Difference between revisions of "Terminology/hu"

From Kerbal Space Program Wiki
Jump to: navigation, search
m (link update)
m
 
(18 intermediate revisions by 2 users not shown)
Line 3: Line 3:
 
Ez a lap egy tömör szószedete a szükséges kifejezéseknek, mely segedelmével elindulhattok azon az úton amelyen zöldfülűekből képzett asztronautákká vagy rakétatudósokká válhattok! Mivel ez egy szószedet ezért a magyar kifejezés mellet megtalálhatjátok szögletes zárójelben a KSP világában található angol kifejezést is.
 
Ez a lap egy tömör szószedete a szükséges kifejezéseknek, mely segedelmével elindulhattok azon az úton amelyen zöldfülűekből képzett asztronautákká vagy rakétatudósokká válhattok! Mivel ez egy szószedet ezért a magyar kifejezés mellet megtalálhatjátok szögletes zárójelben a KSP világában található angol kifejezést is.
  
== Matematika ==
+
== <span id="Mathematics"> Matematika </span> ==
  
 
<div style="float:right;">[[File:cartesian.svg|thumb|upright|left|Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszer - derékszögű koordinátákat használ]][[File:polar.svg|thumb|upright|Gömbi koordináta rendszer - csak szögeket és egy hosszt használ]]</div>
 
<div style="float:right;">[[File:cartesian.svg|thumb|upright|left|Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszer - derékszögű koordinátákat használ]][[File:polar.svg|thumb|upright|Gömbi koordináta rendszer - csak szögeket és egy hosszt használ]]</div>
Line 9: Line 9:
 
:Ovális-jellegű zárt pályagörbe, gyakran utalnak rá a pályák leírásakor. A keringő testek tipikus pályagörbéje.
 
:Ovális-jellegű zárt pályagörbe, gyakran utalnak rá a pályák leírásakor. A keringő testek tipikus pályagörbéje.
 
;Hiperbolikus [Hyperbolic]
 
;Hiperbolikus [Hyperbolic]
:Nyílt pályagörbe, a befogatlan testek tipikus pályagörbélye.
+
:Nyílt pályagörbe, a befogatlan testek tipikus pályagörbéje.
 
;Normális avagy normál vektor [Normal vector]
 
;Normális avagy normál vektor [Normal vector]
 
:Egy az adott síkra merőleges egységvektor.
 
:Egy az adott síkra merőleges egységvektor.
Line 30: Line 30:
 
* Egy skalár hármas, amik lehetnek hosszak illetve szögek melyek meghatároznak egy helyet a koordináta rendszerben.
 
* Egy skalár hármas, amik lehetnek hosszak illetve szögek melyek meghatároznak egy helyet a koordináta rendszerben.
  
== Keringés kifejezései [Orbital terms]==
+
== <span id="Orbital terms"> Keringés kifejezései </span> [Orbital terms]==
 
[[File:Orbit.svg|thumb|upright=2.25|A leggyakoribb pályaparaméterek szemléltetése]]
 
[[File:Orbit.svg|thumb|upright=2.25|A leggyakoribb pályaparaméterek szemléltetése]]
 
;<span id="ap">Apoapszis</span> avagy távolpont [Apoapsis]
 
;<span id="ap">Apoapszis</span> avagy távolpont [Apoapsis]
Line 36: Line 36:
 
;Apszispontok [Apsis]
 
;Apszispontok [Apsis]
 
{{See also|Orbit/hu|section=Apoapszis és periapszis|Keringési pálya}}
 
{{See also|Orbit/hu|section=Apoapszis és periapszis|Keringési pálya}}
:Minden elliptikus pályának két apszispontja van. A '''periapszis''' (<tt>q</tt>) (közelpont) a legközelebbi pontja a pályának (a legalacsonyabban ilyenkor van a keringő test) és az '''apoapszis''' (<tt>Q</tt>) (távolpont) amely a pálya túloldalán van és a legtávolabbi pont is egyben(a keringő test ilyenkor van a legmagasabban). Az apszisok értékeit gyakran az adott égitest felszínétől adják meg, miközben a legtöbb egyenlet számára a tömegközépponttól számított távolsággal dolgozik, így ilyenkor a felszíntől számított értékekhez hozzá kell adni a test sugarát.
+
:Minden elliptikus pályának két apszispontja van. A '''periapszis''' (<tt>q</tt>) (közelpont) a legközelebbi pontja a pályának (a legalacsonyabban ilyenkor van a keringő test) és az '''apoapszis''' (<tt>Q</tt>) (távolpont) amely a pálya túloldalán van és a legtávolabbi pont is egyben (a keringő test ilyenkor van a legmagasabban). Az apszisok értékeit gyakran az adott égitest felszínétől adják meg, miközben a legtöbb egyenlet számára a tömegközépponttól számított távolsággal dolgozik, így ilyenkor a felszíntől számított értékekhez hozzá kell adni a test sugarát.
 
;<span id="appe">Peri-* és Apo-*</span>
 
;<span id="appe">Peri-* és Apo-*</span>
 
:Mikor pályákról beszélünk, gyakran a "periapszis" és "apoapszis" módosulnak a pálya közepén lévő égitest nevével. Például, -kee és -kerb mind gyakran használtak a Kerbin körüli pályák leírásakor, minek folytán Perikee/Perikerb és Apokee/Apokerb kifejezésekkel is találkozhatunk.
 
:Mikor pályákról beszélünk, gyakran a "periapszis" és "apoapszis" módosulnak a pálya közepén lévő égitest nevével. Például, -kee és -kerb mind gyakran használtak a Kerbin körüli pályák leírásakor, minek folytán Perikee/Perikerb és Apokee/Apokerb kifejezésekkel is találkozhatunk.
 
;<span id="an">Felszálló csomó</span> [Ascending node]
 
;<span id="an">Felszálló csomó</span> [Ascending node]
:Az a pont amelynél a pálya észak felé haladva metszi a referenciasíkot.  Itt, "észak" a referenciasík normálisát jelenti.
+
:Az a pont ([[#on|pályacsomó]]) amelynél a pálya észak felé haladva metszi a referenciasíkot.  Itt, "észak" a referenciasík normálisát jelenti.
 
;<span id="dn">Leszálló csomó</span> [Descending node]
 
;<span id="dn">Leszálló csomó</span> [Descending node]
:Az a pont ahol a a pálya délfelé haladva metszi a referencia síkot.
+
:Az a pont ([[#on|pályacsomó]]) ahol a a pálya délfelé haladva metszi a referencia síkot.
;<span id="ecc">Excentricitás</span> [Eccentricity]
+
;<span id="ecc">Excentricitás avagy a pálya elnyújtottsága</span> [Eccentricity]
 
:Egy skalár amely kifejezi a pálya körtől való eltérését .
 
:Egy skalár amely kifejezi a pálya körtől való eltérését .
 
<math style="float:center;padding:0.5em;">\text{ecc} = 1 - \frac{2}{\frac{Q}{q}+1}</math>
 
<math style="float:center;padding:0.5em;">\text{ecc} = 1 - \frac{2}{\frac{Q}{q}+1}</math>
Line 50: Line 50:
 
:* ecc = 1 → parabolikus pálya - ez szökési pálya.
 
:* ecc = 1 → parabolikus pálya - ez szökési pálya.
 
:* ecc > 1 → hiperbolikus pálya - ez is szökési pálya.
 
:* ecc > 1 → hiperbolikus pálya - ez is szökési pálya.
;<span id="inc"> Inklínáció avagy pályahajlás</span> [Inclination]
+
;<span id="inc"> Inklináció avagy pályahajlás</span> [Inclination]
 
:A pályasík és a referenciasík által bezárt szög. (megjegyzés az egyenlítő síkjával 90°-ot bezáró pályát poláris-nak nevezik)
 
:A pályasík és a referenciasík által bezárt szög. (megjegyzés az egyenlítő síkjával 90°-ot bezáró pályát poláris-nak nevezik)
 
