Difference between revisions of "Orbit/hu"
(corrections /javítások) |
m (→Alacsony Kerbin-körüli pálya [Low Kerbin orbit] (LKO)) |
||
| (5 intermediate revisions by the same user not shown) | |||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[File:MohoSmall.png|thumb|right|Egy eszköz a [[Moho/hu|Moho]] körüli pályán kering.]] | [[File:MohoSmall.png|thumb|right|Egy eszköz a [[Moho/hu|Moho]] körüli pályán kering.]] | ||
| − | A '''keringési pálya''' egy [[w:hu:Ellipszis_(görbe)|elliptikus]] útvonal az [[celestial body/hu|égitest körül]] [celestial body]. A pálya azon pontját, amely legközelebb áll a körülkeringett égitesthez | + | A '''keringési pálya''' egy [[w:hu:Ellipszis_(görbe)|elliptikus]] útvonal az [[celestial body/hu|égitest körül]] [celestial body]. A pálya azon pontját, amely legközelebb áll a körülkeringett égitesthez közelpontnak avagy „periapszis”-nak és a legtávolabbi pontját pedig távolpontnak avagy „apoapszis”-nak nevezzük. Ezek a pontok egyenként jelölve vannak a [[map view/hu|térképnézeten]] mint "Pe" és "Ap". |
| − | A Pályát | + | A Pályát „stabil”-nak nevezzük, ha minden pontja a körülkeringett égitest felszíne és légköre felett van, ezt egyszerűbben értelmezve a periapszis a légkör és az égitest legmagasabb pontja felett van, lévén a periapszis a legalacsonyabb pontja a pályának. Az űrjármű ilyen pályán nem veszíti el a sebességét a légellenállás miatt, és nem ütközik a felszínnek. |
| − | + | A keringési pálya eléréséhez, az űrjárműnek el kell érnie egy elégséges magasságot és pályasebességet. Az emelkedés közben egy [[gravity turn/hu|gravitációs forduló]] segít ezeket a célokat üzemanyag-takarékosan elérni. Ez után [[basic maneuvers/hu|alapszintű pályamódosításokkal]] már könnyen változtatható a pálya alakja. | |
| + | <span id="Properties"></span> | ||
== <span id="Tulajdonságok"> Tulajdonságok </span> [Properties] == | == <span id="Tulajdonságok"> Tulajdonságok </span> [Properties] == | ||
Minden pályának van néhány alaptulajdonsága amely jellemzi. Ez a lista több olyan értéket tartalmaz, amely a listán található más értékeiből is kiszámítható. | Minden pályának van néhány alaptulajdonsága amely jellemzi. Ez a lista több olyan értéket tartalmaz, amely a listán található más értékeiből is kiszámítható. | ||
| + | <span id="Apoapsis_and_periapsis"></span> | ||
=== <span id="Apoapszis és periapszis"> Apoapszis és periapszis </span> avagy távolpont és közelpont === | === <span id="Apoapszis és periapszis"> Apoapszis és periapszis </span> avagy távolpont és közelpont === | ||
:''→Lásd még: [[w:hu:Apszispont|Apszispont]] a Wikipédián'' | :''→Lásd még: [[w:hu:Apszispont|Apszispont]] a Wikipédián'' | ||
| Line 16: | Line 18: | ||
A parabolikus és hiperbolikus pályák hatásgöbön kívüli apoapszisai soha se látszódnak. Apoapszisok más hatásgömbökben lehetségesek. A jelenlegi pálya periapszisa csak akkor látszódik, ha a jövőben haladunk át rajta, amint áthaladtunk rajta eltűnik. Ez független attól, hogy a pályának más hatásgömbben lehet apoapszisa vagy periapszisa (például egy hintamanőver után egy nagyobb égitest hatássugarába kerülve befogja). | A parabolikus és hiperbolikus pályák hatásgöbön kívüli apoapszisai soha se látszódnak. Apoapszisok más hatásgömbökben lehetségesek. A jelenlegi pálya periapszisa csak akkor látszódik, ha a jövőben haladunk át rajta, amint áthaladtunk rajta eltűnik. Ez független attól, hogy a pályának más hatásgömbben lehet apoapszisa vagy periapszisa (például egy hintamanőver után egy nagyobb égitest hatássugarába kerülve befogja). | ||
