Difference between revisions of "Terminology/hu"

Revision as of 12:55, 27 May 2014

A KSP-ben sok fizikára és pályák leírására vonatkozó kifejezés található, melyek zavaróak lehetnek a hozzá nem értőek számára, valamint egyéb változatos tudományos kifejezések és rövidítések melyekkel leírják a közkifejezéseket.

Ez a lap egy tömör szószedete a szükséges kifejezéseknek, mely segedelmével elindulhattok azon az úton amelyen zöldfülűekből képzett asztronautákká vagy rakétatudósokká válhattok! Mivel ez egy szószedet ezért a magyar kifejezés mellet megtalálhatjátok szögletes zárójelben a KSP világában található angol kifejezést is.

Matematika

Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszer - derékszögű koordinátákat használ

Gömbi koordináta rendszer - csak szögeket és egy hosszt használ

Elliptikus [Elliptical]

Ovális-jellegű zárt pályagörbe, gyakran utalnak rá a pályák leírásakor. A keringő testek tipikus pályagörbéje.

Hiperbolikus [Hyperbolic]

Nyílt pályagörbe, a befogatlan testek tipikus pályagörbéje.

Normális avagy normál vektor [Normal vector]

Egy az adott síkra merőleges egységvektor.

Skalár [Scalar]

Egy egyszerű érték irány nélkül. A skalárokat rendszerint a mértékegység követi, mely elárulja annak dimenzióját. Például 3 m/s, 3 m, 3 s a "3" a skalár az utánuk következő mértékegységek elárulják, hogy sebesség, hossz/távolság vagy idő, de mindezt irány nélkül.

Vektor [Vector]

Irányok és értékek készlete. Például adott irányok és az arra mutató sebességkomponensek együtt megadják a sebességet. A vektor kifejezés függ a koordináta-rendszer fajtájától, valamint hogy mennyi dimenziót vettünk figyelembe. A <35°, 12> egy két dimenziós polár-vektor, míg a <14, 9, -20> egy háromdimenziós Descartes-féle derékszögű koordináta rendszerben értelmezhető vektor. 3 dimenzióban az előbb említett Descartes-féle derékszögű koordináta rendszer mellett gyakran alkalmazott - főleg egy bolygóhoz viszonyított helyzet megadására - a gömbi koordináta rendszer melyben két szög(szélesség, hosszúság) és a magasság adja meg a helyzetet amely egy 3 dimenziós polár koordináta-rendszer. Természetesen léteznek egyéb koordináta rendszerek, de ezek most számunkra lényegtelenek...

<35°, 12> olyan mint egy 12 egység hosszú nyíl, amely az origóból indul ki és az alapvonallal bezáró 35°-os szög irányába mutat. Az alapvonal tipikusan az x-tengely és a szögeltolás az óramutatóval ellentétes irányba mutat.

<14, 9, -20> olyan mint egy nyíl amelyik a kiindulási pontból(origóból)(<0,0,0>) kiindulva egy olyan pontban végződik amelynek az x koordinátája 14, az y koordinátája 9 és a z koordinátája -20.

Descartes-féle derékszögű koordináta rendszer előnye, hogy pontosan megmutatja a végpont helyét, de nem ad közvetlen információt a vektor hosszáról, a polár koordináta rendszerben magától adódik a vektor hossza, de a végpont helyének meghatározása már nem olyan egyszerű.

A következő fizikai mennyiségek mind vektorok: sebesség, gyorsulás, erő

Egy 3D koordináta rendszerhez az alábbiak kellenek:

• Egy referencia pont. Ez a kiindulási pont.
• 3 bázisvektorok. Ezek meghatározzák az alapértékét a tengelyirányú viszonyításnak és magát az adott tengelyt.
• Egy skalár hármas, amik lehetnek hosszak illetve szögek melyek meghatároznak egy helyet a koordináta rendszerben.

