Difference between revisions of "Terminology/hu"

From Kerbal Space Program Wiki
Jump to: navigation, search
m
 
(69 intermediate revisions by 3 users not shown)
Line 1: Line 1:
A KSP-ben sok fizikára és pályamechanikára vonatkozó kifejezés található, melyek zavaróak lehetnek a hozzá nem értőek számára, valamint egyéb változatos tudományos kifejezések és rövidítések melyekkel leírják a közkifejezéseket.
+
A KSP-ben sok fizikára és pályák leírására vonatkozó kifejezés található, melyek zavaróak lehetnek a hozzá nem értőek számára, valamint egyéb változatos tudományos kifejezések és rövidítések melyekkel leírják a közkifejezéseket.
  
Ez a lap egy tömör szószedete a szükséges kifejezéseknek, mely segedelmével elindulhattok azon az úton amelyen zöldfülűekből képzett asztronautákká válhattok! Mivel ez egy szószedet ezért a magyar kifejezés mellet megtalálhatjátok zárójelben a KSP világában található angol kifejezést is.
+
Ez a lap egy tömör szószedete a szükséges kifejezéseknek, mely segedelmével elindulhattok azon az úton amelyen zöldfülűekből képzett asztronautákká vagy rakétatudósokká válhattok! Mivel ez egy szószedet ezért a magyar kifejezés mellet megtalálhatjátok szögletes zárójelben a KSP világában található angol kifejezést is.
  
== Matematika ==
+
== <span id="Mathematics"> Matematika </span> ==
  
<div style="float:right;">[[File:cartesian.svg|thumb|upright|left|Cartesian coordinate system - Uses rectangular coordinates]][[File:polar.svg|thumb|upright|Polar coordinate system - Uses only angles and one length]]</div>
+
<div style="float:right;">[[File:cartesian.svg|thumb|upright|left|Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszer - derékszögű koordinátákat használ]][[File:polar.svg|thumb|upright|Gömbi koordináta rendszer - csak szögeket és egy hosszt használ]]</div>
 
;Elliptikus [Elliptical]
 
;Elliptikus [Elliptical]
:Ovális-jellegű zárt pályagörbe, gyakran utalnak rá a pályamechanikában.
+
:Ovális-jellegű zárt pályagörbe, gyakran utalnak rá a pályák leírásakor. A keringő testek tipikus pályagörbéje.
;Normál vektor [Normal vector]
+
;Hiperbolikus [Hyperbolic]
 +
:Nyílt pályagörbe, a befogatlan testek tipikus pályagörbéje.
 +
;Normális avagy normál vektor [Normal vector]
 
:Egy az adott síkra merőleges egységvektor.
 
:Egy az adott síkra merőleges egységvektor.
 
;Skalár [Scalar]
 
;Skalár [Scalar]
:Egy egyszerű érték irány nélkül. A skalárokat rendszerint a mértékegység követi, mely elárulja annak dimenzióját. Például 3&nbsp;m/s, 3&nbsp;m,3&nbsp;s a "3" a skalár az tánuk következő mértékegységek elárulják, hogy sebesség, hossz/távolság vagy idő, de mindezt irány nélkül.
+
:Egy egyszerű érték irány nélkül. A skalárokat rendszerint a mértékegység követi, mely elárulja annak dimenzióját. Például 3&nbsp;m/s, 3&nbsp;m, 3&nbsp;s a "3" a skalár az utánuk következő mértékegységek elárulják, hogy sebesség, hossz/távolság vagy idő, de mindezt irány nélkül.
;Vector
+
;Vektor [Vector]
:A set of a direction and a value. eg. heading (direction) and speed together give a velocity. How a vector is expressed depends on what the coordinate system is, and how many dimensions are taken into consideration. <35°, 12> is a two dimensional polar vector, where <14, 9, -20> is a three dimensional Cartesian vector. There are other coordinate systems but these are the most utilized.
+
:Irányok és értékek készlete. Például adott irányok és az arra mutató sebességkomponensek együtt megadják a sebességet. A vektor kifejezés függ a koordináta-rendszer fajtájától, valamint hogy mennyi dimenziót vettünk figyelembe. A <35°, 12> egy két dimenziós polár-vektor, míg a <14, 9, -20> egy háromdimenziós Descartes-féle derékszögű koordináta rendszerben értelmezhető vektor. 3 dimenzióban az előbb említett Descartes-féle derékszögű koordináta rendszer mellett gyakran alkalmazott - főleg egy bolygóhoz viszonyított helyzet megadására - a gömbi koordináta rendszer melyben két szög(szélesség, hosszúság) és a magasság adja meg a helyzetet amely egy 3 dimenziós polár koordináta-rendszer. Természetesen léteznek egyéb koordináta rendszerek, de ezek most számunkra lényegtelenek...
  
:<35°, 12> looks like an arrow which is 12 units long, starting from the origin (zero, angle does not matter because it is a point with no length) and ending at a point 35° from the base axis (typically the x-axis, positive angles progress counter-clockwise)
+
:<35°, 12> olyan mint egy 12 egység hosszú nyíl, amely az origóból indul ki és az alapvonallal bezáró 35°-os szög irányába mutat. Az alapvonal tipikusan az x-tengely és a szögeltolás az óramutatóval ellentétes irányba mutat.
  
:<14, 9, -20> looks like an arrow starting from the origin (<0,0,0>) and ending at a point where the x coordinate is at 14, the y coordinate = 9 and the z coordinate = -20.  
+
:<14, 9, -20> olyan mint egy nyíl amelyik a kiindulási pontból(origóból)(<0,0,0>) kiindulva egy olyan pontban végződik amelynek az x koordinátája 14, az y koordinátája 9 és a z koordinátája -20.  
  
:The upside to using Cartesian coordinates is that you know exactly where the terminal position is, but it is more difficult to figure the length, however in polar coordinates it is trivial to find the length, the downside is its more difficult to know the position.  
+
:Descartes-féle derékszögű koordináta rendszer előnye, hogy pontosan megmutatja a végpont helyét, de nem ad közvetlen információt a vektor hosszáról, a polár koordináta rendszerben magától adódik a vektor hossza, de a végpont helyének meghatározása már nem olyan egyszerű.  
  
:The following physical qualities are all vectors: '''velocity''', '''acceleration''', '''force'''
+
:A következő fizikai mennyiségek mind vektorok: '''sebesség''', '''gyorsulás''', '''erő'''
  
A 3D coordinate systems needs:
+
Egy 3D koordináta rendszerhez az alábbiak kellenek:
* A point of reference. This is your origin.
+
* Egy referencia pont. Ez a kiindulási pont.
* 3&nbsp;base-vectors. These define your base unit of measurement along the axis and the direction of said axis.
+
* 3&nbsp;bázisvektorok. Ezek meghatározzák az alapértékét a tengelyirányú viszonyításnak és magát az adott tengelyt.
* A mix of 3 scalars, that could be either angles or co-ordinates to express locations in your co-ordinate space.
+
* Egy skalár hármas, amik lehetnek hosszak illetve szögek melyek meghatároznak egy helyet a koordináta rendszerben.
  