| − | A tökéletes kör pályán nem lehet meghatározni az apszisokat. A magasság a kör pályán nem változik, ami szükséges lenne az apszisok meghatározásához. Ez azonos a fél | + | A tökéletes kör pályán nem lehet meghatározni az apszisokat. A magasság a kör pályán nem változik, ami szükséges lenne az apszisok meghatározásához. Ez azonos a fél nagytengellyel, ha középpontból mérjük. Az elliptikus pályáknak két apszisa van, legfeljebb a periapszis nem látszódik ha az a felszín alatt van. Ha egy pálya majdnem kör alakú, akkor az többnyire úgy kezeljük, mintha tökéletesen kör lenne, ahol az apszisok és a fél nagytengely meghatározhatatlan. |
Néha speciális szavakat használnak különböző [[celestial body/hu|égitestek]]hez [celestial body]. Apokee vagy apokerb az apoapszis a [[Kerbin/hu|Kerbin]] körüli pályán, és hasonlóan perikee vagy perikerb a periapszist jelöli a Kerbin körül. | Néha speciális szavakat használnak különböző [[celestial body/hu|égitestek]]hez [celestial body]. Apokee vagy apokerb az apoapszis a [[Kerbin/hu|Kerbin]] körüli pályán, és hasonlóan perikee vagy perikerb a periapszist jelöli a Kerbin körül. | ||
| − | A Kerbal Space Programban az apszisokat “Ap” illetve “Pe” rövidítésekkel jelölik, és ezek jelölések találhatók a pályán. A valós életben a nagybetűs "<tt>Q</tt>" jelöli az apoapszist és kisbetűs "<tt>q</tt>" a periapszist, mivel a változók többnyire egybetűsök. Az "<tt>a</tt>" használata az apoapszis jelölésére nem ajánlatos, mivel ez zavart okozna mivel a fél | + | A Kerbal Space Programban az apszisokat “Ap” illetve “Pe” rövidítésekkel jelölik, és ezek jelölések találhatók a pályán. A valós életben a nagybetűs "<tt>Q</tt>" jelöli az apoapszist és kisbetűs "<tt>q</tt>" a periapszist, mivel a változók többnyire egybetűsök. Az "<tt>a</tt>" használata az apoapszis jelölésére nem ajánlatos, mivel ez zavart okozna mivel a fél nagytengely [semi-major axis] használja azt a változót. |
=== <span id="Eccentricity"> Excentricitás </span> [Eccentricity] === | === <span id="Eccentricity"> Excentricitás </span> [Eccentricity] === | ||
[[File:KerbalEccentricity.jpg|thumb|Excentrikus pályák (fehér) és egy nem excentrikus pálya (kék)]] | [[File:KerbalEccentricity.jpg|thumb|Excentrikus pályák (fehér) és egy nem excentrikus pálya (kék)]] | ||
:''→Lásd még: [[w:hu:Excentricitás|Excentricitás]] a Wikipédián'' | :''→Lásd még: [[w:hu:Excentricitás|Excentricitás]] a Wikipédián'' | ||
| − | Az excentricitás megadja hogy a pálya mennyire elnyújtott(elfajult). Többfajta excentricitás létezik, de a pályamechanikában rendszerint a pálya excentricitását értjük ez alatt. Ezeket négy osztályba sorolhatjuk be: | + | Az excentricitás (avagy a pálya elnyújtsága) megadja hogy a pálya mennyire elnyújtott(elfajult). Többfajta excentricitás létezik, de a pályamechanikában rendszerint a pálya excentricitását értjük ez alatt. Ezeket négy osztályba sorolhatjuk be: |
* Körpálya - az excentricitás pontosan 0 | * Körpálya - az excentricitás pontosan 0 | ||
* Elliptikus pálya - az excentricitás 0 és 1 közé esik | * Elliptikus pálya - az excentricitás 0 és 1 közé esik | ||
| Line 37: | Line 39: | ||
[[File:Kerbalinclinedorbit.jpg|thumb|A kék pálya hajlása 20°, míg a szürkének nincs hajlása.]] | [[File:Kerbalinclinedorbit.jpg|thumb|A kék pálya hajlása 20°, míg a szürkének nincs hajlása.]] | ||
:''→Lásd még: [[w:hu:Pályahajlás|Pályahajlás]] a Wikipédián'' | :''→Lásd még: [[w:hu:Pályahajlás|Pályahajlás]] a Wikipédián'' | ||
| − | A pálya dőlésszögét a pályahajlás adja meg. Általában ezt szögben mérik és az értéke –90° és 270° között van. A 0° és a 180° egyenlítői, azaz a [[craft/hu|jármű]] [craft] mindig az egyenlítő felett van, a kettő közötti különbség az irányban rejlik. A 90° és a –90°(270°) a poláris pályát jelöli. Ha a pályahajlás 90° alatti akkor a pálya prográd, ami azt jelenti | + | A pálya dőlésszögét a pályahajlás adja meg. Általában ezt szögben mérik és az értéke –90° és 270° között van. A 0° és a 180° '''egyenlítői''', azaz a [[craft/hu|jármű]] [craft] mindig az egyenlítő felett van, a kettő közötti különbség az irányban rejlik. A 90° és a –90°(270°) a '''poláris pályát''' jelöli. Ha a pályahajlás 90° alatti akkor a pálya '''prográd''', ami azt jelenti hogy a keringés iránya azonos az [[celestial body/hu|égitest]] forgási irányával. A 90° és 270° között pályaszög '''retrográd pálya''', azaz a keringés irányával ellentétes. A [[Kerbol System/hu|Kerbol rendszer]] minden égiteste északról nézve óra járással ellentétes irányba forog, azaz a prográd pályák órajárással szemben, a retrográd pályák pedig órajárás szerint mutatnak. |
