|
|
Line 1: |
Line 1: |
− | {{Infobox/Body}}
| |
| | | |
− | A '''Duna''' a negyedik [[planet/hu|bolygója]] a [[Kerbol System/hu|Kerbol rendszernek]] és a [[w:hu:Mars|Mars]] megfelelője a [[Kerbal Space Program/hu|Kerbal Space Program]] világában. Többnyire vörös fehérlő jégsapkákkal és egyetlen természetes [[moon/hu|hold]]ja van, az '''[[Ike/hu|Ike]]'''. Az Ike mérete és a Dunával való közelsége kölcsönösen egymáshoz [[w:hu:Kötött tengelyforgás|kötött tengelyforgást]] [tidally locked] eredményezett.
| |
− |
| |
− | Megfelelő [[aerobraking/hu|levegőfékezéssel]], egy körút a [[Kerbin/hu|Kerbinről]] a Duna [[Orbit/hu|pályájára]] és vissza durván 1700 m/s [[delta-v/hu|Δv]]-t igényel, kevesebbet mint akármelyik másik bolygó meglátogatása. A Dunát többnyire könnyű [[encounter/hu|megközelíteni]], mivel a [[Orbit/hu#Inclination|pályahajlása]] alacsony.
| |
− |
| |
− | == Játékbeli leírás ==
| |
− |
| |
− | {{Quote
| |
− | |Úgy is ismerik mint a vörös foltot, amelyet akkor láthatsz, ha erősen bandzsítasz, a Duna hosszú ideje egy csoda a kerbálok számára. <br><br> A bolygónak sokan csodálattal adóznak a feltűnő vörös színe miatt amely határozott kontrasztban áll a zölddel.
| |
− | |Kerbál Csillagász közösség}}
| |
− |
| |
− | == <span id="Topography">Tájleírás </span> [Topography] ==
| |
− | [[File:Duna Topo ISA 3200x1600 compressed.png|thumb|left|A Duna topográfiai térképe - ISA MapSat pluginnal készült]]
| |
− | Duna felszíni magassága 124 és 8264 méter közt változik. A hegyláncai veszélyt jelentenek a leszálló [[craft/hu|eszközökre]], különösen a vékony [[atmosphere/hu|légkör]] ismeretében, amely nagyon enyhe biztonságos levegőfékeződést tesz lehetővé, és a Duna kiterjedt jeges sarkvidékeit okozza. A Dunának több krátere van, de mind egészen lepusztult, valószínűleg a széltől.
| |
− |
| |
− | Több [[w:Lunar maria|"tenger"]] (sötét talajú nagy területek) található a mélyebben fekvő régiókban. A simaságuk és mély elhelyezkedésük jobb levegőfékezést tesz lehetővé, ami megkönnyíti a leereszkedést, valamint ezzel ideális leszállóhelyet biztosít az [[Plane/hu|(űr)repülők]] számára. Igaz ezek a területek némileg egysíkúak a szó másik értelmében is. Valószínűleg tómedrek, tengerfenekek lehettek, már amikor még folyékony tavak voltak a Dunán a múltban.
| |
− |
| |
− | A Duna felszínén több [[List of easter eggs/hu#Duna|rendhagyó képződmény található]].
| |
− | {{clear|left}}
| |
− | == <span id="Biomes">Tájegységek </span> [Biomes]==
| |
− | [[File:Duna Biome Map 0.90.0.png|thumb|left|A Duna tájegységtérképe]]
| |
− | {|
| |
− | |A Duna felszínén mindössze 5 [[Biomes/hu|tájegység]] található:
| |
− | * Felföldek [Highlands]
| |
− | * Középföldek [Midlands]
| |
− | * Alföldek [Lowlands]
| |
− | * Kráterek [Craters]
| |
− | * Sarkvidékek [Poles]
| |
− | |}
| |
− | {{clear|left}}
| |
− | == <span id="Atmosphere">Légkör </span> [Atmosphere] ==
| |
− | [[File:Duna_Atmosphere_T&P.png|thumbnail|left|A hőmérésklet [Temperature] és a nyomás [Pressure] a szintmagasság [Altitude] függvényében.]]
