Difference between revisions of "Terminology/hu"

From Kerbal Space Program Wiki
Jump to: navigation, search
(Fizika)
m
 
(29 intermediate revisions by 3 users not shown)
Line 3: Line 3:
 
Ez a lap egy tömör szószedete a szükséges kifejezéseknek, mely segedelmével elindulhattok azon az úton amelyen zöldfülűekből képzett asztronautákká vagy rakétatudósokká válhattok! Mivel ez egy szószedet ezért a magyar kifejezés mellet megtalálhatjátok szögletes zárójelben a KSP világában található angol kifejezést is.
 
Ez a lap egy tömör szószedete a szükséges kifejezéseknek, mely segedelmével elindulhattok azon az úton amelyen zöldfülűekből képzett asztronautákká vagy rakétatudósokká válhattok! Mivel ez egy szószedet ezért a magyar kifejezés mellet megtalálhatjátok szögletes zárójelben a KSP világában található angol kifejezést is.
  
== Matematika ==
+
== <span id="Mathematics"> Matematika </span> ==
  
 
<div style="float:right;">[[File:cartesian.svg|thumb|upright|left|Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszer - derékszögű koordinátákat használ]][[File:polar.svg|thumb|upright|Gömbi koordináta rendszer - csak szögeket és egy hosszt használ]]</div>
 
<div style="float:right;">[[File:cartesian.svg|thumb|upright|left|Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszer - derékszögű koordinátákat használ]][[File:polar.svg|thumb|upright|Gömbi koordináta rendszer - csak szögeket és egy hosszt használ]]</div>
Line 9: Line 9:
 
:Ovális-jellegű zárt pályagörbe, gyakran utalnak rá a pályák leírásakor. A keringő testek tipikus pályagörbéje.
 
:Ovális-jellegű zárt pályagörbe, gyakran utalnak rá a pályák leírásakor. A keringő testek tipikus pályagörbéje.
 
;Hiperbolikus [Hyperbolic]
 
;Hiperbolikus [Hyperbolic]
:Nyílt pályagörbe, a befogatlan testek tipikus pályagörbélye.
+
:Nyílt pályagörbe, a befogatlan testek tipikus pályagörbéje.
 
;Normális avagy normál vektor [Normal vector]
 
;Normális avagy normál vektor [Normal vector]
 
:Egy az adott síkra merőleges egységvektor.
 
:Egy az adott síkra merőleges egységvektor.
 
;Skalár [Scalar]
 
;Skalár [Scalar]
:Egy egyszerű érték irány nélkül. A skalárokat rendszerint a mértékegység követi, mely elárulja annak dimenzióját. Például 3&nbsp;m/s, 3&nbsp;m,3&nbsp;s a "3" a skalár az utánuk következő mértékegységek elárulják, hogy sebesség, hossz/távolság vagy idő, de mindezt irány nélkül.
+
:Egy egyszerű érték irány nélkül. A skalárokat rendszerint a mértékegység követi, mely elárulja annak dimenzióját. Például 3&nbsp;m/s, 3&nbsp;m, 3&nbsp;s a "3" a skalár az utánuk következő mértékegységek elárulják, hogy sebesség, hossz/távolság vagy idő, de mindezt irány nélkül.
 
;Vektor [Vector]
 
;Vektor [Vector]
 
:Irányok és értékek készlete.  Például adott irányok és az arra mutató sebességkomponensek együtt megadják a sebességet. A vektor kifejezés függ a koordináta-rendszer fajtájától, valamint hogy mennyi dimenziót vettünk figyelembe. A <35°, 12> egy két dimenziós polár-vektor, míg a <14, 9, -20> egy háromdimenziós Descartes-féle derékszögű koordináta rendszerben értelmezhető vektor. 3 dimenzióban az előbb említett Descartes-féle derékszögű koordináta rendszer mellett gyakran alkalmazott - főleg egy bolygóhoz viszonyított helyzet megadására - a gömbi koordináta rendszer melyben két szög(szélesség, hosszúság) és a magasság adja meg a helyzetet amely egy 3 dimenziós polár koordináta-rendszer. Természetesen léteznek egyéb koordináta rendszerek, de ezek most számunkra lényegtelenek...
 
:Irányok és értékek készlete.  Például adott irányok és az arra mutató sebességkomponensek együtt megadják a sebességet. A vektor kifejezés függ a koordináta-rendszer fajtájától, valamint hogy mennyi dimenziót vettünk figyelembe. A <35°, 12> egy két dimenziós polár-vektor, míg a <14, 9, -20> egy háromdimenziós Descartes-féle derékszögű koordináta rendszerben értelmezhető vektor. 3 dimenzióban az előbb említett Descartes-féle derékszögű koordináta rendszer mellett gyakran alkalmazott - főleg egy bolygóhoz viszonyított helyzet megadására - a gömbi koordináta rendszer melyben két szög(szélesség, hosszúság) és a magasság adja meg a helyzetet amely egy 3 dimenziós polár koordináta-rendszer. Természetesen léteznek egyéb koordináta rendszerek, de ezek most számunkra lényegtelenek...
Line 30: Line 30:
 
* Egy skalár hármas, amik lehetnek hosszak illetve szögek melyek meghatároznak egy helyet a koordináta rendszerben.
 
* Egy skalár hármas, amik lehetnek hosszak illetve szögek melyek meghatároznak egy helyet a koordináta rendszerben.
  
== Keringés kifejezései ==
+
== <span id="Orbital terms"> Keringés kifejezései </span> [Orbital terms]==
 
[[File:Orbit.svg|thumb|upright=2.25|A leggyakoribb pályaparaméterek szemléltetése]]
 
[[File:Orbit.svg|thumb|upright=2.25|A leggyakoribb pályaparaméterek szemléltetése]]
;<span id="ap">Apoapszis[Apoapsis]</span>
+
;<span id="ap">Apoapszis</span> avagy távolpont [Apoapsis]
;<span id="pe">Periapszis[Periapsis]</span>
+
;<span id="pe">Periapszis</span> avagy közelpont [Periapsis]
;Apszis [Apsis]
+
;Apszispontok [Apsis]
{{See also|Orbit|section=Apoapsis and periapsis}}
+
{{See also|Orbit/hu|section=Apoapszis és periapszis|Keringési pálya}}
:Minden elliptikus pályának két apszisa van. A '''periapszis''' (<tt>q</tt>) a legközelebbi pontja a pályának (a legalacsonyabban ilyenkor van a keringő test) és az '''apoapszis''' (<tt>Q</tt>) amely a pálya túloldalán van és a legtávolabbi pont is egyben(a keringő test ilyenkor van a legmagasabban). Az apszisok értékeit gyakran az adott égitest felszínétől adják meg, miközben a legtöbb egyenlet számára a tömegközépponttól számított távolsággal dolgozik, így ilyenkor a felszíntől számított értékekhez hozzá kell adni a test sugarát.
+
:Minden elliptikus pályának két apszispontja van. A '''periapszis''' (<tt>q</tt>) (közelpont) a legközelebbi pontja a pályának (a legalacsonyabban ilyenkor van a keringő test) és az '''apoapszis''' (<tt>Q</tt>) (távolpont) amely a pálya túloldalán van és a legtávolabbi pont is egyben (a keringő test ilyenkor van a legmagasabban). Az apszisok értékeit gyakran az adott égitest felszínétől adják meg, miközben a legtöbb egyenlet számára a tömegközépponttól számított távolsággal dolgozik, így ilyenkor a felszíntől számított értékekhez hozzá kell adni a test sugarát.
 
;<span id="appe">Peri-* és Apo-*</span>
 
;<span id="appe">Peri-* és Apo-*</span>
 
:Mikor pályákról beszélünk, gyakran a "periapszis" és "apoapszis" módosulnak a pálya közepén lévő égitest nevével. Például, -kee és -kerb mind gyakran használtak a Kerbin körüli pályák leírásakor, minek folytán Perikee/Perikerb és Apokee/Apokerb kifejezésekkel is találkozhatunk.
 
:Mikor pályákról beszélünk, gyakran a "periapszis" és "apoapszis" módosulnak a pálya közepén lévő égitest nevével. Például, -kee és -kerb mind gyakran használtak a Kerbin körüli pályák leírásakor, minek folytán Perikee/Perikerb és Apokee/Apokerb kifejezésekkel is találkozhatunk.
;<span id="an">Felszálló csomó [Ascending node]</span>
+
;<span id="an">Felszálló csomó</span> [Ascending node]
:Az a pont amelynél a pálya észak felé haladva metszi a referenciasíkot.  Itt, "észak" a referenciasík normálisát jelenti.
+
:Az a pont ([[#on|pályacsomó]]) amelynél a pálya észak felé haladva metszi a referenciasíkot.  Itt, "észak" a referenciasík normálisát jelenti.
;<span id="dn">Leszálló csomó [Descending node]</span>
+
;<span id="dn">Leszálló csomó</span> [Descending node]
:Az a pont ahol a a pálya délfelé haladva metszi a referencia síkot.
+
:Az a pont ([[#on|pályacsomó]]) ahol a a pálya délfelé haladva metszi a referencia síkot.
;<span id="ecc">Excentricitás [Eccentricity]</span>
+
;<span id="ecc">Excentricitás avagy a pálya elnyújtottsága</span> [Eccentricity]
 
:Egy skalár amely kifejezi a pálya körtől való eltérését .
 
:Egy skalár amely kifejezi a pálya körtől való eltérését .
 
<math style="float:center;padding:0.5em;">\text{ecc} = 1 - \frac{2}{\frac{Q}{q}+1}</math>
 
<math style="float:center;padding:0.5em;">\text{ecc} = 1 - \frac{2}{\frac{Q}{q}+1}</math>
Line 50: Line 50:
 
:* ecc = 1 → parabolikus pálya - ez szökési pálya.
 