A direkt módon elérhető legkisebb pályahajlást függ a indulási hely szélességi körétől. A poláris pályát mindig meg lehet valósítani további manőverek nélkül is, míg az egyenlítői pályát csak az egyenlítőről indulva. Mivel a [[Kerbal Space Center/hu|Kerbál Űrközpont]] az egyenlítő mentén fekszik, megfelelő indulással minden pályahajlást megvalósíthatunk további pályamódosítások nélkül. | A direkt módon elérhető legkisebb pályahajlást függ a indulási hely szélességi körétől. A poláris pályát mindig meg lehet valósítani további manőverek nélkül is, míg az egyenlítői pályát csak az egyenlítőről indulva. Mivel a [[Kerbal Space Center/hu|Kerbál Űrközpont]] az egyenlítő mentén fekszik, megfelelő indulással minden pályahajlást megvalósíthatunk további pályamódosítások nélkül. | ||
| Line 43: | Line 45: | ||
Míg a poláris pálya, megfelelő a magasság és hatósugár esetén a közel poláris pályák is lefedhetik az egész égitestet(ezért a feltérképező műholdaknál erre kell törekedni), a találkozókat az egyenlítői pályán rendszerint könnyebb összehozni, illetve az egyéb égitestekre is könnyebb róla átszállni. A pályahajlás pontosan azon szélességi körök tartománya, amelyeken a keringő test áthalad mindkét (Észak és Dél) irányban. | Míg a poláris pálya, megfelelő a magasság és hatósugár esetén a közel poláris pályák is lefedhetik az egész égitestet(ezért a feltérképező műholdaknál erre kell törekedni), a találkozókat az egyenlítői pályán rendszerint könnyebb összehozni, illetve az egyéb égitestekre is könnyebb róla átszállni. A pályahajlás pontosan azon szélességi körök tartománya, amelyeken a keringő test áthalad mindkét (Észak és Dél) irányban. | ||
| − | Jelenleg nincs direkt mód a pályahajlás meghatározására(mod nélkül). Csak olyan [[planet/hu| | + | Jelenleg nincs direkt mód a pályahajlás meghatározására(mod nélkül). Csak olyan [[planet/hu|bolygók]] körül lehetséges meghatározni a pályahajlást, amely körül olyan pályahajlás nélküli [[moon/hu|hold]] kering. A holdat célba véve a felszálló és a leszálló csomón látható a pályahajlás, egyéb esetben ez csak relatív pályahajlást jelent. Ez szintén lehetséges a [[Kerbol/hu|Kerbol]] körüli pályán. A hajlásmentes „hold” ilyenkor a [[Kerbin/hu|Kerbin]]. |
A pályahajlást többnyire az adott égitest egyenlítőjéhez viszonyítjuk, de a keringő égitestek pályahajlását különösen szeretik a nappályához viszonyítani. Mivel a nappálya síkja és a Kerbol egyenlítőjével 0°-ot zár be, ez azt jelenti, hogy nincs különbség, hogy a pályahajlást a Kerbol egyenlítőjéhez, vagy a nappályához viszonyítva számítjuk. | A pályahajlást többnyire az adott égitest egyenlítőjéhez viszonyítjuk, de a keringő égitestek pályahajlását különösen szeretik a nappályához viszonyítani. Mivel a nappálya síkja és a Kerbol egyenlítőjével 0°-ot zár be, ez azt jelenti, hogy nincs különbség, hogy a pályahajlást a Kerbol egyenlítőjéhez, vagy a nappályához viszonyítva számítjuk. | ||
| Line 50: | Line 52: | ||
:''→Lásd még: [[w:hu:Fél nagytengely|Fél nagytengely]] a Wikipédián'' | :''→Lásd még: [[w:hu:Fél nagytengely|Fél nagytengely]] a Wikipédián'' | ||
<math class="float-left">a = \frac{Q+q}{2}</math><!-- I used the one letter versions as (la)tex treats multiletter variables as multiplication. E.g. sma is shown with little whitespaces which might be interpreted as s·m·a --> | <math class="float-left">a = \frac{Q+q}{2}</math><!-- I used the one letter versions as (la)tex treats multiletter variables as multiplication. E.g. sma is shown with little whitespaces which might be interpreted as s·m·a --> | ||
