Difference between revisions of "Jool/hu"

From Kerbal Space Program Wiki
Jump to: navigation, search
(1.0.5)
m
Line 99: Line 99:
 
jool_and_moons.jpg | Jool és a holdjai 0.17.
 
jool_and_moons.jpg | Jool és a holdjai 0.17.
 
Jool low orbit.png | Alacsony pályán a Jool körül.
 
Jool low orbit.png | Alacsony pályán a Jool körül.
−
Winged probe around Jool.png | Egy szonda kormányoz­ható szárnyacskákkal. Megjegyzés: ahogy mélyebbre süllyed a légkörbe egyre nehe­zebb lesz a mozgás, az RCS és a szárnyak használhatatlanságát eredményezve.
+
Winged probe around Jool.png | Egy szonda kormá­nyoz­ható szárnyacs­kákkal. Megjegyzés: ahogy mélyebbre süllyed a légkörbe, egyre nehe­zebb lesz a mozgás, az RCS és a szárnyak használha­tat­lan­ságát ered­mény­ezve.
 
Jool aerobraking with moons.png | A Laythe, a Vall, és a Tylo látványa Joolon történő levegőfékezés közben.
 
Jool aerobraking with moons.png | A Laythe, a Vall, és a Tylo látványa Joolon történő levegőfékezés közben.
 
19Aerobrake.jpg | Egy Jool légkörében levegőfékező szonda (0.19),  Laythe, Tylo, és a Vall a háttérben.
 
19Aerobrake.jpg | Egy Jool légkörében levegőfékező szonda (0.19),  Laythe, Tylo, és a Vall a háttérben.

Revision as of 17:41, 31 January 2016

Jool
Jool
Jool a pályáról nézve
Bolygó a Kerbol
Orbitális jellemzők
Fél nagytegely 68 773 560 320 m [Note 1]
Apoapszis 72 212 238 387 m [Note 1]
Periapszis 65 334 882 253 m [Note 1]
Pálya excentricitása 0.05
Pályahajlás 1.304 °
Periapszis szöge 0 °
Felszálló csomó hossza 52 °
Valódi anomália 0.1 rad (nál 0s UT)
Keringési idő 104 661 432 s
4 845 d 2 óra 37 perc 12.1 s
Szinodikus keringési idő 10 090 901,7 s
Szökési sebességek 3 927 - 4 341 m/s
Fizikai tulajdonságok
Egyenlítői sugár 6 000 000 m
Egyenlítői kerület 37 699 112 m
Felszín terület 4,5238934×1014 m2
Tömeg 4,2332127×1024 kg
Standard gravitációs paraméter 2,8252800×1014 m3/s2
Sűrűség 4 678,7273 kg/m3
Felszíni gyorsulás 7,85 m/s2 (0.8 g)
Kozmikus sebesség 9 704,43 m/s
Siderális rotációs időszak 36 000,000 s
1 d 4 óra 0 perc 0 s
Nap napja 36 012,387 s
1 d 4 óra 0 perc 12.4 s
Siderális forgási sebesség 1 047,2 m/s
Szinkron pálya 15 010,46 km
Hatássugár 2,4559852×109 m [Note 1]
Légköri jellemzők
Légkör jelenléte Igen
Tengerszínti légnyomás 1 519,88 kPa
15 atm
Légkörmagasság 200 000 m
1,5×10-5 atm
Hőméréskletmin -153.14 °C 120.01 K
Hőmérsékletmax -48.08 °C 225.07 K
Az oxigén jelen van Nem
Tudományos szorzó
Felszín N/A
Fröcskölt N/A
Alsó Légkör 12
Felső légkör 9
Közeli űr 7
Távoli űr 6
Felépülés 6
  1. ↑ 1.0 1.1 1.2 1.3 A távolságok az égitestek középpontjából vannak számítva, nem a felszítől(játékkal ellentétben)

A Jool egy óriásbolygó (gázóriás) és a hatodik bolygója a Kerbol rendszernek. Egyfajta Jupiter a kerbálok világában. Eltekintve a Kerboltól, a Joolnak van a legnagyobb átmérője és a legnagyobb tömege a rendszer égitestei közül. Míg a Kerbintől való távolsága miatt nehéz elérni, egyike a legvonzóbb célpontoknak köszönhetően a kiterjedt rendszerére, amely öt holdat számlál: Laythe, Vall, Tylo, Bop, és a Pol. A Jool egy gázóriás, és ennek megfelelően nincs olyan felszíne, amelyre le lehetne szállni, a vastag légkör mélyén csak a biztos megsemmisülés vár a látogatóra...