Keringés kifejezései [Orbital terms]

A leggyakoribb pályaparaméterek szemléltetése

Apoapszis avagy távolpont [Apoapsis]

Periapszis avagy közelpont [Periapsis]

Apszispontok [Apsis]

→ Lásd még: “Apoapszis és periapszis” bekezdést a következő cikkből: Keringési pálya

Minden elliptikus pályának két apszispontja van. A periapszis (q) (közelpont) a legközelebbi pontja a pályának (a legalacsonyabban ilyenkor van a keringő test) és az apoapszis (Q) (távolpont) amely a pálya túloldalán van és a legtávolabbi pont is egyben (a keringő test ilyenkor van a legmagasabban). Az apszisok értékeit gyakran az adott égitest felszínétől adják meg, miközben a legtöbb egyenlet számára a tömegközépponttól számított távolsággal dolgozik, így ilyenkor a felszíntől számított értékekhez hozzá kell adni a test sugarát.

Peri-* és Apo-*

Mikor pályákról beszélünk, gyakran a "periapszis" és "apoapszis" módosulnak a pálya közepén lévő égitest nevével. Például, -kee és -kerb mind gyakran használtak a Kerbin körüli pályák leírásakor, minek folytán Perikee/Perikerb és Apokee/Apokerb kifejezésekkel is találkozhatunk.

Felszálló csomó [Ascending node]

Az a pont amelynél a pálya észak felé haladva metszi a referenciasíkot. Itt, "észak" a referenciasík normálisát jelenti.

Leszálló csomó [Descending node]

Az a pont ahol a a pálya délfelé haladva metszi a referencia síkot.

Excentricitás avagy a pálya elnyújtottsága [Eccentricity]

Egy skalár amely kifejezi a pálya körtől való eltérését .

${\displaystyle {\text{ecc}}=1-{\frac {2}{{\frac {Q}{q}}+1}}}$

• ecc = 0 → kör pálya.
• 0 < ecc < 1 → elliptikus pálya.
• ecc = 1 → parabolikus pálya - ez szökési pálya.
• ecc > 1 → hiperbolikus pálya - ez is szökési pálya.

Inklínáció avagy pályahajlás [Inclination]

A pályasík és a referenciasík által bezárt szög. (megjegyzés az egyenlítő síkjával 90°-ot bezáró pályát poláris-nak nevezik)

Alacsony pálya [Low orbit]

Egy stabil és biztonságos keringési pálya amely csak éppen annyira magas, hogy elkerülje a veszélyeket, mint a légkörben való lefékeződést vagy éppen a hegyeknek való ütközést. Az alacsony pálya egy lépcsőfok amely a felemelkedés után várakozhatunk, hogy egy gyorsítással találkozhassunk egy másik járművel vagy égitesttel, vagy éppen az ellenkező irányban a legkevesebb üzemanyag felhasználásával szállhassunk le. A légkörrel rendelkező égitestek esetén, mint amilyen a Kerbin ez a közvetlenül a légkör feletti részt jelenti(70km-100km). A légkör nélküli égitesteknél ez elméletileg bármely felszín feletti magasság lehetne, de egy magasság alatt már a hegyek és magaslatok veszélyeztetik a pályát. Ilyenkor nem árt tudni a magaslatokról! Az időgyorsítás [time warp] korlátozva van az alacsony pályán, és lehetetlen az alatt.

Pályacsomók [Orbital nodes]

Bármely pályán lévő specifikus referenciapontok mint az Apoapszis, Periapszis, vagy a más pályákkal való metszéspontok [intersect points].

Pályanormális [Orbit normal]

A pályasík normálisa. Ezt a hajó sebességének és az égitest gravitációjának a vektoriális szorzata adja. Mivel ez a jobb-kéz szabályt követi, olyan nézőpontból, ahonnan a hajó pozitív(az órajárással ellentétes) irányba kering felfelé(a szemlélő felé), ellenkező esetben pedig lefelé(a szélélőtől el) fog mutatni. A "Fel" ["Up"] gyakran mint "észak" [North] or "N+", és a párja mint "Le" ["Down"] másként "Anti-Normál" ["Anti-Normal"] avagy "Dél" ["South"] vagy "N-" van jelölve.