== Orbital Terms ==
+
== <span id="Orbital terms"> Keringés kifejezései </span> [Orbital terms]==
[[File:Orbit.svg|thumb|upright=2.25|Visualization of the most common orbital parameters]]
+
[[File:Orbit.svg|thumb|upright=2.25|A leggyakoribb pályaparaméterek szemléltetése]]
;<span id="ap">Apoapsis</span>
+
;<span id="ap">Apoapszis</span> avagy távolpont [Apoapsis]
;<span id="pe">Periapsis</span>
+
;<span id="pe">Periapszis</span> avagy közelpont [Periapsis]
;Apsis
+
;Apszispontok [Apsis]
{{See also|Orbit|section=Apoapsis and periapsis}}
+
{{See also|Orbit/hu|section=Apoapszis és periapszis|Keringési pálya}}
:Every elliptical orbit has two apsides. The '''periapsis''' (<tt>q</tt>) is at the closest point of the body being orbited (the lowest point in the orbit) and the '''apoapsis''' (<tt>Q</tt>) is on the other side of the orbit and is the farthest from the body being orbited (the highest point in the orbit). The apsides are usually given from the body's surface while most formula require the distance from the center of the body so the radius usually needs to get added.
+
:Minden elliptikus pályának két apszispontja van. A '''periapszis''' (<tt>q</tt>) (közelpont) a legközelebbi pontja a pályának (a legalacsonyabban ilyenkor van a keringő test) és az '''apoapszis''' (<tt>Q</tt>) (távolpont) amely a pálya túloldalán van és a legtávolabbi pont is egyben (a keringő test ilyenkor van a legmagasabban). Az apszisok értékeit gyakran az adott égitest felszínétől adják meg, miközben a legtöbb egyenlet számára a tömegközépponttól számított távolsággal dolgozik, így ilyenkor a felszíntől számított értékekhez hozzá kell adni a test sugarát.
;<span id="appe">Peri-* and Apo-*</span>
+
;<span id="appe">Peri-* és Apo-*</span>
:When speaking of orbits, oftentimes the words "periapsis" and "apoapsis" will be modified to specify which planet or moon the orbit is around. For example, -kee and -kerb are both commonly used to describe orbits around Kerbin, resulting Perikee/Perikerb and Apokee/Apokerb.
+
:Mikor pályákról beszélünk, gyakran a "periapszis" és "apoapszis" módosulnak a pálya közepén lévő égitest nevével. Például, -kee és -kerb mind gyakran használtak a Kerbin körüli pályák leírásakor, minek folytán Perikee/Perikerb és Apokee/Apokerb kifejezésekkel is találkozhatunk.
;<span id="an">Ascending node</span>
+
;<span id="an">Felszálló csomó</span> [Ascending node]
:The point at which the orbit crosses the reference plane moving northHere, "north" means the direction of the orbit normal of the reference plane.
+
:Az a pont ([[#on|pályacsomó]]) amelynél a pálya észak felé haladva metszi a referenciasíkotItt, "észak" a referenciasík normálisát jelenti.
;<span id="dn">Descending node</span>
+
;<span id="dn">Leszálló csomó</span> [Descending node]
:The point at which the orbit crosses the reference plane moving south.
+
:Az a pont ([[#on|pályacsomó]]) ahol a a pálya délfelé haladva metszi a referencia síkot.
;<span id="ecc">Eccentricity</span>
+
;<span id="ecc">Excentricitás avagy a pálya elnyújtottsága</span> [Eccentricity]
<math style="float:right;padding:0.5em;">\text{ecc} = 1 - \frac{2}{\frac{Q}{q}+1}</math>
+
:Egy skalár amely kifejezi a pálya körtől való eltérését .
:A scalar describing how non-circular an orbit is.
+
<math style="float:center;padding:0.5em;">\text{ecc} = 1 - \frac{2}{\frac{Q}{q}+1}</math>
:* ecc = 0 → circular orbit.
+
:* ecc = 0 → kör pálya.
:* 0 < ecc < 1 → elliptical orbit.
+
:* 0 < ecc < 1 → elliptikus pálya.
:* ecc = 1 → parabolic orbit - this is an escape orbit.
+
:* ecc = 1 → parabolikus pálya - ez szökési pálya.
:* ecc > 1 → hyperbolic orbit - this is an escape orbit.
+
:* ecc > 1 → hiperbolikus pálya - ez is szökési pálya.
;<span id="inc">Inclination</span>
+
;<span id="inc"> Inklináció avagy pályahajlás</span> [Inclination]
:The angle between an orbital plane relative to a reference plane (e.g. an orbit with 90° inclination to an equatorial reference plane would be called polar).
+
:A pályasík és a referenciasík által bezárt szög. (megjegyzés az egyenlítő síkjával 90°-ot bezáró pályát poláris-nak nevezik)
;<span id="lo">Low orbit</span>
+
;<span id="lo">Alacsony pálya [Low orbit]</span>
: An orbit that is only just high enough to indefinitely avoid succumbing to hazards of the body being orbited, such as atmospheric drag. Low orbits are used as stepstones, after ascent and before burning to another rendezvous object (planet or vessel), as it allows the exit burn to be performed in any direction and requires the least amount of fuel to reach from the body's surface. A low orbit for [[Kerbin]] is typically between 80km and 100km. Bodies with no atmosphere can theoretically allow an orbit at any height above the ground, but below 10km the risk of crashing into mountains or other elevated terrain becomes very high. The [[time warp]] is restricted to lower values while in low orbits.
+
: Egy stabil és biztonságos [[orbit/hu|keringési pálya]] amely csak éppen annyira magas, hogy elkerülje a veszélyeket, mint a légkörben való lefékeződést vagy éppen a hegyeknek való ütközést. Az alacsony pálya egy lépcsőfok amely a felemelkedés után várakozhatunk, hogy egy gyorsítással találkozhassunk egy másik járművel vagy égitesttel, vagy éppen az ellenkező irányban a legkevesebb üzemanyag felhasználásával szállhassunk le. A légkörrel rendelkező égitestek esetén, mint amilyen a [[Kerbin/hu|Kerbin]] ez a közvetlenül a légkör feletti részt jelenti (70km-100km). A légkör nélküli égitesteknél ez elméletileg bármely felszín feletti magasság lehetne, de egy magasság alatt már a hegyek és magaslatok veszélyeztetik a pályát. Ilyenkor nem árt tudni a magaslatokról! Az [[time warp/hu|időgyorsítás]] [time warp] korlátozva van az alacsony pályán, és lehetetlen az alatt.
;<span id="node">Orbital nodes</span>
+
;<span id="on">Pályacsomó</span> ''(csillagászati definíció)''
:Specific points of reference in any orbit such as Apoapsis, Periapsis, intersect points with other orbits etc.
+
:Egy pont ahol a pálya keresztezi a referenciasíkot. A felszálló csomó esetében a test a referenciasík pályanormálisának irányában halad. A felszálló irány "észak", míg a leszálló irány "dél" felé mutat.
;<span id="orbnorm">Orbit normal</span>
+
;<span id="node">Pályacsomók</span> [Orbital nodes] ''(a játékban)''
:A normal vector of the Orbital Plane. Produced by cross multiplying the ship's velocity and gravity. Since this follows the right hand rule, from a perspective where the ship is orbiting counter-clockwise it will point "up", while for a ship orbiting "clockwise" it will point down. "Up" is also often labeled as "North" or "N+", and in tandem with that "Down" is labeled "Anti-Normal", "South" or "N-".
+
:Bármely pályán lévő specifikus referenciapontok mint az Apoapszis, Periapszis, vagy a más pályákkal való metszéspontok [intersect points].
;<span id="orbplane">Orbital plane</span>
+
;<span id="orbnorm">Pályanormális</span> [Orbit normal]
:The imaginary disk described by the path of an orbit around a body (commonly used when describing inclinations).
+
:A pályasík normálisa. Ezt a hajó sebességének és az égitest gravitációjának a vektoriális szorzata adja. Mivel ez a jobb-kéz szabályt követi, olyan nézőpontból, ahonnan a hajó pozitív(az órajárással ellentétes) irányba kering felfelé(a szemlélő felé), ellenkező esetben pedig lefelé(a szélélőtől el) fog mutatni. A "Fel" ["Up"] gyakran mint "észak" [North] or "N+", és a párja mint "Le" ["Down"] másként "Anti-Normál" ["Anti-Normal"] avagy "Dél" ["South"] vagy "N-" van jelölve.
;<span id="prograde">Prograde</span>
+
;<span id="orbplane">Pályasík</span> [Orbital plane]
:The direction in which a ship is traveling along its orbital path. Since orbits are elliptical, it is always tangent to the orbit at the point where the ship is.
+
:Egy sík, melyet a keringés pályája feszít ki.
;<span id="retrograde">Retrograde</span>
+
;<span id="orbspeed">Pályasebesség</span> [Orbital speed]
:The reverse of Prograde, backwards along the orbital path.
+
:Egy test pályasebessége az a sebesség amellyel a vizsgált rendszer középpontja körül kering, általában egyszerűen nézve a nagyobb test körül. A pályasebességet lehet értelmezni mint átlag-pályasebességet, amellyel megteszi a körülkeringést, vagy a sebesség a pálya egy adott pontján.
;<span id="refplane">Reference plane</span>
+
;<span id="prograde">Prográd</span> [Prograde]
:Any plane used as a reference for describing your current orbit. For local orbits around a planet, this is often the equatorial plane. When multiple bodies in a solar system are involved, the ecliptic plane can be used.  For intercepting another orbiting body, the orbital plane of the body to be intercepted is used. An orbital plane can be fully described by giving the inclination and the longitude of the ascending node relative to a reference plane.
+
:Az az irány amely felé a test halad a pályája mentén. Elliptikus pálya esetén ez mindig a test tartózkodási helyén vett érintő iránya. Menetirányt.
;<span id="sma">Semi-major axis</span>
+
;<span id="retrograde">Retrográd</span> [Retrograde]
<math class="float-right">\text{a} = \text{R} + \frac{Q+q}{2}</math>
+
:A prográd ellentetje, a pályán haladási iránnyal szemben. Menetiránnyal szemben.
{{See also|Orbit|section=Semi-major axis}}
+
;<span id="refplane">Referenciasík</span> [Reference plane]
:The major-axis is the long axis of an ellipse, and the semi-major axis (<tt>a</tt>) is half of this. It's the average of the apoapsis (<tt>Q</tt>) and periapsis (<tt>q</tt>) computed relative to the center of the body. As both are relative to the body's surface, the radius (<tt>R</tt>) must be added. All orbits with the same semi-major axis have the same period, regardless of their eccentricity.
+
:Bármely sík, amelyet az aktuális pálya leírásakor viszonyítási alapként felhasználunk. A bolygók körüli pályák esetén ez többnyire az egyenlítő síkja. Több test esetén az ellipszis síkját használhatják. Egy másik keringő test befogása esetén a befogandó test pályasíkját használják. Egy pályasíkot teljesen leír egy referenciasíkhoz viszonyított pályahajlás és a felszálló csomó hosszúsági szöge [longitude].
;<span id="suborb">Sub-orbital</span>
+
;<span id="sma">Fél nagytengely</span> [Semi-major axis]
:Describes an orbit where the periapsis is below the surface of a planetary body. If a suborbital path is followed for too long the orbiter will collide with the body being orbited.
+
{{See also|Orbit/hu|section=Fél nagytengely|Keringési pálya}}
;<span id="TWR">Thrust-to-weight ratio</span>
+
<math class="float">\text{a} = \text{R} + \frac{Q+q}{2}</math>  
{{See also|Thrust-to-weight ratio}}
+
:A nagy tengely a hosszú tengelye az ellipszisnek a fél nagytengely (<tt>a</tt>) ennek a fele. Az apoapszis (<tt>Q</tt>) és a periapszis (<tt>q</tt>) átlagját középponthoz viszonyítva számítjuk. Mivel mindkettő a felszínhez viszonyított érték, egyszerűen hozzáadjuk az égitest sugarát (<tt>R</tt>). Egy égitest körül minden azonos fél nagytengellyel rendelkező pályának azonos keringési ideje van, függetlenül az excentricitástól.
:<math style="float:right;padding:.5em;">\text{TWR} = \frac{T}{W} = \frac{T}{m \cdot g}</math>The Ratio between the total mass of the vehicle and the available thrust of all propulsion devices of the vehicle/current stage. A TWR greater than 1 means the craft will have enough thrust to accelerate vertically and gain altitude. A TWR below 1 means that the craft won't be able to counteract gravity and drag at low altitudes, although in space it only means that maneuvers will take longer. Because the weight (W) depends on the current gravitational acceleration (g) the TWR depends on which body is currently influencing the craft. The acceleration on the [[Mun]]'s surface is only 16.6 % of Kerbin's acceleration, so at the surface a TWR<sub>Kerbin</sub>&nbsp;=&nbsp;1 would be a TWR<sub>Mun</sub>&nbsp;=&nbsp;6.
+
;<span id="sidereal period">Csillagászati keringési idő</span> [Sidereal period]
 +
:A csillagászati keringési idő (gyakran csak mint keringési idő, de ismert mint sziderikus keringési idő is) az az időciklus amely alatt a keringő test megtesz egy teljes körülkeringést a csillagokhoz viszonyítva. Ezt a keringési ciklust egy inerciarendszerhez (amely nem forog) viszonyítjuk.
 +
;<span id="suborb">Szuborbitális</span> [Sub-orbital]
 +
:Olyan pálya, amelynél a periapszis az égitest felszíne alatt található. A szuborbitális pályát követve a keringő test szükségszerűen beleütközik az égitestbe.
 +
;<span id="synodic period">Szinodikus keringési idő</span> [Synodic period]
 +
:A szinodikus keringési idő az az időtartam, amennyi ideig tart, hogy egy test újra megjelenjen egy két vagy több testhez viszonyított ugyanazon ponton, pl. a [[Mun/hu|Mün]] helyzete a [[Kerbol/hu|Kerbol]]hoz képest ahogy a [[Kerbin/hu|Kerbin]]-ről figyelve visszatér ugyanarra a megvilágítási helyzetbe (holdtölték közti idő). A szinodikus keringési idő az az idő amely eltelik két  egymást követő Kerbol–Kerbin vonallal azonos sorrendben történő találkozás (együttállás) között. A szinodikus keringési periódus különbözik a csillagászati keringési periódustól, mivel maga a Kerbin is kering a Kerbol körül.
  