:* ecc = 1 → parabolikus pálya - ez szökési pálya.
 
:* ecc > 1 → hiperbolikus pálya - ez is szökési pálya.
 
:* ecc > 1 → hiperbolikus pálya - ez is szökési pálya.
;<span id="inc"> Inklínáció avagy pályahajlás [Inclination]</span>
+
;<span id="inc"> Inklináció avagy pályahajlás</span> [Inclination]
 
:A pályasík és a referenciasík által bezárt szög. (megjegyzés az egyenlítő síkjával 90°-ot bezáró pályát poláris-nak nevezik)
 
:A pályasík és a referenciasík által bezárt szög. (megjegyzés az egyenlítő síkjával 90°-ot bezáró pályát poláris-nak nevezik)
 
;<span id="lo">Alacsony pálya [Low orbit]</span>
 
;<span id="lo">Alacsony pálya [Low orbit]</span>
: Egy stabil és biztonságos pálya amely csak éppen annyira magas, hogy elkerülje a veszélyeket, mint a légkörben való lefékeződést vagy éppen a hegyeknek való ütközést. Az alacsony pálya egy lépcsőfok amely a felemelkedés után várakozhatunk, hogy egy gyorsítással találkozhassunk egy másik járművel vagy égitesttel, vagy éppen az ellenkező irányban a legkevesebb üzemanyag felhasználásával szállhassunk le. A légkörrel rendelkező égitestek esetén, mint amilyen a [[Kerbin]] ez a közvetlenül a légkör feletti részt jelenti(70km-100km). A légkör nélküli égitesteknél ez elméletileg bármely felszín feletti magasság lehetne, de egy magasság alatt már a hegyek és magaslatok veszélyeztetik a pályát. Ilyenkor nem árt tudni a magaslatokról! Az időgyorsítás [[time warp]] nem korlátozva van az alacsony pályán, és lehetetlen az alatt.
+
: Egy stabil és biztonságos [[orbit/hu|keringési pálya]] amely csak éppen annyira magas, hogy elkerülje a veszélyeket, mint a légkörben való lefékeződést vagy éppen a hegyeknek való ütközést. Az alacsony pálya egy lépcsőfok amely a felemelkedés után várakozhatunk, hogy egy gyorsítással találkozhassunk egy másik járművel vagy égitesttel, vagy éppen az ellenkező irányban a legkevesebb üzemanyag felhasználásával szállhassunk le. A légkörrel rendelkező égitestek esetén, mint amilyen a [[Kerbin/hu|Kerbin]] ez a közvetlenül a légkör feletti részt jelenti (70km-100km). A légkör nélküli égitesteknél ez elméletileg bármely felszín feletti magasság lehetne, de egy magasság alatt már a hegyek és magaslatok veszélyeztetik a pályát. Ilyenkor nem árt tudni a magaslatokról! Az [[time warp/hu|időgyorsítás]] [time warp] korlátozva van az alacsony pályán, és lehetetlen az alatt.
;<span id="node">Pályacsomók [Orbital nodes]</span>
+
;<span id="on">Pályacsomó</span> ''(csillagászati definíció)''
:Bármely pályán lévő specifikus referenciapontok mint az Apoapszis, Periapszis, vagy a más pályákkal való metszéspontok[intersect points].
+
:Egy pont ahol a pálya keresztezi a referenciasíkot. A felszálló csomó esetében a test a referenciasík pályanormálisának irányában halad. A felszálló irány "észak", míg a leszálló irány "dél" felé mutat.
;<span id="orbnorm">Pályanormális [Orbit normal]</span>
+
;<span id="node">Pályacsomók</span> [Orbital nodes] ''(a játékban)''
:A pályasík normálisa. Ezt a hajó sebessége és a gravitáció vektoriális szorzata adja. Mivel ez a jobb-kéz szabályt követi, olyan nézőpontból, ahonnan a hajó pozitív(az órajárással ellentétes) irányba kering felfelé(a szemlélő felé), ellenkező esetben pedig lefelé(a szélélőtől el) fog mutatni. A "Fel"["Up"] gyakran mint "észak"["North"] or "N+", és a párja mint "Le"["Down"] másként "Anti-Normál"["Anti-Normal"] avagy "Dél"["South"] vagy "N-" van jelölve.
+
:Bármely pályán lévő specifikus referenciapontok mint az Apoapszis, Periapszis, vagy a más pályákkal való metszéspontok [intersect points].
;<span id="orbplane">Pályasík [Orbital plane]</span>
+
;<span id="orbnorm">Pályanormális</span> [Orbit normal]
 +
:A pályasík normálisa. Ezt a hajó sebességének és az égitest gravitációjának a vektoriális szorzata adja. Mivel ez a jobb-kéz szabályt követi, olyan nézőpontból, ahonnan a hajó pozitív(az órajárással ellentétes) irányba kering felfelé(a szemlélő felé), ellenkező esetben pedig lefelé(a szélélőtől el) fog mutatni. A "Fel" ["Up"] gyakran mint "észak" [North] or "N+", és a párja mint "Le" ["Down"] másként "Anti-Normál" ["Anti-Normal"] avagy "Dél" ["South"] vagy "N-" van jelölve.
 +
;<span id="orbplane">Pályasík</span> [Orbital plane]
 
:Egy sík, melyet a keringés pályája feszít ki.
 
:Egy sík, melyet a keringés pályája feszít ki.
;<span id="prograde">Prográd [Prograde]</span>
+
;<span id="orbspeed">Pályasebesség</span> [Orbital speed]
:Az az irány amely felé a test halad a pályája mentén. Elliptikus pálya esetén ez mindig a test tartózkodási helyén vett érintő iránya.
+
:Egy test pályasebessége az a sebesség amellyel a vizsgált rendszer középpontja körül kering, általában egyszerűen nézve a nagyobb test körül. A pályasebességet lehet értelmezni mint átlag-pályasebességet, amellyel megteszi a körülkeringést, vagy a sebesség a pálya egy adott pontján.
;<span id="retrograde">Retrográd [Retrograde]</span>
+
;<span id="prograde">Prográd</span> [Prograde]
:A prográd ellentetje, háttal a pályán haladási iránnyal.
+
:Az az irány amely felé a test halad a pályája mentén. Elliptikus pálya esetén ez mindig a test tartózkodási helyén vett érintő iránya. Menetirányt.
;<span id="refplane">Referenciasík [Reference plane]</span>
+
;<span id="retrograde">Retrográd</span> [Retrograde]
:Bármely sík, amelyet az aktuális pálya leírásakor viszonyítási alapként felhasználunk. A bolygók körüli pályák esetén ez többnyire az egyenlítő síkja. Több test esetén az ellipszis síkját használhatják. Egy másik keringő test befogása esetén a befogandó test pályasíkját használják. Egy pályasíkot teljesen leír egy referenciasíkhoz viszonyított pályahajlás és a felszálló csomó hosszúsági szöge[longitude].
+
:A prográd ellentetje, a pályán haladási iránnyal szemben. Menetiránnyal szemben.
;<span id="sma">Fél nagytengely [Semi-major axis]</span>
+
;<span id="refplane">Referenciasík</span> [Reference plane]
<math class="float-right">\text{a} = \text{R} + \frac{Q+q}{2}</math>
+
:Bármely sík, amelyet az aktuális pálya leírásakor viszonyítási alapként felhasználunk. A bolygók körüli pályák esetén ez többnyire az egyenlítő síkja. Több test esetén az ellipszis síkját használhatják. Egy másik keringő test befogása esetén a befogandó test pályasíkját használják. Egy pályasíkot teljesen leír egy referenciasíkhoz viszonyított pályahajlás és a felszálló csomó hosszúsági szöge [longitude].
{{See also|Orbit|section=Semi-major axis}}
+
;<span id="sma">Fél nagytengely</span> [Semi-major axis]
:A nagy tegely a hosszú tengelye az ellipszisnek a fél nagytengely(<tt>a</tt>) ennek a fele. Az apoapszis(<tt>Q</tt>) és a periapszis(<tt>q</tt>) átlagját középponthoz viszonyítva számítjuk. Mivel mindkettő a felszínhez viszonyított érték, egyszerűen hozzáadjuk az égitest sugarát(<tt>R</tt>). Egy égitest körül minden azonos fél nagytengellyel rendelkező pályának azonos keringési ideje van, függetlenül az excentricitástól.
+
{{See also|Orbit/hu|section=Fél nagytengely|Keringési pálya}}
;<span id="suborb">Szuborbitális [Sub-orbital]</span>
+
<math class="float">\text{a} = \text{R} + \frac{Q+q}{2}</math>  
 +
:A nagy tengely a hosszú tengelye az ellipszisnek a fél nagytengely (<tt>a</tt>) ennek a fele. Az apoapszis (<tt>Q</tt>) és a periapszis (<tt>q</tt>) átlagját középponthoz viszonyítva számítjuk. Mivel mindkettő a felszínhez viszonyított érték, egyszerűen hozzáadjuk az égitest sugarát (<tt>R</tt>). Egy égitest körül minden azonos fél nagytengellyel rendelkező pályának azonos keringési ideje van, függetlenül az excentricitástól.
 +
;<span id="sidereal period">Csillagászati keringési idő</span> [Sidereal period]
 +
:A csillagászati keringési idő (gyakran csak mint keringési idő, de ismert mint sziderikus keringési idő is) az az időciklus amely alatt a keringő test megtesz egy teljes körülkeringést a csillagokhoz viszonyítva. Ezt a keringési ciklust egy inerciarendszerhez (amely nem forog) viszonyítjuk.
 +
;<span id="suborb">Szuborbitális</span> [Sub-orbital]
 
:Olyan pálya, amelynél a periapszis az égitest felszíne alatt található. A szuborbitális pályát követve a keringő test szükségszerűen beleütközik az égitestbe.
 