;<span id="lo">Alacsony pálya [Low orbit]</span>
 
;<span id="lo">Alacsony pálya [Low orbit]</span>
: Egy stabil és biztonságos [[orbit/hu|keringési pálya]] amely csak éppen annyira magas, hogy elkerülje a veszélyeket, mint a légkörben való lefékeződést vagy éppen a hegyeknek való ütközést. Az alacsony pálya egy lépcsőfok amely a felemelkedés után várakozhatunk, hogy egy gyorsítással találkozhassunk egy másik járművel vagy égitesttel, vagy éppen az ellenkező irányban a legkevesebb üzemanyag felhasználásával szállhassunk le. A légkörrel rendelkező égitestek esetén, mint amilyen a [[Kerbin/hu|Kerbin]] ez a közvetlenül a légkör feletti részt jelenti(70km-100km). A légkör nélküli égitesteknél ez elméletileg bármely felszín feletti magasság lehetne, de egy magasság alatt már a hegyek és magaslatok veszélyeztetik a pályát. Ilyenkor nem árt tudni a magaslatokról! Az [[time warp|időgyorsítás]] [time warp] korlátozva van az alacsony pályán, és lehetetlen az alatt.
+
: Egy stabil és biztonságos [[orbit/hu|keringési pálya]] amely csak éppen annyira magas, hogy elkerülje a veszélyeket, mint a légkörben való lefékeződést vagy éppen a hegyeknek való ütközést. Az alacsony pálya egy lépcsőfok amely a felemelkedés után várakozhatunk, hogy egy gyorsítással találkozhassunk egy másik járművel vagy égitesttel, vagy éppen az ellenkező irányban a legkevesebb üzemanyag felhasználásával szállhassunk le. A légkörrel rendelkező égitestek esetén, mint amilyen a [[Kerbin/hu|Kerbin]] ez a közvetlenül a légkör feletti részt jelenti (70km-100km). A légkör nélküli égitesteknél ez elméletileg bármely felszín feletti magasság lehetne, de egy magasság alatt már a hegyek és magaslatok veszélyeztetik a pályát. Ilyenkor nem árt tudni a magaslatokról! Az [[time warp/hu|időgyorsítás]] [time warp] korlátozva van az alacsony pályán, és lehetetlen az alatt.
;<span id="node">Pályacsomók</span> [Orbital nodes]
+
;<span id="on">Pályacsomó</span> ''(csillagászati definíció)''
 +
:Egy pont ahol a pálya keresztezi a referenciasíkot. A felszálló csomó esetében a test a referenciasík pályanormálisának irányában halad. A felszálló irány "észak", míg a leszálló irány "dél" felé mutat.
 +
;<span id="node">Pályacsomók</span> [Orbital nodes] ''(a játékban)''
 
:Bármely pályán lévő specifikus referenciapontok mint az Apoapszis, Periapszis, vagy a más pályákkal való metszéspontok [intersect points].
 
:Bármely pályán lévő specifikus referenciapontok mint az Apoapszis, Periapszis, vagy a más pályákkal való metszéspontok [intersect points].
 
;<span id="orbnorm">Pályanormális</span> [Orbit normal]
 
;<span id="orbnorm">Pályanormális</span> [Orbit normal]
Line 60: Line 62:
 
;<span id="orbplane">Pályasík</span> [Orbital plane]
 
;<span id="orbplane">Pályasík</span> [Orbital plane]
 
:Egy sík, melyet a keringés pályája feszít ki.
 
:Egy sík, melyet a keringés pályája feszít ki.
 +
;<span id="orbspeed">Pályasebesség</span> [Orbital speed]
 +
:Egy test pályasebessége az a sebesség amellyel a vizsgált rendszer középpontja körül kering, általában egyszerűen nézve a nagyobb test körül. A pályasebességet lehet értelmezni mint átlag-pályasebességet, amellyel megteszi a körülkeringést, vagy a sebesség a pálya egy adott pontján.
 
;<span id="prograde">Prográd</span> [Prograde]
 
;<span id="prograde">Prográd</span> [Prograde]
:Az az irány amely felé a test halad a pályája mentén. Elliptikus pálya esetén ez mindig a test tartózkodási helyén vett érintő iránya.
+
:Az az irány amely felé a test halad a pályája mentén. Elliptikus pálya esetén ez mindig a test tartózkodási helyén vett érintő iránya. Menetirányt.
 
;<span id="retrograde">Retrográd</span> [Retrograde]
 
;<span id="retrograde">Retrográd</span> [Retrograde]
:A prográd ellentetje, háttal a pályán haladási iránnyal.
+
:A prográd ellentetje, a pályán haladási iránnyal szemben. Menetiránnyal szemben.
 
;<span id="refplane">Referenciasík</span> [Reference plane]
 
;<span id="refplane">Referenciasík</span> [Reference plane]
:Bármely sík, amelyet az aktuális pálya leírásakor viszonyítási alapként felhasználunk. A bolygók körüli pályák esetén ez többnyire az egyenlítő síkja. Több test esetén az ellipszis síkját használhatják. Egy másik keringő test befogása esetén a befogandó test pályasíkját használják. Egy pályasíkot teljesen leír egy referenciasíkhoz viszonyított pályahajlás és a felszálló csomó hosszúsági szöge[longitude].
+
:Bármely sík, amelyet az aktuális pálya leírásakor viszonyítási alapként felhasználunk. A bolygók körüli pályák esetén ez többnyire az egyenlítő síkja. Több test esetén az ellipszis síkját használhatják. Egy másik keringő test befogása esetén a befogandó test pályasíkját használják. Egy pályasíkot teljesen leír egy referenciasíkhoz viszonyított pályahajlás és a felszálló csomó hosszúsági szöge [longitude].
 
;<span id="sma">Fél nagytengely</span> [Semi-major axis]
 
;<span id="sma">Fél nagytengely</span> [Semi-major axis]
 
{{See also|Orbit/hu|section=Fél nagytengely|Keringési pálya}}  
 
{{See also|Orbit/hu|section=Fél nagytengely|Keringési pálya}}  
 
<math class="float">\text{a} = \text{R} + \frac{Q+q}{2}</math>  
 
<math class="float">\text{a} = \text{R} + \frac{Q+q}{2}</math>  
:A nagy tegely a hosszú tengelye az ellipszisnek a fél nagytengely(<tt>a</tt>) ennek a fele. Az apoapszis(<tt>Q</tt>) és a periapszis(<tt>q</tt>) átlagját középponthoz viszonyítva számítjuk. Mivel mindkettő a felszínhez viszonyított érték, egyszerűen hozzáadjuk az égitest sugarát(<tt>R</tt>). Egy égitest körül minden azonos fél nagytengellyel rendelkező pályának azonos keringési ideje van, függetlenül az excentricitástól.
+
:A nagy tengely a hosszú tengelye az ellipszisnek a fél nagytengely (<tt>a</tt>) ennek a fele. Az apoapszis (<tt>Q</tt>) és a periapszis (<tt>q</tt>) átlagját középponthoz viszonyítva számítjuk. Mivel mindkettő a felszínhez viszonyított érték, egyszerűen hozzáadjuk az égitest sugarát (<tt>R</tt>). Egy égitest körül minden azonos fél nagytengellyel rendelkező pályának azonos keringési ideje van, függetlenül az excentricitástól.
 
;<span id="sidereal period">Csillagászati keringési idő</span> [Sidereal period]
 
;<span id="sidereal period">Csillagászati keringési idő</span> [Sidereal period]
:A csillagászati keringési idő (gyakran csak mint keringési idő) az az időciklus amely alatt a keringő test megtesz egy teljes körülkeringést a csillagokhoz viszonyítva. Ez a keringési ciklust egy inerciarendszerhez (nem-forog) viszonyítjuk.
+
:A csillagászati keringési idő (gyakran csak mint keringési idő, de ismert mint sziderikus keringési idő is) az az időciklus amely alatt a keringő test megtesz egy teljes körülkeringést a csillagokhoz viszonyítva. Ezt a keringési ciklust egy inerciarendszerhez (amely nem forog) viszonyítjuk.
 
;<span id="suborb">Szuborbitális</span> [Sub-orbital]
 
;<span id="suborb">Szuborbitális</span> [Sub-orbital]
 
:Olyan pálya, amelynél a periapszis az égitest felszíne alatt található. A szuborbitális pályát követve a keringő test szükségszerűen beleütközik az égitestbe.
 
:Olyan pálya, amelynél a periapszis az égitest felszíne alatt található. A szuborbitális pályát követve a keringő test szükségszerűen beleütközik az égitestbe.
 
;<span id="synodic period">Szinodikus keringési idő</span> [Synodic period]
 
;<span id="synodic period">Szinodikus keringési idő</span> [Synodic period]
 
:A szinodikus keringési idő az az időtartam, amennyi ideig tart, hogy egy test újra megjelenjen egy két vagy több testhez viszonyított ugyanazon ponton, pl. a [[Mun/hu|Mün]] helyzete a [[Kerbol/hu|Kerbol]]hoz képest ahogy a [[Kerbin/hu|Kerbin]]-ről figyelve visszatér ugyanarra a megvilágítási helyzetbe (holdtölték közti idő). A szinodikus keringési idő az az idő amely eltelik két  egymást követő Kerbol–Kerbin vonallal azonos sorrendben történő találkozás (együttállás) között. A szinodikus keringési periódus különbözik a csillagászati keringési periódustól, mivel maga a Kerbin is kering a Kerbol körül.
 