| − | A félnagytengely az tömegközéppontól számított apszispontok átlaga. A fél nagytengelyt nem lehet direkt megmérni a játékban (modok nélkül), viszont könnyen kiszámítható az apszisok átlagolásával. A fél nagytengely meghatározza a keringési időt, függetlenül a pálya alakjától. Ez egyszerűvé teszi a [[synchronous orbit/hu| | + | A félnagytengely az tömegközéppontól számított apszispontok átlaga. A fél nagytengelyt nem lehet direkt megmérni a játékban (modok nélkül), viszont könnyen kiszámítható az apszisok átlagolásával. A fél nagytengely meghatározza a keringési időt, függetlenül a pálya alakjától. Ez egyszerűvé teszi a [[synchronous orbit/hu|szinkronpályák]] megvalósítását, a hajlásmentes körpálya megvalósítása csak a [[synchronous orbit/hu|stacionárius pályá]]k esetén lényeges. |
| − | Ha az apszisokat az [[celestial body/hu|égitest]] felszínétől adták meg akkor az apszisok átlagához hozzá kell adni az égitest kerületi sugarát. A fél nagytengelyt használhatjuk mint átlagtávolságot de ne feledjük el hogy definíció szerűen melyik átlagtávolságot jelenti. Az egyenletekben a fél nagytengelyt kisbetűs "<tt>a</tt>" jelöli, és ne keverjük össze az apoapszissal. | + | Ha az apszisokat az [[celestial body/hu|égitest]] felszínétől adták meg akkor az apszisok átlagához hozzá kell adni az égitest kerületi sugarát. A fél nagytengelyt használhatjuk mint átlagtávolságot de ne feledjük el hogy definíció szerűen melyik átlagtávolságot jelenti. Az egyenletekben a fél nagytengelyt kisbetűs "<tt>a</tt>" jelöli, és ne keverjük össze az apoapszissal. |
| + | <span id="Types of orbits"></span> | ||
== <span id="A pályák fajtái"> A pályák fajtái </span> [Types of orbits] == | == <span id="A pályák fajtái"> A pályák fajtái </span> [Types of orbits] == | ||
| + | <span id="LKO"></span> | ||
| + | <span id="Low Kerbin orbit"></span> | ||
=== Alacsony Kerbin-körüli pálya [Low Kerbin orbit] (LKO) === | === Alacsony Kerbin-körüli pálya [Low Kerbin orbit] (LKO) === | ||
| − | Hasonlóan a világunkban meglévő "Alacsony Föld-körüli pályá"-hoz [Low Earth orbit] (LEO) egy LKO leírja a stabil alacsony pályát a [[Kerbin/hu|Kerbin]] körül, amelyet viszonylag alacsony [[Delta-V/hu|Δv]] költséggel lehet elérni. Egy LKO legalacsonyabb pontja sem lehet 70 km-nél mélyebben, hogy elkerülje a [[atmosphere/hu|légköri]] súrlódást. Az LKO felszíntől számított magassága jellemzően nem haladja meg a 200 km-t. | + | Hasonlóan a világunkban meglévő "Alacsony Föld-körüli pályá"-hoz [Low Earth orbit] (LEO) egy LKO leírja a stabil alacsony pályát a [[Kerbin/hu|Kerbin]] körül, amelyet viszonylag alacsony [[Delta-V/hu|Δv]] költséggel lehet elérni. Egy LKO legalacsonyabb pontja sem lehet 70 km-nél mélyebben, hogy elkerülje a [[atmosphere/hu|légköri]] súrlódást. Az LKO felszíntől számított magassága jellemzően nem haladja meg a 200 km-t. |
Az LKO-ra feljuttatható [[payload/hu|hasznos teher]] a teljes súlyhoz viszonyított aránya gyakran használt teljesítmény és hatékonysági mutatója a rakéta-rendszernek. | Az LKO-ra feljuttatható [[payload/hu|hasznos teher]] a teljes súlyhoz viszonyított aránya gyakran használt teljesítmény és hatékonysági mutatója a rakéta-rendszernek. | ||
| − | Optimális esetben az LKO elérhető | + | Optimális esetben az LKO elérhető 3500-4000 m/s [[Delta-V|Δv]] árán.<ref>[http://i.imgur.com/CEZS1.png Kerbin delta-V chart]</ref> |
Az [[w:hu:Oberth-effektus|Oberth-effektus]] miatt az alacsony pálya ideális kiindulási pont a más égitestekre való átszálláshoz. {{cn}} | Az [[w:hu:Oberth-effektus|Oberth-effektus]] miatt az alacsony pálya ideális kiindulási pont a más égitestekre való átszálláshoz. {{cn}} | ||
| Line 66: | Line 71: | ||