:Olyan pálya, amelynél a periapszis az égitest felszíne alatt található. A szuborbitális pályát követve a keringő test szükségszerűen beleütközik az égitestbe.
 +
;<span id="synodic period">Szinodikus keringési idő</span> [Synodic period]
 +
:A szinodikus keringési idő az az időtartam, amennyi ideig tart, hogy egy test újra megjelenjen egy két vagy több testhez viszonyított ugyanazon ponton, pl. a [[Mun/hu|Mün]] helyzete a [[Kerbol/hu|Kerbol]]hoz képest ahogy a [[Kerbin/hu|Kerbin]]-ről figyelve visszatér ugyanarra a megvilágítási helyzetbe (holdtölték közti idő). A szinodikus keringési idő az az idő amely eltelik két  egymást követő Kerbol–Kerbin vonallal azonos sorrendben történő találkozás (együttállás) között. A szinodikus keringési periódus különbözik a csillagászati keringési periódustól, mivel maga a Kerbin is kering a Kerbol körül.
  
== Hajó irányultsága [Ship Orientation] ==
+
<span id="Ship Orientation"></span>
 +
 
 +
== <span id="Hajó irányultsága"> Hajó irányultsága </span> [Ship Orientation] ==
 
A hajó irányultsága mindig egy kiválasztott testhez kötődik. Ez többnyire a kabin.
 
A hajó irányultsága mindig egy kiválasztott testhez kötődik. Ez többnyire a kabin.
 
;Zenit [Zenith]  
 
;Zenit [Zenith]  
Line 88: Line 98:
 
:Hátsó oldala a hajónak, mely többnyire a főrakéták otthona és retrogád mutat. Az eleje ellentettje.
 
:Hátsó oldala a hajónak, mely többnyire a főrakéták otthona és retrogád mutat. Az eleje ellentettje.
  
== Manőverezés az ürben [Space Maneuvers] ==
+
<span id="Space Maneuvers"></span>
 +
== <span id="Pályamódosítások"> Pályamódosítások</span> [Space Maneuvers] ==
  
;Levegőfékezés [Atmospheric braking][Aerobraking]
+
;Levegőfékezés avagy légköri fékezés [Atmospheric braking] [Aerobraking]
{{Main article|Aerobraking}}
+
{{Main article|Aerobraking/hu|Levegőfékezés}}
:Egy égitest felső-légkörébe lépve a légellenállás segítségével az űreszköz veszít a mozgási energiájából, aminek következtében a sebességcsökkenés mellett a hiperbolikus pályagörbén érkező eszköz elliptikus pályára állhat, illetve az elliptikus pályán lévő test apoapszisa is csökken - kisebb értékben a periapszisa is. Okosan alkalmazva a pályamódosítások során ezzel a manőverrel jelentős mértékben csökkenthető az üzemanyag-felhasználás. Viszont ez az alsóbb légkörbe való belépéshez is vezethet, amely során a jelentős lassulás végül az égitestre kényszeríti az eszközt. Ügyelni kell a manőver során, hogy a légellenállás során a súrlódás miatt keletkező hő és erőhatások ne károsítsák az eszközt(A KSP-ben Jelenleg csak DRE mod esetén)!
+
:Egy égitest felső-[[Atmosphere/hu|légkörébe]] lépve a légellenállás segítségével az űreszköz veszít a mozgási energiájából, aminek következtében a sebességcsökkenés mellett a hiperbolikus pályagörbén érkező eszköz elliptikus pályára állhat, illetve az elliptikus pályán keringő test apoapszisa is csökken - kisebb értékben a periapszisa is. Okosan alkalmazva a pályamódosítások során ezzel a manőverrel jelentős mértékben csökkenthető az üzemanyag-felhasználás. Viszont ez az alsóbb légkörbe való belépéshez is vezethet, amely során a jelentős lassulás végül az égitestre kényszeríti az eszközt. Ügyelni kell a manőver során, hogy a légellenállás során a súrlódás miatt keletkező hő és erőhatások ne károsítsák az eszközt (A KSP-ben Jelenleg csak DRE mod esetén)!
;<span id="atmospheric entry">Belépés a légkörbe [Atmospheric entry]</span>
+
;<span id="atmospheric entry">Belépés a légkörbe</span> [Atmospheric entry]
{{Main article|Atmospheric entry}}
+
{{Main article|Atmospheric entry/hu|Belépés a légkörbe}}
:A légkörbe való belépéskor a légellenállást felhasználva felszínt keresztező pályára lassítjuk az eszközt. Ez jelentős mechanikai- és hőterhelést jelent az eszköz számára(jelenleg(0.23) ez csak részben működik, DRE mod használata esetén áll fenn), amely az eszköz szétszakadásához, vagy túlhevüléséhez [ [[Overheating|overheat]] ] vezethet. Túl kis belépési szög esetén az eszköz visszapattan a légkörről a világűrbe(nincs megvalósítva, nincs mod). A légkörbe való belépést gyakran gyakran mint visszatérés a légkörbe vagy egyszerűbben visszatérés[re-entry/reentry] említik, de ez elméletben csak Kerbin atmoszférájába való visszatérésnél igaz(és feltéve, ha nem idegenek lépnek a kis zöld barátaink légkörébe); A légörbe való belépés általánosabb kifejezés.
+
:A légkörbe való belépéskor a légellenállást felhasználva felszínt keresztező pályára lassítjuk az eszközt. Ez jelentős mechanikai- és hőterhelést jelent az eszköz számára, amely az eszköz szétszakadásához, vagy [[Overheating/hu|túlhevüléséhez]] [overheat] vezethet. Túl kis belépési szög esetén az eszköz visszapattan a légkörről a világűrbe (nincs megvalósítva, nincs mod). A légkörbe való belépést gyakran gyakran mint visszatérés a légkörbe vagy egyszerűbben visszatérés [re-entry/reentry] említik, de ez elméletben csak Kerbin atmoszférájába való visszatérésnél igaz (és feltéve, ha nem idegenek lépnek a kis zöld barátaink légkörébe); A légörbe való belépés általánosabb kifejezés.
;Gyorsítás avagy égétés [Burn]
+
;Gyorsítás avagy égetés [Burn]
 
:A hajtóművek használata, általában a pályamódosítás céljából.
 
:A hajtóművek használata, általában a pályamódosítás céljából.
 
;Körpályára állás [Circularizing]
 
;Körpályára állás [Circularizing]
 
:Egy manőver, melynek során az elliptikus pályát kör alakúra módosítjuk, azaz a pálya excentricitását 0, vagy legalábbis közel 0 szintre csökkentjük. Ezt általában az apszisoknál történő gyorsítással lehet elérni.
 
:Egy manőver, melynek során az elliptikus pályát kör alakúra módosítjuk, azaz a pálya excentricitását 0, vagy legalábbis közel 0 szintre csökkentjük. Ezt általában az apszisoknál történő gyorsítással lehet elérni.
;Manőver csomó [Maneuver node]
+
;Hintamanőver, gravitációs parittya [Gravity assist]
{{Main article|Maneuver node}}
+
{{Main article|Gravity assist/hu|Hintamanőver}}
 +
:Olyan manőver, amelynél a keringő égitest tömegvonzását használjuk ki a pályamódosításhoz vagy az űrjárművünk sebességének üzemanyag-takarékos megváltoztatására, ezzel jelentős (több száz m/s-nyi [[Delta-v/hu|Δv]]) megtakarítást érve el. Az elve szerint gyorsításnál a keringő test mögé, lassításkor a keringő test elé kell célozni.
 +
;;<span id="Lithobraking">Földfékezés</span> [Lithobraking]
 +
:→ Lásd még: ''[[w:hu:Földfékezés|Földfékezés]]''
 +
:Olyan leszállási manőver, amelyben a leszállás kis szögben történik és légzsákkal védve a leszálló eszközt az kigurulva veszti el a sebességét. Bizonyos estekben a kifejezést az eszköz felszínhez csapódásával történő szándékos megsemmisítésére is használják. Az angol nyelvű elnevezés ''aerobraking''-ből lett ferdítve, ahol ''areo'' lecserélték a görög ''lithos'' szóra amely követ jelent.
 +
;<span id="Maneuver node">Manővercsomó</span> [Maneuver node]
 +
{{Main article|Maneuver node/hu|Manővercsomó}}
 
:A manőver csomók kellemes eszközei a pályamódosítások megtervezésének és végrehajtásának, mivel a manőver megkezdése előtt láthatóvá válik az adott gyorsítással létrejövő pályamódosulás.
 
:A manőver csomók kellemes eszközei a pályamódosítások megtervezésének és végrehajtásának, mivel a manőver megkezdése előtt láthatóvá válik az adott gyorsítással létrejövő pályamódosulás.
 +
;Sugárirányú gyorsítás [Radial burn]
 +
{{See also|#Maneuver node|Manővercsomó}}
 +
;Sugárirányú befelé gyorsítás [Radial-in burn]
 +
:Az égitest középpontja felé történő gyorsítás. Elfogatja a pályát a keringés irányába amíg a periapszis nem éri el az égitest tömegközéppontját. A sugárirányú kifelé gyorsítás ellentettje.
 +
;Sugárirányú kifelé gyorsítás [Radial-out burn]
 +
:Az égitest középpontjától kifelé történő gyorsítás. Elfogatja a pályát a keringés iránnyal ellentétesen amíg a periapszis át nem halad tömegközéppontján. A sugárirányú befelé gyorsítás ellentettje.
 
