Duna/hu
| Duna | ||
 | ||
| Duna a pályáról nézve | ||
| Bolygó a Kerbol | ||
| Orbitális jellemzők | ||
| Fél nagytegely | 20 726 155 264 m [Note 1] | |
| Apoapszis | 21 783 189 163 m [Note 1] | |
| Periapszis | 19 669 121 365 m [Note 1] | |
| Pálya excentricitása | 0.051 | |
| Pályahajlás | 0.06 ° | |
| Periapszis szöge | 0 ° | |
| Felszálló csomó hossza | 135.5 ° | |
| Valódi anomália | 3.14 rad (nál 0s UT) | |
| Keringési idő | 17 315 400 s | |
| 801 d 3 óra 50 perc 0.1 s | ||
| Szinodikus keringési idő | 19 645 697,3 s | |
| Szökési sebességek | 7 147 - 7 915 m/s | |
| Fizikai tulajdonságok | ||
| Egyenlítői sugár | 320 000 m | |
| Egyenlítői kerület | 2 010 619 m | |
| Felszín terület | 1,2867964×1012 m2 | |
| Tömeg | 4,5154270×1021 kg | |
| Standard gravitációs paraméter | 3,0136321×1011 m3/s2 | |
| Sűrűség | 32 897,302 kg/m3 | |
| Felszíni gyorsulás | 2,94 m/s2 (0.3 g) | |
| Kozmikus sebesség | 1 372,41 m/s | |
| Siderális rotációs időszak | 65 517,859 s | |
| 3 d 0 óra 11 perc 57.9 s | ||
| Nap napja | 65 766,707 s | |
| 3 d 0 óra 16 perc 6.7 s | ||
| Siderális forgási sebesség | 30,688 m/s | |
| Szinkron pálya | 2 880,00 km | |
| Hatássugár | 47 921 949 m [Note 1] | |
| Légköri jellemzők | ||
| Légkör jelenléte | Igen | |
| Tengerszínti légnyomás | 6,75500 kPa | |
| 0.066667 atm | ||
| Légkörmagasság | 50 000 m | |
| 6,7×10-8 atm | ||
| Hőméréskletmin | -123.15 °C 150 K | |
| Hőmérsékletmax | -40.15 °C 233 K | |
| Az oxigén jelen van | Nem | |
| Tudományos szorzó | ||
| Felszín | 8 | |
| Fröcskölt | N/A | |
| Alsó Légkör | 5 | |
| Felső légkör | 5 | |
| Közeli űr | 7 | |
| Távoli űr | 5 | |
| Felépülés | 5 | |
|
| ||
A Duna a negyedik bolygója a Kerbol rendszernek és a Mars megfelelője a Kerbal Space Program világában. Többnyire vörös fehérlő jégsapkákkal és egyetlen természetes holdja van, az Ike. Az Ike mérete és a Dunával való közelsége kölcsönösen egymáshoz kötött tengelyforgást [tidally locked] eredményezett.
Megfelelő levegőfékezéssel, egy körút a Kerbinről a Duna pályájára és vissza durván 1700 m/s Δv-t igényel, kevesebbet mint akármelyik másik bolygó meglátogatása. A Dunát többnyire könnyű megközelíteni, mivel a pályahajlása alacsony.
Contents
- 1 Játékbeli leírás
- 2 Tájleírás [Topography]
- 3 Tájegységek [Biomes]
- 4 Légkör [Atmosphere]
- 5 Pályajellemzők [Orbital statistics]
- 6 Természetes holdak [Natural satelites]
- 7 Az Ike megfigyelése [Observation of Ike]
- 8 Bolygóközi utazás [Interplanetary Travel]
- 9 Időléptékezés [Reference Frames]
- 10 Galéria
- 11 Érdekességek [Trivia]
- 12 Megjegyzések
Játékbeli leírás
| „ | Úgy is ismerik mint a vörös foltot, amelyet akkor láthatsz, ha erősen bandzsítasz, a Duna hosszú ideje egy csoda a kerbálok számára. A bolygónak sokan csodálattal adóznak a feltűnő vörös színe miatt amely határozott kontrasztban áll a zölddel. — Kerbál Csillagász közösség |
” |
Tájleírás [Topography]
Duna felszíni magassága 124 és 8264 méter közt változik. A hegyláncai veszélyt jelentenek a leszálló eszközökre, különösen a vékony légkör ismeretében, amely nagyon enyhe biztonságos levegőfékeződést tesz lehetővé, és a Duna kiterjedt jeges sarkvidékeit okozza. A Dunának több krátere van, de mind egészen lepusztult, valószínűleg a széltől.