== Ship Orientation ==
+
<span id="Ship Orientation"></span>
The ship orientation is always relative to a specific object. The terms are usually defined relative to the cockpit.
 
;Zenith
 
:Top side of the ship which is usually oriented away from the orbited body. Opposite of nadir.
 
;Nadir
 
:Bottom side of the ship which usually oriented towards the orbited body. Opposite of zenith.
 
;Port(side)
 
:Left side of the ship. Opposite of starboard.
 
;Starboard
 
:Right side of the ship. Opposite of portside.
 
;Front
 
:Front side/end of the ship which is usually towards the nose or prograde vector. Opposite of aft.
 
;Aft
 
:Back side/end of the ship which is usually housing the primary rockets and facing in retrograde. Opposite of front.
 
  
== Space Maneuvers ==
+
== <span id="Hajó irányultsága"> Hajó irányultsága </span> [Ship Orientation] ==
;Atmospheric braking
+
A hajó irányultsága mindig egy kiválasztott testhez kötődik. Ez többnyire a kabin.
{{Main article|Aerobraking}}
+
;Zenit [Zenith]  
:Lowering the periapsis so it is inside a planetary atmosphere. This will lead to the vessel being slowed by atmospheric drag. Can lead to atmospheric entry, but also is used to reduce the necessary burn time for significant orbit alterations.
+
:A teteje a hajónak többnyire az égitesttől elfelé mutat. A nadír ellentettje.
;<span id="atmospheric entry">Atmospheric entry</span>
+
;Nadír [Nadir]
{{Main article|Atmospheric entry}}
+
:Alja a hajónak, általában az égitest felé mutat. A zenit ellentettje.
:Entering atmosphere and using drag to decelerate a vessel to a groundwards trajectory. In real-world science this causes intense heat stress on the object as the vessel requires sufficient speed to not "bounce" back from the atmosphere into space. Currently ({{Check version|0.23}}) atmospheric entry is only partially implemented with effects but heat and bounce are not yet implemented, there are mods however which allow parts to [[Overheating|overheat]]. This is usually called re-entry/reentry but in theory only correct in Kerbin's atmosphere; atmospheric entry being the more general term.
+
;Baloldal [Port(side)]
;Burn
+
:Bal oldala a hajónak. A jobboldal ellentettje .
:firing of the engines, usually to alter trajectory in some way.
+
;Jobboldal [Starboard]
;Circularizing
+
:Jobb oldala a hajónak. A baloldal ellentettje.
:A maneuver (firing of the engines) that makes an orbit's eccentricity 0, or close to zero. This is usually achieved by a burn close to an apsis.
+
;Eleje [Front]
;Maneuver node
+
:Elülső oldala a hajónak, amely többnyire az orr iránya és prográd mutat. A hátulja ellentettje.
{{Main article|Maneuver node}}
+
;Hátulja [Aft]
:Maneuver nodes are a nice tool to plan and project trajectory changes in map view prior to doing the actual burn.
+
:Hátsó oldala a hajónak, mely többnyire a főrakéták otthona és retrogád mutat. Az eleje ellentettje.
;Re-entry
 
{{See also|#atmospheric entry|Atmospheric entry}}
 
;Retroburn
 
:A burn performed "backwards", e.g. with the engines facing towards prograde and nose towards retrogade (hence the name). This is a common maneuver to used to lower the height of the orbit without altering any other orbital parameters.
 
  
== Physics ==
+
<span id="Space Maneuvers"></span>
;Acceleration
+
== <span id="Pályamódosítások"> Pályamódosítások</span> [Space Maneuvers] ==
:Rate of change to the velocity. Acceleration is a vector, measured in "m/s<sup>2</sup>".
+
 
;Ballistic trajectory
+
;Levegőfékezés avagy légköri fékezés [Atmospheric braking] [Aerobraking]
:A falling object's trajectory is ballistic. In rocketry it usually indicates that the object in question is only influenced by gravity and does not exert any force (ie. thrust) of its own.
+
{{Main article|Aerobraking/hu|Levegőfékezés}}
;Delta-v (Δv)
+
:Egy égitest felső-[[Atmosphere/hu|légkörébe]] lépve a légellenállás segítségével az űreszköz veszít a mozgási energiájából, aminek következtében a sebességcsökkenés mellett a hiperbolikus pályagörbén érkező eszköz elliptikus pályára állhat, illetve az elliptikus pályán keringő test apoapszisa is csökken - kisebb értékben a periapszisa is. Okosan alkalmazva a pályamódosítások során ezzel a manőverrel jelentős mértékben csökkenthető az üzemanyag-felhasználás. Viszont ez az alsóbb légkörbe való belépéshez is vezethet, amely során a jelentős lassulás végül az égitestre kényszeríti az eszközt. Ügyelni kell a manőver során, hogy a légellenállás során a súrlódás miatt keletkező hő és erőhatások ne károsítsák az eszközt (A KSP-ben Jelenleg csak DRE mod esetén)!
:The change in velocity that has or can be exerted by the spacecraft. This is measured in meters per second (m/s). More mass can reduce the delta-v, while more propulsion can increase it. This makes it a useful value to calculate the effectiveness of launch vehicles. For example, a launch vehicle requires about 4,500 m/s of delta-v to escape Kerbin's atmosphere and achieve a stable orbit.
+
;<span id="atmospheric entry">Belépés a légkörbe</span> [Atmospheric entry]
;Energy
+
{{Main article|Atmospheric entry/hu|Belépés a légkörbe}}
 +
:A légkörbe való belépéskor a légellenállást felhasználva felszínt keresztező pályára lassítjuk az eszközt. Ez jelentős mechanikai- és hőterhelést jelent az eszköz számára, amely az eszköz szétszakadásához, vagy [[Overheating/hu|túlhevüléséhez]] [overheat] vezethet. Túl kis belépési szög esetén az eszköz visszapattan a légkörről a világűrbe (nincs megvalósítva, nincs mod). A légkörbe való belépést gyakran gyakran mint visszatérés a légkörbe vagy egyszerűbben visszatérés [re-entry/reentry] említik, de ez elméletben csak Kerbin atmoszférájába való visszatérésnél igaz (és feltéve, ha nem idegenek lépnek a kis zöld barátaink légkörébe); A légörbe való belépés általánosabb kifejezés.
 +
;Gyorsítás avagy égetés [Burn]
 +
:A hajtóművek használata, általában a pályamódosítás céljából.
 +
;Körpályára állás [Circularizing]
 +
:Egy manőver, melynek során az elliptikus pályát kör alakúra módosítjuk, azaz a pálya excentricitását 0, vagy legalábbis közel 0 szintre csökkentjük. Ezt általában az apszisoknál történő gyorsítással lehet elérni.
 +
;Hintamanőver, gravitációs parittya [Gravity assist]
 +
{{Main article|Gravity assist/hu|Hintamanőver}}
 +
:Olyan manőver, amelynél a keringő égitest tömegvonzását használjuk ki a pályamódosításhoz vagy az űrjárművünk sebességének üzemanyag-takarékos megváltoztatására, ezzel jelentős (több száz m/s-nyi [[Delta-v/hu|Δv]]) megtakarítást érve el. Az elve szerint gyorsításnál a keringő test mögé, lassításkor a keringő test elé kell célozni.
 +
;;<span id="Lithobraking">Földfékezés</span> [Lithobraking]
 +
:→ Lásd még: ''[[w:hu:Földfékezés|Földfékezés]]''
 +
:Olyan leszállási manőver, amelyben a leszállás kis szögben történik és légzsákkal védve a leszálló eszközt az kigurulva veszti el a sebességét. Bizonyos estekben a kifejezést az eszköz felszínhez csapódásával történő szándékos megsemmisítésére is használják. Az angol nyelvű elnevezés ''aerobraking''-ből lett ferdítve, ahol ''areo'' lecserélték a görög ''lithos'' szóra amely követ jelent.
 +
;<span id="Maneuver node">Manővercsomó</span> [Maneuver node]
 +
{{Main article|Maneuver node/hu|Manővercsomó}}
 +
:A manőver csomók kellemes eszközei a pályamódosítások megtervezésének és végrehajtásának, mivel a manőver megkezdése előtt láthatóvá válik az adott gyorsítással létrejövő pályamódosulás.
 +
;Sugárirányú gyorsítás [Radial burn]
 +
{{See also|#Maneuver node|Manővercsomó}}
 +
;Sugárirányú befelé gyorsítás [Radial-in burn]
 +
:Az égitest középpontja felé történő gyorsítás. Elfogatja a pályát a keringés irányába amíg a periapszis nem éri el az égitest tömegközéppontját. A sugárirányú kifelé gyorsítás ellentettje.
 +
;Sugárirányú kifelé gyorsítás [Radial-out burn]
 +
:Az égitest középpontjától kifelé történő gyorsítás. Elfogatja a pályát a keringés iránnyal ellentétesen amíg a periapszis át nem halad tömegközéppontján. A sugárirányú befelé gyorsítás ellentettje.
 +
;Visszatérés [Re-entry]
 +
{{See also|#atmospheric entry|Belépés a légkörbe}}
 +
;Lassítás avagy ellenégetés [Retroburn]
 +
:Olyan gyorsítás amelyet "visszafelé"[backwards] hajtanak végre, azaz a hajtóművek prográd az orr pedig retrográd néznek. Ez az egyszerű manőver a csökkenti pálya magasságát, miközben a pálya egyéb paramétereit nem befolyásolja.
 +
 