;Visszatérés [Re-entry]
 
;Visszatérés [Re-entry]
{{See also|#atmospheric entry|Atmospheric entry}}
+
{{See also|#atmospheric entry|Belépés a légkörbe}}
 
;Lassítás avagy ellenégetés [Retroburn]
 
;Lassítás avagy ellenégetés [Retroburn]
 
:Olyan gyorsítás amelyet "visszafelé"[backwards] hajtanak végre, azaz a hajtóművek prográd az orr pedig retrográd néznek. Ez az egyszerű manőver a csökkenti pálya magasságát, miközben a pálya egyéb paramétereit nem befolyásolja.
 
:Olyan gyorsítás amelyet "visszafelé"[backwards] hajtanak végre, azaz a hajtóművek prográd az orr pedig retrográd néznek. Ez az egyszerű manőver a csökkenti pálya magasságát, miközben a pálya egyéb paramétereit nem befolyásolja.
;<span id="TWR">Tolóerő–súly arány [Thrust-to-weight ratio]</span>
 
{{See also|Thrust-to-weight ratio}}
 
:<math style="float:center;padding:.5em;">\text{TWR} = \frac{T}{W} = \frac{T}{m \cdot g}</math>
 
A jármű/fokozat aktuális tömegének és a rendelkezésre álló tolóerő aránya. Ha a tolóerő–súly arány[TWR] nagyobb mint 1, akkor a járműnek elég tolóereje van hogy felfelé gyorsulva növelje a magasságát. Az 1 alatti tolóerő–súly arány[TWR] a jármű nem tud a gravitáció ellenében haladni alacsony magasságnál, viszont az űrben mindössze hosszabb ideig tartó manővereket jelent. Mivel a súly(W) függ az égitest gravitációjától(g) a tolóerő–súly arány[TWR] függ az adott égitesttől. A felszíni gyorsulás a Mün/[[Mun]] felszínén mindössze 16.6 %-a [[Kerbin]]-ének, így a felszínen a tolóerő–súly arány[TWR]<sub>Kerbin</sub>&nbsp;=&nbsp;1-ről TWR<sub>Mun</sub>&nbsp;=&nbsp;6-ra változik.
 
  
== Fizika ==
+
== <span id="Physics"> Fizika </span> ==
 
;Gyorsulás [Acceleration]
 
;Gyorsulás [Acceleration]
 
:A sebességváltozás gyorsasága. A gyorsulás vektor jellegű mennyiség, mértékegysége: m/s<sup>2</sup>.
 
:A sebességváltozás gyorsasága. A gyorsulás vektor jellegű mennyiség, mértékegysége: m/s<sup>2</sup>.
 
;Ballisztikus pálya [Ballistic trajectory]
 
;Ballisztikus pálya [Ballistic trajectory]
 
:Egy zuhanó test pályagörbéje ballisztikus. Ez lényegében annyit tesz, hogy az adott testre lényegében csak a gravitáció ereje hat és nincs kitéve egyéb erőknek, mint amilyen a saját hajtómű vagy fékernyő jelentenének.
 
:Egy zuhanó test pályagörbéje ballisztikus. Ez lényegében annyit tesz, hogy az adott testre lényegében csak a gravitáció ereje hat és nincs kitéve egyéb erőknek, mint amilyen a saját hajtómű vagy fékernyő jelentenének.
;Delta-v (Δv)
+
;<span id="Delta-v">Delta-v</span> (Δv)
:A sebességváltozás mértéke amelyet a saját készletéből egy impulzus elven működő jármű képes végrehajtani. Ez sebesség jellegű mennyiség, amely mértékegysége: m/s. A több teher csökkenti a delta-v-t, míg a több üzemanyag növeli. Ez hasznos, mikor egy jármű hatékonyságát akarjuk számolni és jellemezni. Például egy Kerbin űrkikötőjéről indított járműnek mintegy 4500 m/s-nyi delta-v-re van szüksége ahhoz, hogy biztonságosan kilépjen a Kerbin légköréből és stabil pályára álljon a bolygó körül.
+
:A sebességváltozás mértéke amelyet a saját készletéből egy impulzus elven működő jármű képes végrehajtani. Ez sebesség jellegű mennyiség, amely mértékegysége: m/s. A több teher csökkenti a delta-v-t, míg a több üzemanyag növeli. Ez hasznos, mikor egy jármű hatékonyságát akarjuk számolni és jellemezni. Például egy [[Kerbal Space Center/hu|Kerbál Ürközpont]] [[Launch pad/hu|kilövőállásáról]] [Launch pad] indított járműnek mintegy 4500&nbsp;m/s-nyi delta-v-re van szüksége ahhoz, hogy biztonságosan kilépjen a [[Kerbin/hu|Kerbin]] légköréből és stabil pályára álljon a bolygó körül.
;Energia [Energy]
+
:definíciószerűen: <math>\Delta{v} = \int_{t_0}^{t_1} {\frac {|T|} {m}}\, dt</math>
 +
:ahol ''T'' az aktuális tolóerő [thrust] ''m'' az aktuális tömeg [mass]
 +
Ha feltételezzük, hogy nincs külső erő, és nem váltunk irányt, akkor sebességkülönbséget kapunk:
 +
: <math>\Delta{v} = \int_{t_0}^{t_1} {\frac {|T|} {m}}\ dt =  \int_{t_0}^{t_1} {|a|}\ dt = | {v}_1 - {v}_0 |\,</math>
 +
Ha ezt a fajlagos impulzussal fejtjük ki akkor az eredmény:
 +
: <math>\Delta{v} = | {v}_1 - {v}_0 |_{max}\ = -\int_{t_0}^{t_1} {I_{sp} \cdot g\ \cdot \frac{\dot{m}} {m}}\ dt = {I_{sp} \cdot g \cdot ln( \frac {m_0} {m_1})}\,</math>
 +
 
 +
;<span id="Energy">Energia</span> [Energy]
 
{{See also||{{Wikipedia|Specific orbital energy}}}}
 
{{See also||{{Wikipedia|Specific orbital energy}}}}
 
:A keringő test energiája a helyzeti(potenciális) és mozgási(kinetikus) energiájának az összege.  
 
:A keringő test energiája a helyzeti(potenciális) és mozgási(kinetikus) energiájának az összege.  
  
A helyzeti energia <math>E_p = -\frac{G M m}{R}</math> és a mozgási energia <math>E_k = \frac{1}{2} m v^2</math>  
+
A helyzeti energia: <math>E_p = -\frac{G M m}{R}</math> és a mozgási energia: <math>E_k = \frac{1}{2} m v^2</math>
 +
 
 +
ahol a ''G'' a [[w:hu:Gravitációs állandó|gravitációs állandó]] [gravitational constant], ''M'' a [[celestial body/hu|égitest]] [celestial body] tömege, ''m'' a keringő [[craft/hu|űrjármű]] [craft] tömege, ''R'' a tömegközéppontjaik közötti távolság és is ''v'' a sebesség.
 +
 
 +
Ez szerint a teljes energia: <math>E = E_k + E_p = \frac{1}{2} m v^2 - \frac{G M m}{R}</math>  
  
ahol a ''G'' a gravitációs állandó [gravitational constant], ''M'' a égitest [ [[celestial body|body]] ] tömege, ''m'' a keringő jármű [[craft]] tömege, ''R'' a tömegközéppontjaik közötti távolság és is ''v'' a sebesség.  
+
Ez az összeg nem változik, ha nincs légellenállás vagy nem működnek a hajtóművek: A periapszis felé haladva helyzeti energia mozgási energiává alakul át, a periapszison áthaladva pedig mozgási energia alakul vissza helyzeti energiává. Ha az energia vagy a fajlagos pályaenergia pozitív, akkor a test szökési pályagörbén van.
 +
:Ez az alaptézise a Kepler-féle bolygómozgás törvénynek, amely alapja a KSP közelítő módszerének. Egy ellipszis olyan pontok halmaza amelyeknek két adott ponttól - a fókuszoktól - vett távolságok összege állandó. Az egyik fókusza a Kepler-pályának a körülkeringett test tömegközéppontja, ahogy egy test megközelíti, az a helyzeti energiáját mozgási energiára váltja. Ahogy a test távolodik a körülkeringett testtől, mivel elliptikus pályáról van szó, ugyanilyen mértékben közelíti meg a másik fókuszt, ezzel a mozgási energiáját helyzeti energiára váltja. Ha a jármű egyenesen az égitest felé vagy felől halad, a fókuszok egybeesnek az apszispontokkal, ahol a mozgási (apoapszis)  vagy helyzeti (periapszis) energia nulla. Ha a pálya tökéletes kör (mint a [[Mun/hu|Mün]] pályája a [[Kerbin/hu|Kerbin]] körül), a két fókusz egybeesik és a tengelyek helye határozatlan, mivel a pálya minden pontja apszisnak vehető.  
  