Pályasík [Orbital plane]

Egy sík, melyet a keringés pályája feszít ki.

Prográd [Prograde]

Az az irány amely felé a test halad a pályája mentén. Elliptikus pálya esetén ez mindig a test tartózkodási helyén vett érintő iránya.

Retrográd [Retrograde]

A prográd ellentetje, háttal a pályán haladási iránnyal.

Referenciasík [Reference plane]

Bármely sík, amelyet az aktuális pálya leírásakor viszonyítási alapként felhasználunk. A bolygók körüli pályák esetén ez többnyire az egyenlítő síkja. Több test esetén az ellipszis síkját használhatják. Egy másik keringő test befogása esetén a befogandó test pályasíkját használják. Egy pályasíkot teljesen leír egy referenciasíkhoz viszonyított pályahajlás és a felszálló csomó hosszúsági szöge [longitude].

Fél nagytengely [Semi-major axis]

→ Lásd még: “Fél nagytengely” bekezdést a következő cikkből: Keringési pálya

${\displaystyle {\text{a}}={\text{R}}+{\frac {Q+q}{2}}}$

A nagy tegely a hosszú tengelye az ellipszisnek a fél nagytengely(a) ennek a fele. Az apoapszis(Q) és a periapszis(q) átlagját középponthoz viszonyítva számítjuk. Mivel mindkettő a felszínhez viszonyított érték, egyszerűen hozzáadjuk az égitest sugarát(R). Egy égitest körül minden azonos fél nagytengellyel rendelkező pályának azonos keringési ideje van, függetlenül az excentricitástól.

Csillagászati keringési idő [Sidereal period]

A csillagászati keringési idő (gyakran csak mint keringési idő) az az időciklus amely alatt a keringő test megtesz egy teljes körülkeringést a csillagokhoz viszonyítva. Ezt a keringési ciklust egy inerciarendszerhez (amely nem forog) viszonyítjuk.

Szuborbitális [Sub-orbital]

Olyan pálya, amelynél a periapszis az égitest felszíne alatt található. A szuborbitális pályát követve a keringő test szükségszerűen beleütközik az égitestbe.

Szinodikus keringési idő [Synodic period]

A szinodikus keringési idő az az időtartam, amennyi ideig tart, hogy egy test újra megjelenjen egy két vagy több testhez viszonyított ugyanazon ponton, pl. a Mün helyzete a Kerbolhoz képest ahogy a Kerbin-ről figyelve visszatér ugyanarra a megvilágítási helyzetbe (holdtölték közti idő). A szinodikus keringési idő az az idő amely eltelik két egymást követő Kerbol–Kerbin vonallal azonos sorrendben történő találkozás (együttállás) között. A szinodikus keringési periódus különbözik a csillagászati keringési periódustól, mivel maga a Kerbin is kering a Kerbol körül.

Hajó irányultsága [Ship Orientation]

A hajó irányultsága mindig egy kiválasztott testhez kötődik. Ez többnyire a kabin.

Zenit [Zenith]

A teteje a hajónak többnyire az égitesttől elfelé mutat. A nadír ellentettje.

Nadír [Nadir]

Alja a hajónak, általában az égitest felé mutat. A zenit ellentettje.

Baloldal [Port(side)]

Bal oldala a hajónak. A jobboldal ellentettje .

Jobboldal [Starboard]

Jobb oldala a hajónak. A baloldal ellentettje.

Eleje [Front]

Elülső oldala a hajónak, amely többnyire az orr iránya és prográd mutat. A hátulja ellentettje.

Hátulja [Aft]

Hátsó oldala a hajónak, mely többnyire a főrakéták otthona és retrogád mutat. Az eleje ellentettje.