:A szinodikus keringési idő az az időtartam, amennyi ideig tart, hogy egy test újra megjelenjen egy két vagy több testhez viszonyított ugyanazon ponton, pl. a [[Mun/hu|Mün]] helyzete a [[Kerbol/hu|Kerbol]]hoz képest ahogy a [[Kerbin/hu|Kerbin]]-ről figyelve visszatér ugyanarra a megvilágítási helyzetbe (holdtölték közti idő). A szinodikus keringési idő az az idő amely eltelik két  egymást követő Kerbol–Kerbin vonallal azonos sorrendben történő találkozás (együttállás) között. A szinodikus keringési periódus különbözik a csillagászati keringési periódustól, mivel maga a Kerbin is kering a Kerbol körül.
 +
 +
<span id="Ship Orientation"></span>
  
 
== <span id="Hajó irányultsága"> Hajó irányultsága </span> [Ship Orientation] ==
 
== <span id="Hajó irányultsága"> Hajó irányultsága </span> [Ship Orientation] ==
Line 92: Line 98:
 
:Hátsó oldala a hajónak, mely többnyire a főrakéták otthona és retrogád mutat. Az eleje ellentettje.
 
:Hátsó oldala a hajónak, mely többnyire a főrakéták otthona és retrogád mutat. Az eleje ellentettje.
  
== <span id="Pályamódosítások"> Pályamódosítások az űrben </span> [Space Maneuvers] ==
+
<span id="Space Maneuvers"></span>
 +
== <span id="Pályamódosítások"> Pályamódosítások</span> [Space Maneuvers] ==
  
;Levegőfékezés [Atmospheric braking] [Aerobraking]
+
;Levegőfékezés avagy légköri fékezés [Atmospheric braking] [Aerobraking]
 
{{Main article|Aerobraking/hu|Levegőfékezés}}
 
{{Main article|Aerobraking/hu|Levegőfékezés}}
:Egy égitest felső-légkörébe lépve a légellenállás segítségével az űreszköz veszít a mozgási energiájából, aminek következtében a sebességcsökkenés mellett a hiperbolikus pályagörbén érkező eszköz elliptikus pályára állhat, illetve az elliptikus pályán keringő test apoapszisa is csökken - kisebb értékben a periapszisa is. Okosan alkalmazva a pályamódosítások során ezzel a manőverrel jelentős mértékben csökkenthető az üzemanyag-felhasználás. Viszont ez az alsóbb légkörbe való belépéshez is vezethet, amely során a jelentős lassulás végül az égitestre kényszeríti az eszközt. Ügyelni kell a manőver során, hogy a légellenállás során a súrlódás miatt keletkező hő és erőhatások ne károsítsák az eszközt(A KSP-ben Jelenleg csak DRE mod esetén)!
+
:Egy égitest felső-[[Atmosphere/hu|légkörébe]] lépve a légellenállás segítségével az űreszköz veszít a mozgási energiájából, aminek következtében a sebességcsökkenés mellett a hiperbolikus pályagörbén érkező eszköz elliptikus pályára állhat, illetve az elliptikus pályán keringő test apoapszisa is csökken - kisebb értékben a periapszisa is. Okosan alkalmazva a pályamódosítások során ezzel a manőverrel jelentős mértékben csökkenthető az üzemanyag-felhasználás. Viszont ez az alsóbb légkörbe való belépéshez is vezethet, amely során a jelentős lassulás végül az égitestre kényszeríti az eszközt. Ügyelni kell a manőver során, hogy a légellenállás során a súrlódás miatt keletkező hő és erőhatások ne károsítsák az eszközt (A KSP-ben Jelenleg csak DRE mod esetén)!
 
;<span id="atmospheric entry">Belépés a légkörbe</span> [Atmospheric entry]
 
;<span id="atmospheric entry">Belépés a légkörbe</span> [Atmospheric entry]
 
{{Main article|Atmospheric entry/hu|Belépés a légkörbe}}
 
{{Main article|Atmospheric entry/hu|Belépés a légkörbe}}
:A légkörbe való belépéskor a légellenállást felhasználva felszínt keresztező pályára lassítjuk az eszközt. Ez jelentős mechanikai- és hőterhelést jelent az eszköz számára (jelenleg(0.23.5)) ez csak részben működik, DRE mod használata esetén áll fenn), amely az eszköz szétszakadásához, vagy [[Overheating/hu|túlhevülés]]éhez [overheat] vezethet. Túl kis belépési szög esetén az eszköz visszapattan a légkörről a világűrbe (nincs megvalósítva, nincs mod). A légkörbe való belépést gyakran gyakran mint visszatérés a légkörbe vagy egyszerűbben visszatérés [re-entry/reentry] említik, de ez elméletben csak Kerbin atmoszférájába való visszatérésnél igaz(és feltéve, ha nem idegenek lépnek a kis zöld barátaink légkörébe); A légörbe való belépés általánosabb kifejezés.
+
:A légkörbe való belépéskor a légellenállást felhasználva felszínt keresztező pályára lassítjuk az eszközt. Ez jelentős mechanikai- és hőterhelést jelent az eszköz számára, amely az eszköz szétszakadásához, vagy [[Overheating/hu|túlhevüléséhez]] [overheat] vezethet. Túl kis belépési szög esetén az eszköz visszapattan a légkörről a világűrbe (nincs megvalósítva, nincs mod). A légkörbe való belépést gyakran gyakran mint visszatérés a légkörbe vagy egyszerűbben visszatérés [re-entry/reentry] említik, de ez elméletben csak Kerbin atmoszférájába való visszatérésnél igaz (és feltéve, ha nem idegenek lépnek a kis zöld barátaink légkörébe); A légörbe való belépés általánosabb kifejezés.
 
;Gyorsítás avagy égetés [Burn]
 
;Gyorsítás avagy égetés [Burn]
 
:A hajtóművek használata, általában a pályamódosítás céljából.
 
:A hajtóművek használata, általában a pályamódosítás céljából.
Line 106: Line 113:
 
;Hintamanőver, gravitációs parittya [Gravity assist]
 
;Hintamanőver, gravitációs parittya [Gravity assist]
 
{{Main article|Gravity assist/hu|Hintamanőver}}
 
{{Main article|Gravity assist/hu|Hintamanőver}}
:Olyan manőver, amelynél a keringő égitest tömegvonzását használjuk ki a pályamódosításhoz vagy az űrjárművünk sebességének üzemanyag-takarékos megváltoztatására, ezzel jelentős(több száz m/s-nyi Δv) megtakarítást érve el. Az elve szerint gyorsításnál a keringő test mögé, lassításkor a keringő test elé kell célozni.
+
:Olyan manőver, amelynél a keringő égitest tömegvonzását használjuk ki a pályamódosításhoz vagy az űrjárművünk sebességének üzemanyag-takarékos megváltoztatására, ezzel jelentős (több száz m/s-nyi [[Delta-v/hu|Δv]]) megtakarítást érve el. Az elve szerint gyorsításnál a keringő test mögé, lassításkor a keringő test elé kell célozni.
;Földfékezés [Lithobraking]
+
;;<span id="Lithobraking">Földfékezés</span> [Lithobraking]
 
:→ Lásd még: ''[[w:hu:Földfékezés|Földfékezés]]''
 
:→ Lásd még: ''[[w:hu:Földfékezés|Földfékezés]]''
 
:Olyan leszállási manőver, amelyben a leszállás kis szögben történik és légzsákkal védve a leszálló eszközt az kigurulva veszti el a sebességét. Bizonyos estekben a kifejezést az eszköz felszínhez csapódásával történő szándékos megsemmisítésére is használják. Az angol nyelvű elnevezés ''aerobraking''-ből lett ferdítve, ahol ''areo'' lecserélték a görög ''lithos'' szóra amely követ jelent.
 
:Olyan leszállási manőver, amelyben a leszállás kis szögben történik és légzsákkal védve a leszálló eszközt az kigurulva veszti el a sebességét. Bizonyos estekben a kifejezést az eszköz felszínhez csapódásával történő szándékos megsemmisítésére is használják. Az angol nyelvű elnevezés ''aerobraking''-ből lett ferdítve, ahol ''areo'' lecserélték a görög ''lithos'' szóra amely követ jelent.
;<span id="Maneuver node">Manőver csomó</span> [Maneuver node]
+
;<span id="Maneuver node">Manővercsomó</span> [Maneuver node]
{{Main article|Maneuver node/hu|Manőver csomó}}
+
{{Main article|Maneuver node/hu|Manővercsomó}}
 
:A manőver csomók kellemes eszközei a pályamódosítások megtervezésének és végrehajtásának, mivel a manőver megkezdése előtt láthatóvá válik az adott gyorsítással létrejövő pályamódosulás.
 
:A manőver csomók kellemes eszközei a pályamódosítások megtervezésének és végrehajtásának, mivel a manőver megkezdése előtt láthatóvá válik az adott gyorsítással létrejövő pályamódosulás.
 
;Sugárirányú gyorsítás [Radial burn]
 
;Sugárirányú gyorsítás [Radial burn]
{{See also|#Maneuver node|Manőver csomó}}
+
{{See also|#Maneuver node|Manővercsomó}}
 
;Sugárirányú befelé gyorsítás [Radial-in burn]
 
;Sugárirányú befelé gyorsítás [Radial-in burn]
 
:Az égitest középpontja felé történő gyorsítás. Elfogatja a pályát a keringés irányába amíg a periapszis nem éri el az égitest tömegközéppontját. A sugárirányú kifelé gyorsítás ellentettje.
 