 +
== <span id="Physics"> Fizika </span> ==
 +
;Gyorsulás [Acceleration]
 +
:A sebességváltozás gyorsasága. A gyorsulás vektor jellegű mennyiség, mértékegysége: m/s<sup>2</sup>.
 +
;Ballisztikus pálya [Ballistic trajectory]
 +
:Egy zuhanó test pályagörbéje ballisztikus. Ez lényegében annyit tesz, hogy az adott testre lényegében csak a gravitáció ereje hat és nincs kitéve egyéb erőknek, mint amilyen a saját hajtómű vagy fékernyő jelentenének.
 +
;<span id="Delta-v">Delta-v</span> (Δv)
 +
:A sebességváltozás mértéke amelyet a saját készletéből egy impulzus elven működő jármű képes végrehajtani. Ez sebesség jellegű mennyiség, amely mértékegysége: m/s. A több teher csökkenti a delta-v-t, míg a több üzemanyag növeli. Ez hasznos, mikor egy jármű hatékonyságát akarjuk számolni és jellemezni. Például egy [[Kerbal Space Center/hu|Kerbál Ürközpont]] [[Launch pad/hu|kilövőállásáról]] [Launch pad] indított járműnek mintegy 4500&nbsp;m/s-nyi delta-v-re van szüksége ahhoz, hogy biztonságosan kilépjen a [[Kerbin/hu|Kerbin]] légköréből és stabil pályára álljon a bolygó körül.
 +
:definíciószerűen: <math>\Delta{v} = \int_{t_0}^{t_1} {\frac {|T|} {m}}\, dt</math>
 +
:ahol ''T'' az aktuális tolóerő [thrust] ''m'' az aktuális tömeg [mass]
 +
Ha feltételezzük, hogy nincs külső erő, és nem váltunk irányt, akkor sebességkülönbséget kapunk:
 +
: <math>\Delta{v} = \int_{t_0}^{t_1} {\frac {|T|} {m}}\ dt =  \int_{t_0}^{t_1} {|a|}\ dt = | {v}_1 - {v}_0 |\,</math>
 +
Ha ezt a fajlagos impulzussal fejtjük ki akkor az eredmény:
 +
: <math>\Delta{v} = | {v}_1 - {v}_0 |_{max}\ = -\int_{t_0}^{t_1} {I_{sp} \cdot g\ \cdot \frac{\dot{m}} {m}}\ dt = {I_{sp} \cdot g \cdot ln( \frac {m_0} {m_1})}\,</math>
 +
 
 +
;<span id="Energy">Energia</span> [Energy]
 
{{See also||{{Wikipedia|Specific orbital energy}}}}
 
{{See also||{{Wikipedia|Specific orbital energy}}}}
:The energy of an object in an orbit is the sum of its potential and kinetic energy. The potential energy is <math>E_p = -\frac{G M m}{R}</math> and kinetic energy <math>E_k = \frac{1}{2} m v^2</math> where ''G'' is the [[w:Gravitational constant|gravitational constant]], ''M'' is the mass of the [[celestial body|body]], ''m'' is the mass of the [[craft]], ''R'' is the distance from the center of the body and ''v'' is the velocity. This results in <math>E = E_k + E_p = \frac{1}{2} m v^2 - \frac{G M m}{R}</math>. This sum stays the same when not thrusting: When approaching periapsis potential energy is transferred into kinetic energy. After passing the periapsis the kinetic energy is converted back into potential energy. When the energy or specific orbital energy is greater than zero the vehicle is on an escape trajectory.
+
:A keringő test energiája a helyzeti(potenciális) és mozgási(kinetikus) energiájának az összege.  
:This is the basic idea behind Kepler's laws of planetary motion, which is what gives rise to KSP's patched conics approximation. An ellipse is the set of all points on a plane such that the sum of the distances to two points - the foci - is some constant. One focus of a Kepler orbit is the centre of mass of the object being orbited; as an object approaches it, it exchanges potential energy for kinetic energy. As the object moves away from this focus - equivalently, if the orbit is elliptical, as the object approaches the other focus - it exchanges kinetic energy for potential energy. If the craft going directly towards or away from the object, the foci coincide with the apsides, where the kinetic (apoapsis) or potential (periapsis) energy is zero. If it's perfectly circular (e.g. the Mun's orbit around Kerbin), the two foci coincide and the locations of the apsides are undefined, since every point of the orbit is an apsis.
+
 
:There is also the specific orbital energy (<math>\epsilon</math>) which doesn't require the mass of the craft: <math>E_p = \epsilon_p m</math>, <math>E_k = \epsilon_k m</math>, <math>E = \epsilon \, m = (\epsilon_k + \epsilon_p) m = -\frac{G M}{2 a}</math>. All orbits with the same semi-major axis (''a'') have the same specific orbital energy.
+
A helyzeti energia: <math>E_p = -\frac{G M m}{R}</math> és a mozgási energia: <math>E_k = \frac{1}{2} m v^2</math>  
;Escape Velocity
+
 
:The velocity needed to escape a given planet's gravity well, as given by <math>v_e = \sqrt{\frac{2GM}{r}},</math> where G is the [[w:Gravitational constant|gravitational constant]], M is the mass of the planet, and r is the radius of the planet.
+
ahol a ''G'' a [[w:hu:Gravitációs állandó|gravitációs állandó]] [gravitational constant], ''M'' a [[celestial body/hu|égitest]] [celestial body] tömege, ''m'' a keringő [[craft/hu|űrjármű]] [craft] tömege, ''R'' a tömegközéppontjaik közötti távolság és is ''v'' a sebesség.  
;g-force (G)
+
 
:A measurement of acceleration as expressed in the sea-level force of Earth's gravity with 1&nbsp;G being about 9.81&nbsp;m/s². An object at Earth's surface is accelerated at 1&nbsp;G. The object weighs twice as much when at 2&nbsp;G acceleration and is weightless when accelerated with 0&nbsp;G. In free fall, like in orbit, and without an engine running or an atmosphere applying drag all objects experience no acceleration which can be expressed as 0&nbsp;G.
+
Ez szerint a teljes energia: <math>E = E_k + E_p = \frac{1}{2} m v^2 - \frac{G M m}{R}</math>  
;Gravity
+
 