Több "tenger" (sötét talajú nagy területek) található a mélyebben fekvő régiókban. A simaságuk és mély elhelyezkedésük jobb levegőfékezést tesz lehetővé, ami megkönnyíti a leereszkedést, valamint ezzel ideális leszállóhelyet biztosít az (űr)repülők számára. Igaz ezek a területek némileg egysíkúak a szó másik értelmében is. Valószínűleg tómedrek, tengerfenekek lehettek, már amikor még folyékony tavak voltak a Dunán a múltban.
A Duna felszínén több rendhagyó képződmény található.
Tájegységek [Biomes]
A Duna felszínén mindössze 5 tájegység található:
|
Légkör [Atmosphere]
A Duna légköre 50 000 méteres szintmagasságig tart. A sűrűsége 6,7%-a Kerbinének - 6,755 kilopascal (0,067 atmoszféra) a tengerszinten és nagyobb magasságokban még ritkább a Kerbinen tapasztalhatóhoz képest. A Duna legmagasabb csúcsán a légkör sűrűsége 2,4 kPa. Összehasonlításul a Kerbinen a légkör nyomása a 14 975 m magasságban felel meg a Duna tengerszinti nyomásának. Ez az alacsony sűrűség miatt az ejtőernyők fél-kinyílása sokkal mélyebben történik.
Összehasonlítva a többi légkörrel rendelkező égitesttel a Duna légköre a legvékonyabb. Még a Jool hold Laythe is sokkal sűrűbb és vastagabb légkört mondhat magáénak. A légkörnek vöröslő vagy barnálló tónusa van magában. A megvilágított légkör a sarkvidékeken is színes, miközben maga a felszín fehér.
A Duna légkörének átlagos molekulatömege 42 g/mol, és az adiabatikus tényezője is 1,20. Habár az összetétele ismeretlen, az értékek lényegében szén-dioxid alapú légkört jelentenek.
Ahogy minden légköre is exponálisan csökken - változó léptékmagassággal - a szintmagasság függvényében. A következő táblázat a szintmagasságokon uralkodó nyomást mutatja be.
| Szintmagasság (m) | Nyomás (Pa) | Nyomás (atm) |
|---|---|---|
| 0 | 6 755 | 0,067 |
| 2 500 | 5 136 | 0,051 |
| 5 000 | 3 774 | 0,037 |
| 7 500 | 2 663 | 0,026 |
| 10 000 | 1 797 | 0,018 |
| 15 000 | 716,9 | 0,007 |
| 20 000 | 241,0 | 0,002 |
| 25 000 | 91,73 | 0,001 |
| 30 000 | 32,90 | 0,000 |
| 40 000 | 4,918 | 0,000 |
| 50 000 | 0 | 0,000 |
A Duna felszíne hideg, az átlaghőmérséklet körülbelül -23 °C. A levegő hőmérséklete 30 km-es magasságig csökken, 30-45 km magasságban egy -123 °C hőmérsékletű izotermikus réteg található. A levegő hőmérséklete változik a szélességi fok és a napszak szerint. Az egyenlítőn este -20 °C van, nappal -2 °C. A sarkokon ez -90 °C és -85 °C közt van. Mivel a forgástengelye nem zár be szöget a keringési tengellyel, a Dunán sincsenek évszakok.
Leszállás [Landing]
A levegőfékezés üzemanyagot spórolhat meg a pálya- és a felszíni sebesség nagyarányú csökkentésével. A levegőfékezéskor alacsony szögben történő belépéssel maximalizálni kell a légkörben töltött időt, valamint - a cél figyelembe vételével - előnyben kell részesíteni az alacsonyan fekvő helyeket. Becslések szerint az ideális levegőfékezési magasság 13 000 méter, amely segítségével a viszonylag alacsony Δv szükségletet mellett alakítható ki egy stabil pálya.
Bár az ejtőernyők kinyílnak a Dunán, de a légkör olyan vékony, hogy az ernyők általában nem képesek az eszközt a biztonságos leereszkedéshez szükséges mértékben lelassítani, emiatt fokozottan használni kell a fékezőernyőket, és többnyire a hajtóművek segítségét is igénybe kell venni.
Repülés [Flying]
5 km alatti magasságokban a Duna légköre elég sűrű hogy a szárnyak elég felhajtóerőt hozzanak létre a repüléshez. Vízszintes le- és felszállás repülőgépekkel főleg a "tengerek" térségében elegendő szárnyfelülettel könnyen megvalósítható. A sugárhajtóművek nem üzemelnek a működésükhöz szükséges oxigén hiánya miatt.
Felszállás [Lifting off]
Egy felszállás a felszínről az alacsony Duna körüli pályára ( 50 km magasság durván 950 m/s. sebességgel) közelítően 1400 m/s Δv szükséges.
Az esési sebesség, amely az optimális emelkedési sebességet is jelenti a játék aerodinamikai modellje szerint, a Duna különböző magasságában a nyomás függvényében változik.