=== Stacionárius Pálya és Szinkronpálya [Stationary orbit and synchronous orbit] === | === Stacionárius Pálya és Szinkronpálya [Stationary orbit and synchronous orbit] === | ||
{{Main article|synchronous orbit/hu|Stacionárius Pálya}} | {{Main article|synchronous orbit/hu|Stacionárius Pálya}} | ||
| − | Amely pálya keringési periódusa azonos a körülkeringett [[celestial body/hu|égitest]] forgási periódusával, azaz a keringő test az adott égitestről nézve minden napnak azonos idejében azonos helyen látszik, azt [[W:hu:Geoszinkron_pálya|szinkronpályának]] nevezzük. Ha a pályahajlás és az excentricitás is 0° akkor azt [[w:hu:Geostacionárius_pálya|stacionárius | + | Amely pálya keringési periódusa azonos a körülkeringett [[celestial body/hu|égitest]] forgási periódusával, azaz a keringő test az adott égitestről nézve minden napnak azonos idejében azonos helyen látszik, azt [[W:hu:Geoszinkron_pálya|szinkronpályának]] nevezzük. Ha a pályahajlás és az excentricitás is 0° akkor azt [[w:hu:Geostacionárius_pálya|stacionárius pályának]] hívjuk. Ilyenkor az égitest felszínéről nézve a keringő test teljesen mozdulatlannak tűnik. |
=== <span id="KEO"> Kerbiszinkron Egyenlítői Pálya (KEO) </span> [Kerbisynchronous Equatorial Orbit] === | === <span id="KEO"> Kerbiszinkron Egyenlítői Pálya (KEO) </span> [Kerbisynchronous Equatorial Orbit] === | ||
| Line 73: | Line 78: | ||
=== Más === | === Más === | ||
| − | Több másfajta pályát lehet definiálni. A [[w:List of orbits|pályák listája]] a Wikipédián sok másfajta a valóvilágban gyakori pályát tartalmaz. Ezek többségét a KSP világában is megvalósíthatóak, ha a lényeges tulajdonságait a miniatűr világhoz igazítjuk. Néhány pályafajtát, mint például a nap-szinkronizált pályát a föld körül, nem lehet megvalósítani, mert a ehhez a [[Kerbin/hu|Kerbin]] gravitációjába kellene belenyúlni. Hasonlóan a Lagrange pontok sem léteznek így Lagrange pont körüli pályák sem lehetségesek. De lehetséges utánozni az L<sub>4</sub> és az L<sub>5</sub> pontokat, habár minden egyes pálya azonos fél | + | Több másfajta pályát lehet definiálni. A [[w:List of orbits|pályák listája]] a Wikipédián sok másfajta a valóvilágban gyakori pályát tartalmaz. Ezek többségét a KSP világában is megvalósíthatóak, ha a lényeges tulajdonságait a miniatűr világhoz igazítjuk. Néhány pályafajtát, mint például a nap-szinkronizált pályát a föld körül, nem lehet megvalósítani, mert a ehhez a [[Kerbin/hu|Kerbin]] gravitációjába kellene belenyúlni. Hasonlóan a Lagrange pontok sem léteznek így Lagrange pont körüli pályák sem lehetségesek. De lehetséges utánozni az L<sub>4</sub> és az L<sub>5</sub> pontokat, habár minden egyes pálya azonos fél nagytengelyen azonos keringési idővel rendelkezik, így az L<sub>4</sub> és az L<sub>5</sub> semmilyen kitüntetett szereppel nem rendelkezik. |
=== <span id="Szuborbitális"> Szuborbitális </span> [Suborbital] === | === <span id="Szuborbitális"> Szuborbitális </span> [Suborbital] === | ||
| − | A pálya szuborbitális, ha a periapszis a felszín alatt található, így minden bizonnyal a rajta haladó [[craft/hu|űrjármű]] a felszínnek ütközik, vagy leszáll rá, mielőtt megtenne egy teljes fordulatot. Az aerodinamikai emelő eszközök mint a [[wing| | + | A pálya szuborbitális, ha a periapszis a felszín alatt található, így minden bizonnyal a rajta haladó [[craft/hu|űrjármű]] a felszínnek ütközik, vagy leszáll rá, mielőtt megtenne egy teljes fordulatot. Az aerodinamikai emelő eszközök, mint a [[wing/hu|szárnyak]] késleltethetik ezt. |
== Megjegyzések == | == Megjegyzések == | ||
Latest revision as of 00:18, 12 September 2015
A keringési pálya egy elliptikus útvonal az égitest körül [celestial body]. A pálya azon pontját, amely legközelebb áll a körülkeringett égitesthez közelpontnak avagy „periapszis”-nak és a legtávolabbi pontját pedig távolpontnak avagy „apoapszis”-nak nevezzük. Ezek a pontok egyenként jelölve vannak a térképnézeten mint "Pe" és "Ap".