Pályamódosítások az űrben [Space Maneuvers]

Levegőfékezés [Atmospheric braking] [Aerobraking]

→ Főcikk: Levegőfékezés

Egy égitest felső-légkörébe lépve a légellenállás segítségével az űreszköz veszít a mozgási energiájából, aminek következtében a sebességcsökkenés mellett a hiperbolikus pályagörbén érkező eszköz elliptikus pályára állhat, illetve az elliptikus pályán keringő test apoapszisa is csökken - kisebb értékben a periapszisa is. Okosan alkalmazva a pályamódosítások során ezzel a manőverrel jelentős mértékben csökkenthető az üzemanyag-felhasználás. Viszont ez az alsóbb légkörbe való belépéshez is vezethet, amely során a jelentős lassulás végül az égitestre kényszeríti az eszközt. Ügyelni kell a manőver során, hogy a légellenállás során a súrlódás miatt keletkező hő és erőhatások ne károsítsák az eszközt (A KSP-ben Jelenleg csak DRE mod esetén)!

Belépés a légkörbe [Atmospheric entry]

→ Főcikk: Belépés a légkörbe

A légkörbe való belépéskor a légellenállást felhasználva felszínt keresztező pályára lassítjuk az eszközt. Ez jelentős mechanikai- és hőterhelést jelent az eszköz számára (jelenleg(0.23.5)) ez csak részben működik, DRE mod használata esetén áll fenn), amely az eszköz szétszakadásához, vagy túlhevüléséhez [overheat] vezethet. Túl kis belépési szög esetén az eszköz visszapattan a légkörről a világűrbe (nincs megvalósítva, nincs mod). A légkörbe való belépést gyakran gyakran mint visszatérés a légkörbe vagy egyszerűbben visszatérés [re-entry/reentry] említik, de ez elméletben csak Kerbin atmoszférájába való visszatérésnél igaz (és feltéve, ha nem idegenek lépnek a kis zöld barátaink légkörébe); A légörbe való belépés általánosabb kifejezés.

Gyorsítás avagy égetés [Burn]

A hajtóművek használata, általában a pályamódosítás céljából.

Körpályára állás [Circularizing]

Egy manőver, melynek során az elliptikus pályát kör alakúra módosítjuk, azaz a pálya excentricitását 0, vagy legalábbis közel 0 szintre csökkentjük. Ezt általában az apszisoknál történő gyorsítással lehet elérni.

Hintamanőver, gravitációs parittya [Gravity assist]

→ Főcikk: Hintamanőver

Olyan manőver, amelynél a keringő égitest tömegvonzását használjuk ki a pályamódosításhoz vagy az űrjárművünk sebességének üzemanyag-takarékos megváltoztatására, ezzel jelentős(több száz m/s-nyi Δv) megtakarítást érve el. Az elve szerint gyorsításnál a keringő test mögé, lassításkor a keringő test elé kell célozni.

Földfékezés [Lithobraking]

→ Lásd még: Földfékezés

Olyan leszállási manőver, amelyben a leszállás kis szögben történik és légzsákkal védve a leszálló eszközt az kigurulva veszti el a sebességét. Bizonyos estekben a kifejezést az eszköz felszínhez csapódásával történő szándékos megsemmisítésére is használják. Az angol nyelvű elnevezés aerobraking-ből lett ferdítve, ahol areo lecserélték a görög lithos szóra amely követ jelent.

Manővercsomó [Maneuver node]

→ Főcikk: Manővercsomó

A manőver csomók kellemes eszközei a pályamódosítások megtervezésének és végrehajtásának, mivel a manőver megkezdése előtt láthatóvá válik az adott gyorsítással létrejövő pályamódosulás.

Sugárirányú gyorsítás [Radial burn]

→ Lásd még: Manővercsomó

Sugárirányú befelé gyorsítás [Radial-in burn]

Az égitest középpontja felé történő gyorsítás. Elfogatja a pályát a keringés irányába amíg a periapszis nem éri el az égitest tömegközéppontját. A sugárirányú kifelé gyorsítás ellentettje.