:Az égitest középpontja felé történő gyorsítás. Elfogatja a pályát a keringés irányába amíg a periapszis nem éri el az égitest tömegközéppontját. A sugárirányú kifelé gyorsítás ellentettje.
Line 124: Line 131:
 
:Olyan gyorsítás amelyet "visszafelé"[backwards] hajtanak végre, azaz a hajtóművek prográd az orr pedig retrográd néznek. Ez az egyszerű manőver a csökkenti pálya magasságát, miközben a pálya egyéb paramétereit nem befolyásolja.
 
:Olyan gyorsítás amelyet "visszafelé"[backwards] hajtanak végre, azaz a hajtóművek prográd az orr pedig retrográd néznek. Ez az egyszerű manőver a csökkenti pálya magasságát, miközben a pálya egyéb paramétereit nem befolyásolja.
  
== Fizika ==
+
== <span id="Physics"> Fizika </span> ==
 
;Gyorsulás [Acceleration]
 
;Gyorsulás [Acceleration]
 
:A sebességváltozás gyorsasága. A gyorsulás vektor jellegű mennyiség, mértékegysége: m/s<sup>2</sup>.
 
:A sebességváltozás gyorsasága. A gyorsulás vektor jellegű mennyiség, mértékegysége: m/s<sup>2</sup>.
Line 130: Line 137:
 
:Egy zuhanó test pályagörbéje ballisztikus. Ez lényegében annyit tesz, hogy az adott testre lényegében csak a gravitáció ereje hat és nincs kitéve egyéb erőknek, mint amilyen a saját hajtómű vagy fékernyő jelentenének.
 
:Egy zuhanó test pályagörbéje ballisztikus. Ez lényegében annyit tesz, hogy az adott testre lényegében csak a gravitáció ereje hat és nincs kitéve egyéb erőknek, mint amilyen a saját hajtómű vagy fékernyő jelentenének.
 
;<span id="Delta-v">Delta-v</span> (Δv)
 
;<span id="Delta-v">Delta-v</span> (Δv)
:A sebességváltozás mértéke amelyet a saját készletéből egy impulzus elven működő jármű képes végrehajtani. Ez sebesség jellegű mennyiség, amely mértékegysége: m/s. A több teher csökkenti a delta-v-t, míg a több üzemanyag növeli. Ez hasznos, mikor egy jármű hatékonyságát akarjuk számolni és jellemezni. Például egy [[Kerbal Space Center/hu|Kerbál Ürközpont]] [[Launch pad/hu|indítóállásáról]] [Launch pad] indított járműnek mintegy 4500 m/s-nyi delta-v-re van szüksége ahhoz, hogy biztonságosan kilépjen a [[Kerbin/hu|Kerbin]] légköréből és stabil pályára álljon a bolygó körül.
+
:A sebességváltozás mértéke amelyet a saját készletéből egy impulzus elven működő jármű képes végrehajtani. Ez sebesség jellegű mennyiség, amely mértékegysége: m/s. A több teher csökkenti a delta-v-t, míg a több üzemanyag növeli. Ez hasznos, mikor egy jármű hatékonyságát akarjuk számolni és jellemezni. Például egy [[Kerbal Space Center/hu|Kerbál Ürközpont]] [[Launch pad/hu|kilövőállásáról]] [Launch pad] indított járműnek mintegy 4500&nbsp;m/s-nyi delta-v-re van szüksége ahhoz, hogy biztonságosan kilépjen a [[Kerbin/hu|Kerbin]] légköréből és stabil pályára álljon a bolygó körül.
 
:definíciószerűen: <math>\Delta{v} = \int_{t_0}^{t_1} {\frac {|T|} {m}}\, dt</math>
 
:definíciószerűen: <math>\Delta{v} = \int_{t_0}^{t_1} {\frac {|T|} {m}}\, dt</math>
 
:ahol ''T'' az aktuális tolóerő [thrust] ''m'' az aktuális tömeg [mass]
 
:ahol ''T'' az aktuális tolóerő [thrust] ''m'' az aktuális tömeg [mass]
Line 136: Line 143:
 
: <math>\Delta{v} = \int_{t_0}^{t_1} {\frac {|T|} {m}}\ dt =  \int_{t_0}^{t_1} {|a|}\ dt = | {v}_1 - {v}_0 |\,</math>
 
: <math>\Delta{v} = \int_{t_0}^{t_1} {\frac {|T|} {m}}\ dt =  \int_{t_0}^{t_1} {|a|}\ dt = | {v}_1 - {v}_0 |\,</math>
 
Ha ezt a fajlagos impulzussal fejtjük ki akkor az eredmény:
 
Ha ezt a fajlagos impulzussal fejtjük ki akkor az eredmény:
: <math>\Delta{v} = | {v}_1 - {v}_0 |\ = -\int_{t_0}^{t_1} {I_{sp} \cdot g\ \cdot \frac{\dot{m}} {m}}\ dt = {I_{sp} \cdot g \cdot ln( \frac {m_0} {m_1})}\,</math>
+
: <math>\Delta{v} = | {v}_1 - {v}_0 |_{max}\ = -\int_{t_0}^{t_1} {I_{sp} \cdot g\ \cdot \frac{\dot{m}} {m}}\ dt = {I_{sp} \cdot g \cdot ln( \frac {m_0} {m_1})}\,</math>
  
;Energia [Energy]
+
;<span id="Energy">Energia</span> [Energy]
 
{{See also||{{Wikipedia|Specific orbital energy}}}}
 
{{See also||{{Wikipedia|Specific orbital energy}}}}
 
:A keringő test energiája a helyzeti(potenciális) és mozgási(kinetikus) energiájának az összege.  
 
:A keringő test energiája a helyzeti(potenciális) és mozgási(kinetikus) energiájának az összege.  
Line 157: Line 164:
 
Minden azonos fél nagytengellyel(''a'') rendelkező pályának azonos a fajlagos pályaenergiája.  
 
Minden azonos fél nagytengellyel(''a'') rendelkező pályának azonos a fajlagos pályaenergiája.  
  
;Szökési sebesség [Escape Velocity]
+
;<span id="Escape Velocity">Szökési sebesség</span> [Escape Velocity]
 
:Az a sebesség, mely egy adott égitest felszínéről indulva a gravitációs hatásának legyőzéséhez szükséges.  
 
:Az a sebesség, mely egy adott égitest felszínéről indulva a gravitációs hatásának legyőzéséhez szükséges.  
  
Line 163: Line 170:
  
 
ahol a G is the [[w:hu:Gravitációs állandó|gravitációs állandó]], M az égitest tömege, r az adott égitest sugara.
 
ahol a G is the [[w:hu:Gravitációs állandó|gravitációs állandó]], M az égitest tömege, r az adott égitest sugara.
;g-erő avagy g-hatás [g-force] (G)
+
;g-erő avagy g-hatás [g-force] (g)
:A gyorsulás értékét a Föld tengerszinten vett felszíni gyorsulásának értékével kifejezve. 1&nbsp;G hozzávetőleg 9.81&nbsp;m/s². Egy test a Föld felszínén  1&nbsp;G gyorsulásnak megfelelő hatást szenved el. A test súlya duplája 2&nbsp;G gyorsulásnál és súlytalan 0&nbsp;G gyorsulás esetén. Szabad esésben, mint mint amilyen a keringési pályán van légellenállás és hajtómű használata nélkül nem tapasztalható gyorsulás, amit úgy fejezhetünk ki, hogy 0&nbsp;G.
+
:A gyorsulás értékét a Föld tengerszinten vett nehézségi gyorsulásának értékével kifejezve. 1&nbsp;g hozzávetőleg 9,81&nbsp;m/s². Egy test a Föld felszínén  1&nbsp;g gyorsulásnak megfelelő hatást szenved el. A test súlya duplája 2&nbsp;g gyorsulásnál és súlytalan 0&nbsp;g gyorsulás esetén. Szabad esésben, mint mint amilyen a keringési pályán van légellenállás és hajtómű használata nélkül nem tapasztalható gyorsulás, amit úgy fejezhetünk ki, hogy 0&nbsp;g.
 
;Gravitáció avagy tömegvonzás [Gravity]
 
;Gravitáció avagy tömegvonzás [Gravity]
 
:Minden egyes test tömegéből származó erőhatás. Roppant gyenge. Többnyire csak nagyon nagy tömegű testek mint csillagok, bolygók és holdak fejtenek ki érezhető hatást vele. Az erőhatás nagysága a tömegközéppontól számított távolság négyzetével arányosan csökken. Azaz egy kétszer távolabbi testre 1/2<sup>2</sup> = 1/4 gravitációs erő hat.
 
:Minden egyes test tömegéből származó erőhatás. Roppant gyenge. Többnyire csak nagyon nagy tömegű testek mint csillagok, bolygók és holdak fejtenek ki érezhető hatást vele. Az erőhatás nagysága a tömegközéppontól számított távolság négyzetével arányosan csökken. Azaz egy kétszer távolabbi testre 1/2<sup>2</sup> = 1/4 gravitációs erő hat.
 