Pályajellemzők [Orbital statistics]
A Duna szinkronpályája 2 880,00 km magasan van a Duna felett. A pályasebessége 306,88 m/s és a keringési idő egybeesik a Duna napszakaival (18,2 óra vagy 65 517,859375 másodperc). Ez megegyezik az Ike pályájával, így ha az eszköz pályája nem tökéletesen pontos, akkor végül az Ike el fogja fogni.
A fél-szinkron pálya ½ Duna nap (9,1 óra vagy 32 758,9295 másodperc) egy 1 695,87 km magas pálya 386,65 m/s pályasebességgel.
Természetes holdak [Natural satelites]
 |
Ike |
Az Ike az egyetlen kísérője a Dunának. Viszont ez a bolygójához képesti legnagyobb hold. Könnyen az Ike vonzáskörébe kerülhet az aki a Dunára utazik.
Az Ike megfigyelése [Observation of Ike]
Egy mozgókép az Ike mozgásáról a Duna felszínéről figyelve
Az Ike különleges pályája a holdat közvetlenül a Duna földrajzi hosszúságainak egy rövid szakasza felett tartja. Az átlagos Duna hosszúság amely felett az Ike közvetlenül tartózkodik (a zeniten) az 6 fok keletre, de az Ike pályájának elnyújtottsága miatt 2 és 10 fok között leng, és kissé megnő és összemegy a Dunáról szemlélve. A hosszúság amely felett az Ike a zeniten van szintén leng 0,2 fok dél és 0,2 fok észak közt köszönhetően az Ike pályahajlásának. Ettől az Ike úgy tűnik, mintha fel és le forogna de a meglehetősen kicsi pályahajlás miatt ez hatás alig észrevehető. Ezeket a jelenségeket együtt librációnak nevezzük . Az Ike helyzetének láthatár feletti lengése mint az Ike lenyugvása és felkelése megfigyelhető a Duna 88°Ny-80°Ny és 92°K-100°K hosszúság fokain, akárcsak a 89,8°É-tól északra vagy a 89,8°D-től délre.
Bolygóközi utazás [Interplanetary Travel]
Az alacsony Duna körüli pályáról, a más égitestektek pályájának eléréséhez szükséges Δv:
| Égitest | Δv | |
|---|---|---|
| Ike | ~300 m/s | |
| Kerbin | ~620 m/s | |
| Dres | ~820 m/s | |
| Eve | ~1080 m/s | |
| Jool | ~1350 m/s | |
| Eeloo | ~1580 m/s | |
| Moho | ~2100 m/s | |
Időléptékezés [Reference Frames]
| Időlépték | Legkisebb magasság |
|---|---|
| 1× | bármely |
| 5× | 50 000 m (légkör felett) |
| 10× | 50 000 m (légkör felett) |
| 50× | 60 000 m |
| 100× | 100 000 m |
| 1 000× | 300 000 m |
| 10 000× | 600 000 m |
| 100 000× | 800 000 m |
Galéria
Ejtőernyős leereszkedés a Duna felszínére.
ISA szatellit Duna feletti pályán térképezi fel a bolygó felszínét.
A Duna felszíne hajnalban.
A Duna és az Ike.
A topográfiai magasságtérkép - ISA MapSat pluginnal készült
A Duna színes térképe
Egy leszállóegység a Duna északi sarkvidékén.
Egy holdjáró az egyik "víznyelő" szélén.
Bill, kapszulája, egy zászló, és az Ike mind egy képen.
Egy kis szonda a felszállás után a Duna körüli pályára emelkedik...
Egy kis szonda a Duna körül kering.
Az Ike részben takarja a Kerbolt. Megjegyzés: homályos fény a napelemek nem töltenek.
A Duna az Ike felszínéről figyelve.
Egy szép látvány a Duna felszínéről: a Kerbol, az Ike és a leszállóegység.
Érdekességek [Trivia]
- A Duna név vonatkozhat a sivatagos tájra vagy a Frank Herbert Dune novellájára.
- A mélyen fekvő területek alakja a Duna egyenlítője mellett Európára emlékezett.
- A Duna felszínén, egy nagy emlékmű a bevésés egy kerbál arcra emlékezet, utalva a hírhedt „A Mars arcára” amelyet a Mars Cydonia Mensae területen fedeztek fel a 1970-es években.
- A felszín alá temetve, egy kisebb kamera, a hasonló Curiosity holdjáróéhoz.
- Az egyik rendhagyó képződmény a Dunán, egy kicsi piramis szerű hegy SSTV jeleket bocsájt ki. Mikor megfejtették egy diagramszerű kép amelyen három alak áll a hegy mellett, azt sugallva hogy a Dunát már valamikor lakták vagy meglátogatták korábban.
Megjegyzések