Sugárirányú kifelé gyorsítás [Radial-out burn]

Az égitest középpontjától kifelé történő gyorsítás. Elfogatja a pályát a keringés iránnyal ellentétesen amíg a periapszis át nem halad tömegközéppontján. A sugárirányú befelé gyorsítás ellentettje.

Visszatérés [Re-entry]

→ Lásd még: Belépés a légkörbe

Lassítás avagy ellenégetés [Retroburn]

Olyan gyorsítás amelyet "visszafelé"[backwards] hajtanak végre, azaz a hajtóművek prográd az orr pedig retrográd néznek. Ez az egyszerű manőver a csökkenti pálya magasságát, miközben a pálya egyéb paramétereit nem befolyásolja.

Fizika

Gyorsulás [Acceleration]

A sebességváltozás gyorsasága. A gyorsulás vektor jellegű mennyiség, mértékegysége: m/s².

Ballisztikus pálya [Ballistic trajectory]

Egy zuhanó test pályagörbéje ballisztikus. Ez lényegében annyit tesz, hogy az adott testre lényegében csak a gravitáció ereje hat és nincs kitéve egyéb erőknek, mint amilyen a saját hajtómű vagy fékernyő jelentenének.

Delta-v (Δv)

A sebességváltozás mértéke amelyet a saját készletéből egy impulzus elven működő jármű képes végrehajtani. Ez sebesség jellegű mennyiség, amely mértékegysége: m/s. A több teher csökkenti a delta-v-t, míg a több üzemanyag növeli. Ez hasznos, mikor egy jármű hatékonyságát akarjuk számolni és jellemezni. Például egy Kerbál Ürközpont indítóállásáról [Launch pad] indított járműnek mintegy 4500 m/s-nyi delta-v-re van szüksége ahhoz, hogy biztonságosan kilépjen a Kerbin légköréből és stabil pályára álljon a bolygó körül.

definíciószerűen: ${\displaystyle \Delta {v}=\int _{t_{0}}^{t_{1}}{\frac {|T|}{m}}\,dt}$

ahol T az aktuális tolóerő [thrust] m az aktuális tömeg [mass]

Ha feltételezzük, hogy nincs külső erő, és nem váltunk irányt, akkor sebességkülönbséget kapunk:

${\displaystyle \Delta {v}=\int _{t_{0}}^{t_{1}}{\frac {|T|}{m}}\ dt=\int _{t_{0}}^{t_{1}}{|a|}\ dt=|{v}_{1}-{v}_{0}|\,}$

Ha ezt a fajlagos impulzussal fejtjük ki akkor az eredmény:

${\displaystyle \Delta {v}=|{v}_{1}-{v}_{0}|\ =-\int _{t_{0}}^{t_{1}}{I_{sp}\cdot g\ \cdot {\frac {\dot {m}}{m}}}\ dt={I_{sp}\cdot g\cdot ln({\frac {m_{0}}{m_{1}}})}\,}$

Energia [Energy]

→ Lásd még: Specific orbital energy on Wikipedia

A keringő test energiája a helyzeti(potenciális) és mozgási(kinetikus) energiájának az összege.

A helyzeti energia: ${\displaystyle E_{p}=-{\frac {GMm}{R}}}$ és a mozgási energia: ${\displaystyle E_{k}={\frac {1}{2}}mv^{2}}$

ahol a G a gravitációs állandó [gravitational constant], M a égitest [celestial body] tömege, m a keringő űrjármű [craft] tömege, R a tömegközéppontjaik közötti távolság és is v a sebesség.

Ez szerint a teljes energia: ${\displaystyle E=E_{k}+E_{p}={\frac {1}{2}}mv^{2}-{\frac {GMm}{R}}}$

Ez az összeg nem változik, ha nincs légellenállás vagy nem működnek a hajtóművek: A periapszis felé haladva helyzeti energia mozgási energiává alakul át, a periapszison áthaladva pedig mozgási energia alakul vissza helyzeti energiává. Ha az energia vagy a fajlagos pályaenergia pozitív, akkor a test szökési pályagörbén van.