Ez szerint a teljes energia <math>E = E_k + E_p = \frac{1}{2} m v^2 - \frac{G M m}{R}</math>  
+
:Van a fajlagos pályaenergia (<math>\epsilon</math>) mely nem igényli a jármú tömegének ismeretét:
  
Ez az összeg nem változik, ha nincs légellenállás vagy nem működnek a hajtóművek: A periapszis felé haladva helyzeti energia mozgási energiává alakul át, a periapszison áthaladva pedig mozgási energia alakul vissza helyzeti energiává. Ha az energia vagy a specifikus pályaenergia pozitív, akkor a test szökési pályagörbén van.
+
<math>E_p = \epsilon_p m</math>, <math>E_k = \epsilon_k m</math>, <math>E = \epsilon \, m = (\epsilon_k + \epsilon_p) m = -\frac{G M}{2 a}</math>  
:Ez az alaptézise a Kepler-féle bolygómozgás törvénynek, amely alapja a KSP közelítő módszerének. Egy ellipszis olyan pontok halmaza amelyeknek két adott ponttól - a fókuszoktól - vett távolságok összege állandó. Az egyik fókusza a Kepler-pályának a körülkeringett test tömegközéppontja, ahogy egy test megközelíti, az a helyzeti energiáját mozgási energiára váltja. As the object moves away from this focus - equivalently, if the orbit is elliptical, as the object approaches the other focus - it exchanges kinetic energy for potential energy. If the craft going directly towards or away from the object, the foci coincide with the apsides, where the kinetic (apoapsis) or potential (periapsis) energy is zero. If it's perfectly circular (e.g. the Mun's orbit around Kerbin), the two foci coincide and the locations of the apsides are undefined, since every point of the orbit is an apsis.
+
 
:There is also the specific orbital energy (<math>\epsilon</math>) which doesn't require the mass of the craft: <math>E_p = \epsilon_p m</math>, <math>E_k = \epsilon_k m</math>, <math>E = \epsilon \, m = (\epsilon_k + \epsilon_p) m = -\frac{G M}{2 a}</math>. All orbits with the same semi-major axis (''a'') have the same specific orbital energy.
+
Minden azonos fél nagytengellyel(''a'') rendelkező pályának azonos a fajlagos pályaenergiája.  
;Szökési sebesség [Escape Velocity]
+
 
 +
;<span id="Escape Velocity">Szökési sebesség</span> [Escape Velocity]
 
:Az a sebesség, mely egy adott égitest felszínéről indulva a gravitációs hatásának legyőzéséhez szükséges.  
 
:Az a sebesség, mely egy adott égitest felszínéről indulva a gravitációs hatásának legyőzéséhez szükséges.  
  
Meghatározható: <math>v_e = \sqrt{\frac{2GM}{r}},</math>  
+
Meghatározható: <math>v_e = \sqrt{\frac{2GM}{r}}</math>  
  
ahol a G is the [[w:Gravitational constant|gravitációs állandó]], M az égitest tömege, r az adott égitest sugara.
+
ahol a G is the [[w:hu:Gravitációs állandó|gravitációs állandó]], M az égitest tömege, r az adott égitest sugara.
;g-force (G)
+
;g-erő avagy g-hatás [g-force] (g)
:A measurement of acceleration as expressed in the sea-level force of Earth's gravity with 1&nbsp;G being about 9.81&nbsp;m/s². An object at Earth's surface is accelerated at 1&nbsp;G. The object weighs twice as much when at 2&nbsp;G acceleration and is weightless when accelerated with 0&nbsp;G. In free fall, like in orbit, and without an engine running or an atmosphere applying drag all objects experience no acceleration which can be expressed as 0&nbsp;G.
+
:A gyorsulás értékét a Föld tengerszinten vett nehézségi gyorsulásának értékével kifejezve. 1&nbsp;g hozzávetőleg 9,81&nbsp;m/s². Egy test a Föld felszínén  1&nbsp;g gyorsulásnak megfelelő hatást szenved el. A test súlya duplája 2&nbsp;g gyorsulásnál és súlytalan 0&nbsp;g gyorsulás esetén. Szabad esésben, mint mint amilyen a keringési pályán van légellenállás és hajtómű használata nélkül nem tapasztalható gyorsulás, amit úgy fejezhetünk ki, hogy 0&nbsp;g.
;Gravity
+
;Gravitáció avagy tömegvonzás [Gravity]
:The force exerted by all objects with mass. Very weak. Usually only objects with very high mass - ie. planets, moons - have any noticeable effect. Diminishes with the square of distance from the center of mass. So for an object twice as far, experiences only 1/2<sup>2</sup> = 1/4 of the gravity.
+
:Minden egyes test tömegéből származó erőhatás. Roppant gyenge. Többnyire csak nagyon nagy tömegű testek mint csillagok, bolygók és holdak fejtenek ki érezhető hatást vele. Az erőhatás nagysága a tömegközéppontól számított távolság négyzetével arányosan csökken. Azaz egy kétszer távolabbi testre 1/2<sup>2</sup> = 1/4 gravitációs erő hat.
;Gravity Well
+
;Gravitációs mező [Gravity Well]
:The area around a planet affected by gravity. Actually extends to infinity, but as gravity decreases quadratically with distance (after twice the distance the gravity is only a quarter), it is only significant within the body's sphere of influence. In fact, in KSP, gravity isn't simulated at all beyond a body's sphere of influence due to its use of the "patched conic approximation".
+
:Az égitest körüli annak gravitációs hatása alatt álló tér. Lényegében a végtelenségig tart, de a gravitáció a távolsággal négyzetesen csökken (kétszeres távolságra a gravitáció csak negyede), így csak a hatásgömbön belül jelentős. Valójában a KSP nem szimulálja a gravitációt az égitestek hatásgömbjén kívül, mivel "foltozott kúpos közelítés"-t használ.
;Orbit
+
;Keringési pálya avagy pálya [Orbit]
{{Main article|Orbit}}
+
{{Main article|Orbit/hu|Pálya}}
:When an object has sufficient tangential velocity (and is outside the atmosphere, so drag won't slow it down) so that it will keep falling "next" to the planet (never touching ground) its trajectory is called an orbit. Stable orbits are elliptical (a circle is an ellipse with zero eccentricity). If the objects tangential speed exceeds escape velocity it's orbit will be either para- or hyperbolic.
+
:Ha egy testnek elégséges tangenciális sebessége van (és a légkörön kívül, hogy a légellenállás nem fékezheti le), akkor az a folytonosan a bolygó "mellé" esik és így sose ér földet akkor ezt a pályagörbét orbitális pályának, vagy röviden pályának nevezzük. A stabil keringési pályák elliptikusak (a kör egy nulla excentricitású ellipszis). Ha a test tangenciális sebessége meghaladja a szökési sebességet a pálya hiperbolikus lesz (határértéken parabolikus).
;<span id="isp">Specific Impulse (I<sub>sp</sub>)</span>
+
;<span id="isp">Fajlagos impulzus [Specific Impulse] (I<sub>sp</sub>)</span>
{{Main article|Specific impulse}}
+
{{Main article|Specific impulse/hu|Fajlagos impulzus}}
:<math style="float:right">I_{sp}= \frac{T}{\dot m}, [I_{sp}] = \frac{m}{s}</math>The I<sub>sp</sub> defines how effective a propulsion system is. The higher the I<sub>sp</sub> the more powerful is the thrust applied to the rocket with the same fuel mass. The I<sub>sp</sub> is usually given in ''seconds'' but actually the physically correct unit is ''distance per time'' which is usually given in ''meters per second'' or ''feet per second''. To avoid confusion which unit of speed is used, the physical correct I<sub>sp</sub> (in ''distance/time'') is divided by the surface gravity of Earth (9.81&nbsp;m/s²). This results in a value given in ''seconds''. To use this I<sub>sp</sub> in formulas it must to be converted back into ''distance per time'' which requires multiplying with the surface gravity of Earth again. As this value is only used to convert between those two units, the '''specific impulse doesn't change when the gravity changes'''. It appears that KSP use a value like 9.82&nbsp;m/s² and thus using a little less fuel.
+
:<math style="float:center">I_{sp}= \frac{T}{\dot m}</math><span style="padding:1em;"></span><math style="float:center">[I_{sp}] = \frac{m}{s}</math>  
:As the specific impulse is the ratio of thrust and fuel flow <math>\frac{Ns}{kg}</math> is sometimes given as the unit. This is mathematically another form of <math>\frac{m}{s} = kg \cdot \frac{m}{s^2} \cdot \frac{s}{kg}</math> because force is the multiplication of mass and acceleration defining <math>N = kg \cdot \frac{m}{s^2}</math>. So <math>1 \frac{Ns}{kg} = 1 \frac{m}{s}</math> with the latter being simply only in SI base units.
+
:Az I<sub>sp</sub> kifejezi egy impulzus elven működő hatómű hatékonyságát. A magasabb I<sub>sp</sub> nagyobb fajlagos lendületváltozást azaz sebességváltozást ér el azonos tömegű üzemanyag felhasználásával. A I<sub>sp</sub> mértékét többnyire másodpercben adják meg ("s"), de fizikailag helyes mértéke a "távolság/idő" amely mértékegysége a m/s. A sebesség mértékéből származó zavart elkerülendő a fizikailag helyes I<sub>sp</sub> ("távolság/idő")-t elosztották a Föld felszíni nehézségi gyorsulásával (9,81&nbsp;m/s²). Az eredmény "másodperc" ["second"] mértékegységű. Hogy használhassuk ezt a I<sub>sp</sub> az egyenletekben, vissza kell alakítanunk "távolság/idő" mértékegységűvé a Földi felszíni gyorsulással való beszorzással. Mivel itt a felszíni gyorsulással való szorzás csak a két mértékegység közti átváltásra szolgál a fajlagos impulzus független a gravitáció aktuális nagyságától.
;<span id="soi">Hatásgömb [Sphere of influence]</span>
+
:Mivel a fajlagos impulzus a tolóerő és a fajlagos üzemanyagfelhasználás hányadosa néha a következő mértékegységben adják meg: <math>\frac{Ns}{kg}</math>
{{Main article|Sphere of influence}}
+
Ez matematikailag egy másik formája a <math>\frac{m}{s} = kg \cdot \frac{m}{s^2} \cdot \frac{s}{kg}</math>-nak mivel az erő a tömeg és a gyorsulás szorzata <math>N = kg \cdot \frac{m}{s^2}</math> <span style="padding:.5em;"></span>Így valójában <math>1 \frac{Ns}{kg} = 1 \frac{m}{s}</math> egyszerű az SI alapegységekkel kifejezve.
:Az a sugár az égitest körül, amelyen belül az adott égitest gravitációs hatása a meghatározó. Jelölése: SoI/SOI.
+
;<span id="soi">Hatásgömb, hatássugár, vonzáskör [Sphere of influence]</span>
 +
{{Main article|Sphere of influence/hu|Hatásgömb}}
 +
:Az a tér illetve sugár az égitest körül, amelyen belül az adott égitest gravitációs hatása a meghatározó. Jelölése: SoI/SOI.
 