| |
− | [[File:Duna north pole.png|thumb|left|A Duna északi sarkvidéke]]
| |
− |
| |
− | A Duna [[atmosphere/hu|légköre]] 50 000 méteres szintmagasságig tart. A sűrűsége 6,7%-a [[Kerbin/hu|Kerbinének]] - 6,755 kilópascal (0,067 atmoszféra) a tengerszinten és nagyobb magasságokban még ritkább a Kerbinen tapasztalhatóhoz képest. A Duna legmagasabb csúcsán a légkör sűrűsége 2,4 kPa. Összehasonlításul a Kerbinen a légkör nyomása a 14 975 m magasságban felel meg a Duna tengerszinti nyomásának. Ez az alacsony sűrűség miatt az [[parachute/hu|ejtőernyők]] fél-kinyílása sokkal mélyebben történik.
| |
− |
| |
− | Összehasonlítva a többi légkörrel rendelkező égitesttel a Duna légköre a legvékonyabb. Még a [[Jool/hu|Jool]] hold [[Laythe/hu|Laythe]] is sokkal sűrűbb és vastagabb légkört mondhat magáénak. A légkörnek vöröslő vagy barnálló tónusa van magában. A megvilágított légkör a sarkvidékeken is színes, miközben maga a felszín fehér.
| |
− |
| |
− | A Duna légkörének átlagos [[w:hu:Molekulatömeg|molekulatömege]] 42 g/mol, és az [[w:hu:Adiabatikus tényező|adiabatikus tényezője]] is 1,20. Habár az összetétele ismeretlen, az értékek lényegében [[w:hu:Szén-dioxid|szén-dioxid]] alapú légkört jelentenek.
| |
− |
| |
− | Ahogy minden légköre is exponálisan csökken - változó léptékmagassággal - a szintmagasság függvényében. A következő táblázat a szintmagasságokon uralkodó nyomást mutatja be.
| |
− |
| |
− | {| class="wikitable"
| |
− | |-
| |
− | ! Szintmagasság (m) !! Nyomás (Pa) !! Nyomás (atm)
| |
− | |-
| |
− | | 0 || 6 755 || 0,067
| |
− | |-
| |
− | | 2 500 || 5 136 || 0,051
| |
− | |-
| |
− | | 5 000 || 3 774 || 0,037
| |
− | |-
| |
− | | 7 500 || 2 663 || 0,026
| |
− | |-
| |
− | | 10 000 || 1 797 || 0,018
| |
− | |-
| |
− | | 15 000 || 716,9 || 0,007
| |
− | |-
| |
− | | 20 000 || 241,0 || 0,002
| |
− | |-
| |
− | | 25 000 || 91,73 || 0,001
| |
− | |-
| |
− | | 30 000 || 32,90 || 0,000
| |
− | |-
| |
− | | 40 000 || 4,918 || 0,000
| |
− | |-
| |
− | | 50 000 || 0 || 0,000
| |
− | |}
| |
− |
| |
− | A Duna felszíne hideg, az átlaghőmérséklet körülbelül -23 °C. A levegő hőmérséklete 30 km-es magasságig csökken, 30-45 km magasságban egy -123 °C hőmérsékletű izotermikus réteg található. A levegő hőmérséklete változik a szélességi fok és a napszak szerint. Az egyenlítőn este -20 °C van, nappal -2 °C. A sarkokon ez -90 °C és -85 °C közt van. Mivel a forgástengelye nem zár be szöget a keringési tengellyel, a Dunán sincsenek évszakok.
| |
− |
| |
− | === <span id="Landing">Leszállás </span> [Landing] ===
| |
− | A [[Aerobraking/hu|levegőfékezés]] üzemanyagot spórolhat meg a pálya- és a felszíni sebesség nagyarányú csökkentésével. A levegőfékezéskor alacsony szögben történő [[Atmospheric entry/hu|belépéssel]] maximalizálni kell a légkörben töltött időt, valamint - a cél figyelembe vételével - előnyben kell részesíteni az alacsonyan fekvő helyeket. Becslések szerint az ideális levegőfékezési magasság 13 000 méter, amely segítségével a viszonylag alacsony Δv szükségletet mellett alakítható ki egy stabil pálya.
| |
− |
| |
− | Bár az ejtőernyők kinyílnak a Dunán, de a légkör olyan vékony, hogy az ernyők általában nem képesek az [[craft/hu|eszközt]] a biztonságos leereszkedéshez szükséges mértékben lelassítani, emiatt fokozottan használni kell a fékezőernyőket, és többnyire a [[engine/hu|hajtóművek]] segítségét is igénybe kell venni.