:The force exerted by all objects with mass. Very weak. Usually only objects with very high mass - ie. planets, moons - have any noticeable effect. Diminishes with the square of distance from the center of mass. So for an object twice as far, experiences only 1/2<sup>2</sup> = 1/4 of the gravity.
+
Ez az összeg nem változik, ha nincs légellenállás vagy nem működnek a hajtóművek: A periapszis felé haladva helyzeti energia mozgási energiává alakul át, a periapszison áthaladva pedig mozgási energia alakul vissza helyzeti energiává. Ha az energia vagy a fajlagos pályaenergia pozitív, akkor a test szökési pályagörbén van.
;Gravity Well
+
:Ez az alaptézise a Kepler-féle bolygómozgás törvénynek, amely alapja a KSP közelítő módszerének. Egy ellipszis olyan pontok halmaza amelyeknek két adott ponttól - a fókuszoktól - vett távolságok összege állandó. Az egyik fókusza a Kepler-pályának a körülkeringett test tömegközéppontja, ahogy egy test megközelíti, az a helyzeti energiáját mozgási energiára váltja. Ahogy a test távolodik a körülkeringett testtől, mivel elliptikus pályáról van szó, ugyanilyen mértékben közelíti meg a másik fókuszt, ezzel a mozgási energiáját helyzeti energiára váltja. Ha a jármű egyenesen az égitest felé vagy felől halad, a fókuszok egybeesnek az apszispontokkal, ahol a mozgási (apoapszis) vagy helyzeti (periapszis) energia nulla. Ha a pálya tökéletes kör (mint a [[Mun/hu|Mün]] pályája a [[Kerbin/hu|Kerbin]] körül), a két fókusz egybeesik és a tengelyek helye határozatlan, mivel a pálya minden pontja apszisnak vehető.  
:The area around a planet affected by gravity. Actually extends to infinity, but as gravity decreases quadratically with distance (after twice the distance the gravity is only a quarter), it is only significant within the body's sphere of influence. In fact, in KSP, gravity isn't simulated at all beyond a body's sphere of influence due to its use of the "patched conic approximation".
+
 
;Orbit
+
:Van a fajlagos pályaenergia (<math>\epsilon</math>) mely nem igényli a jármú tömegének ismeretét:  
{{Main article|Orbit}}
+
 
:When an object has sufficient tangential velocity (and is outside the atmosphere, so drag won't slow it down) so that it will keep falling "next" to the planet (never touching ground) its trajectory is called an orbit. Stable orbits are elliptical (a circle is an ellipse with zero eccentricity). If the objects tangential speed exceeds escape velocity it's orbit will be either para- or hyperbolic.
+
<math>E_p = \epsilon_p m</math>, <math>E_k = \epsilon_k m</math>, <math>E = \epsilon \, m = (\epsilon_k + \epsilon_p) m = -\frac{G M}{2 a}</math>  
;<span id="isp">Specific Impulse (I<sub>sp</sub>)</span>
+
 
{{Main article|Specific impulse}}
+
Minden azonos fél nagytengellyel(''a'') rendelkező pályának azonos a fajlagos pályaenergiája.  
:<math style="float:right">I_{sp}= \frac{T}{\dot m}, [I_{sp}] = \frac{m}{s}</math>The I<sub>sp</sub> defines how effective a propulsion system is. The higher the I<sub>sp</sub> the more powerful is the thrust applied to the rocket with the same fuel mass. The I<sub>sp</sub> is usually given in ''seconds'' but actually the physically correct unit is ''distance per time'' which is usually given in ''meters per second'' or ''feet per second''. To avoid confusion which unit of speed is used, the physical correct I<sub>sp</sub> (in ''distance/time'') is divided by the surface gravity of Earth (9.81&nbsp;m/s²). This results in a value given in ''seconds''. To use this I<sub>sp</sub> in formulas it must to be converted back into ''distance per time'' which requires multiplying with the surface gravity of Earth again. As this value is only used to convert between those two units, the '''specific impulse doesn't change when the gravity changes'''. It appears that KSP use a value like 9.82&nbsp;m/s² and thus using a little less fuel.
+
 
:As the specific impulse is the ratio of thrust and fuel flow <math>\frac{Ns}{kg}</math> is sometimes given as the unit. This is mathematically another form of <math>\frac{m}{s} = kg \cdot \frac{m}{s^2} \cdot \frac{s}{kg}</math> because force is the multiplication of mass and acceleration defining <math>N = kg \cdot \frac{m}{s^2}</math>. So <math>1 \frac{Ns}{kg} = 1 \frac{m}{s}</math> with the latter being simply only in SI base units.
+
;<span id="Escape Velocity">Szökési sebesség</span> [Escape Velocity]
;<span id="soi">Sphere of influence</span>
+
:Az a sebesség, mely egy adott égitest felszínéről indulva a gravitációs hatásának legyőzéséhez szükséges.
{{Main article|Sphere of influence}}
+
 
:The radius around a celestial body within which its gravity well is non-negligible. Commonly known as SoI/SOI.
+
Meghatározható: <math>v_e = \sqrt{\frac{2GM}{r}}</math>  
;Tangential velocity
+
 
:The component of the velocity that is tangential to the trajectory. Instantaneous velocity - velocity when the time of measurement approaches zero - is always tangential to the trajectory.
+
ahol a G is the [[w:hu:Gravitációs állandó|gravitációs állandó]], M az égitest tömege, r az adott égitest sugara.
;Trajectory
+
;g-erő avagy g-hatás [g-force] (g)
:A trajectory is the path that a moving object follows through space as a function of time.
+
:A gyorsulás értékét a Föld tengerszinten vett nehézségi gyorsulásának értékével kifejezve. 1&nbsp;g hozzávetőleg 9,81&nbsp;m/s². Egy test a Föld felszínén  1&nbsp;g gyorsulásnak megfelelő hatást szenved el. A test súlya duplája 2&nbsp;g gyorsulásnál és súlytalan 0&nbsp;g gyorsulás esetén. Szabad esésben, mint mint amilyen a keringési pályán van légellenállás és hajtómű használata nélkül nem tapasztalható gyorsulás, amit úgy fejezhetünk ki, hogy 0&nbsp;g.
;Velocity
+
;Gravitáció avagy tömegvonzás [Gravity]
:Rate of change of the position. It is the combination of speed with the direction. Velocity is a vector, measured in meters per second (m/s).
+
:Minden egyes test tömegéből származó erőhatás. Roppant gyenge. Többnyire csak nagyon nagy tömegű testek mint csillagok, bolygók és holdak fejtenek ki érezhető hatást vele. Az erőhatás nagysága a tömegközéppontól számított távolság négyzetével arányosan csökken. Azaz egy kétszer távolabbi testre 1/2<sup>2</sup> = 1/4 gravitációs erő hat.
 +
;Gravitációs mező [Gravity Well]
 +
:Az égitest körüli annak gravitációs hatása alatt álló tér. Lényegében a végtelenségig tart, de a gravitáció a távolsággal négyzetesen csökken (kétszeres távolságra a gravitáció csak negyede), így csak a hatásgömbön belül jelentős. Valójában a KSP nem szimulálja a gravitációt az égitestek hatásgömbjén kívül, mivel "foltozott kúpos közelítés"-t használ.
 +
;Keringési pálya avagy pálya [Orbit]
 +
{{Main article|Orbit/hu|Pálya}}
 +
:Ha egy testnek elégséges tangenciális sebessége van (és a légkörön kívül, hogy a légellenállás nem fékezheti le), akkor az a folytonosan a bolygó "mellé" esik és így sose ér földet akkor ezt a pályagörbét orbitális pályának, vagy röviden pályának nevezzük. A stabil keringési pályák elliptikusak (a kör egy nulla excentricitású ellipszis). Ha a test tangenciális sebessége meghaladja a szökési sebességet a pálya hiperbolikus lesz (határértéken parabolikus).
 +
;<span id="isp">Fajlagos impulzus [Specific Impulse] (I<sub>sp</sub>)</span>
 +
{{Main article|Specific impulse/hu|Fajlagos impulzus}}
 +
:<math style="float:center">I_{sp}= \frac{T}{\dot m}</math><span style="padding:1em;"></span><math style="float:center">[I_{sp}] = \frac{m}{s}</math>  
 +
:Az I<sub>sp</sub> kifejezi egy impulzus elven működő hatómű hatékonyságát. A magasabb I<sub>sp</sub> nagyobb fajlagos lendületváltozást azaz sebességváltozást ér el azonos tömegű üzemanyag felhasználásával. A I<sub>sp</sub> mértékét többnyire másodpercben adják meg ("s"), de fizikailag helyes mértéke a "távolság/idő" amely mértékegysége a m/s. A sebesség mértékéből származó zavart elkerülendő a fizikailag helyes I<sub>sp</sub> ("távolság/idő")-t elosztották a Föld felszíni nehézségi gyorsulásával (9,81&nbsp;m/s²). Az eredmény "másodperc" ["second"] mértékegységű. Hogy használhassuk ezt a I<sub>sp</sub> az egyenletekben, vissza kell alakítanunk "távolság/idő" mértékegységűvé a Földi felszíni gyorsulással való beszorzással. Mivel itt a felszíni gyorsulással való szorzás csak a két mértékegység közti átváltásra szolgál a fajlagos impulzus független a gravitáció aktuális nagyságától.
 +
:Mivel a fajlagos impulzus a tolóerő és a fajlagos üzemanyagfelhasználás hányadosa néha a következő mértékegységben adják meg: <math>\frac{Ns}{kg}</math>
 +
Ez matematikailag egy másik formája a <math>\frac{m}{s} = kg \cdot \frac{m}{s^2} \cdot \frac{s}{kg}</math>-nak mivel az erő a tömeg és a gyorsulás szorzata <math>N = kg \cdot \frac{m}{s^2}</math> <span style="padding:.5em;"></span>Így valójában <math>1 \frac{Ns}{kg} = 1 \frac{m}{s}</math> egyszerű az SI alapegységekkel kifejezve.
 +
;<span id="soi">Hatásgömb, hatássugár, vonzáskör [Sphere of influence]</span>
 +
{{Main article|Sphere of influence/hu|Hatásgömb}}
 +
:Az a tér illetve sugár az égitest körül, amelyen belül az adott égitest gravitációs hatása a meghatározó. Jelölése: SoI/SOI.
 +
;Érintőirányú sebesség [Tangential velocity]
 +
:A sebesség azon komponense, amelyik érintőirányú a pályagörbére. Pillanatnyi sebesség - az a sebesség amikor a mérési idő a nullához közelít - Ez mindig érintőleges a pályagörbére.
 +
;<span id="TWR">Tolóerő–súly arány [Thrust-to-weight ratio]</span>
 +
{{Main article|Thrust-to-weight ratio/hu|Tolóerő-súly arány}}
 +
:<math style="float:center;padding:.5em;">\text{TWR} = \frac{T}{W} = \frac{T}{m \cdot g}</math>
 +
A jármű/fokozat aktuális tömegének és a rendelkezésre álló tolóerő aránya. Ha a tolóerő–súly arány (TWR) nagyobb mint 1, akkor a járműnek elég tolóereje van hogy felfelé gyorsulva növelje a magasságát. Az 1 alatti tolóerő–súly arány (TWR) a jármű nem tud a gravitáció ellenében haladni alacsony magasságnál, viszont az űrben mindössze hosszabb ideig tartó manővereket jelent. Mivel a súly(W) függ az égitest gravitációjától (g) a tolóerő–súly arány (TWR) függ az adott égitesttől. A felszíni gyorsulás a [[Mun/hu|Mün]] felszínén mindössze 16,6%-a [[Kerbin/hu|Kerbin]]ének, így a felszínen a tolóerő–súly arány: TWR<sub>Kerbin</sub>&nbsp;=&nbsp;1-ről TWR<sub>Mün</sub>&nbsp;=&nbsp;6-ra változik.
 +
;Pályagörbe [Trajectory]
 +
:A pályagörbe az az útvonal, amelyet a mozgó test az idő függvényében bejár.
 +
;Sebesség [Velocity]
 +
:A helyzetváltozás gyorsasága. A sebesség vektor jellegű mennyiség, azaz van mértéke és iránya. Mértékegysége: m/s.
  
