Difference between revisions of "Orbit darkness time/hu"

From Kerbal Space Program Wiki
Jump to: navigation, search
(no még nincs kész)
 
(+ felhasználás)
Line 4: Line 4:
 
Ez az oldal bemutatja, hogy a legrosszabb esetben a milyen sokáig lesz sötétben a keringő űrjármű. Ez az ismeret hasznosítható mikor meg kell határozni, hogy mennyi [[battery/hu|akkumulátor]] szükséges egy járműnek, hogy folyamatosan el legyen látva árammal amíg a keringési pálya beárnyékolt részén tartózkodik.
 
Ez az oldal bemutatja, hogy a legrosszabb esetben a milyen sokáig lesz sötétben a keringő űrjármű. Ez az ismeret hasznosítható mikor meg kell határozni, hogy mennyi [[battery/hu|akkumulátor]] szükséges egy járműnek, hogy folyamatosan el legyen látva árammal amíg a keringési pálya beárnyékolt részén tartózkodik.
  
<span id="General Result"></span>
+
<span id="General Result"></span><span id="Általános Eredmény"></span>
 
== Általános Eredmény ==
 
== Általános Eredmény ==
 
Ez a sötétben töltött leghosszabb idő kiszámításának az eredménye (az egységek másodpercekben vannak megadva):
 
Ez a sötétben töltött leghosszabb idő kiszámításának az eredménye (az egységek másodpercekben vannak megadva):
Line 27: Line 27:
 
* <math>M</math>: az égitest tömege
 
* <math>M</math>: az égitest tömege
  
Az égitest sugara és tömege a játékban a [[Tracking Station/hu|Követőállomás]] menüjében, a wikin pedig az adott égitest oldalán (pl. [[Mun/hu|Mün]]) vagy a [[Kerbol System/Table/hu|Kerbol Rendszer égitestjeinek táblázatából]] lehet kilesni. Az adott égitest oldalán a gravitációs paraméter is megtalálható így annak számolása is megspórolható.
+
Az égitest sugara és tömege a játékban a [[Tracking Station/hu|Követőállomás]] menüjében, a wikin pedig az adott égitest oldalán (pl. [[Mun/hu|Mün]]) vagy a [[Kerbol System/Table/hu|Kerbol Rendszer égitestjeinek táblázatából]] lehet kilesni. Az adott égitest oldalán a gravitációs paraméter közvetlenül is megtalálható így annak számolása, azaz a tömeg [[w:hu:Gravitációs állandó|gravitációs állandóval]] való beszorzása, megtakarítható.
  
 
Mikor kilométert használsz a pályajelmezőknél a gravitációs paramétert el kell osztani 1000<sup>3</sup>-nal. Például a [[Kerbin]] egyenlítői sugara 600&#8239;000&nbsp;m vagy 600&nbsp;km. A gravitációs paramétere 3,5316000×10<sup>12</sup> m<sup>3</sup>/s<sup>2</sup> vagy 3,5316000×10<sup>3</sup> km<sup>3</sup>/s<sup>2</sup>.
 
Mikor kilométert használsz a pályajelmezőknél a gravitációs paramétert el kell osztani 1000<sup>3</sup>-nal. Például a [[Kerbin]] egyenlítői sugara 600&#8239;000&nbsp;m vagy 600&nbsp;km. A gravitációs paramétere 3,5316000×10<sup>12</sup> m<sup>3</sup>/s<sup>2</sup> vagy 3,5316000×10<sup>3</sup> km<sup>3</sup>/s<sup>2</sup>.
 +
 +
<span id="Simplified Result"></span>
 +
==== Az egyszerűsített képlet ====
 +
----
 +
A körpályának tekinthető keringési pályák esetén, azaz amikor a excentricitás (<math>e</math>) nagyon kicsi, azaz a közelpont és a távolpont magassága közel megegyezik, akkor ez az egyszerűbb képlet is jól használható:
 +
 +
<math>T_d = \frac{2r_a^2}{h}\left(\text{sin}^{-1}\left(\frac{R}{r_a}\right)\right)</math>
 +
 +
<math>h = \sqrt{r_a\mu}</math>
 +
 +
<span id="Limitations"></span>
 +
== Korlátok ==
 +
Ez az egyenlet a stabil keringési pályán felül feltételezi, hogy a napsugarak párhuzamosan érkeznek a körülkeringett égitestre, ami nem igaz de a nap nagy távolsága miatt jól közelíti azt. Az egyenlet szintén nem számol azzal, hogy az árnyékolást a körülkeringett égitesten kívül egy másik égitest okozza, azaz a [[Laythe/hu|Laythe]] körül kering, de a [[Jool/hu|Jool]] gátolja a napsugarakat. Ilyenkor hasznos a [[moon/hu|hold]] árnyékidejével is számolni.
 +
 +
Az egyenlet a leghosszabb időtartammal számol, ami nagyobb pályahajlásnál csak ciklikusan igaz - többnyire ennél rövidebb - viszont célszerű minden esetben a legrosszabb esetre tervezni.
 +
 +
<span id="Application"></span>
 +
== Felhasználás ==
 +
Kiszámolható tollal papírral zsebszámológéppel vagy táblázatkezelővel, illetve ezzel a [http://www.prism.gatech.edu/~bnichols8/projects/kspdarkness/main.shtml számológép lappal], a pályaárnyékidő kiszámolható mindenféle pályára, minden bolygóra és holdra. Ismerve a pályaárnyékidőt és a [[probe/hu|szonda]] vagy más űrjármű [[command module/hu|vezérlőegységének]] áramfelvételét, az áram alatt tartáshoz szükséges akkumulátormennyiség számítható.
 +
 +
{{Formula|math=B = \dot{E}T_d|where=
 +
* <math>B</math> az akkumulátor kapacitása [[electric charge/hu|elektromos egységben ({{mark|echu}})]]
 +
* <math>\dot{E}</math> az energiafelhasználás ({{mark|echu}}/másodperc)
 +
* <math>T_d</math> a pályaárnyékidő másodpercben}}
 +
 +
A pályaárnyékidő és a keringési idő ismeretében számolható az napelemekkel történő újratöltéshez rendelkezésre álló idő. Ennek segítségével a naptól való távolság függvényében megbecsülhető az újratöltéshez szükséges napelemek mennyisége. Mivel a napfényben töltött idő lényegesen hosszabb az árnyékban töltött időnél, emiatt általában a napelemek mennyisége nem szokott gondot okozni.

