, amint áthaladtunk rajta eltűnik. Ez független attól, hogy a pályának más hatásgömbben lehet apoapszisa vagy periapszisa (például egy hintamanőver után egy nagyobb égitest hatássugarába kerülve befogja).

A tökéletes kör pályán nem lehet meghatározni az apszisokat. A magasság a kör pályán nem változik, ami szükséges lenne az apszisok meghatározásához. Ez azonos a fél nagytengellyel, ha középpontból mérjük. Az elliptikus pályáknak két apszisa van, legfeljebb a periapszis nem látszódik ha az a felszín alatt van. Ha egy pálya majdnem kör alakú, akkor az többnyire úgy kezeljük, mintha tökéletesen kör lenne, ahol az apszisok és a fél nagytengely meghatározhatatlan.

Néha speciális szavakat használnak különböző égitestekhez [celestial body]. Apokee vagy apokerb az apoapszis a Kerbin körüli pályán, és hasonlóan perikee vagy perikerb a periapszist jelöli a Kerbin körül.

A Kerbal Space Programban az apszisokat “Ap” illetve “Pe” rövidítésekkel jelölik, és ezek jelölések találhatók a pályán. A valós életben a nagybetűs "Q" jelöli az apoapszist és kisbetűs "q" a periapszist, mivel a változók többnyire egybetűsök. Az "a" használata az apoapszis jelölésére nem ajánlatos, mivel ez zavart okozna mivel a fél nagytengely [semi-major axis] használja azt a változót.

Excentricitás [Eccentricity]

Excentrikus pályák (fehér) és egy nem excentrikus pálya (kék)
→Lásd még: Excentricitás a Wikipédián

Az excentricitás (avagy a pálya elnyújtsága) megadja hogy a pálya mennyire elnyújtott(elfajult). Többfajta excentricitás létezik, de a pályamechanikában rendszerint a pálya excentricitását értjük ez alatt. Ezeket négy osztályba sorolhatjuk be:

  • Körpálya - az excentricitás pontosan 0
  • Elliptikus pálya - az excentricitás 0 és 1 közé esik
  • Parabolikus pálya - az excentricitás pontosan 1
  • Hiperbolikus pálya - az excentricitás nagyobb mint 1

Ha az excentricitás nagyobb vagy egyenlő mint 1, akkor a pálya szökési pálya. A tökéletes kör és a parabolikus pálya nem ritka, hanem gyakorlatilag lehetetlen, de lehetséges annyira közeli excentricitást elérni, hogy a pályát körnek vagy parabolának tekinthető legyen, viszont a közelítő manővereknek is roppant pontosaknak és finomaknak kell lenniük. Néhány bolygónak és holdnak a Kerbal Space Programban tökéletes körpályája van, de ez azért lehetséges, mert ezek sínen mozognak, és nincsenek fizikai kölcsönhatásban egymással ami megváltoztatná a pályáik tulajdonságait.

Az excentricitást rendszerint kisbetűs "e" rövidítés jelöli.

Pályahajlás avagy Inklináció [Inclination]

A kék pálya hajlása 20°, míg a szürkének nincs hajlása.
→Lásd még: Pályahajlás a Wikipédián

A pálya dőlésszögét a pályahajlás adja meg. Általában ezt szögben mérik és az értéke –90° és 270° között van. A 0° és a 180° egyenlítői, azaz a jármű [craft] mindig az egyenlítő felett van, a kettő közötti különbség az irányban rejlik. A 90° és a –90°(270°) a poláris pályát jelöli. Ha a pályahajlás 90° alatti akkor a pálya prográd, ami azt jelenti hogy a keringés iránya azonos az égitest forgási irányával. A 90° és 270° között pályaszög retrográd pálya, azaz a keringés irányával ellentétes. A Kerbol rendszer minden égiteste északról nézve óra járással ellentétes irányba forog, azaz a prográd pályák órajárással szemben, a retrográd pályák pedig órajárás szerint mutatnak.

A direkt módon elérhető legkisebb pályahajlást függ a indulási hely szélességi körétől. A poláris pályát mindig meg lehet valósítani további manőverek nélkül is, míg az egyenlítői pályát csak az egyenlítőről indulva. Mivel a Kerbál Űrközpont az egyenlítő mentén fekszik, megfelelő indulással minden pályahajlást megvalósíthatunk további pályamódosítások nélkül.

Míg a poláris pálya, megfelelő a magasság és hatósugár esetén a közel poláris pályák is lefedhetik az egész égitestet(ezért a feltérképező műholdaknál erre kell törekedni), a találkozókat az egyenlítői pályán rendszerint könnyebb összehozni, illetve az egyéb égitestekre is könnyebb róla átszállni. A pályahajlás pontosan azon szélességi körök tartománya, amelyeken a keringő test áthalad mindkét (Észak és Dél) irányban.

Jelenleg nincs direkt mód a pályahajlás meghatározására(mod nélkül). Csak olyan bolygók körül lehetséges meghatározni a pályahajlást, amely körül olyan pályahajlás nélküli hold kering. A holdat célba véve a felszálló és a leszálló csomón látható a pályahajlás, egyéb esetben ez csak relatív pályahajlást jelent. Ez szintén lehetséges a Kerbol körüli pályán. A hajlásmentes „hold” ilyenkor a Kerbin.

