Probe/hu
A szondák [probe] olyan űreszközök amelyek szondamagok (legénység nélküli vezérlőegységek) köré épülnek. Ezek a vezérlőegységek irányítják a hajtóműveket és az egyéb rendszereket, és végzik el a kísérleteket, és mindezt távvezérelt módon, akár ott is, ahová a kerbonauták nem juthatnak el, vagy ahonnan nem térhetnének vissza.
A szondamagok folyamatosan fogyasztják az áramot, ennek megfelelően arányaiban több akkumulátorra és áramtermelő egységre van szükség mint a legénységgel ellátott eszközöknél. Kínosan ügyelni kell arra, hogy a telepek le ne merüljenek, mert akkor a szondák irányíthatatlanná válnak. Még ha nincs külön fogyasztó rajtuk, akkor is célszerű a körülkeringett égitest pályaárnyékidejének megfelelő mennyiségű teleppel ellátni. A tömegük így is lényegesen alatta marad az azonos képességű kerbál-irányította eszközöknek. Az alacsonyabb súly kevesebb hajtóanyagot jelent azonos célnál, vagy azonos hajtóanyag-mennyiség esetén nagyobb hatósugarat. A szondák alacsony tömegük miatt kényelmesen használhatják a hatékony ionhajtóműveket. Mivel a kerbálokkal ellentétben mindenféle lelkiismeret-furdalás nélkül egyirányú küldetéseken is részt vehetnek, ez még tovább növeli az általuk meglátogatható helyek számát.
A szondamagok szintén alapot kínálnak a tartósabb használatú műholdak számára. Ebben az esetben a szonda leginkább stabil pályán keringve látja el a feladatát. Ez a stabil pálya alakja rendszerint függ a felhasználási területtől. A feltérképezési feladatokra az poláris pálya az ideális, míg egy kommunikációs lefedéshez több fajta pályán lévő műholdak összehangolására van szükség.