Játékbeli leírás

„ A Joolt különösen úgy ismert, mint egy nagy túlnyomórészt zöld bolygó. A kerbálság azóta vágyik a felkeresésére mióta először meglátta megpillantotta az égen. A filozófusok magyarázata szerint az örvénylő zöld bolygó meglátogatásának igazán kellemesnek helynek kell lennie, hivatkozva annak egészséges színeire.

Ha távcsövön keresztül figyeled a Joolt, akkor bolyhosnak látszik.

— Kerbál Csillagász Közösség

 ”

Légkör [Atmosphere]

Levegőfékezés a Jool légkörében.
A hőmérséklet [temperature] és a nyomás [pressure] a szintmagasság [altitude] függvényében.

A Joolnak kívételesen vastagés hideg légköre van, amely 200 km mélységben 1519,875 kPa (15 atm) nyomást eredményez. Összevetve a Kerbin légkörével, a Jool légköre 1875-ször nagyobb tömegű, 15-ször nagyobb a nyomása, és 3-szor vastagabb. A Jool légköre 91 554 m-es szintmagasságon éri el a Kerbin tengeszinti nyomását (1 atm).

Az átlagos molekulatömeg 2,2 g/mol, míg az adiabatikus kitevő 1,43. Ez tisztán egy hidrogén-hélium légkörre utal, hasonlóra, mint amilyennel a Jupiter rendelkezik. Emiatt a 200 km mélységben is csak kétszer olyan nagy a sűrűsége a légkörnek, mint a Kerbinnek a tengerszinten.

A sűrűség exponenciálisan változik a magasság függvényében, változó léptékmagassággal.

Szintmagasság (m) Nyomás (Pa) Nyomás (atm)
0 1 519 875 15,000
10 000 1 060 650 10,468
20 000 783 625 7,734
30 000 613 670 6,056
40 000 482 628 4,763
50 000 373 138 3,683
60 000 283 031 2,793
70 000 210 136 2,074
80 000 152 282 1,503
90 000 107 299 1,059
100 000 73 016 0,721
110 000 47 263 0,466
120 000 27 869 0,275
130 000 13 529 0,134
140 000 5 319 0,052
150 000 2 000 0,020
160 000 734,7 0,007
170 000 100,0 0,001
180 000 29,57 0,000
190 000 3,675 0,000
200 000 0 0,000

A légkör hőmérséklete csökken 123 km szintmagasság felé haladva, ahol a leghidegebb réteg található. 194 km magasság felett a légkör egy magas hőmérsékletű termoszférát alkot.

A hőmérséklet a 0-t jelentő szintmagasságon mindenütt -73 °C. Nagyobb magasságban viszont már megfigyelhető a napszaknak és a szélességi övnek megfelelő az eltérés. A 123,45 km magasságban a hőmérséklet a napi -129 °C és -122 °C közt változik. Ugyanekkor a sarkokon -185 °C és -181 °C fok közötti hőmérséklet figyelhető meg. A Joolon szintén nincsenek évszakos változások.

A Jool légköre jól használható a levegőfékezéshez egy nagy sebességű bolygóközi befogáskor. Az ideális magasság természetesen függ a beérkezési sebességtől és az eszköz légellenállási tényezőjétől, valamint az elérni kívánt pályától. A Kerbinről indulva a legtöbb esetben egy 160±5 km magas közelpont megfelelő. A túlhevülés elkerüléséhez a hőpajzsok használata felettébb ajánlatos.

Időléptékezés [Reference Frames]

Időlépték Legkisebb magasság
1× bármely
5× 200 000 m (légkör felett)
10× 200 000 m (légkör felett)
50× 200 000 m (légkör felett)
100× 200 000 m (légkör felett)
1 000× 300 000 m
10 000× 600 000 m
100 000× 1 200 000 m

Természetes holdak [Natural satellites]

Az óceán hold Laythe, áthalad a Jool előtt.

