Orbit darkness time/hu
A pályaárnyékidő [orbit darkness time] jelenti azt az időtartamot amit az adott űreszköz vagy egyéb test a körülkeringett égitest árnyékában marad. A pontos időtartam függ a keringési pálya és az égitest paramétereitől.
Ez az oldal bemutatja, hogy a legrosszabb esetben a milyen sokáig lesz sötétben a keringő űrjármű. Ez az ismeret hasznosítható mikor meg kell határozni, hogy mennyi akkumulátor szükséges egy járműnek, hogy folyamatosan el legyen látva árammal amíg a keringési pálya beárnyékolt részén tartózkodik.
Általános Eredmény
Ez a sötétben töltött leghosszabb idő kiszámításának az eredménye (az egységek másodpercekben vannak megadva):
Ahol a fél nagytengely, a fél kistengely, a fajlagos szögmomentum, az excentricitás, és a bolygó vagy hold sugara. Ezek a fogalmak számíthatóak a közelpont (apoapszis) (Ap), a távolpont (periapszis) (Pe) és az égitest ismeretében:
- , az apoapszis az égitest közepétől számítva
- , a periapszis az égitest közepétől számítva
- , a fél nagytengely
- , a fél kistengely
- , az excentricitás
- , az ellipszis nagytengelyére merőleges húr fele
- , a gravitációs paraméter
- , a fajlagos szögmomentum
A kiszámításukhoz szükséges legkevesebb ismert paraméter:
- , az tervezett apoapszis az égitest felszínétől számítva
- : az tervezett periapszis az égitest felszínétől számítva
- : a körülkeringett égitest sugara (avagy egyenlítői sugár)
- : az égitest tömege
Az égitest sugara és tömege a játékban a Követőállomás menüjében, a wikin pedig az adott égitest oldalán (pl. Mün) vagy a Kerbol Rendszer égitestjeinek táblázatából lehet kilesni. Az adott égitest oldalán a gravitációs paraméter közvetlenül is megtalálható így annak számolása, azaz a tömeg gravitációs állandóval való beszorzása, megtakarítható.
Mikor kilométert használsz a pályajelmezőknél a gravitációs paramétert el kell osztani 10003-nal. Például a Kerbin egyenlítői sugara 600 000 m vagy 600 km. A gravitációs paramétere 3,5316000×1012 m3/s2 vagy 3,5316000×103 km3/s2.
Az egyszerűsített képlet
A körpályának tekinthető keringési pályák esetén, azaz amikor a excentricitás () nagyon kicsi, azaz a közelpont és a távolpont magassága közel megegyezik, akkor ez az egyszerűbb képlet is jól használható:
Korlátok
Ez az egyenlet a stabil keringési pályán felül feltételezi, hogy a napsugarak párhuzamosan érkeznek a körülkeringett égitestre, ami nem igaz de a nap nagy távolsága miatt jól közelíti azt. Az egyenlet szintén nem számol azzal, hogy az árnyékolást a körülkeringett égitesten kívül egy másik égitest okozza, azaz a Laythe körül kering, de a Jool gátolja a napsugarakat. Ilyenkor hasznos a hold árnyékidejével is számolni.
Az egyenlet a leghosszabb időtartammal számol, ami nagyobb pályahajlásnál csak ciklikusan igaz - többnyire ennél rövidebb - viszont célszerű minden esetben a legrosszabb esetre tervezni.
Felhasználás
Kiszámolható tollal papírral zsebszámológéppel vagy táblázatkezelővel, illetve ezzel a számológép lappal, a pályaárnyékidő kiszámolható mindenféle pályára, minden bolygóra és holdra. Ismerve a pályaárnyékidőt és a szonda vagy más űrjármű vezérlőegységének áramfelvételét, az áram alatt tartáshoz szükséges akkumulátormennyiség számítható.
- az akkumulátor kapacitása elektromos egységben (⚡)
- az energiafelhasználás (⚡/másodperc)
- a pályaárnyékidő másodpercben
A pályaárnyékidő és a keringési idő ismeretében számolható az napelemekkel történő újratöltéshez rendelkezésre álló idő. Ennek segítségével a naptól való távolság függvényében megbecsülhető az újratöltéshez szükséges napelemek mennyisége. Mivel a napfényben töltött idő lényegesen hosszabb az árnyékban töltött időnél, emiatt általában a napelemek mennyisége nem szokott gondot okozni.