;Gravitációs mező [Gravity Well]
 
;Gravitációs mező [Gravity Well]
 
:Az égitest körüli annak gravitációs hatása alatt álló tér. Lényegében a végtelenségig tart, de a gravitáció a távolsággal négyzetesen csökken (kétszeres távolságra a gravitáció csak negyede), így csak a hatásgömbön belül jelentős. Valójában a KSP nem szimulálja a gravitációt az égitestek hatásgömbjén kívül, mivel "foltozott kúpos közelítés"-t használ.
 
:Az égitest körüli annak gravitációs hatása alatt álló tér. Lényegében a végtelenségig tart, de a gravitáció a távolsággal négyzetesen csökken (kétszeres távolságra a gravitáció csak negyede), így csak a hatásgömbön belül jelentős. Valójában a KSP nem szimulálja a gravitációt az égitestek hatásgömbjén kívül, mivel "foltozott kúpos közelítés"-t használ.
;Keringési pálya avagy Pálya [Orbit]
+
;Keringési pálya avagy pálya [Orbit]
 
{{Main article|Orbit/hu|Pálya}}
 
{{Main article|Orbit/hu|Pálya}}
 
:Ha egy testnek elégséges tangenciális sebessége van (és a légkörön kívül, hogy a légellenállás nem fékezheti le), akkor az a folytonosan a bolygó "mellé" esik és így sose ér földet akkor ezt a pályagörbét orbitális pályának, vagy röviden pályának nevezzük. A stabil keringési pályák elliptikusak (a kör egy nulla excentricitású ellipszis). Ha a test tangenciális sebessége meghaladja a szökési sebességet a pálya hiperbolikus lesz (határértéken parabolikus).
 
:Ha egy testnek elégséges tangenciális sebessége van (és a légkörön kívül, hogy a légellenállás nem fékezheti le), akkor az a folytonosan a bolygó "mellé" esik és így sose ér földet akkor ezt a pályagörbét orbitális pályának, vagy röviden pályának nevezzük. A stabil keringési pályák elliptikusak (a kör egy nulla excentricitású ellipszis). Ha a test tangenciális sebessége meghaladja a szökési sebességet a pálya hiperbolikus lesz (határértéken parabolikus).
 
;<span id="isp">Fajlagos impulzus [Specific Impulse] (I<sub>sp</sub>)</span>
 
;<span id="isp">Fajlagos impulzus [Specific Impulse] (I<sub>sp</sub>)</span>
 
{{Main article|Specific impulse/hu|Fajlagos impulzus}}
 
{{Main article|Specific impulse/hu|Fajlagos impulzus}}
:<math style="float:center">I_{sp}= \frac{T}{\dot m}</math>  
+
:<math style="float:center">I_{sp}= \frac{T}{\dot m}</math><span style="padding:1em;"></span><math style="float:center">[I_{sp}] = \frac{m}{s}</math>  
:<math style="float:center">[I_{sp}] = \frac{m}{s}</math>  
+
:Az I<sub>sp</sub> kifejezi egy impulzus elven működő hatómű hatékonyságát. A magasabb I<sub>sp</sub> nagyobb fajlagos lendületváltozást azaz sebességváltozást ér el azonos tömegű üzemanyag felhasználásával. A I<sub>sp</sub> mértékét többnyire másodpercben adják meg ("s"), de fizikailag helyes mértéke a "távolság/idő" amely mértékegysége a m/s. A sebesség mértékéből származó zavart elkerülendő a fizikailag helyes I<sub>sp</sub> ("távolság/idő")-t elosztották a Föld felszíni nehézségi gyorsulásával (9,81&nbsp;m/s²). Az eredmény "másodperc" ["second"] mértékegységű. Hogy használhassuk ezt a I<sub>sp</sub> az egyenletekben, vissza kell alakítanunk "távolság/idő" mértékegységűvé a Földi felszíni gyorsulással való beszorzással. Mivel itt a felszíni gyorsulással való szorzás csak a két mértékegység közti átváltásra szolgál a fajlagos impulzus független a gravitáció aktuális nagyságától.
:Az I<sub>sp</sub> kifejezi egy impulzus elven működő hatómű hatékonyságát. A magasabb I<sub>sp</sub> nagyobb fajlagos lendületváltozást azaz sebességváltozást ér el azonos tömegű üzemanyag felhasználásával. A I<sub>sp</sub> mértékét többnyire másodpercben adják meg ("s"), de fizikailag helyes mértéke a "távolság/idő" amely mértékegysége a m/s. A sebesség mértékéből származó zavart elkerülendő a fizikailag helyes I<sub>sp</sub> ("távolság/idő")-t elosztották a Föld felszíni gyorsulásával (9.81&nbsp;m/s²). Az eredmény "másodperc"["second"] mértékegységű. Hogy használhassuk ezt a I<sub>sp</sub> az egyenletekben, vissza kell alakítanunk "távolság/idő" mértékegységűvé a Földi felszíni gyorsulással való beszorzással. Mivel itt a felszíni gyorsulással való szorzás csak a két mértékegység közti átváltásra szolgál a fajlagos impulzus független a gravitáció aktuális nagyságától.
 
 
:Mivel a fajlagos impulzus a tolóerő és a fajlagos üzemanyagfelhasználás hányadosa néha a következő mértékegységben adják meg: <math>\frac{Ns}{kg}</math>
 
:Mivel a fajlagos impulzus a tolóerő és a fajlagos üzemanyagfelhasználás hányadosa néha a következő mértékegységben adják meg: <math>\frac{Ns}{kg}</math>
Ez matematikailag egy másik formája a <math>\frac{m}{s} = kg \cdot \frac{m}{s^2} \cdot \frac{s}{kg}</math>-nak mivel az erő a tömeg és a gyorsulás szorzata <math>N = kg \cdot \frac{m}{s^2}</math>  
+
Ez matematikailag egy másik formája a <math>\frac{m}{s} = kg \cdot \frac{m}{s^2} \cdot \frac{s}{kg}</math>-nak mivel az erő a tömeg és a gyorsulás szorzata <math>N = kg \cdot \frac{m}{s^2}</math> <span style="padding:.5em;"></span>Így valójában <math>1 \frac{Ns}{kg} = 1 \frac{m}{s}</math> egyszerű az SI alapegységekkel kifejezve.
Így valójában <math>1 \frac{Ns}{kg} = 1 \frac{m}{s}</math> egyszerű az SI alapegységekkel kifejezve.
+
;<span id="soi">Hatásgömb, hatássugár, vonzáskör [Sphere of influence]</span>
;<span id="soi">Hatásgömb, hatássugár [Sphere of influence]</span>
 
 
{{Main article|Sphere of influence/hu|Hatásgömb}}
 
{{Main article|Sphere of influence/hu|Hatásgömb}}
 
:Az a tér illetve sugár az égitest körül, amelyen belül az adott égitest gravitációs hatása a meghatározó. Jelölése: SoI/SOI.
 
:Az a tér illetve sugár az égitest körül, amelyen belül az adott égitest gravitációs hatása a meghatározó. Jelölése: SoI/SOI.
Line 188: Line 193:
 
{{Main article|Thrust-to-weight ratio/hu|Tolóerő-súly arány}}
 
{{Main article|Thrust-to-weight ratio/hu|Tolóerő-súly arány}}
 
:<math style="float:center;padding:.5em;">\text{TWR} = \frac{T}{W} = \frac{T}{m \cdot g}</math>
 
:<math style="float:center;padding:.5em;">\text{TWR} = \frac{T}{W} = \frac{T}{m \cdot g}</math>
A jármű/fokozat aktuális tömegének és a rendelkezésre álló tolóerő aránya. Ha a tolóerő–súly arány [TWR] nagyobb mint 1, akkor a járműnek elég tolóereje van hogy felfelé gyorsulva növelje a magasságát. Az 1 alatti tolóerő–súly arány [TWR] a jármű nem tud a gravitáció ellenében haladni alacsony magasságnál, viszont az űrben mindössze hosszabb ideig tartó manővereket jelent. Mivel a súly(W) függ az égitest gravitációjától(g) a tolóerő–súly arány [TWR] függ az adott égitesttől. A felszíni gyorsulás a [[Mun/hu|Mün]] felszínén mindössze 16.6%-a [[Kerbin/hu|Kerbin]]-ének, így a felszínen a tolóerő–súly arány [TWR]<sub>Kerbin</sub>&nbsp;=&nbsp;1-ről TWR<sub>Mun</sub>&nbsp;=&nbsp;6-ra változik.
+
A jármű/fokozat aktuális tömegének és a rendelkezésre álló tolóerő aránya. Ha a tolóerő–súly arány (TWR) nagyobb mint 1, akkor a járműnek elég tolóereje van hogy felfelé gyorsulva növelje a magasságát. Az 1 alatti tolóerő–súly arány (TWR) a jármű nem tud a gravitáció ellenében haladni alacsony magasságnál, viszont az űrben mindössze hosszabb ideig tartó manővereket jelent. Mivel a súly(W) függ az égitest gravitációjától (g) a tolóerő–súly arány (TWR) függ az adott égitesttől. A felszíni gyorsulás a [[Mun/hu|Mün]] felszínén mindössze 16,6%-a [[Kerbin/hu|Kerbin]]ének, így a felszínen a tolóerő–súly arány: TWR<sub>Kerbin</sub>&nbsp;=&nbsp;1-ről TWR<sub>Mün</sub>&nbsp;=&nbsp;6-ra változik.
 