;Érintőirányú sebesség [Tangential velocity]
 
;Érintőirányú sebesség [Tangential velocity]
 
:A sebesség azon komponense, amelyik érintőirányú a pályagörbére. Pillanatnyi sebesség - az a sebesség amikor a mérési idő a nullához közelít - Ez mindig érintőleges a pályagörbére.
 
:A sebesség azon komponense, amelyik érintőirányú a pályagörbére. Pillanatnyi sebesség - az a sebesség amikor a mérési idő a nullához közelít - Ez mindig érintőleges a pályagörbére.
 +
;<span id="TWR">Tolóerő–súly arány [Thrust-to-weight ratio]</span>
 +
{{Main article|Thrust-to-weight ratio/hu|Tolóerő-súly arány}}
 +
:<math style="float:center;padding:.5em;">\text{TWR} = \frac{T}{W} = \frac{T}{m \cdot g}</math>
 +
A jármű/fokozat aktuális tömegének és a rendelkezésre álló tolóerő aránya. Ha a tolóerő–súly arány (TWR) nagyobb mint 1, akkor a járműnek elég tolóereje van hogy felfelé gyorsulva növelje a magasságát. Az 1 alatti tolóerő–súly arány (TWR) a jármű nem tud a gravitáció ellenében haladni alacsony magasságnál, viszont az űrben mindössze hosszabb ideig tartó manővereket jelent. Mivel a súly(W) függ az égitest gravitációjától (g) a tolóerő–súly arány (TWR) függ az adott égitesttől. A felszíni gyorsulás a [[Mun/hu|Mün]] felszínén mindössze 16,6%-a [[Kerbin/hu|Kerbin]]ének, így a felszínen a tolóerő–súly arány: TWR<sub>Kerbin</sub>&nbsp;=&nbsp;1-ről TWR<sub>Mün</sub>&nbsp;=&nbsp;6-ra változik.
 
;Pályagörbe [Trajectory]
 
;Pályagörbe [Trajectory]
 
:A pályagörbe az az útvonal, amelyet a mozgó test az idő függvényében bejár.
 
:A pályagörbe az az útvonal, amelyet a mozgó test az idő függvényében bejár.
Line 161: Line 199:
 
:A helyzetváltozás gyorsasága. A sebesség vektor jellegű mennyiség, azaz van mértéke és iránya. Mértékegysége: m/s.
 
:A helyzetváltozás gyorsasága. A sebesség vektor jellegű mennyiség, azaz van mértéke és iránya. Mértékegysége: m/s.
  
==See also==
+
==Lásd még==
* [[Tutorials]]
+
<references />
* [[Acronyms and Initialisms]]
+
* [[Tutorials/hu|Oktatás]]
 +
* [[Abbreviations and acronyms/hu|Rövidítések és Jelölések]]

Latest revision as of 11:29, 25 October 2015

A KSP-ben sok fizikára és pályák leírására vonatkozó kifejezés található, melyek zavaróak lehetnek a hozzá nem értőek számára, valamint egyéb változatos tudományos kifejezések és rövidítések melyekkel leírják a közkifejezéseket.

Ez a lap egy tömör szószedete a szükséges kifejezéseknek, mely segedelmével elindulhattok azon az úton amelyen zöldfülűekből képzett asztronautákká vagy rakétatudósokká válhattok! Mivel ez egy szószedet ezért a magyar kifejezés mellet megtalálhatjátok szögletes zárójelben a KSP világában található angol kifejezést is.

Matematika

Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszer - derékszögű koordinátákat használ
Gömbi koordináta rendszer - csak szögeket és egy hosszt használ
Elliptikus [Elliptical]
Ovális-jellegű zárt pályagörbe, gyakran utalnak rá a pályák leírásakor. A keringő testek tipikus pályagörbéje.
Hiperbolikus [Hyperbolic]
Nyílt pályagörbe, a befogatlan testek tipikus pályagörbéje.
Normális avagy normál vektor [Normal vector]
Egy az adott síkra merőleges egységvektor.
Skalár [Scalar]
Egy egyszerű érték irány nélkül. A skalárokat rendszerint a mértékegység követi, mely elárulja annak dimenzióját. Például 3 m/s, 3 m, 3 s a "3" a skalár az utánuk következő mértékegységek elárulják, hogy sebesség, hossz/távolság vagy idő, de mindezt irány nélkül.
Vektor [Vector]
Irányok és értékek készlete. Például adott irányok és az arra mutató sebességkomponensek együtt megadják a sebességet. A vektor kifejezés függ a koordináta-rendszer fajtájától, valamint hogy mennyi dimenziót vettünk figyelembe. A <35°, 12> egy két dimenziós polár-vektor, míg a <14, 9, -20> egy háromdimenziós Descartes-féle derékszögű koordináta rendszerben értelmezhető vektor. 3 dimenzióban az előbb említett Descartes-féle derékszögű koordináta rendszer mellett gyakran alkalmazott - főleg egy bolygóhoz viszonyított helyzet megadására - a gömbi koordináta rendszer melyben két szög(szélesség, hosszúság) és a magasság adja meg a helyzetet amely egy 3 dimenziós polár koordináta-rendszer. Természetesen léteznek egyéb koordináta rendszerek, de ezek most számunkra lényegtelenek...
<35°, 12> olyan mint egy 12 egység hosszú nyíl, amely az origóból indul ki és az alapvonallal bezáró 35°-os szög irányába mutat. Az alapvonal tipikusan az x-tengely és a szögeltolás az óramutatóval ellentétes irányba mutat.
<14, 9, -20> olyan mint egy nyíl amelyik a kiindulási pontból(origóból)(<0,0,0>) kiindulva egy olyan pontban végződik amelynek az x koordinátája 14, az y koordinátája 9 és a z koordinátája -20.
Descartes-féle derékszögű koordináta rendszer előnye, hogy pontosan megmutatja a végpont helyét, de nem ad közvetlen információt a vektor hosszáról, a polár koordináta rendszerben magától adódik a vektor hossza, de a végpont helyének meghatározása már nem olyan egyszerű.
A következő fizikai mennyiségek mind vektorok: sebesség, gyorsulás, erő

Egy 3D koordináta rendszerhez az alábbiak kellenek:

  • Egy referencia pont. Ez a kiindulási pont.
  • 3 bázisvektorok. Ezek meghatározzák az alapértékét a tengelyirányú viszonyításnak és magát az adott tengelyt.
  • Egy skalár hármas, amik lehetnek hosszak illetve szögek melyek meghatároznak egy helyet a koordináta rendszerben.

Keringés kifejezései [Orbital terms]

A leggyakoribb pályaparaméterek szemléltetése
Apoapszis avagy távolpont [Apoapsis]
Periapszis avagy közelpont [Periapsis]
Apszispontok [Apsis]
→ Lásd még: “Apoapszis és periapszis” bekezdést a következő cikkből: Keringési pálya
Minden elliptikus pályának két apszispontja van. A periapszis (q) (közelpont) a legközelebbi pontja a pályának (a legalacsonyabban ilyenkor van a keringő test) és az apoapszis (Q) (távolpont) amely a pálya túloldalán van és a legtávolabbi pont is egyben (a keringő test ilyenkor van a legmagasabban). Az apszisok értékeit gyakran az adott égitest felszínétől adják meg, miközben a legtöbb egyenlet számára a tömegközépponttól számított távolsággal dolgozik, így ilyenkor a felszíntől számított értékekhez hozzá kell adni a test sugarát.
Peri-* és Apo-*
Mikor pályákról beszélünk, gyakran a "periapszis" és "apoapszis" módosulnak a pálya közepén lévő égitest nevével. Például, -kee és -kerb mind gyakran használtak a Kerbin körüli pályák leírásakor, minek folytán Perikee/Perikerb és Apokee/Apokerb kifejezésekkel is találkozhatunk.
Felszálló csomó [Ascending node]
Az a pont (pályacsomó) amelynél a pálya észak felé haladva metszi a referenciasíkot. Itt, "észak" a referenciasík normálisát jelenti.
Leszálló csomó [Descending node]
Az a pont (pályacsomó) ahol a a pálya délfelé haladva metszi a referencia síkot.
Excentricitás avagy a pálya elnyújtottsága [Eccentricity]
Egy skalár amely kifejezi a pálya körtől való eltérését .