==See also==
+
==Lásd még==
* [[Tutorials]]
+
<references />
* [[Acronyms and Initialisms]]
+
* [[Tutorials/hu|Oktatás]]
 +
* [[Abbreviations and acronyms/hu|Rövidítések és Jelölések]]

Latest revision as of 11:29, 25 October 2015

A KSP-ben sok fizikára és pályák leírására vonatkozó kifejezés található, melyek zavaróak lehetnek a hozzá nem értőek számára, valamint egyéb változatos tudományos kifejezések és rövidítések melyekkel leírják a közkifejezéseket.

Ez a lap egy tömör szószedete a szükséges kifejezéseknek, mely segedelmével elindulhattok azon az úton amelyen zöldfülűekből képzett asztronautákká vagy rakétatudósokká válhattok! Mivel ez egy szószedet ezért a magyar kifejezés mellet megtalálhatjátok szögletes zárójelben a KSP világában található angol kifejezést is.

Matematika

Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszer - derékszögű koordinátákat használ
Gömbi koordináta rendszer - csak szögeket és egy hosszt használ
Elliptikus [Elliptical]
Ovális-jellegű zárt pályagörbe, gyakran utalnak rá a pályák leírásakor. A keringő testek tipikus pályagörbéje.
Hiperbolikus [Hyperbolic]
Nyílt pályagörbe, a befogatlan testek tipikus pályagörbéje.
Normális avagy normál vektor [Normal vector]
Egy az adott síkra merőleges egységvektor.
Skalár [Scalar]
Egy egyszerű érték irány nélkül. A skalárokat rendszerint a mértékegység követi, mely elárulja annak dimenzióját. Például 3 m/s, 3 m, 3 s a "3" a skalár az utánuk következő mértékegységek elárulják, hogy sebesség, hossz/távolság vagy idő, de mindezt irány nélkül.
Vektor [Vector]
Irányok és értékek készlete. Például adott irányok és az arra mutató sebességkomponensek együtt megadják a sebességet. A vektor kifejezés függ a koordináta-rendszer fajtájától, valamint hogy mennyi dimenziót vettünk figyelembe. A <35°, 12> egy két dimenziós polár-vektor, míg a <14, 9, -20> egy háromdimenziós Descartes-féle derékszögű koordináta rendszerben értelmezhető vektor. 3 dimenzióban az előbb említett Descartes-féle derékszögű koordináta rendszer mellett gyakran alkalmazott - főleg egy bolygóhoz viszonyított helyzet megadására - a gömbi koordináta rendszer melyben két szög(szélesség, hosszúság) és a magasság adja meg a helyzetet amely egy 3 dimenziós polár koordináta-rendszer. Természetesen léteznek egyéb koordináta rendszerek, de ezek most számunkra lényegtelenek...
<35°, 12> olyan mint egy 12 egység hosszú nyíl, amely az origóból indul ki és az alapvonallal bezáró 35°-os szög irányába mutat. Az alapvonal tipikusan az x-tengely és a szögeltolás az óramutatóval ellentétes irányba mutat.
<14, 9, -20> olyan mint egy nyíl amelyik a kiindulási pontból(origóból)(<0,0,0>) kiindulva egy olyan pontban végződik amelynek az x koordinátája 14, az y koordinátája 9 és a z koordinátája -20.
Descartes-féle derékszögű koordináta rendszer előnye, hogy pontosan megmutatja a végpont helyét, de nem ad közvetlen információt a vektor hosszáról, a polár koordináta rendszerben magától adódik a vektor hossza, de a végpont helyének meghatározása már nem olyan egyszerű.
A következő fizikai mennyiségek mind vektorok: sebesség, gyorsulás, erő

Egy 3D koordináta rendszerhez az alábbiak kellenek:

  • Egy referencia pont. Ez a kiindulási pont.
  • 3 bázisvektorok. Ezek meghatározzák az alapértékét a tengelyirányú viszonyításnak és magát az adott tengelyt.
  • Egy skalár hármas, amik lehetnek hosszak illetve szögek melyek meghatároznak egy helyet a koordináta rendszerben.

Keringés kifejezései [Orbital terms]

A leggyakoribb pályaparaméterek szemléltetése
Apoapszis avagy távolpont [Apoapsis]
Periapszis avagy közelpont [Periapsis]
Apszispontok [Apsis]
→ Lásd még: “Apoapszis és periapszis” bekezdést a következő cikkből: Keringési pálya
Minden elliptikus pályának két apszispontja van. A periapszis (q) (közelpont) a legközelebbi pontja a pályának (a legalacsonyabban ilyenkor van a keringő test) és az apoapszis (Q) (távolpont) amely a pálya túloldalán van és a legtávolabbi pont is egyben (a keringő test ilyenkor van a legmagasabban). Az apszisok értékeit gyakran az adott égitest felszínétől adják meg, miközben a legtöbb egyenlet számára a tömegközépponttól számított távolsággal dolgozik, így ilyenkor a felszíntől számított értékekhez hozzá kell adni a test sugarát.
Peri-* és Apo-*
Mikor pályákról beszélünk, gyakran a "periapszis" és "apoapszis" módosulnak a pálya közepén lévő égitest nevével. Például, -kee és -kerb mind gyakran használtak a Kerbin körüli pályák leírásakor, minek folytán Perikee/Perikerb és Apokee/Apokerb kifejezésekkel is találkozhatunk.
Felszálló csomó [Ascending node]
Az a pont (pályacsomó) amelynél a pálya észak felé haladva metszi a referenciasíkot. Itt, "észak" a referenciasík normálisát jelenti.
Leszálló csomó [Descending node]
Az a pont (pályacsomó) ahol a a pálya délfelé haladva metszi a referencia síkot.
Excentricitás avagy a pálya elnyújtottsága [Eccentricity]
Egy skalár amely kifejezi a pálya körtől való eltérését .