Ez az alaptézise a Kepler-féle bolygómozgás törvénynek, amely alapja a KSP közelítő módszerének. Egy ellipszis olyan pontok halmaza amelyeknek két adott ponttól - a fókuszoktól - vett távolságok összege állandó. Az egyik fókusza a Kepler-pályának a körülkeringett test tömegközéppontja, ahogy egy test megközelíti, az a helyzeti energiáját mozgási energiára váltja. Ahogy a test távolodik a körülkeringett testtől, mivel elliptikus pályáról van szó, ugyanilyen mértékben közelíti meg a másik fókuszt, ezzel a mozgási energiáját helyzeti energiára váltja. Ha a jármű egyenesen az égitest felé vagy felől halad, a fókuszok egybeesnek az apszispontokkal, ahol a mozgási (apoapszis) vagy helyzeti (periapszis) energia nulla. Ha a pálya tökéletes kör (mint a Mün pályája a Kerbin körül), a két fókusz egybeesik és a tengelyek helye határozatlan, mivel a pálya minden pontja apszisnak vehető.

Van a fajlagos pályaenergia (${\displaystyle \epsilon }$) mely nem igényli a jármú tömegének ismeretét:

${\displaystyle E_{p}=\epsilon _{p}m}$, ${\displaystyle E_{k}=\epsilon _{k}m}$, ${\displaystyle E=\epsilon \,m=(\epsilon _{k}+\epsilon _{p})m=-{\frac {GM}{2a}}}$

Minden azonos fél nagytengellyel(a) rendelkező pályának azonos a fajlagos pályaenergiája.

Szökési sebesség [Escape Velocity]

Az a sebesség, mely egy adott égitest felszínéről indulva a gravitációs hatásának legyőzéséhez szükséges.

Meghatározható: ${\displaystyle v_{e}={\sqrt {\frac {2GM}{r}}}}$

ahol a G is the gravitációs állandó, M az égitest tömege, r az adott égitest sugara.

g-erő avagy g-hatás [g-force] (G)

A gyorsulás értékét a Föld tengerszinten vett felszíni gyorsulásának értékével kifejezve. 1 G hozzávetőleg 9.81 m/s². Egy test a Föld felszínén 1 G gyorsulásnak megfelelő hatást szenved el. A test súlya duplája 2 G gyorsulásnál és súlytalan 0 G gyorsulás esetén. Szabad esésben, mint mint amilyen a keringési pályán van légellenállás és hajtómű használata nélkül nem tapasztalható gyorsulás, amit úgy fejezhetünk ki, hogy 0 G.

Gravitáció avagy tömegvonzás [Gravity]

Minden egyes test tömegéből származó erőhatás. Roppant gyenge. Többnyire csak nagyon nagy tömegű testek mint csillagok, bolygók és holdak fejtenek ki érezhető hatást vele. Az erőhatás nagysága a tömegközéppontól számított távolság négyzetével arányosan csökken. Azaz egy kétszer távolabbi testre 1/2² = 1/4 gravitációs erő hat.

Gravitációs mező [Gravity Well]

Az égitest körüli annak gravitációs hatása alatt álló tér. Lényegében a végtelenségig tart, de a gravitáció a távolsággal négyzetesen csökken (kétszeres távolságra a gravitáció csak negyede), így csak a hatásgömbön belül jelentős. Valójában a KSP nem szimulálja a gravitációt az égitestek hatásgömbjén kívül, mivel "foltozott kúpos közelítés"-t használ.

Keringési pálya avagy Pálya [Orbit]

→ Főcikk: Pálya

Ha egy testnek elégséges tangenciális sebessége van (és a légkörön kívül, hogy a légellenállás nem fékezheti le), akkor az a folytonosan a bolygó "mellé" esik és így sose ér földet akkor ezt a pályagörbét orbitális pályának, vagy röviden pályának nevezzük. A stabil keringési pályák elliptikusak (a kör egy nulla excentricitású ellipszis). Ha a test tangenciális sebessége meghaladja a szökési sebességet a pálya hiperbolikus lesz (határértéken parabolikus).