A Pályát „stabil”-nak nevezzük, ha minden pontja a körülkeringett égitest felszíne és légköre felett van, ezt egyszerűbben értelmezve a periapszis a légkör és az égitest legmagasabb pontja felett van, lévén a periapszis a legalacsonyabb pontja a pályának. Az űrjármű ilyen pályán nem veszíti el a sebességét a légellenállás miatt, és nem ütközik a felszínnek.
A keringési pálya eléréséhez, az űrjárműnek el kell érnie egy elégséges magasságot és pályasebességet. Az emelkedés közben egy gravitációs forduló segít ezeket a célokat üzemanyag-takarékosan elérni. Ez után alapszintű pályamódosításokkal már könnyen változtatható a pálya alakja.
Contents
Tulajdonságok [Properties]
Minden pályának van néhány alaptulajdonsága amely jellemzi. Ez a lista több olyan értéket tartalmaz, amely a listán található más értékeiből is kiszámítható.
Apoapszis és periapszis avagy távolpont és közelpont
- →Lásd még: Apszispont a Wikipédián
Az apszispontok határozzák meg a pálya legközelebbi és legtávolabbi pontjait. A periapszis (közelpont) a legalacsonyabb pontja a keringési pályának és hasznos meghatározni, hogy elég magas-e ahhoz, hogy hogy ne ütközzön a felszínbe, vagy ne keresztezze a légkört. A túloldalon az apoapszis (távolpont) található ami a körülkeringett égitesttől legtávolabb lévő pontja a pályának. A térkép módban a periapszis nem látható, ha az a felszín alatt. Zavart okozhat az, hogy az apszispontokat többféle helytől számítva mérhetjük. A játék a felszíntől számítja, míg a pályamechanika számára a tömegközépponttól számított értékek a mérvadóak. Az űrjármű az apoapszitól a periapszis felé haladva süllyed, míg a periapszistól az apoapszis felé haladva emelkedik.
A parabolikus és hiperbolikus pályák hatásgöbön kívüli apoapszisai soha se látszódnak. Apoapszisok más hatásgömbökben lehetségesek. A jelenlegi pálya periapszisa csak akkor látszódik, ha a jövőben haladunk át rajta, amint áthaladtunk rajta eltűnik. Ez független attól, hogy a pályának más hatásgömbben lehet apoapszisa vagy periapszisa (például egy hintamanőver után egy nagyobb égitest hatássugarába kerülve befogja).
A tökéletes kör pályán nem lehet meghatározni az apszisokat. A magasság a kör pályán nem változik, ami szükséges lenne az apszisok meghatározásához. Ez azonos a fél nagytengellyel, ha középpontból mérjük. Az elliptikus pályáknak két apszisa van, legfeljebb a periapszis nem látszódik ha az a felszín alatt van. Ha egy pálya majdnem kör alakú, akkor az többnyire úgy kezeljük, mintha tökéletesen kör lenne, ahol az apszisok és a fél nagytengely meghatározhatatlan.
Néha speciális szavakat használnak különböző égitestekhez [celestial body]. Apokee vagy apokerb az apoapszis a Kerbin körüli pályán, és hasonlóan perikee vagy perikerb a periapszist jelöli a Kerbin körül.
