Ike/hu
| Ike | ||
 | ||
| Ike a pályáról nézve | ||
| Hold a Duna | ||
| Orbitális jellemzők | ||
| Fél nagytegely | 3 200 000 m [Note 1] | |
| Apoapszis | 3 296 000 m [Note 1] | |
| Periapszis | 3 104 000 m [Note 1] | |
| Pálya excentricitása | 0.03 | |
| Pályahajlás | 0.2 ° | |
| Periapszis szöge | 0 ° | |
| Felszálló csomó hossza | 0 ° | |
| Valódi anomália | 1.7 rad (nál 0s UT) | |
| Keringési idő | 65 518 s | |
| 3 d 0 óra 11 perc 57.9 s | ||
| Szinodikus keringési idő | 65 766,7 s | |
| Szökési sebességek | 298 - 316 m/s | |
| A leghosszabb idő eltűnt | 2 153 s | |
| Fizikai tulajdonságok | ||
| Egyenlítői sugár | 130 000 m | |
| Egyenlítői kerület | 816 814 m | |
| Felszín terület | 2,1237166×1011 m2 | |
| Tömeg | 2,7821615×1020 kg | |
| Standard gravitációs paraméter | 1,8568369×1010 m3/s2 | |
| Sűrűség | 30 231,777 kg/m3 | |
| Felszíni gyorsulás | 1,10 m/s2 (0.112 g) | |
| Kozmikus sebesség | 534,48 m/s | |
| Siderális rotációs időszak | 65 517,862 s | |
| 3 d 0 óra 11 perc 57.9 s | ||
| Siderális forgási sebesség | 12,467 m/s | |
| Szinkron pálya | A hatáskörön kívül | |
| Hatássugár | 1 049 598,9 m [Note 1] | |
| Légköri jellemzők | ||
| Légkör jelenléte | Nem | |
| Tudományos szorzó | ||
| Felszín | 8 | |
| Fröcskölt | N/A | |
| Közeli űr | 7 | |
| Távoli űr | 5 | |
| Felépülés | 5 | |
|
| ||
Az Ike egy hold és az egyetlen természetes kísérője a Dunának. Az Ike sziklás felszínét meredek lejtők uralják, és felette nincs légkör. Az Ike és a Duna tengelyforgása egymáshoz van kötve az Ike viszonylag nagy mérete miatt. Ez azt jelenti, hogy az Ike szinkronpályán kering a bolygója körül, és hogy mindkét égitest a másik égitest körülbelül fele felületéről látszik. (Pontosan fele lenne, de az Ike kissé elnyújtott pályája miatt egy sávban felkelés és lenyugvás közti időben látható. Lásd a Libráció bekezdést alul)
A Duna felé közeledve egy találkozás az Ike-kal elég valószínű, abban esetben ha az eszköz mozgáspályája közel halad az Ike pályasíkjához. Ez azért van mert az Ike hatássugara nagyon nagy a pálya fél nagytengelyéhez képest — tény, hogy nincs még egy hold amely nagyobb arányokkal rendelkezne.
A stacionárius pálya az Ike körül nem lehetséges — ahhoz 1 133,90 km magas pálya lenne szükséges, túl az Ike hatássugarán. Mivel az Ike és Duna tengelyforgása egymáshoz kötött, egy Duna körüli stacionárius pályán keringő eszköz számára az Ike egy közel stabil nem forgó helyzetben lesz, pont úgy, ahogy egy Ike körüli stacionárius pályán lenne. Ez nem tökéletesen stacionárius mivel az nem tökéletes körpályán kering és van egy apró pályahajlása.
Bár a Duna a mi világunk-béli Marsra hasonlít, de az Ike egy kicsit sem emlékeztet a Phoboszra vagy a Deimoszra.
Contents
Játékbeli leirás
| „ | Az Ike viszonylag nagy szürke test alkalmanként megfigyelhető ahogy a Duna körül kering. A tudósok kíváncsiak, hogy az Ike láthatóan tökéletes elhelyezkedésével csendben megakadályoz minden objektumot a Duna körüli pályára állásban. — Kerbál Csillagász Közösség |
” |
Stacionárius tulajdonságok és a libráció [Geostationary properties and libration]
Egy mozgókép az Ike mozgásáról a Duna felszínéről figyelve
Az Ike különleges pályája a holdat közvetlenül a Duna földrajzi hosszúságainak egy rövid szakasza felett tartja. Az átlagos Duna hosszúság amely felett az Ike közvetlenül tartózkodik (a zeniten) az 6 fok keletre, de az Ike pályájának elnyújtottsága miatt 2 és 10 fok között leng, és kissé megnő és összemegy a Dunáról szemlélve. A hosszúság amely felett az Ike a zeniten van szintén leng 0,2 fok dél és 0.2 fok észak közt köszönhetően az Ike pályahajlásának. Ettől az Ike úgy tűnik, mintha fel és le forogna de a meglehetősen kicsi pályahajlás miatt ez hatás alig észrevehető. Ezeket a jelenségeket együtt librációnak nevezzük . Az Ike helyzetének láthatár feletti lengése mint az Ike lenyugvása és felkelése megfigyelhető a Duna 88°Ny-80°Ny és 92°K-100°K hosszúság fokain, akárcsak a 89.8°É-tól északra vagy a 89.8°D-től délre.
Az 50 km magas Duna pályáról a 10 km magas Ike pályára való utazáshoz körülbelül 435 m/s Δv szükséges.
Tájleírás [Topography]
Az Ike felszíne roppant sziklás. A legmagasabb pontja 12.75 km-rel magasabban van a legalacsonyabbnál, amely szintkülönbség több mint háromszorosa a Münének, annak ellenére, hogy a Mün átmérője 54%-kal a felszíne pedig 137% nagyobb. A nagyobb szintkülönbség kisebb méretekkel szükségszerűen sok meredek lejtőt és körülményesebb leszállást eredményez. Többek közt a völgyek alján találhatóak laposabb biztonságosabb leszállási helyszíneket.s.
Az Ike felszínlén nincsenek nyomai a becsapódási krátereknek. Ez meglehetősén érdekes, belegondolva, hogy nincs légköre és nem sokkal kisebb a sok kráterrel borított Münnél.
A talaj sötét szürke, érezhetően sötétebb a szintén sziklás hold Münnél, és nagy sziklákkal van megszórva megszórva ha a felszín szórás [terrain scatters] be van kapcsolva. Néha a felszín nem veri vissza a napfényt, amelynek hatására a felszínt figyelve éjszakának érződik a fényes nappal is.
Tájegységek [Biomes]
A Ike felszínén 8 tájegység található: Template:BiomeList
Időléptékezés [Reference Frames]
| Időlépték | Legkisebb magasság |
|---|---|
| 1× | bármely |
| 5× | 5 000 m |
| 10× | 5 000 m |
| 50× | 10 000 m |
| 100× | 25 000 m |
| 1 000× | 50 000 m |
| 10 000× | 100 000 m |
| 100 000× | 200 000 m |
Galéria
A Ike gravitációjának közreműködése jelentős sebességcsökkentéshez segít hozzá a Duna felszíne felé menet.
Az Ike eltakarja a Dunát
Ike ahogy a követőállomásból látszik
Leszálló csapat az Ike felszínén
Egy kicsi leszállóegység emelkedik fel az Ike felszínéről
Az Ike topográfiai térképe
Sarki topográfiai térkép
Az Ike topográfiai magasságtérképe - ISA MapSat pluginnal készült