A pályahajlást többnyire az adott égitest egyenlítőjéhez viszonyítjuk, de a keringő égitestek pályahajlását különösen szeretik a nappályához viszonyítani. Mivel a nappálya síkja és a Kerbol egyenlítőjével 0°-ot zár be, ez azt jelenti, hogy nincs különbség, hogy a pályahajlást a Kerbol egyenlítőjéhez, vagy a nappályához viszonyítva számítjuk.

Fél nagytengely [Semi-major axis]

→Lásd még: Fél nagytengely a Wikipédián

A félnagytengely az tömegközéppontól számított apszispontok átlaga. A fél nagytengelyt nem lehet direkt megmérni a játékban (modok nélkül), viszont könnyen kiszámítható az apszisok átlagolásával. A fél nagytengely meghatározza a keringési időt, függetlenül a pálya alakjától. Ez egyszerűvé teszi a szinkronpályák megvalósítását, a hajlásmentes körpálya megvalósítása csak a stacionárius pályák esetén lényeges.

Ha az apszisokat az égitest felszínétől adták meg akkor az apszisok átlagához hozzá kell adni az égitest kerületi sugarát. A fél nagytengelyt használhatjuk mint átlagtávolságot de ne feledjük el hogy definíció szerűen melyik átlagtávolságot jelenti. Az egyenletekben a fél nagytengelyt kisbetűs "a" jelöli, és ne keverjük össze az apoapszissal.

A pályák fajtái [Types of orbits]

Alacsony Kerbin-körüli pálya [Low Kerbin orbit] (LKO)

Hasonlóan a világunkban meglévő "Alacsony Föld-körüli pályá"-hoz [Low Earth orbit] (LEO) egy LKO leírja a stabil alacsony pályát a Kerbin körül, amelyet viszonylag alacsony Δv költséggel lehet elérni. Egy LKO legalacsonyabb pontja sem lehet 70 km-nél mélyebben, hogy elkerülje a légköri súrlódást. Az LKO felszíntől számított magassága jellemzően nem haladja meg a 200 km-t.

Az LKO-ra feljuttatható hasznos teher a teljes súlyhoz viszonyított aránya gyakran használt teljesítmény és hatékonysági mutatója a rakéta-rendszernek.

Optimális esetben az LKO elérhető 3500-4000 m/s Δv árán.[1]

Az Oberth-effektus miatt az alacsony pálya ideális kiindulási pont a más égitestekre való átszálláshoz. [idézet szükségeltetik]

Stacionárius Pálya és Szinkronpálya [Stationary orbit and synchronous orbit]

→ Főcikk: Stacionárius Pálya

Amely pálya keringési periódusa azonos a körülkeringett égitest forgási periódusával, azaz a keringő test az adott égitestről nézve minden napnak azonos idejében azonos helyen látszik, azt szinkronpályának nevezzük. Ha a pályahajlás és az excentricitás is 0° akkor azt stacionárius pályának hívjuk. Ilyenkor az égitest felszínéről nézve a keringő test teljesen mozdulatlannak tűnik.

Kerbiszinkron Egyenlítői Pálya (KEO) [Kerbisynchronous Equatorial Orbit]

→ Főcikk: KEO

Statikus pálya a Kerbin körül, amelyen a keringő űreszköz mindig ugyanaz az egyenlítő felett található pontban van. A név és a rövidítése nagyban emlékeztet a GEO, azaz a geostacionárius pálya [geostationary orbit], ami lényegében Földi megfelelője.

Más

Több másfajta pályát lehet definiálni. A pályák listája a Wikipédián sok másfajta a valóvilágban gyakori pályát tartalmaz. Ezek többségét a KSP világában is megvalósíthatóak, ha a lényeges tulajdonságait a miniatűr világhoz igazítjuk. Néhány pályafajtát, mint például a nap-szinkronizált pályát a föld körül, nem lehet megvalósítani, mert a ehhez a Kerbin gravitációjába kellene belenyúlni. Hasonlóan a Lagrange pontok sem léteznek így Lagrange pont körüli pályák sem lehetségesek. De lehetséges utánozni az L4 és az L5 pontokat, habár minden egyes pálya azonos fél nagytengelyen azonos keringési idővel rendelkezik, így az L4 és az L5 semmilyen kitüntetett szereppel nem rendelkezik.

Szuborbitális [Suborbital]

A pálya szuborbitális, ha a periapszis a felszín alatt található, így minden bizonnyal a rajta haladó űrjármű a felszínnek ütközik, vagy leszáll rá, mielőtt megtenne egy teljes fordulatot. Az aerodinamikai emelő eszközök, mint a szárnyak késleltethetik ezt.

Megjegyzések

  1. ↑ Kerbin delta-V chart

Külső hivatkozások [External links]

Retrieved from "https://wiki.kerbalspaceprogram.com/index.php?title=Orbit/hu&oldid=66855"