A Kerbal Space Programban az apszisokat “Ap” illetve “Pe” rövidítésekkel jelölik, és ezek jelölések találhatók a pályán. A valós életben a nagybetűs "Q" jelöli az apoapszist és kisbetűs "q" a periapszist, mivel a változók többnyire egybetűsök. Az "a" használata az apoapszis jelölésére nem ajánlatos, mivel ez zavart okozna mivel a fél nagytengely [semi-major axis] használja azt a változót.
Excentricitás [Eccentricity]
- →Lásd még: Excentricitás a Wikipédián
Az excentricitás (avagy a pálya elnyújtsága) megadja hogy a pálya mennyire elnyújtott(elfajult). Többfajta excentricitás létezik, de a pályamechanikában rendszerint a pálya excentricitását értjük ez alatt. Ezeket négy osztályba sorolhatjuk be:
- Körpálya - az excentricitás pontosan 0
- Elliptikus pálya - az excentricitás 0 és 1 közé esik
- Parabolikus pálya - az excentricitás pontosan 1
- Hiperbolikus pálya - az excentricitás nagyobb mint 1
Ha az excentricitás nagyobb vagy egyenlő mint 1, akkor a pálya szökési pálya. A tökéletes kör és a parabolikus pálya nem ritka, hanem gyakorlatilag lehetetlen, de lehetséges annyira közeli excentricitást elérni, hogy a pályát körnek vagy parabolának tekinthető legyen, viszont a közelítő manővereknek is roppant pontosaknak és finomaknak kell lenniük. Néhány bolygónak és holdnak a Kerbal Space Programban tökéletes körpályája van, de ez azért lehetséges, mert ezek sínen mozognak, és nincsenek fizikai kölcsönhatásban egymással ami megváltoztatná a pályáik tulajdonságait.
Az excentricitást rendszerint kisbetűs "e" rövidítés jelöli.
Pályahajlás avagy Inklináció [Inclination]
- →Lásd még: Pályahajlás a Wikipédián
A pálya dőlésszögét a pályahajlás adja meg. Általában ezt szögben mérik és az értéke –90° és 270° között van. A 0° és a 180° egyenlítői, azaz a jármű [craft] mindig az egyenlítő felett van, a kettő közötti különbség az irányban rejlik. A 90° és a –90°(270°) a poláris pályát jelöli. Ha a pályahajlás 90° alatti akkor a pálya prográd, ami azt jelenti hogy a keringés iránya azonos az égitest forgási irányával. A 90° és 270° között pályaszög retrográd pálya, azaz a keringés irányával ellentétes. A Kerbol rendszer minden égiteste északról nézve óra járással ellentétes irányba forog, azaz a prográd pályák órajárással szemben, a retrográd pályák pedig órajárás szerint mutatnak.
A direkt módon elérhető legkisebb pályahajlást függ a indulási hely szélességi körétől. A poláris pályát mindig meg lehet valósítani további manőverek nélkül is, míg az egyenlítői pályát csak az egyenlítőről indulva. Mivel a Kerbál Űrközpont az egyenlítő mentén fekszik, megfelelő indulással minden pályahajlást megvalósíthatunk további pályamódosítások nélkül.
Míg a poláris pálya, megfelelő a magasság és hatósugár esetén a közel poláris pályák is lefedhetik az egész égitestet(ezért a feltérképező műholdaknál erre kell törekedni), a találkozókat az egyenlítői pályán rendszerint könnyebb összehozni, illetve az egyéb égitestekre is könnyebb róla átszállni. A pályahajlás pontosan azon szélességi körök tartománya, amelyeken a keringő test áthalad mindkét (Észak és Dél) irányban.
Jelenleg nincs direkt mód a pályahajlás meghatározására(mod nélkül). Csak olyan bolygók körül lehetséges meghatározni a pályahajlást, amely körül olyan pályahajlás nélküli hold kering. A holdat célba véve a felszálló és a leszálló csomón látható a pályahajlás, egyéb esetben ez csak relatív pályahajlást jelent. Ez szintén lehetséges a Kerbol körüli pályán. A hajlásmentes „hold” ilyenkor a Kerbin.
A pályahajlást többnyire az adott égitest egyenlítőjéhez viszonyítjuk, de a keringő égitestek pályahajlását különösen szeretik a nappályához viszonyítani. Mivel a nappálya síkja és a Kerbol egyenlítőjével 0°-ot zár be, ez azt jelenti, hogy nincs különbség, hogy a pályahajlást a Kerbol egyenlítőjéhez, vagy a nappályához viszonyítva számítjuk.