;Pályagörbe [Trajectory]
 
;Pályagörbe [Trajectory]
 
:A pályagörbe az az útvonal, amelyet a mozgó test az idő függvényében bejár.
 
:A pályagörbe az az útvonal, amelyet a mozgó test az idő függvényében bejár.
Line 196: Line 201:
 
==Lásd még==
 
==Lásd még==
 
<references />
 
<references />
* [[Tutorials|Oktatás]]
+
* [[Tutorials/hu|Oktatás]]
* [[Acronyms and Initialisms|Rövidítések és Jelölések]]
+
* [[Abbreviations and acronyms/hu|Rövidítések és Jelölések]]

Latest revision as of 11:29, 25 October 2015

A KSP-ben sok fizikára és pályák leírására vonatkozó kifejezés található, melyek zavaróak lehetnek a hozzá nem értőek számára, valamint egyéb változatos tudományos kifejezések és rövidítések melyekkel leírják a közkifejezéseket.

Ez a lap egy tömör szószedete a szükséges kifejezéseknek, mely segedelmével elindulhattok azon az úton amelyen zöldfülűekből képzett asztronautákká vagy rakétatudósokká válhattok! Mivel ez egy szószedet ezért a magyar kifejezés mellet megtalálhatjátok szögletes zárójelben a KSP világában található angol kifejezést is.

Matematika

Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszer - derékszögű koordinátákat használ
Gömbi koordináta rendszer - csak szögeket és egy hosszt használ
Elliptikus [Elliptical]
Ovális-jellegű zárt pályagörbe, gyakran utalnak rá a pályák leírásakor. A keringő testek tipikus pályagörbéje.
Hiperbolikus [Hyperbolic]
Nyílt pályagörbe, a befogatlan testek tipikus pályagörbéje.
Normális avagy normál vektor [Normal vector]
Egy az adott síkra merőleges egységvektor.
Skalár [Scalar]
Egy egyszerű érték irány nélkül. A skalárokat rendszerint a mértékegység követi, mely elárulja annak dimenzióját. Például 3 m/s, 3 m, 3 s a "3" a skalár az utánuk következő mértékegységek elárulják, hogy sebesség, hossz/távolság vagy idő, de mindezt irány nélkül.
Vektor [Vector]
Irányok és értékek készlete. Például adott irányok és az arra mutató sebességkomponensek együtt megadják a sebességet. A vektor kifejezés függ a koordináta-rendszer fajtájától, valamint hogy mennyi dimenziót vettünk figyelembe. A <35°, 12> egy két dimenziós polár-vektor, míg a <14, 9, -20> egy háromdimenziós Descartes-féle derékszögű koordináta rendszerben értelmezhető vektor. 3 dimenzióban az előbb említett Descartes-féle derékszögű koordináta rendszer mellett gyakran alkalmazott - főleg egy bolygóhoz viszonyított helyzet megadására - a gömbi koordináta rendszer melyben két szög(szélesség, hosszúság) és a magasság adja meg a helyzetet amely egy 3 dimenziós polár koordináta-rendszer. Természetesen léteznek egyéb koordináta rendszerek, de ezek most számunkra lényegtelenek...
<35°, 12> olyan mint egy 12 egység hosszú nyíl, amely az origóból indul ki és az alapvonallal bezáró 35°-os szög irányába mutat. Az alapvonal tipikusan az x-tengely és a szögeltolás az óramutatóval ellentétes irányba mutat.
<14, 9, -20> olyan mint egy nyíl amelyik a kiindulási pontból(origóból)(<0,0,0>) kiindulva egy olyan pontban végződik amelynek az x koordinátája 14, az y koordinátája 9 és a z koordinátája -20.
Descartes-féle derékszögű koordináta rendszer előnye, hogy pontosan megmutatja a végpont helyét, de nem ad közvetlen információt a vektor hosszáról, a polár koordináta rendszerben magától adódik a vektor hossza, de a végpont helyének meghatározása már nem olyan egyszerű.
A következő fizikai mennyiségek mind vektorok: sebesség, gyorsulás, erő

Egy 3D koordináta rendszerhez az alábbiak kellenek:

  • Egy referencia pont. Ez a kiindulási pont.
  • 3 bázisvektorok. Ezek meghatározzák az alapértékét a tengelyirányú viszonyításnak és magát az adott tengelyt.
  • Egy skalár hármas, amik lehetnek hosszak illetve szögek melyek meghatároznak egy helyet a koordináta rendszerben.

Keringés kifejezései [Orbital terms]

A leggyakoribb pályaparaméterek szemléltetése
Apoapszis avagy távolpont [Apoapsis]
Periapszis avagy közelpont [Periapsis]
Apszispontok [Apsis]
→ Lásd még: “Apoapszis és periapszis” bekezdést a következő cikkből: Keringési pálya
Minden elliptikus pályának két apszispontja van. A periapszis (q) (közelpont) a legközelebbi pontja a pályának (a legalacsonyabban ilyenkor van a keringő test) és az apoapszis (Q) (távolpont) amely a pálya túloldalán van és a legtávolabbi pont is egyben (a keringő test ilyenkor van a legmagasabban). Az apszisok értékeit gyakran az adott égitest felszínétől adják meg, miközben a legtöbb egyenlet számára a tömegközépponttól számított távolsággal dolgozik, így ilyenkor a felszíntől számított értékekhez hozzá kell adni a test sugarát.
Peri-* és Apo-*
Mikor pályákról beszélünk, gyakran a "periapszis" és "apoapszis" módosulnak a pálya közepén lévő égitest nevével. Például, -kee és -kerb mind gyakran használtak a Kerbin körüli pályák leírásakor, minek folytán Perikee/Perikerb és Apokee/Apokerb kifejezésekkel is találkozhatunk.
Felszálló csomó [Ascending node]
Az a pont (pályacsomó) amelynél a pálya észak felé haladva metszi a referenciasíkot. Itt, "észak" a referenciasík normálisát jelenti.
Leszálló csomó [Descending node]
Az a pont (pályacsomó) ahol a a pálya délfelé haladva metszi a referencia síkot.
Excentricitás avagy a pálya elnyújtottsága [Eccentricity]
Egy skalár amely kifejezi a pálya körtől való eltérését .

  • ecc = 0 → kör pálya.
  • 0 < ecc < 1 → elliptikus pálya.
  • ecc = 1 → parabolikus pálya - ez szökési pálya.
  • ecc > 1 → hiperbolikus pálya - ez is szökési pálya.
Inklináció avagy pályahajlás [Inclination]
A pályasík és a referenciasík által bezárt szög. (megjegyzés az egyenlítő síkjával 90°-ot bezáró pályát poláris-nak nevezik)
Alacsony pálya [Low orbit]
Egy stabil és biztonságos keringési pálya amely csak éppen annyira magas, hogy elkerülje a veszélyeket, mint a légkörben való lefékeződést vagy éppen a hegyeknek való ütközést. Az alacsony pálya egy lépcsőfok amely a felemelkedés után várakozhatunk, hogy egy gyorsítással találkozhassunk egy másik járművel vagy égitesttel, vagy éppen az ellenkező irányban a legkevesebb üzemanyag felhasználásával szállhassunk le. A légkörrel rendelkező égitestek esetén, mint amilyen a Kerbin ez a közvetlenül a légkör feletti részt jelenti (70km-100km). A légkör nélküli égitesteknél ez elméletileg bármely felszín feletti magasság lehetne, de egy magasság alatt már a hegyek és magaslatok veszélyeztetik a pályát. Ilyenkor nem árt tudni a magaslatokról! Az időgyorsítás [time warp] korlátozva van az alacsony pályán, és lehetetlen az alatt.
Pályacsomó (csillagászati definíció)
Egy pont ahol a pálya keresztezi a referenciasíkot. A felszálló csomó esetében a test a referenciasík pályanormálisának irányában halad. A felszálló irány "észak", míg a leszálló irány "dél" felé mutat.
Pályacsomók [Orbital nodes] (a játékban)
Bármely pályán lévő specifikus referenciapontok mint az Apoapszis, Periapszis, vagy a más pályákkal való metszéspontok [intersect points].
Pályanormális [Orbit normal]
A pályasík normálisa. Ezt a hajó sebességének és az égitest gravitációjának a vektoriális szorzata adja. Mivel ez a jobb-kéz szabályt követi, olyan nézőpontból, ahonnan a hajó pozitív(az órajárással ellentétes) irányba kering felfelé(a szemlélő felé), ellenkező esetben pedig lefelé(a szélélőtől el) fog mutatni. A "Fel" ["Up"] gyakran mint "észak" [North] or "N+", és a párja mint "Le" ["Down"] másként "Anti-Normál" ["Anti-Normal"] avagy "Dél" ["South"] vagy "N-" van jelölve.
Pályasík [Orbital plane]
Egy sík, melyet a keringés pályája feszít ki.
Pályasebesség [Orbital speed]
Egy test pályasebessége az a sebesség amellyel a vizsgált rendszer középpontja körül kering, általában egyszerűen nézve a nagyobb test körül. A pályasebességet lehet értelmezni mint átlag-pályasebességet, amellyel megteszi a körülkeringést, vagy a sebesség a pálya egy adott pontján.
Prográd [Prograde]
Az az irány amely felé a test halad a pályája mentén. Elliptikus pálya esetén ez mindig a test tartózkodási helyén vett érintő iránya. Menetirányt.
Retrográd [Retrograde]
A prográd ellentetje, a pályán haladási iránnyal szemben. Menetiránnyal szemben.
Referenciasík [Reference plane]
Bármely sík, amelyet az aktuális pálya leírásakor viszonyítási alapként felhasználunk. A bolygók körüli pályák esetén ez többnyire az egyenlítő síkja. Több test esetén az ellipszis síkját használhatják. Egy másik keringő test befogása esetén a befogandó test pályasíkját használják. Egy pályasíkot teljesen leír egy referenciasíkhoz viszonyított pályahajlás és a felszálló csomó hosszúsági szöge [longitude].
Fél nagytengely [Semi-major axis]
→ Lásd még: “Fél nagytengely” bekezdést a következő cikkből: Keringési pálya

