Difference between revisions of "Synchronous orbit/hu"

Revision as of 11:34, 14 April 2014

A szinkronpálya egy keringési pálya melynek keringési periódusa azonos a körülkeringett test forgási periódusával. Az excentricitás és a pályahajlás nem befolyásolja a specifikus értékeket, bár a pálya nem keresztezheti a légkört vagy a felszínt. A szinkronpályán keringő szatellitek a felszínről figyelve egy analemma-görbén mozog.

A stacionárius pálya egy különleges esete a szinkronpályának, mikor a földről követve a nyomvonala egyetlen pont. Ez azt jelenti, hogy a keringési pálya tökéletes körpálya, azaz excentricitása pontosan 0, és a pályahajlás szöge is pontosan 0°. Ezen a pályán a test mindig az ég ugyanazon pontján marad, és a felszínhez viszonyított sebessége 0. Ez a kommunikáció megkönnyíti, mivel a felszíni antennának nem kell követnie a szatellit relatív mozgását. Mivel lehetetlen tökéletesen beállni a stacionárius pályára, ezért a stacionárius pályán lévő szatellitek is leírnak egy kisebb analemmát.

Néhány égitest körül nem lehet szinkronpályára állni, azaz stacionárius pályára sem, mivel a szükséges pályamagasság nagyobb a hatássugárnál. Mivel a nagyon alacsony forgássebesség nagyon magas pályamagasságot eredményez, emiatt egyetlen kötött tengelyforgású [tidally locked] holdnak sincs szinkronpályája. Moho az egyetlen bolygó amelynek nincs szinkronpályája a nagyon lassú forgása miatt, lévén csak két forgást végez egyetlen keringési ciklus alatt.

Egy előnye a szinkronpályának hogy több rakományt [payload] is pontosan lehet róla célba juttatni egyetlen űreszközről [craft], mivel periodikusan mindig ugyanazon pontok felett tartózkodik. Ha a pályának nagy az excentricitása, akkor egy minimális manőverrel el lehet érni a felszínt. Ha a rakományt az apoapszison kioldottuk, lassítottuk, majd sikeresen leszállítottuk az égitestre, a következő távolpontra (apoapszisra) érkezéskor ugyanezekkel a manőverekkel a következő rakományt az előző közelében tudjuk letenni.

Fél-szinkron és hasonló pályák

Ha a keringési idő hossza fele a forgási időnek, akkor a pályát rendszerint fél-szinkron [Semi-synchronous] pályának nevezik. A szinkronpálya fél nagytengelyének ismeretében ki lehet számolni a fél-szinkron pálya fél nagytengelyét, mivel a két pálya közti viszony:

${\displaystyle a_{\frac {1}{f}}={\frac {1}{\sqrt[{3}]{f^{2}}}}\cdot a_{1}}$

Az "f" a hányadosa szinkronpálya (a₁) és a második pálya (a_1/f) keringési idejeinek. Ha a második pálya fél-szinkron akkor a hányados 2:

${\displaystyle a_{\frac {1}{2}}={\frac {1}{\sqrt[{3}]{2^{2}}}}\cdot a_{1}={\frac {1}{\sqrt[{3}]{4}}}\cdot a_{1}}$

Egy olyan esetében amikor a forgási idő keringési idő egész számú többszöröse, akkor a pontos többszöri célba leszállás szintén lehetséges, viszont ilyenkor minden f-edik körülforgásnál kell indítani a rakományt az apoapszisról. Ez rendkívül jól jöhet olyan égitestek esetén, melyeknek nincs szinkronpályája, de van fél-szinkron pályája.

Egy példája a fél-szinkron pályának a valódi világban a Molnyija-pálya.

Magasságok és fél nagytengelyek

A következő táblázat tartalmaza az égitestek szinkronpályáinak magasságait még ha az a SoI-n túl vannak is(tört-szinkronpálya számításhoz). A magasság a felszíntől, a fél nagytengely a tömegközéppontól van számítva.

• † jelzi, hogy a pályamagasság a hatásgömbön (SOI) kívül van
• ‡ jelzi, hogy a pályamagasság azonos egy másik égitest pályájával

Nap-szinkron pálya

→ Lásd még: Sun-synchronous orbit on Wikipedia

A valódi világban létezik nap-szinkron pálya, amely nem egy szinkronpálya a nap körül. Ez egy pálya a Föld körül, amely forog, űgy úgy tűnik mintha a pálya naphoz képest mindig ugyanott maradna. Mivel felemás gravitációs mezőt igényel, ezért lehetetlen megcsinálni a KSP világában.

Lásd még

• KEO, a stacionárius pálya a Kerbin körül
• Geosynchronous Orbit (Math), némi matek a szinkronpályák számolgatásához
• Synchronous orbit on Wikipedia
• Stationary orbit on Wikipedia
• Geostacionárius pálya a Wikipédián
• Geoszinkron pálya a Wikipédián