Fél nagytengely [Semi-major axis]
- →Lásd még: Fél nagytengely a Wikipédián
A félnagytengely az tömegközéppontól számított apszispontok átlaga. A fél nagytengelyt nem lehet direkt megmérni a játékban (modok nélkül), viszont könnyen kiszámítható az apszisok átlagolásával. A fél nagytengely meghatározza a keringési időt, függetlenül a pálya alakjától. Ez egyszerűvé teszi a szinkronpályák megvalósítását, a hajlásmentes körpálya megvalósítása csak a stacionárius pályák esetén lényeges.
Ha az apszisokat az égitest felszínétől adták meg akkor az apszisok átlagához hozzá kell adni az égitest kerületi sugarát. A fél nagytengelyt használhatjuk mint átlagtávolságot de ne feledjük el hogy definíció szerűen melyik átlagtávolságot jelenti. Az egyenletekben a fél nagytengelyt kisbetűs "a" jelöli, és ne keverjük össze az apoapszissal.
A pályák fajtái [Types of orbits]
Alacsony Kerbin-körüli pálya [Low Kerbin orbit] (LKO)
Hasonlóan a világunkban meglévő "Alacsony Föld-körüli pályá"-hoz [Low Earth orbit] (LEO) egy LKO leírja a stabil alacsony pályát a Kerbin körül, amelyet viszonylag alacsony Δv költséggel lehet elérni. Egy LKO legalacsonyabb pontja sem lehet 70 km-nél mélyebben, hogy elkerülje a légköri súrlódást. Az LKO felszíntől számított magassága jellemzően nem haladja meg a 200 km-t.
Az LKO-ra feljuttatható hasznos teher a teljes súlyhoz viszonyított aránya gyakran használt teljesítmény és hatékonysági mutatója a rakéta-rendszernek.
Optimális esetben az LKO elérhető 3500-4000 m/s Δv árán.[1]
Az Oberth-effektus miatt az alacsony pálya ideális kiindulási pont a más égitestekre való átszálláshoz. [idézet szükségeltetik]
Stacionárius Pálya és Szinkronpálya [Stationary orbit and synchronous orbit]
- → Főcikk: Stacionárius Pálya
Amely pálya keringési periódusa azonos a körülkeringett égitest forgási periódusával, azaz a keringő test az adott égitestről nézve minden napnak azonos idejében azonos helyen látszik, azt szinkronpályának nevezzük. Ha a pályahajlás és az excentricitás is 0° akkor azt stacionárius pályának hívjuk. Ilyenkor az égitest felszínéről nézve a keringő test teljesen mozdulatlannak tűnik.
Kerbiszinkron Egyenlítői Pálya (KEO) [Kerbisynchronous Equatorial Orbit]
- → Főcikk: KEO
Statikus pálya a Kerbin körül, amelyen a keringő űreszköz mindig ugyanaz az egyenlítő felett található pontban van. A név és a rövidítése nagyban emlékeztet a GEO, azaz a geostacionárius pálya [geostationary orbit], ami lényegében Földi megfelelője.
Más
Több másfajta pályát lehet definiálni. A pályák listája a Wikipédián sok másfajta a valóvilágban gyakori pályát tartalmaz. Ezek többségét a KSP világában is megvalósíthatóak, ha a lényeges tulajdonságait a miniatűr világhoz igazítjuk. Néhány pályafajtát, mint például a nap-szinkronizált pályát a föld körül, nem lehet megvalósítani, mert a ehhez a Kerbin gravitációjába kellene belenyúlni. Hasonlóan a Lagrange pontok sem léteznek így Lagrange pont körüli pályák sem lehetségesek. De lehetséges utánozni az L4 és az L5 pontokat, habár minden egyes pálya azonos fél nagytengelyen azonos keringési idővel rendelkezik, így az L4 és az L5 semmilyen kitüntetett szereppel nem rendelkezik.
Szuborbitális [Suborbital]
A pálya szuborbitális, ha a periapszis a felszín alatt található, így minden bizonnyal a rajta haladó űrjármű a felszínnek ütközik, vagy leszáll rá, mielőtt megtenne egy teljes fordulatot. Az aerodinamikai emelő eszközök, mint a szárnyak késleltethetik ezt.
Megjegyzések
Külső hivatkozások [External links]
- Orbit on Wikipedia
- Apsis on Wikipedia
- Low Earth orbit on Wikipedia
- Alacsony Föld körüli pálya a Wikipédián