  • ecc = 0 → kör pálya.
  • 0 < ecc < 1 → elliptikus pálya.
  • ecc = 1 → parabolikus pálya - ez szökési pálya.
  • ecc > 1 → hiperbolikus pálya - ez is szökési pálya.
Inklináció avagy pályahajlás [Inclination]
A pályasík és a referenciasík által bezárt szög. (megjegyzés az egyenlítő síkjával 90°-ot bezáró pályát poláris-nak nevezik)
Alacsony pálya [Low orbit]
Egy stabil és biztonságos keringési pálya amely csak éppen annyira magas, hogy elkerülje a veszélyeket, mint a légkörben való lefékeződést vagy éppen a hegyeknek való ütközést. Az alacsony pálya egy lépcsőfok amely a felemelkedés után várakozhatunk, hogy egy gyorsítással találkozhassunk egy másik járművel vagy égitesttel, vagy éppen az ellenkező irányban a legkevesebb üzemanyag felhasználásával szállhassunk le. A légkörrel rendelkező égitestek esetén, mint amilyen a Kerbin ez a közvetlenül a légkör feletti részt jelenti (70km-100km). A légkör nélküli égitesteknél ez elméletileg bármely felszín feletti magasság lehetne, de egy magasság alatt már a hegyek és magaslatok veszélyeztetik a pályát. Ilyenkor nem árt tudni a magaslatokról! Az időgyorsítás [time warp] korlátozva van az alacsony pályán, és lehetetlen az alatt.
Pályacsomó (csillagászati definíció)
Egy pont ahol a pálya keresztezi a referenciasíkot. A felszálló csomó esetében a test a referenciasík pályanormálisának irányában halad. A felszálló irány "észak", míg a leszálló irány "dél" felé mutat.
Pályacsomók [Orbital nodes] (a játékban)
Bármely pályán lévő specifikus referenciapontok mint az Apoapszis, Periapszis, vagy a más pályákkal való metszéspontok [intersect points].
Pályanormális [Orbit normal]
A pályasík normálisa. Ezt a hajó sebességének és az égitest gravitációjának a vektoriális szorzata adja. Mivel ez a jobb-kéz szabályt követi, olyan nézőpontból, ahonnan a hajó pozitív(az órajárással ellentétes) irányba kering felfelé(a szemlélő felé), ellenkező esetben pedig lefelé(a szélélőtől el) fog mutatni. A "Fel" ["Up"] gyakran mint "észak" [North] or "N+", és a párja mint "Le" ["Down"] másként "Anti-Normál" ["Anti-Normal"] avagy "Dél" ["South"] vagy "N-" van jelölve.
Pályasík [Orbital plane]
Egy sík, melyet a keringés pályája feszít ki.
Pályasebesség [Orbital speed]
Egy test pályasebessége az a sebesség amellyel a vizsgált rendszer középpontja körül kering, általában egyszerűen nézve a nagyobb test körül. A pályasebességet lehet értelmezni mint átlag-pályasebességet, amellyel megteszi a körülkeringést, vagy a sebesség a pálya egy adott pontján.
Prográd [Prograde]
Az az irány amely felé a test halad a pályája mentén. Elliptikus pálya esetén ez mindig a test tartózkodási helyén vett érintő iránya. Menetirányt.
Retrográd [Retrograde]
A prográd ellentetje, a pályán haladási iránnyal szemben. Menetiránnyal szemben.
Referenciasík [Reference plane]
Bármely sík, amelyet az aktuális pálya leírásakor viszonyítási alapként felhasználunk. A bolygók körüli pályák esetén ez többnyire az egyenlítő síkja. Több test esetén az ellipszis síkját használhatják. Egy másik keringő test befogása esetén a befogandó test pályasíkját használják. Egy pályasíkot teljesen leír egy referenciasíkhoz viszonyított pályahajlás és a felszálló csomó hosszúsági szöge [longitude].
Fél nagytengely [Semi-major axis]
→ Lásd még: “Fél nagytengely” bekezdést a következő cikkből: Keringési pálya

A nagy tengely a hosszú tengelye az ellipszisnek a fél nagytengely (a) ennek a fele. Az apoapszis (Q) és a periapszis (q) átlagját középponthoz viszonyítva számítjuk. Mivel mindkettő a felszínhez viszonyított érték, egyszerűen hozzáadjuk az égitest sugarát (R). Egy égitest körül minden azonos fél nagytengellyel rendelkező pályának azonos keringési ideje van, függetlenül az excentricitástól.
Csillagászati keringési idő [Sidereal period]
A csillagászati keringési idő (gyakran csak mint keringési idő, de ismert mint sziderikus keringési idő is) az az időciklus amely alatt a keringő test megtesz egy teljes körülkeringést a csillagokhoz viszonyítva. Ezt a keringési ciklust egy inerciarendszerhez (amely nem forog) viszonyítjuk.
Szuborbitális [Sub-orbital]
Olyan pálya, amelynél a periapszis az égitest felszíne alatt található. A szuborbitális pályát követve a keringő test szükségszerűen beleütközik az égitestbe.
Szinodikus keringési idő [Synodic period]
A szinodikus keringési idő az az időtartam, amennyi ideig tart, hogy egy test újra megjelenjen egy két vagy több testhez viszonyított ugyanazon ponton, pl. a Mün helyzete a Kerbolhoz képest ahogy a Kerbin-ről figyelve visszatér ugyanarra a megvilágítási helyzetbe (holdtölték közti idő). A szinodikus keringési idő az az idő amely eltelik két egymást követő Kerbol–Kerbin vonallal azonos sorrendben történő találkozás (együttállás) között. A szinodikus keringési periódus különbözik a csillagászati keringési periódustól, mivel maga a Kerbin is kering a Kerbol körül.

Hajó irányultsága [Ship Orientation]

A hajó irányultsága mindig egy kiválasztott testhez kötődik. Ez többnyire a kabin.

Zenit [Zenith]
A teteje a hajónak többnyire az égitesttől elfelé mutat. A nadír ellentettje.
Nadír [Nadir]
Alja a hajónak, általában az égitest felé mutat. A zenit ellentettje.
Baloldal [Port(side)]
Bal oldala a hajónak. A jobboldal ellentettje .
Jobboldal [Starboard]
Jobb oldala a hajónak. A baloldal ellentettje.
Eleje [Front]
Elülső oldala a hajónak, amely többnyire az orr iránya és prográd mutat. A hátulja ellentettje.
Hátulja [Aft]
Hátsó oldala a hajónak, mely többnyire a főrakéták otthona és retrogád mutat. Az eleje ellentettje.

Pályamódosítások [Space Maneuvers]

Levegőfékezés avagy légköri fékezés [Atmospheric braking] [Aerobraking]
→ Főcikk: Levegőfékezés
Egy égitest felső-légkörébe lépve a légellenállás segítségével az űreszköz veszít a mozgási energiájából, aminek következtében a sebességcsökkenés mellett a hiperbolikus pályagörbén érkező eszköz elliptikus pályára állhat, illetve az elliptikus pályán keringő test apoapszisa is csökken - kisebb értékben a periapszisa is. Okosan alkalmazva a pályamódosítások során ezzel a manőverrel jelentős mértékben csökkenthető az üzemanyag-felhasználás. Viszont ez az alsóbb légkörbe való belépéshez is vezethet, amely során a jelentős lassulás végül az égitestre kényszeríti az eszközt. Ügyelni kell a manőver során, hogy a légellenállás során a súrlódás miatt keletkező hő és erőhatások ne károsítsák az eszközt (A KSP-ben Jelenleg csak DRE mod esetén)!
Belépés a légkörbe [Atmospheric entry]
→ Főcikk: Belépés a légkörbe
A légkörbe való belépéskor a légellenállást felhasználva felszínt keresztező pályára lassítjuk az eszközt. Ez jelentős mechanikai- és hőterhelést jelent az eszköz számára, amely az eszköz szétszakadásához, vagy túlhevüléséhez [overheat] vezethet. Túl kis belépési szög esetén az eszköz visszapattan a légkörről a világűrbe (nincs megvalósítva, nincs mod). A légkörbe való belépést gyakran gyakran mint visszatérés a légkörbe vagy egyszerűbben visszatérés [re-entry/reentry] említik, de ez elméletben csak Kerbin atmoszférájába való visszatérésnél igaz (és feltéve, ha nem idegenek lépnek a kis zöld barátaink légkörébe); A légörbe való belépés általánosabb kifejezés.
Gyorsítás avagy égetés [Burn]
A hajtóművek használata, általában a pályamódosítás céljából.
Körpályára állás [Circularizing]
Egy manőver, melynek során az elliptikus pályát kör alakúra módosítjuk, azaz a pálya excentricitását 0, vagy legalábbis közel 0 szintre csökkentjük. Ezt általában az apszisoknál történő gyorsítással lehet elérni.
Hintamanőver, gravitációs parittya [Gravity assist]
→ Főcikk: Hintamanőver
Olyan manőver, amelynél a keringő égitest tömegvonzását használjuk ki a pályamódosításhoz vagy az űrjárművünk sebességének üzemanyag-takarékos megváltoztatására, ezzel jelentős (több száz m/s-nyi Δv) megtakarítást érve el. Az elve szerint gyorsításnál a keringő test mögé, lassításkor a keringő test elé kell célozni.
Földfékezés [Lithobraking]
→ Lásd még: Földfékezés
Olyan leszállási manőver, amelyben a leszállás kis szögben történik és légzsákkal védve a leszálló eszközt az kigurulva veszti el a sebességét. Bizonyos estekben a kifejezést az eszköz felszínhez csapódásával történő szándékos megsemmisítésére is használják. Az angol nyelvű elnevezés aerobraking-ből lett ferdítve, ahol areo lecserélték a görög lithos szóra amely követ jelent.
Manővercsomó [Maneuver node]
→ Főcikk: Manővercsomó
A manőver csomók kellemes eszközei a pályamódosítások megtervezésének és végrehajtásának, mivel a manőver megkezdése előtt láthatóvá válik az adott gyorsítással létrejövő pályamódosulás.
Sugárirányú gyorsítás [Radial burn]
→ Lásd még: Manővercsomó
Sugárirányú befelé gyorsítás [Radial-in burn]
Az égitest középpontja felé történő gyorsítás. Elfogatja a pályát a keringés irányába amíg a periapszis nem éri el az égitest tömegközéppontját. A sugárirányú kifelé gyorsítás ellentettje.
Sugárirányú kifelé gyorsítás [Radial-out burn]
Az égitest középpontjától kifelé történő gyorsítás. Elfogatja a pályát a keringés iránnyal ellentétesen amíg a periapszis át nem halad tömegközéppontján. A sugárirányú befelé gyorsítás ellentettje.
Visszatérés [Re-entry]
→ Lásd még: Belépés a légkörbe
Lassítás avagy ellenégetés [Retroburn]
Olyan gyorsítás amelyet "visszafelé"[backwards] hajtanak végre, azaz a hajtóművek prográd az orr pedig retrográd néznek. Ez az egyszerű manőver a csökkenti pálya magasságát, miközben a pálya egyéb paramétereit nem befolyásolja.