A nagy tengely a hosszú tengelye az ellipszisnek a fél nagytengely (a) ennek a fele. Az apoapszis (Q) és a periapszis (q) átlagját középponthoz viszonyítva számítjuk. Mivel mindkettő a felszínhez viszonyított érték, egyszerűen hozzáadjuk az égitest sugarát (R). Egy égitest körül minden azonos fél nagytengellyel rendelkező pályának azonos keringési ideje van, függetlenül az excentricitástól.
Csillagászati keringési idő [Sidereal period]
A csillagászati keringési idő (gyakran csak mint keringési idő, de ismert mint sziderikus keringési idő is) az az időciklus amely alatt a keringő test megtesz egy teljes körülkeringést a csillagokhoz viszonyítva. Ezt a keringési ciklust egy inerciarendszerhez (amely nem forog) viszonyítjuk.
Szuborbitális [Sub-orbital]
Olyan pálya, amelynél a periapszis az égitest felszíne alatt található. A szuborbitális pályát követve a keringő test szükségszerűen beleütközik az égitestbe.
Szinodikus keringési idő [Synodic period]
A szinodikus keringési idő az az időtartam, amennyi ideig tart, hogy egy test újra megjelenjen egy két vagy több testhez viszonyított ugyanazon ponton, pl. a Mün helyzete a Kerbolhoz képest ahogy a Kerbin-ről figyelve visszatér ugyanarra a megvilágítási helyzetbe (holdtölték közti idő). A szinodikus keringési idő az az idő amely eltelik két egymást követő Kerbol–Kerbin vonallal azonos sorrendben történő találkozás (együttállás) között. A szinodikus keringési periódus különbözik a csillagászati keringési periódustól, mivel maga a Kerbin is kering a Kerbol körül.

Hajó irányultsága [Ship Orientation]

A hajó irányultsága mindig egy kiválasztott testhez kötődik. Ez többnyire a kabin.

Zenit [Zenith]
A teteje a hajónak többnyire az égitesttől elfelé mutat. A nadír ellentettje.
Nadír [Nadir]
Alja a hajónak, általában az égitest felé mutat. A zenit ellentettje.
Baloldal [Port(side)]
Bal oldala a hajónak. A jobboldal ellentettje .
Jobboldal [Starboard]
Jobb oldala a hajónak. A baloldal ellentettje.
Eleje [Front]
Elülső oldala a hajónak, amely többnyire az orr iránya és prográd mutat. A hátulja ellentettje.
Hátulja [Aft]
Hátsó oldala a hajónak, mely többnyire a főrakéták otthona és retrogád mutat. Az eleje ellentettje.

Pályamódosítások [Space Maneuvers]

Levegőfékezés avagy légköri fékezés [Atmospheric braking] [Aerobraking]
→ Főcikk: Levegőfékezés
Egy égitest felső-légkörébe lépve a légellenállás segítségével az űreszköz veszít a mozgási energiájából, aminek következtében a sebességcsökkenés mellett a hiperbolikus pályagörbén érkező eszköz elliptikus pályára állhat, illetve az elliptikus pályán keringő test apoapszisa is csökken - kisebb értékben a periapszisa is. Okosan alkalmazva a pályamódosítások során ezzel a manőverrel jelentős mértékben csökkenthető az üzemanyag-felhasználás. Viszont ez az alsóbb légkörbe való belépéshez is vezethet, amely során a jelentős lassulás végül az égitestre kényszeríti az eszközt. Ügyelni kell a manőver során, hogy a légellenállás során a súrlódás miatt keletkező hő és erőhatások ne károsítsák az eszközt (A KSP-ben Jelenleg csak DRE mod esetén)!
Belépés a légkörbe [Atmospheric entry]
→ Főcikk: Belépés a légkörbe
A légkörbe való belépéskor a légellenállást felhasználva felszínt keresztező pályára lassítjuk az eszközt. Ez jelentős mechanikai- és hőterhelést jelent az eszköz számára, amely az eszköz szétszakadásához, vagy túlhevüléséhez [overheat] vezethet. Túl kis belépési szög esetén az eszköz visszapattan a légkörről a világűrbe (nincs megvalósítva, nincs mod). A légkörbe való belépést gyakran gyakran mint visszatérés a légkörbe vagy egyszerűbben visszatérés [re-entry/reentry] említik, de ez elméletben csak Kerbin atmoszférájába való visszatérésnél igaz (és feltéve, ha nem idegenek lépnek a kis zöld barátaink légkörébe); A légörbe való belépés általánosabb kifejezés.
Gyorsítás avagy égetés [Burn]
A hajtóművek használata, általában a pályamódosítás céljából.
Körpályára állás [Circularizing]
Egy manőver, melynek során az elliptikus pályát kör alakúra módosítjuk, azaz a pálya excentricitását 0, vagy legalábbis közel 0 szintre csökkentjük. Ezt általában az apszisoknál történő gyorsítással lehet elérni.
Hintamanőver, gravitációs parittya [Gravity assist]
→ Főcikk: Hintamanőver
Olyan manőver, amelynél a keringő égitest tömegvonzását használjuk ki a pályamódosításhoz vagy az űrjárművünk sebességének üzemanyag-takarékos megváltoztatására, ezzel jelentős (több száz m/s-nyi Δv) megtakarítást érve el. Az elve szerint gyorsításnál a keringő test mögé, lassításkor a keringő test elé kell célozni.
Földfékezés [Lithobraking]
→ Lásd még: Földfékezés
Olyan leszállási manőver, amelyben a leszállás kis szögben történik és légzsákkal védve a leszálló eszközt az kigurulva veszti el a sebességét. Bizonyos estekben a kifejezést az eszköz felszínhez csapódásával történő szándékos megsemmisítésére is használják. Az angol nyelvű elnevezés aerobraking-ből lett ferdítve, ahol areo lecserélték a görög lithos szóra amely követ jelent.
Manővercsomó [Maneuver node]
→ Főcikk: Manővercsomó
A manőver csomók kellemes eszközei a pályamódosítások megtervezésének és végrehajtásának, mivel a manőver megkezdése előtt láthatóvá válik az adott gyorsítással létrejövő pályamódosulás.
Sugárirányú gyorsítás [Radial burn]
→ Lásd még: Manővercsomó
Sugárirányú befelé gyorsítás [Radial-in burn]
Az égitest középpontja felé történő gyorsítás. Elfogatja a pályát a keringés irányába amíg a periapszis nem éri el az égitest tömegközéppontját. A sugárirányú kifelé gyorsítás ellentettje.
Sugárirányú kifelé gyorsítás [Radial-out burn]
Az égitest középpontjától kifelé történő gyorsítás. Elfogatja a pályát a keringés iránnyal ellentétesen amíg a periapszis át nem halad tömegközéppontján. A sugárirányú befelé gyorsítás ellentettje.
Visszatérés [Re-entry]
→ Lásd még: Belépés a légkörbe
Lassítás avagy ellenégetés [Retroburn]
Olyan gyorsítás amelyet "visszafelé"[backwards] hajtanak végre, azaz a hajtóművek prográd az orr pedig retrográd néznek. Ez az egyszerű manőver a csökkenti pálya magasságát, miközben a pálya egyéb paramétereit nem befolyásolja.