Fajlagos impulzus [Specific Impulse] (I_sp)

→ Főcikk: Fajlagos impulzus

${\displaystyle I_{sp}={\frac {T}{\dot {m}}}}$

${\displaystyle [I_{sp}]={\frac {m}{s}}}$

Az I_sp kifejezi egy impulzus elven működő hatómű hatékonyságát. A magasabb I_sp nagyobb fajlagos lendületváltozást azaz sebességváltozást ér el azonos tömegű üzemanyag felhasználásával. A I_sp mértékét többnyire másodpercben adják meg ("s"), de fizikailag helyes mértéke a "távolság/idő" amely mértékegysége a m/s. A sebesség mértékéből származó zavart elkerülendő a fizikailag helyes I_sp ("távolság/idő")-t elosztották a Föld felszíni gyorsulásával (9.81 m/s²). Az eredmény "másodperc"["second"] mértékegységű. Hogy használhassuk ezt a I_sp az egyenletekben, vissza kell alakítanunk "távolság/idő" mértékegységűvé a Földi felszíni gyorsulással való beszorzással. Mivel itt a felszíni gyorsulással való szorzás csak a két mértékegység közti átváltásra szolgál a fajlagos impulzus független a gravitáció aktuális nagyságától.

Mivel a fajlagos impulzus a tolóerő és a fajlagos üzemanyagfelhasználás hányadosa néha a következő mértékegységben adják meg: ${\displaystyle {\frac {Ns}{kg}}}$

Ez matematikailag egy másik formája a ${\displaystyle {\frac {m}{s}}=kg\cdot {\frac {m}{s^{2}}}\cdot {\frac {s}{kg}}}$-nak mivel az erő a tömeg és a gyorsulás szorzata ${\displaystyle N=kg\cdot {\frac {m}{s^{2}}}}$ Így valójában ${\displaystyle 1{\frac {Ns}{kg}}=1{\frac {m}{s}}}$ egyszerű az SI alapegységekkel kifejezve.

Hatásgömb, hatássugár [Sphere of influence]

→ Főcikk: Hatásgömb

Az a tér illetve sugár az égitest körül, amelyen belül az adott égitest gravitációs hatása a meghatározó. Jelölése: SoI/SOI.

Érintőirányú sebesség [Tangential velocity]

A sebesség azon komponense, amelyik érintőirányú a pályagörbére. Pillanatnyi sebesség - az a sebesség amikor a mérési idő a nullához közelít - Ez mindig érintőleges a pályagörbére.

Tolóerő–súly arány [Thrust-to-weight ratio]

→ Főcikk: Tolóerő-súly arány

${\displaystyle {\text{TWR}}={\frac {T}{W}}={\frac {T}{m\cdot g}}}$

A jármű/fokozat aktuális tömegének és a rendelkezésre álló tolóerő aránya. Ha a tolóerő–súly arány (TWR) nagyobb mint 1, akkor a járműnek elég tolóereje van hogy felfelé gyorsulva növelje a magasságát. Az 1 alatti tolóerő–súly arány (TWR) a jármű nem tud a gravitáció ellenében haladni alacsony magasságnál, viszont az űrben mindössze hosszabb ideig tartó manővereket jelent. Mivel a súly(W) függ az égitest gravitációjától(g) a tolóerő–súly arány (TWR) függ az adott égitesttől. A felszíni gyorsulás a Mün felszínén mindössze 16.6%-a Kerbin-ének, így a felszínen a tolóerő–súly arány: TWR_Kerbin = 1-ről TWR_Mün = 6-ra változik.

Pályagörbe [Trajectory]

A pályagörbe az az útvonal, amelyet a mozgó test az idő függvényében bejár.

Sebesség [Velocity]

A helyzetváltozás gyorsasága. A sebesség vektor jellegű mennyiség, azaz van mértéke és iránya. Mértékegysége: m/s.

Lásd még

• Oktatás
• Rövidítések és Jelölések