  • ecc = 0 → kör pálya.
  • 0 < ecc < 1 → elliptikus pálya.
  • ecc = 1 → parabolikus pálya - ez szökési pálya.
  • ecc > 1 → hiperbolikus pálya - ez is szökési pálya.
Inklináció avagy pályahajlás [Inclination]
A pályasík és a referenciasík által bezárt szög. (megjegyzés az egyenlítő síkjával 90°-ot bezáró pályát poláris-nak nevezik)
Alacsony pálya [Low orbit]
Egy stabil és biztonságos keringési pálya amely csak éppen annyira magas, hogy elkerülje a veszélyeket, mint a légkörben való lefékeződést vagy éppen a hegyeknek való ütközést. Az alacsony pálya egy lépcsőfok amely a felemelkedés után várakozhatunk, hogy egy gyorsítással találkozhassunk egy másik járművel vagy égitesttel, vagy éppen az ellenkező irányban a legkevesebb üzemanyag felhasználásával szállhassunk le. A légkörrel rendelkező égitestek esetén, mint amilyen a Kerbin ez a közvetlenül a légkör feletti részt jelenti (70km-100km). A légkör nélküli égitesteknél ez elméletileg bármely felszín feletti magasság lehetne, de egy magasság alatt már a hegyek és magaslatok veszélyeztetik a pályát. Ilyenkor nem árt tudni a magaslatokról! Az időgyorsítás [time warp] korlátozva van az alacsony pályán, és lehetetlen az alatt.
Pályacsomó (csillagászati definíció)
Egy pont ahol a pálya keresztezi a referenciasíkot. A felszálló csomó esetében a test a referenciasík pályanormálisának irányában halad. A felszálló irány "észak", míg a leszálló irány "dél" felé mutat.
Pályacsomók [Orbital nodes] (a játékban)
Bármely pályán lévő specifikus referenciapontok mint az Apoapszis, Periapszis, vagy a más pályákkal való metszéspontok [intersect points].
Pályanormális [Orbit normal]
A pályasík normálisa. Ezt a hajó sebességének és az égitest gravitációjának a vektoriális szorzata adja. Mivel ez a jobb-kéz szabályt követi, olyan nézőpontból, ahonnan a hajó pozitív(az órajárással ellentétes) irányba kering felfelé(a szemlélő felé), ellenkező esetben pedig lefelé(a szélélőtől el) fog mutatni. A "Fel" ["Up"] gyakran mint "észak" [North] or "N+", és a párja mint "Le" ["Down"] másként "Anti-Normál" ["Anti-Normal"] avagy "Dél" ["South"] vagy "N-" van jelölve.
Pályasík [Orbital plane]
Egy sík, melyet a keringés pályája feszít ki.
Pályasebesség [Orbital speed]
Egy test pályasebessége az a sebesség amellyel a vizsgált rendszer középpontja körül kering, általában egyszerűen nézve a nagyobb test körül. A pályasebességet lehet értelmezni mint átlag-pályasebességet, amellyel megteszi a körülkeringést, vagy a sebesség a pálya egy adott pontján.
Prográd [Prograde]
Az az irány amely felé a test halad a pályája mentén. Elliptikus pálya esetén ez mindig a test tartózkodási helyén vett érintő iránya. Menetirányt.
Retrográd [Retrograde]
A prográd ellentetje, a pályán haladási iránnyal szemben. Menetiránnyal szemben.
Referenciasík [Reference plane]
Bármely sík, amelyet az aktuális pálya leírásakor viszonyítási alapként felhasználunk. A bolygók körüli pályák esetén ez többnyire az egyenlítő síkja. Több test esetén az ellipszis síkját használhatják. Egy másik keringő test befogása esetén a befogandó test pályasíkját használják. Egy pályasíkot teljesen leír egy referenciasíkhoz viszonyított pályahajlás és a felszálló csomó hosszúsági szöge [longitude].
Fél nagytengely [Semi-major axis]
→ Lásd még: “Fél nagytengely” bekezdést a következő cikkből: Keringési pálya

A nagy tengely a hosszú tengelye az ellipszisnek a fél nagytengely (a) ennek a fele. Az apoapszis (Q) és a periapszis (q) átlagját középponthoz viszonyítva számítjuk. Mivel mindkettő a felszínhez viszonyított érték, egyszerűen hozzáadjuk az égitest sugarát (R). Egy égitest körül minden azonos fél nagytengellyel rendelkező pályának azonos keringési ideje van, függetlenül az excentricitástól.
Csillagászati keringési idő [Sidereal period]
A csillagászati keringési idő (gyakran csak mint keringési idő, de ismert mint sziderikus keringési idő is) az az időciklus amely alatt a keringő test megtesz egy teljes körülkeringést a csillagokhoz viszonyítva. Ezt a keringési ciklust egy inerciarendszerhez (amely nem forog) viszonyítjuk.
Szuborbitális [Sub-orbital]
Olyan pálya, amelynél a periapszis az égitest felszíne alatt található. A szuborbitális pályát követve a keringő test szükségszerűen beleütközik az égitestbe.
Szinodikus keringési idő [Synodic period]
A szinodikus keringési idő az az időtartam, amennyi ideig tart, hogy egy test újra megjelenjen egy két vagy több testhez viszonyított ugyanazon ponton, pl. a Mün helyzete a Kerbolhoz képest ahogy a Kerbin-ről figyelve visszatér ugyanarra a megvilágítási helyzetbe (holdtölték közti idő). A szinodikus keringési idő az az idő amely eltelik két egymást követő Kerbol–Kerbin vonallal azonos sorrendben történő találkozás (együttállás) között. A szinodikus keringési periódus különbözik a csillagászati keringési periódustól, mivel maga a Kerbin is kering a Kerbol körül.

Hajó irányultsága [Ship Orientation]

A hajó irányultsága mindig egy kiválasztott testhez kötődik. Ez többnyire a kabin.

Zenit [Zenith]
A teteje a hajónak többnyire az égitesttől elfelé mutat. A nadír ellentettje.
Nadír [Nadir]
Alja a hajónak, általában az égitest felé mutat. A zenit ellentettje.
Baloldal [Port(side)]
Bal oldala a hajónak. A jobboldal ellentettje .
Jobboldal [Starboard]
Jobb oldala a hajónak. A baloldal ellentettje.
Eleje [Front]
Elülső oldala a hajónak, amely többnyire az orr iránya és prográd mutat. A hátulja ellentettje.
Hátulja [Aft]
Hátsó oldala a hajónak, mely többnyire a főrakéták otthona és retrogád mutat. Az eleje ellentettje.

Pályamódosítások [Space Maneuvers]

Levegőfékezés avagy légköri fékezés [Atmospheric braking] [Aerobraking]
→ Főcikk: Levegőfékezés
Egy égitest felső-légkörébe lépve a légellenállás segítségével az űreszköz veszít a mozgási energiájából, aminek következtében a sebességcsökkenés mellett a hiperbolikus pályagörbén érkező eszköz elliptikus pályára állhat, illetve az elliptikus pályán keringő test apoapszisa is csökken - kisebb értékben a periapszisa is. Okosan alkalmazva a pályamódosítások során ezzel a manőverrel jelentős mértékben csökkenthető az üzemanyag-felhasználás. Viszont ez az alsóbb légkörbe való belépéshez is vezethet, amely során a jelentős lassulás végül az égitestre kényszeríti az eszközt. Ügyelni kell a manőver során, hogy a légellenállás során a súrlódás miatt keletkező hő és erőhatások ne károsítsák az eszközt (A KSP-ben Jelenleg csak DRE mod esetén)!
Belépés a légkörbe [Atmospheric entry]
→ Főcikk: Belépés a légkörbe
A légkörbe való belépéskor a légellenállást felhasználva felszínt keresztező pályára lassítjuk az eszközt. Ez jelentős mechanikai- és hőterhelést jelent az eszköz számára, amely az eszköz szétszakadásához, vagy túlhevüléséhez [overheat] vezethet. Túl kis belépési szög esetén az eszköz visszapattan a légkörről a világűrbe (nincs megvalósítva, nincs mod). A légkörbe való belépést gyakran gyakran mint visszatérés a légkörbe vagy egyszerűbben visszatérés [re-entry/reentry] említik, de ez elméletben csak Kerbin atmoszférájába való visszatérésnél igaz (és feltéve, ha nem idegenek lépnek a kis zöld barátaink légkörébe); A légörbe való belépés általánosabb kifejezés.
Gyorsítás avagy égetés [Burn]
A hajtóművek használata, általában a pályamódosítás céljából.
Körpályára állás [Circularizing]
Egy manőver, melynek során az elliptikus pályát kör alakúra módosítjuk, azaz a pálya excentricitását 0, vagy legalábbis közel 0 szintre csökkentjük. Ezt általában az apszisoknál történő gyorsítással lehet elérni.
Hintamanőver, gravitációs parittya [Gravity assist]
→ Főcikk: Hintamanőver
Olyan manőver, amelynél a keringő égitest tömegvonzását használjuk ki a pályamódosításhoz vagy az űrjárművünk sebességének üzemanyag-takarékos megváltoztatására, ezzel jelentős (több száz m/s-nyi Δv) megtakarítást érve el. Az elve szerint gyorsításnál a keringő test mögé, lassításkor a keringő test elé kell célozni.
Földfékezés [Lithobraking]
→ Lásd még: Földfékezés
Olyan leszállási manőver, amelyben a leszállás kis szögben történik és légzsákkal védve a leszálló eszközt az kigurulva veszti el a sebességét. Bizonyos estekben a kifejezést az eszköz felszínhez csapódásával történő szándékos megsemmisítésére is használják. Az angol nyelvű elnevezés aerobraking-ből lett ferdítve, ahol areo lecserélték a görög lithos szóra amely követ jelent.
Manővercsomó [Maneuver node]
→ Főcikk: Manővercsomó
A manőver csomók kellemes eszközei a pályamódosítások megtervezésének és végrehajtásának, mivel a manőver megkezdése előtt láthatóvá válik az adott gyorsítással létrejövő pályamódosulás.
Sugárirányú gyorsítás [Radial burn]
→ Lásd még: Manővercsomó
Sugárirányú befelé gyorsítás [Radial-in burn]
Az égitest középpontja felé történő gyorsítás. Elfogatja a pályát a keringés irányába amíg a periapszis nem éri el az égitest tömegközéppontját. A sugárirányú kifelé gyorsítás ellentettje.
Sugárirányú kifelé gyorsítás [Radial-out burn]
Az égitest középpontjától kifelé történő gyorsítás. Elfogatja a pályát a keringés iránnyal ellentétesen amíg a periapszis át nem halad tömegközéppontján. A sugárirányú befelé gyorsítás ellentettje.
Visszatérés [Re-entry]
→ Lásd még: Belépés a légkörbe
Lassítás avagy ellenégetés [Retroburn]
Olyan gyorsítás amelyet "visszafelé"[backwards] hajtanak végre, azaz a hajtóművek prográd az orr pedig retrográd néznek. Ez az egyszerű manőver a csökkenti pálya magasságát, miközben a pálya egyéb paramétereit nem befolyásolja.