Revision as of 19:28, 3 February 2015

Error creating thumbnail: /bin/bash: rsvg-convert: command not found
A pályaárnyék vázlata

A pályaárnyékidő [orbit darkness time] jelenti azt az időtartamot amit az adott űreszköz vagy egyéb test a körülkeringett égitest árnyékában marad. A pontos időtartam függ a keringési pálya és az égitest paramétereitől.

Ez az oldal bemutatja, hogy a legrosszabb esetben a milyen sokáig lesz sötétben a keringő űrjármű. Ez az ismeret hasznosítható mikor meg kell határozni, hogy mennyi akkumulátor szükséges egy járműnek, hogy folyamatosan el legyen látva árammal amíg a keringési pálya beárnyékolt részén tartózkodik.

Általános Eredmény

Ez a sötétben töltött leghosszabb idő kiszámításának az eredménye (az egységek másodpercekben vannak megadva):

Ahol a fél nagytengely, a fél kistengely, a fajlagos szögmomentum, az excentricitás, és a bolygó vagy hold sugara. Ezek a fogalmak számíthatóak a közelpont (apoapszis) (Ap), a távolpont (periapszis) (Pe) és az égitest ismeretében:

  • , az apoapszis az égitest közepétől számítva
  • , a periapszis az égitest közepétől számítva
  • , a fél nagytengely
  • , a fél kistengely
  • , az excentricitás
  • , az ellipszis nagytengelyére merőleges húr fele
  • , a gravitációs paraméter
  • , a fajlagos szögmomentum

A kiszámításukhoz szükséges legkevesebb ismert paraméter:

  • , az tervezett apoapszis az égitest felszínétől számítva
  • : az tervezett periapszis az égitest felszínétől számítva
  • : a körülkeringett égitest sugara (avagy egyenlítői sugár)
  • : az égitest tömege

Az égitest sugara és tömege a játékban a Követőállomás menüjében, a wikin pedig az adott égitest oldalán (pl. Mün) vagy a Kerbol Rendszer égitestjeinek táblázatából lehet kilesni. Az adott égitest oldalán a gravitációs paraméter közvetlenül is megtalálható így annak számolása, azaz a tömeg gravitációs állandóval való beszorzása, megtakarítható.

Mikor kilométert használsz a pályajelmezőknél a gravitációs paramétert el kell osztani 10003-nal. Például a Kerbin egyenlítői sugara 600 000 m vagy 600 km. A gravitációs paramétere 3,5316000×1012 m3/s2 vagy 3,5316000×103 km3/s2.

Az egyszerűsített képlet


A körpályának tekinthető keringési pályák esetén, azaz amikor a excentricitás () nagyon kicsi, azaz a közelpont és a távolpont magassága közel megegyezik, akkor ez az egyszerűbb képlet is jól használható:

Korlátok

Ez az egyenlet a stabil keringési pályán felül feltételezi, hogy a napsugarak párhuzamosan érkeznek a körülkeringett égitestre, ami nem igaz de a nap nagy távolsága miatt jól közelíti azt. Az egyenlet szintén nem számol azzal, hogy az árnyékolást a körülkeringett égitesten kívül egy másik égitest okozza, azaz a Laythe körül kering, de a Jool gátolja a napsugarakat. Ilyenkor hasznos a hold árnyékidejével is számolni.

Az egyenlet a leghosszabb időtartammal számol, ami nagyobb pályahajlásnál csak ciklikusan igaz - többnyire ennél rövidebb - viszont célszerű minden esetben a legrosszabb esetre tervezni.

Felhasználás

Kiszámolható tollal papírral zsebszámológéppel vagy táblázatkezelővel, illetve ezzel a számológép lappal, a pályaárnyékidő kiszámolható mindenféle pályára, minden bolygóra és holdra. Ismerve a pályaárnyékidőt és a szonda vagy más űrjármű vezérlőegységének áramfelvételét, az áram alatt tartáshoz szükséges akkumulátormennyiség számítható.

Ahol:
  • az akkumulátor kapacitása elektromos egységben (⚡)
  • az energiafelhasználás (⚡/másodperc)
  • a pályaárnyékidő másodpercben

A pályaárnyékidő és a keringési idő ismeretében számolható az napelemekkel történő újratöltéshez rendelkezésre álló idő. Ennek segítségével a naptól való távolság függvényében megbecsülhető az újratöltéshez szükséges napelemek mennyisége. Mivel a napfényben töltött idő lényegesen hosszabb az árnyékban töltött időnél, emiatt általában a napelemek mennyisége nem szokott gondot okozni.