| |
− |
| |
− | [[File:Duna colony.png|thumb|Egy kilenc kerbálos telep a Dunán]]
| |
− |
| |
− | === <span id="Flying"> Repülés </span> [Flying] ===
| |
− |
| |
− | 5 km alatti magasságokban a Duna [[Atmosphere/hu|légköre]] elég sűrű hogy a szárnyak elég felhajtóerőt hozzanak létre a repüléshez. A [[Jet engine/hu|sugárhajtóművek]] nem működnek a szükséges [[oxygen/hu|oxigén]] hiányában, de egyéb meghajtási módok jól működnek. A vízszintes le és felszállás a [[plane/hu|repülőgépekkel]] szintén lehetséges, főleg a "tengerek" térségében.
| |
− |
| |
− | === <span id="Lifting off">Felszállás </span> [Lifting off] ===
| |
− |
| |
− | Egy felszállás a felszínről az alacsony Duna körüli pályára ( 50 km magasság durván 950 m/s. sebességgel) közelítően 1400 m/s Δv szükséges.
| |
− |
| |
− | Az [[Atmosphere/hu#Terminal velocity|esési sebesség]], amely az optimális emelkedési sebességet is jelenti a játék aerodinamikai modellje szerint, a Duna különböző magasságában a nyomás függvényében változik.
| |
− |
| |
− | == <span id="Orbital statistics">Pályajellemzők </span> [Orbital statistics] ==
| |
− | A Duna [[synchronous orbit/hu|szinkronpályája]] {{OrbitAltitude|b=Duna|f=k}} magasan van a Duna felett. A pályasebessége {{OrbitVelocity|b=Duna}} és a keringési idő egybeesik a Duna napszakaival (18,2 óra vagy 65 517,859375 másodperc). Ez megegyezik az [[Ike/hu|Ike]] pályájával, így ha az eszköz pályája nem tökéletesen pontos, akkor végül az Ike el fogja fogni.
| |
− |
| |
− | A [[synchronous orbit/hu#Fél-szinkron és hasonló pályák|fél-szinkron pálya]] ½ Duna nap (9,1 óra vagy 32 758,9295 másodperc) egy {{OrbitAltitude|b=Duna|f=k|pf=1/2}} magas pálya {{OrbitVelocity|b=Duna|pf=1/2}} pályasebességgel.
| |
− |
| |
− | == Természetes holdak [Natural satelites] ==
| |
− | {{Min/Ike}}
| |
− | Az [[Ike/hu|Ike]] az egyetlen kísérője a Dunának. Viszont ez a [[planet/hu|bolygójához]] képesti legnagyobb [[moon/hu|hold]]. Könnyen az Ike [[SOI/hu|vonzáskörébe]] kerülhet az aki a Dunára utazik.
| |
− |
| |
− | == <span id="Observation of Ike"> Az Ike megfigyelése </span> [Observation of Ike] ==
| |
− | {{gif image|Ikes_libration.gif|thumb|Egy mozgókép az Ike mozgásáról a Duna felszínéről figyelve|width=304|float=left|additional css=margin-right:1em;margin-bottom:1em}}
| |
− | Az Ike különleges pályája a holdat közvetlenül a Duna földrajzi hosszúságainak egy rövid szakasza felett tartja. Az átlagos Duna hosszúság amely felett az Ike közvetlenül tartózkodik (a [[w:hu:Zenit|zenit]]en) az 6 fok keletre, de az Ike pályájának elnyújtottsága miatt 2 és 10 fok között leng, és kissé megnő és összemegy a Dunáról szemlélve. A hosszúság amely felett az Ike a zeniten van szintén leng 0,2 fok dél és 0,2 fok észak közt köszönhetően az Ike pályahajlásának. Ettől az Ike úgy tűnik, mintha fel és le forogna de a meglehetősen kicsi pályahajlás miatt ez hatás alig észrevehető. Ezeket a jelenségeket együtt [[w:hu:Libráció|libráció]]nak nevezzük . Az Ike helyzetének láthatár feletti lengése mint az Ike lenyugvása és felkelése megfigyelhető a Duna 88°Ny-80°Ny és 92°K-100°K hosszúság fokain, akárcsak a 89,8°É-tól északra vagy a 89,8°D-től délre.