Fizika

Gyorsulás [Acceleration]
A sebességváltozás gyorsasága. A gyorsulás vektor jellegű mennyiség, mértékegysége: m/s2.
Ballisztikus pálya [Ballistic trajectory]
Egy zuhanó test pályagörbéje ballisztikus. Ez lényegében annyit tesz, hogy az adott testre lényegében csak a gravitáció ereje hat és nincs kitéve egyéb erőknek, mint amilyen a saját hajtómű vagy fékernyő jelentenének.
Delta-v (Δv)
A sebességváltozás mértéke amelyet a saját készletéből egy impulzus elven működő jármű képes végrehajtani. Ez sebesség jellegű mennyiség, amely mértékegysége: m/s. A több teher csökkenti a delta-v-t, míg a több üzemanyag növeli. Ez hasznos, mikor egy jármű hatékonyságát akarjuk számolni és jellemezni. Például egy Kerbál Ürközpont kilövőállásáról [Launch pad] indított járműnek mintegy 4500 m/s-nyi delta-v-re van szüksége ahhoz, hogy biztonságosan kilépjen a Kerbin légköréből és stabil pályára álljon a bolygó körül.
definíciószerűen:
ahol T az aktuális tolóerő [thrust] m az aktuális tömeg [mass]

Ha feltételezzük, hogy nincs külső erő, és nem váltunk irányt, akkor sebességkülönbséget kapunk:

Ha ezt a fajlagos impulzussal fejtjük ki akkor az eredmény:

Energia [Energy]
→ Lásd még: Specific orbital energy on Wikipedia
A keringő test energiája a helyzeti(potenciális) és mozgási(kinetikus) energiájának az összege.

A helyzeti energia: és a mozgási energia:

ahol a G a gravitációs állandó [gravitational constant], M a égitest [celestial body] tömege, m a keringő űrjármű [craft] tömege, R a tömegközéppontjaik közötti távolság és is v a sebesség.

Ez szerint a teljes energia:

Ez az összeg nem változik, ha nincs légellenállás vagy nem működnek a hajtóművek: A periapszis felé haladva helyzeti energia mozgási energiává alakul át, a periapszison áthaladva pedig mozgási energia alakul vissza helyzeti energiává. Ha az energia vagy a fajlagos pályaenergia pozitív, akkor a test szökési pályagörbén van.

Ez az alaptézise a Kepler-féle bolygómozgás törvénynek, amely alapja a KSP közelítő módszerének. Egy ellipszis olyan pontok halmaza amelyeknek két adott ponttól - a fókuszoktól - vett távolságok összege állandó. Az egyik fókusza a Kepler-pályának a körülkeringett test tömegközéppontja, ahogy egy test megközelíti, az a helyzeti energiáját mozgási energiára váltja. Ahogy a test távolodik a körülkeringett testtől, mivel elliptikus pályáról van szó, ugyanilyen mértékben közelíti meg a másik fókuszt, ezzel a mozgási energiáját helyzeti energiára váltja. Ha a jármű egyenesen az égitest felé vagy felől halad, a fókuszok egybeesnek az apszispontokkal, ahol a mozgási (apoapszis) vagy helyzeti (periapszis) energia nulla. Ha a pálya tökéletes kör (mint a Mün pályája a Kerbin körül), a két fókusz egybeesik és a tengelyek helye határozatlan, mivel a pálya minden pontja apszisnak vehető.
Van a fajlagos pályaenergia () mely nem igényli a jármú tömegének ismeretét:

, ,

Minden azonos fél nagytengellyel(a) rendelkező pályának azonos a fajlagos pályaenergiája.

Szökési sebesség [Escape Velocity]
Az a sebesség, mely egy adott égitest felszínéről indulva a gravitációs hatásának legyőzéséhez szükséges.

Meghatározható:

ahol a G is the gravitációs állandó, M az égitest tömege, r az adott égitest sugara.

g-erő avagy g-hatás [g-force] (g)
A gyorsulás értékét a Föld tengerszinten vett nehézségi gyorsulásának értékével kifejezve. 1 g hozzávetőleg 9,81 m/s². Egy test a Föld felszínén 1 g gyorsulásnak megfelelő hatást szenved el. A test súlya duplája 2 g gyorsulásnál és súlytalan 0 g gyorsulás esetén. Szabad esésben, mint mint amilyen a keringési pályán van légellenállás és hajtómű használata nélkül nem tapasztalható gyorsulás, amit úgy fejezhetünk ki, hogy 0 g.
Gravitáció avagy tömegvonzás [Gravity]
Minden egyes test tömegéből származó erőhatás. Roppant gyenge. Többnyire csak nagyon nagy tömegű testek mint csillagok, bolygók és holdak fejtenek ki érezhető hatást vele. Az erőhatás nagysága a tömegközéppontól számított távolság négyzetével arányosan csökken. Azaz egy kétszer távolabbi testre 1/22 = 1/4 gravitációs erő hat.
Gravitációs mező [Gravity Well]
Az égitest körüli annak gravitációs hatása alatt álló tér. Lényegében a végtelenségig tart, de a gravitáció a távolsággal négyzetesen csökken (kétszeres távolságra a gravitáció csak negyede), így csak a hatásgömbön belül jelentős. Valójában a KSP nem szimulálja a gravitációt az égitestek hatásgömbjén kívül, mivel "foltozott kúpos közelítés"-t használ.
Keringési pálya avagy pálya [Orbit]
→ Főcikk: Pálya
Ha egy testnek elégséges tangenciális sebessége van (és a légkörön kívül, hogy a légellenállás nem fékezheti le), akkor az a folytonosan a bolygó "mellé" esik és így sose ér földet akkor ezt a pályagörbét orbitális pályának, vagy röviden pályának nevezzük. A stabil keringési pályák elliptikusak (a kör egy nulla excentricitású ellipszis). Ha a test tangenciális sebessége meghaladja a szökési sebességet a pálya hiperbolikus lesz (határértéken parabolikus).
Fajlagos impulzus [Specific Impulse] (Isp)
→ Főcikk: Fajlagos impulzus
Az Isp kifejezi egy impulzus elven működő hatómű hatékonyságát. A magasabb Isp nagyobb fajlagos lendületváltozást azaz sebességváltozást ér el azonos tömegű üzemanyag felhasználásával. A Isp mértékét többnyire másodpercben adják meg ("s"), de fizikailag helyes mértéke a "távolság/idő" amely mértékegysége a m/s. A sebesség mértékéből származó zavart elkerülendő a fizikailag helyes Isp ("távolság/idő")-t elosztották a Föld felszíni nehézségi gyorsulásával (9,81 m/s²). Az eredmény "másodperc" ["second"] mértékegységű. Hogy használhassuk ezt a Isp az egyenletekben, vissza kell alakítanunk "távolság/idő" mértékegységűvé a Földi felszíni gyorsulással való beszorzással. Mivel itt a felszíni gyorsulással való szorzás csak a két mértékegység közti átváltásra szolgál a fajlagos impulzus független a gravitáció aktuális nagyságától.
Mivel a fajlagos impulzus a tolóerő és a fajlagos üzemanyagfelhasználás hányadosa néha a következő mértékegységben adják meg:

Ez matematikailag egy másik formája a -nak mivel az erő a tömeg és a gyorsulás szorzata Így valójában egyszerű az SI alapegységekkel kifejezve.

Hatásgömb, hatássugár, vonzáskör [Sphere of influence]
→ Főcikk: Hatásgömb
Az a tér illetve sugár az égitest körül, amelyen belül az adott égitest gravitációs hatása a meghatározó. Jelölése: SoI/SOI.
Érintőirányú sebesség [Tangential velocity]
A sebesség azon komponense, amelyik érintőirányú a pályagörbére. Pillanatnyi sebesség - az a sebesség amikor a mérési idő a nullához közelít - Ez mindig érintőleges a pályagörbére.
Tolóerő–súly arány [Thrust-to-weight ratio]
→ Főcikk: Tolóerő-súly arány

A jármű/fokozat aktuális tömegének és a rendelkezésre álló tolóerő aránya. Ha a tolóerő–súly arány (TWR) nagyobb mint 1, akkor a járműnek elég tolóereje van hogy felfelé gyorsulva növelje a magasságát. Az 1 alatti tolóerő–súly arány (TWR) a jármű nem tud a gravitáció ellenében haladni alacsony magasságnál, viszont az űrben mindössze hosszabb ideig tartó manővereket jelent. Mivel a súly(W) függ az égitest gravitációjától (g) a tolóerő–súly arány (TWR) függ az adott égitesttől. A felszíni gyorsulás a Mün felszínén mindössze 16,6%-a Kerbinének, így a felszínen a tolóerő–súly arány: TWRKerbin = 1-ről TWRMün = 6-ra változik.

Pályagörbe [Trajectory]
A pályagörbe az az útvonal, amelyet a mozgó test az idő függvényében bejár.
Sebesség [Velocity]
A helyzetváltozás gyorsasága. A sebesség vektor jellegű mennyiség, azaz van mértéke és iránya. Mértékegysége: m/s.

Lásd még