Fizika

Gyorsulás [Acceleration]
A sebességváltozás gyorsasága. A gyorsulás vektor jellegű mennyiség, mértékegysége: m/s2.
Ballisztikus pálya [Ballistic trajectory]
Egy zuhanó test pályagörbéje ballisztikus. Ez lényegében annyit tesz, hogy az adott testre lényegében csak a gravitáció ereje hat és nincs kitéve egyéb erőknek, mint amilyen a saját hajtómű vagy fékernyő jelentenének.
Delta-v (Δv)
A sebességváltozás mértéke amelyet a saját készletéből egy impulzus elven működő jármű képes végrehajtani. Ez sebesség jellegű mennyiség, amely mértékegysége: m/s. A több teher csökkenti a delta-v-t, míg a több üzemanyag növeli. Ez hasznos, mikor egy jármű hatékonyságát akarjuk számolni és jellemezni. Például egy Kerbál Ürközpont kilövőállásáról [Launch pad] indított járműnek mintegy 4500 m/s-nyi delta-v-re van szüksége ahhoz, hogy biztonságosan kilépjen a Kerbin légköréből és stabil pályára álljon a bolygó körül.
definíciószerűen:
ahol T az aktuális tolóerő [thrust] m az aktuális tömeg [mass]

Ha feltételezzük, hogy nincs külső erő, és nem váltunk irányt, akkor sebességkülönbséget kapunk:

Ha ezt a fajlagos impulzussal fejtjük ki akkor az eredmény:

Energia [Energy]
→ Lásd még: Specific orbital energy on Wikipedia
A keringő test energiája a helyzeti(potenciális) és mozgási(kinetikus) energiájának az összege.

A helyzeti energia: és a mozgási energia:

ahol a G a gravitációs állandó [gravitational constant], M a égitest [celestial body] tömege, m a keringő űrjármű [craft] tömege, R a tömegközéppontjaik közötti távolság és is v a sebesség.

Ez szerint a teljes energia:

Ez az összeg nem változik, ha nincs légellenállás vagy nem működnek a hajtóművek: A periapszis felé haladva helyzeti energia mozgási energiává alakul át, a periapszison áthaladva pedig mozgási energia alakul vissza helyzeti energiává. Ha az energia vagy a fajlagos pályaenergia pozitív, akkor a test szökési pályagörbén van.

Ez az alaptézise a Kepler-féle bolygómozgás törvénynek, amely alapja a KSP közelítő módszerének. Egy ellipszis olyan pontok halmaza amelyeknek két adott ponttól - a fókuszoktól - vett távolságok összege állandó. Az egyik fókusza a Kepler-pályának a körülkeringett test tömegközéppontja, ahogy egy test megközelíti, az a helyzeti energiáját mozgási energiára váltja. Ahogy a test távolodik a körülkeringett testtől, mivel elliptikus pályáról van szó, ugyanilyen mértékben közelíti meg a másik fókuszt, ezzel a mozgási energiáját helyzeti energiára váltja. Ha a jármű egyenesen az égitest felé vagy felől halad, a fókuszok egybeesnek az apszispontokkal, ahol a mozgási (apoapszis) vagy helyzeti (periapszis) energia nulla. Ha a pálya tökéletes kör (mint a Mün pályája a Kerbin körül), a két fókusz egybeesik és a tengelyek helye határozatlan, mivel a pálya minden pontja apszisnak vehető.
Van a fajlagos pályaenergia () mely nem igényli a jármú tömegének ismeretét:

, ,

Minden azonos fél nagytengellyel(a) rendelkező pályának azonos a fajlagos pályaenergiája.

Szökési sebesség [Escape Velocity]
Az a sebesség, mely egy adott égitest felszínéről indulva a gravitációs hatásának legyőzéséhez szükséges.

Meghatározható:

ahol a G is the gravitációs állandó, M az égitest tömege, r az adott égitest sugara.

g-erő avagy g-hatás [g-force] (g)
A gyorsulás értékét a Föld tengerszinten vett nehézségi gyorsulásának értékével kifejezve. 1 g hozzávetőleg 9,81 m/s². Egy test a Föld felszínén 1 g gyorsulásnak megfelelő hatást szenved el. A test súlya duplája 2 g gyorsulásnál és súlytalan 0 g gyorsulás esetén. Szabad esésben, mint mint amilyen a keringési pályán van légellenállás és hajtómű használata nélkül nem tapasztalható gyorsulás, amit úgy fejezhetünk ki, hogy 0 g.
Gravitáció avagy tömegvonzás [Gravity]
Minden egyes test tömegéből származó erőhatás. Roppant gyenge. Többnyire csak nagyon nagy tömegű testek mint csillagok, bolygók és holdak fejtenek ki érezhető hatást vele. Az erőhatás nagysága a tömegközéppontól számított távolság négyzetével arányosan csökken. Azaz egy kétszer távolabbi testre 1/22 = 1/4 gravitációs erő hat.
Gravitációs mező [Gravity Well]
Az égitest körüli annak gravitációs hatása alatt álló tér. Lényegében a végtelenségig tart, de a gravitáció a távolsággal négyzetesen csökken (kétszeres távolságra a gravitáció csak negyede), így csak a hatásgömbön belül jelentős. Valójában a KSP nem szimulálja a gravitációt az égitestek hatásgömbjén kívül, mivel "foltozott kúpos közelítés"-t használ.
Keringési pálya avagy pálya [Orbit]
→ Főcikk: Pálya
Ha egy testnek elégséges tangenciális sebessége van (és a légkörön kívül, hogy a légellenállás nem fékezheti le), akkor az a folytonosan a bolygó "mellé" esik és így sose ér földet akkor ezt a pályagörbét orbitális pályának, vagy röviden pályának nevezzük. A stabil keringési pályák elliptikusak (a kör egy nulla excentricitású ellipszis). Ha a test tangenciális sebessége meghaladja a szökési sebességet a pálya hiperbolikus lesz (határértéken parabolikus).
Fajlagos impulzus [Specific Impulse] (Isp)
→ Főcikk: Fajlagos impulzus
Az Isp kifejezi egy impulzus elven működő hatómű hatékonyságát. A magasabb Isp nagyobb fajlagos lendületváltozást azaz sebességváltozást ér el azonos tömegű üzemanyag felhasználásával. A Isp mértékét többnyire másodpercben adják meg ("s"), de fizikailag helyes mértéke a "távolság/idő" amely mértékegysége a m/s. A sebesség mértékéből származó zavart elkerülendő a fizikailag helyes Isp ("távolság/idő")-t elosztották a Föld felszíni nehézségi gyorsulásával (9,81 m/s²). Az eredmény "másodperc" ["second"] mértékegységű. Hogy használhassuk ezt a Isp az egyenletekben, vissza kell alakítanunk "távolság/idő" mértékegységűvé a Földi felszíni gyorsulással való beszorzással. Mivel itt a felszíni gyorsulással való szorzás csak a két mértékegység közti átváltásra szolgál a fajlagos impulzus független a gravitáció aktuális nagyságától.
Mivel a fajlagos impulzus a tolóerő és a fajlagos üzemanyagfelhasználás hányadosa néha a következő mértékegységben adják meg:

Ez matematikailag egy másik formája a -nak mivel az erő a tömeg és a gyorsulás szorzata Így valójában egyszerű az SI alapegységekkel kifejezve.

Hatásgömb, hatássugár, vonzáskör [Sphere of influence]
→ Főcikk: Hatásgömb
Az a tér illetve sugár az égitest körül, amelyen belül az adott égitest gravitációs hatása a meghatározó. Jelölése: SoI/SOI.
Érintőirányú sebesség [Tangential velocity]
A sebesség azon komponense, amelyik érintőirányú a pályagörbére. Pillanatnyi sebesség - az a sebesség amikor a mérési idő a nullához közelít - Ez mindig érintőleges a pályagörbére.
Tolóerő–súly arány [Thrust-to-weight ratio]
→ Főcikk: Tolóerő-súly arány

A jármű/fokozat aktuális tömegének és a rendelkezésre álló tolóerő aránya. Ha a tolóerő–súly arány (TWR) nagyobb mint 1, akkor a járműnek elég tolóereje van hogy felfelé gyorsulva növelje a magasságát. Az 1 alatti tolóerő–súly arány (TWR) a jármű nem tud a gravitáció ellenében haladni alacsony magasságnál, viszont az űrben mindössze hosszabb ideig tartó manővereket jelent. Mivel a súly(W) függ az égitest gravitációjától (g) a tolóerő–súly arány (TWR) függ az adott égitesttől. A felszíni gyorsulás a Mün felszínén mindössze 16,6%-a Kerbinének, így a felszínen a tolóerő–súly arány: TWRKerbin = 1-ről TWRMün = 6-ra változik.

Pályagörbe [Trajectory]
A pályagörbe az az útvonal, amelyet a mozgó test az idő függvényében bejár.
Sebesség [Velocity]
A helyzetváltozás gyorsasága. A sebesség vektor jellegű mennyiség, azaz van mértéke és iránya. Mértékegysége: m/s.

Lásd még