| |
− |
| |
− | == <span id="Interplanetary Travel"> Bolygóközi utazás </span> [Interplanetary Travel] ==
| |
− |
| |
− |
| |
− | Az alacsony Duna körüli pályáról, a más [[celestial body/hu|égitestektek]] pályájának eléréséhez szükséges Δv:
| |
− |
| |
− | {| class="wikitable"
| |
− | !Égitest
| |
− | !colspan="2"|Δv
| |
− | |-
| |
− | | [[Ike/hu|Ike]]
| |
− | |colspan="2"| ~300 m/s
| |
− | |-
| |
− | | [[Kerbin/hu|Kerbin]]
| |
− | |colspan="2"| ~620 m/s
| |
− | |-
| |
− | | [[Dres/hu|Dres]]
| |
− | |colspan="2"| ~820 m/s
| |
− | |-
| |
− | | [[Eve/hu|Eve]]
| |
− | |colspan="2"| ~1080 m/s
| |
− | |-
| |
− | | [[Jool/hu|Jool]]
| |
− | |colspan="2"| ~1350 m/s
| |
− | |-
| |
− | | [[Eeloo/hu|Eeloo]]
| |
− | |colspan="2"| ~1580 m/s
| |
− | |-
| |
− | | [[Moho/hu|Moho]]
| |
− | |colspan="2"| ~2100 m/s
| |
− | |-
| |
− | |}
| |
− | {{Clear|left}}
| |
− | == <span id="Reference Frames">Időléptékezés </span> [Reference Frames] ==
| |
− | {{:Duna/RefFrame}}
| |
− |
| |
− | == Galéria ==
| |
− | <gallery>
| |
− | File:Parachute_Descent.png|Ejtőernyős leereszkedés a Duna felszínére.
| |
− | File:ISA_over_Duna.png|ISA szatellit Duna feletti pályán térképezi fel a bolygó felszínét.
| |
− | File:DunaSurface.png|A Duna felszíne hajnalban.
| |
− | File:Duna_and_ike.jpg|A Duna és az Ike.
| |
− | File:Duna_map_800.gif|A topográfiai magasságtérkép - ISA MapSat pluginnal készült
| |
− | File:DoonaMap.png|A Duna színes térképe
| |
− | File:North pole of Duna.jpg|Egy leszállóegység a Duna északi sarkvidékén.
| |
− | File:Duna_Sunrise.png| [http://www.youtube.com/watch?v=7czFsEpe4Ww&feature=youtu.be A Duna napfelkeltekor]
| |
− | File:Duna-sinkhole.png|Egy holdjáró az egyik "víznyelő" szélén.
| |
− | File:Thepoopscooperduna1.png|Bill, kapszulája, egy zászló, és az Ike mind egy képen.
| |
− | File:TakeoffFromDunaV21.1.png|Egy kis szonda a felszállás után a Duna körüli pályára emelkedik...
| |
− | File:OrbitingDunaV21.1.png|Egy kis szonda a Duna körül kering.
| |
− | File:Duna_Ike_Eclipse.png|Az Ike részben takarja a Kerbolt. Megjegyzés: homályos fény a napelemek nem töltenek.
| |
− | File:Duna from ike.png| A Duna az Ike felszínéről figyelve.
| |
− | File:DunaExplorer.png |Egy szép látvány a Duna felszínéről: a Kerbol, az Ike és a leszállóegység.
| |
− | </gallery>
| |
− |
| |
− | == <span id="Trivia">Érdekességek </span> [Trivia] ==
| |
− | * A Duna név vonatkozhat a sivatagos tájra vagy a Frank Herbert ''Dune'' novellájára.
| |
− | * A mélyen fekvő területek alakja a Duna egyenlítője mellett Európára emlékezett.
| |
− | {{SpoilerBox
| |
− | |description=Rendhagyó képződmények
| |
− | |content=
| |
− | * A Duna felszínén, egy nagy emlékmű a bevésés egy [[List of easter eggs/hu#Duna|kerbál arc]]ra emlékezet, utalva a hírhedt „A Mars arcára” amelyet a Mars Cydonia Mensae területen fedeztek fel a 1970-es években.
| |
− | * A felszín alá temetve, egy kisebb kamera, a hasonló [[w:Curiosity (rover)|Curiosity]] holdjáróéhoz.
| |
− | * Az egyik rendhagyó képződmény a Dunán, egy kicsi piramis szerű hegy SSTV jeleket bocsájt ki. Mikor megfejtették egy diagramszerű kép amelyen három alak áll a hegy mellett, azt sugallva hogy a Dunát már valamikor lakták vagy meglátogatták korábban.
| |
− | }}
| |
− |
| |
− | == Megjegyzések ==
| |
− | <references />
| |
− |
| |
− | {{Celestial Bodies}}
| |
− | [[Category:Celestials/hu]]
| |
− | [[Category:Planets/hu]]
| |