Fizika

Gyorsulás [Acceleration]
A sebességváltozás gyorsasága. A gyorsulás vektor jellegű mennyiség, mértékegysége: m/s2.
Ballisztikus pálya [Ballistic trajectory]
Egy zuhanó test pályagörbéje ballisztikus. Ez lényegében annyit tesz, hogy az adott testre lényegében csak a gravitáció ereje hat és nincs kitéve egyéb erőknek, mint amilyen a saját hajtómű vagy fékernyő jelentenének.
Delta-v (Δv)
A sebességváltozás mértéke amelyet a saját készletéből egy impulzus elven működő jármű képes végrehajtani. Ez sebesség jellegű mennyiség, amely mértékegysége: m/s. A több teher csökkenti a delta-v-t, míg a több üzemanyag növeli. Ez hasznos, mikor egy jármű hatékonyságát akarjuk számolni és jellemezni. Például egy Kerbál Ürközpont kilövőállásáról [Launch pad] indított járműnek mintegy 4500 m/s-nyi delta-v-re van szüksége ahhoz, hogy biztonságosan kilépjen a Kerbin légköréből és stabil pályára álljon a bolygó körül.
definíciószerűen:
ahol T az aktuális tolóerő [thrust] m az aktuális tömeg [mass]

Ha feltételezzük, hogy nincs külső erő, és nem váltunk irányt, akkor sebességkülönbséget kapunk:

Ha ezt a fajlagos impulzussal fejtjük ki akkor az eredmény:

Energia [Energy]
→ Lásd még: Specific orbital energy on Wikipedia
A keringő test energiája a helyzeti(potenciális) és mozgási(kinetikus) energiájának az összege.

A helyzeti energia: és a mozgási energia:

ahol a G a gravitációs állandó [gravitational constant], M a égitest [celestial body] tömege, m a keringő űrjármű [craft] tömege, R a tömegközéppontjaik közötti távolság és is v a sebesség.

Ez szerint a teljes energia:

Ez az összeg nem változik, ha nincs légellenállás vagy nem működnek a hajtóművek: A periapszis felé haladva helyzeti energia mozgási energiává alakul át, a periapszison áthaladva pedig mozgási energia alakul vissza helyzeti energiává. Ha az energia vagy a fajlagos pályaenergia pozitív, akkor a test szökési pályagörbén van.

Ez az alaptézise a Kepler-féle bolygómozgás törvénynek, amely alapja a KSP közelítő módszerének. Egy ellipszis olyan pontok halmaza amelyeknek két adott ponttól - a fókuszoktól - vett távolságok összege állandó. Az egyik fókusza a Kepler-pályának a körülkeringett test tömegközéppontja, ahogy egy test megközelíti, az a helyzeti energiáját mozgási energiára váltja. Ahogy a test távolodik a körülkeringett testtől, mivel elliptikus pályáról van szó, ugyanilyen mértékben közelíti meg a másik fókuszt, ezzel a mozgási energiáját helyzeti energiára váltja. Ha a jármű egyenesen az égitest felé vagy felől halad, a fókuszok egybeesnek az apszispontokkal, ahol a mozgási (apoapszis) vagy helyzeti (periapszis) energia nulla. Ha a pálya tökéletes kör (mint a Mün pályája a Kerbin körül), a két fókusz egybeesik és a tengelyek helye határozatlan, mivel a pálya minden pontja apszisnak vehető.
Van a fajlagos pályaenergia () mely nem igényli a jármú tömegének ismeretét:

, ,

Minden azonos fél nagytengellyel(a) rendelkező pályának azonos a fajlagos pályaenergiája.

Szökési sebesség [Escape Velocity]
Az a sebesség, mely egy adott égitest felszínéről indulva a gravitációs hatásának legyőzéséhez szükséges.

Meghatározható:

ahol a G is the gravitációs állandó, M az égitest tömege, r az adott égitest sugara.

g-erő avagy g-hatás [g-force] (g)
A gyorsulás értékét a Föld tengerszinten vett nehézségi gyorsulásának értékével kifejezve. 1 g hozzávetőleg 9,81 m/s². Egy test a Föld felszínén 1 g gyorsulásnak megfelelő hatást szenved el. A test súlya duplája 2 g gyorsulásnál és súlytalan 0 g gyorsulás esetén. Szabad esésben, mint mint amilyen a keringési pályán van légellenállás és hajtómű használata nélkül nem tapasztalható gyorsulás, amit úgy fejezhetünk ki, hogy 0 g.
Gravitáció avagy tömegvonzás [Gravity]
Minden egyes test tömegéből származó erőhatás. Roppant gyenge. Többnyire csak nagyon nagy tömegű testek mint csillagok, bolygók és holdak fejtenek ki érezhető hatást vele. Az erőhatás nagysága a tömegközéppontól számított távolság négyzetével arányosan csökken. Azaz egy kétszer távolabbi testre 1/22 = 1/4 gravitációs erő hat.
Gravitációs mező [Gravity Well]
Az égitest körüli annak gravitációs hatása alatt álló tér. Lényegében a végtelenségig tart, de a gravitáció a távolsággal négyzetesen csökken (kétszeres távolságra a gravitáció csak negyede), így csak a hatásgömbön belül jelentős. Valójában a KSP nem szimulálja a gravitációt az égitestek hatásgömbjén kívül, mivel "foltozott kúpos közelítés"-t használ.
Keringési pálya avagy pálya [Orbit]
→ Főcikk: Pálya
Ha egy testnek elégséges tangenciális sebessége van (és a légkörön kívül, hogy a légellenállás nem fékezheti le), akkor az a folytonosan a bolygó "mellé" esik és így sose ér földet akkor ezt a pályagörbét orbitális pályának, vagy röviden pályának nevezzük. A stabil keringési pályák elliptikusak (a kör egy nulla excentricitású ellipszis). Ha a test tangenciális sebessége meghaladja a szökési sebességet a pálya hiperbolikus lesz (határértéken parabolikus).
Fajlagos impulzus [Specific Impulse] (Isp)
→ Főcikk: Fajlagos impulzus
Az Isp kifejezi egy impulzus elven működő hatómű hatékonyságát. A magasabb Isp nagyobb fajlagos lendületváltozást azaz sebességváltozást ér el azonos tömegű üzemanyag felhasználásával. A Isp mértékét többnyire másodpercben adják meg ("s"), de fizikailag helyes mértéke a "távolság/idő" amely mértékegysége a m/s. A sebesség mértékéből származó zavart elkerülendő a fizikailag helyes Isp ("távolság/idő")-t elosztották a Föld felszíni nehézségi gyorsulásával (9,81 m/s²). Az eredmény "másodperc" ["second"] mértékegységű. Hogy használhassuk ezt a Isp az egyenletekben, vissza kell alakítanunk "távolság/idő" mértékegységűvé a Földi felszíni gyorsulással való beszorzással. Mivel itt a felszíni gyorsulással való szorzás csak a két mértékegység közti átváltásra szolgál a fajlagos impulzus független a gravitáció aktuális nagyságától.
Mivel a fajlagos impulzus a tolóerő és a fajlagos üzemanyagfelhasználás hányadosa néha a következő mértékegységben adják meg:

Ez matematikailag egy másik formája a -nak mivel az erő a tömeg és a gyorsulás szorzata Így valójában egyszerű az SI alapegységekkel kifejezve.

Hatásgömb, hatássugár, vonzáskör [Sphere of influence]
→ Főcikk: Hatásgömb
Az a tér illetve sugár az égitest körül, amelyen belül az adott égitest gravitációs hatása a meghatározó. Jelölése: SoI/SOI.
Érintőirányú sebesség [Tangential velocity]
A sebesség azon komponense, amelyik érintőirányú a pályagörbére. Pillanatnyi sebesség - az a sebesség amikor a mérési idő a nullához közelít - Ez mindig érintőleges a pályagörbére.
Tolóerő–súly arány [Thrust-to-weight ratio]
→ Főcikk: Tolóerő-súly arány

A jármű/fokozat aktuális tömegének és a rendelkezésre álló tolóerő aránya. Ha a tolóerő–súly arány (TWR) nagyobb mint 1, akkor a járműnek elég tolóereje van hogy felfelé gyorsulva növelje a magasságát. Az 1 alatti tolóerő–súly arány (TWR) a jármű nem tud a gravitáció ellenében haladni alacsony magasságnál, viszont az űrben mindössze hosszabb ideig tartó manővereket jelent. Mivel a súly(W) függ az égitest gravitációjától (g) a tolóerő–súly arány (TWR) függ az adott égitesttől. A felszíni gyorsulás a Mün felszínén mindössze 16,6%-a Kerbinének, így a felszínen a tolóerő–súly arány: TWRKerbin = 1-ről TWRMün = 6-ra változik.

Pályagörbe [Trajectory]
A pályagörbe az az útvonal, amelyet a mozgó test az idő függvényében bejár.
Sebesség [Velocity]
A helyzetváltozás gyorsasága. A sebesség vektor jellegű mennyiség, azaz van mértéke és iránya. Mértékegysége: m/s.

Lásd még