A Joolnak öt természetes holdja van, mind jól igazodik a Jool pályasíkjához:

  • Laythe, egy óceán hold, az egyetlen hold légkörrel. Ez a legközelebbi és a második legnagyobb a holdjai közt. A nagy pályasebessége miatt kissé nehéz megközelíteni. A Eve mellett, a mérete és felépítése alapján a Kerbinhez legjobban hasonlító égitest.
  • Vall, egy jéghold, a harmadik legnagyobb és a második legközelebbi a Jool holdjai közül. A keringési útvonala pontosan a Laythe és a Tylo közt helyezkedik el.
  • Tylo, egy sziklás hold a Kerbinhez hasonló gravitációval, míg a felszíne inkább a Kerbin Münjére emlékeztet. A Jool holdjai közt ennek a legnagyobb a hatássugara (SOI), aminek következtében könnyű elfogni, de a pályára állás és különösen a leszállás kivételesen nehéz, lévén erős a gravitáció és nincs fékező légkör.
  • Bop, egy befogott aszteroida, a negyedik legnagyobb a Jool holdak közt. A távoli szabálytalan pályájának és az alacsony tömegvonzásának köszönhetően szintén nehéz elérni.
  • Pol, a Pollenről kapta a nevét, amelyre emlékezetet, a Jool legkisebb és legtávolabbi holdja. A sárga és zöld felszíne sziklás és egyenetlen, magas tarajos hegyekkel.

A Laythe, a Vall, és a Tylo Laplace rezonanciában vannak, 1:2:4 keringési idő arányokkal. Annak ténynek ellenére, hogy könnyen beárnyékolhatnák egymást és a Joolt, nem teszik.

A szinkronpálya egyik Jool hold körül sem lehetséges, mivel mindegyiknek túl lenne a hatássugarán, ahogy ez a kötött tengelyforgású [tidally locked] égitesteknél megszokott.

Galéria

→ Lásd még:  Jool képei

  • Egy szonda mélyen a Jool légkörében. A szondát végül össze­roppantotta az extrém nyomás.

  • Jool a 0.17 verzióban.

  • Jool és a holdjai 0.17.

  • Alacsony pályán a Jool körül.

  • Egy szonda kormá­nyoz­ható szárnyacs­kákkal. Megjegyzés: ahogy mélyebbre süllyed a légkörbe, egyre nehe­zebb lesz a mozgás, az RCS és a szárnyak használha­tat­lan­ságát ered­mény­ezve.

  • A Laythe, a Vall, és a Tylo látványa Joolon történő levegőfékezés közben.

  • Egy Jool légkörében levegőfékező szonda (0.19), Laythe, Tylo, és a Vall a háttérben.

  • Egy kisebb űrállomás a Jool körül 0.20.

Érdekességek [Trivia]

  • A Jool átmérője durván megegyezik a Föld és a Vénusz átmérőjével.
  • A naplementék és a napfelkelték a sárgásbarna árnyalataiban ragyog.
  • A Joolhoz hasonlóan a Jupiter legközelebbi három holdja (Ió, Európé, és Ganümédész) is 1:2:4 Laplace rezonanciában van.
  • A Joolnak, Laythének és a Tylonak mind 7.85 m/s² (≃ 0.8 g) a felszíni gyorsulása
  • A zöld gáz akár klór is lehet.
  • A felszín hiánya ellenére, a játék fájla tartalmazza a kerbálok jelentéseit (ScienceDefs.cfg), köztük olyanokét, amely szerint a Jool felszínén vannak.
Spoiler: Jool felszíni jelentések/megfigyelések
  • Holdséta jelentés [EVA report]: Nem vagy biztos, hogy egyáltalán leszálltál az óriásbolygó felszínére. De talán jobb ha nem gondolkodol ezen túl sokáig...
  • Anyagvizsgálat [Materials Study]: Nem vagy többé biztos abban, hogy hol végződik a tároló és hol kezdődik a minta...
  • Légköri nyomás vizsgálat [Atmospheric Pressure Scan]: Vagy a nyomás igazán magas, vagy a műszer olvadt el. Nehéz megmondani mi történt.
  • Szeizmikus vizsgálat [Seismic Scan] 1: A szenzor még azt sem tudja mit kezdjen itt magával.
  • Szeizmikus vizsgálat 2: Az érzékelő közli veled hogy a garancia érvénytelen. Nincs visszatérítés.
  • Gravitáció vizsgálat [Gravity Scan]: A műszert összezúzta a hatalmas gravitációs erő. Tudomány!
  • Légköri analízis [Atmosphere Analysis]: A műszer nagyjából egy felismerhetetlen fémtömeggé nyomódott össze.

Megjegyzések


Retrieved from "https://wiki.kerbalspaceprogram.com/index.php?title=Jool/hu&oldid=70960"