Difference between revisions of "Rocket/hu"

From Kerbal Space Program Wiki
Jump to: navigation, search
m
m
Line 12: Line 12:
 
A szokásos repülés a [[Kerbin/hu|Kerbin]]nen található kilövőállásról indul . A felszállás megkezdése előtt a sugárhajtóműveket, ha van egyáltalán, be kell indítani, hogy a teljesítményük elérhesse a maximumot. Mikor a sugárhajtóművek felpörögtek, a felemelkedést meg lehet kezdeni a rakétahajtóművek indításával, és a [[TT18-A Launch Stability Enhancer/hu|TT18-A Kilövési Stabilitásnövelők]] elengedésével.
 
A szokásos repülés a [[Kerbin/hu|Kerbin]]nen található kilövőállásról indul . A felszállás megkezdése előtt a sugárhajtóműveket, ha van egyáltalán, be kell indítani, hogy a teljesítményük elérhesse a maximumot. Mikor a sugárhajtóművek felpörögtek, a felemelkedést meg lehet kezdeni a rakétahajtóművek indításával, és a [[TT18-A Launch Stability Enhancer/hu|TT18-A Kilövési Stabilitásnövelők]] elengedésével.
  
A kilövés előtt tisztában kell lennünk milyen pályára akarunk állni - [[Terminology/hu#Orbital terms|prográd, poláris...]] A tervezett pályahajlás függvényében a a bedöntés iránya változik. Pédául a retrográd pálya esetében az eszköz ellenkező irányban kering, mint az alatta lévő eszköz, a Kerbinen ez nyugati irányt jelent(270°).A rakéta indítása után néhány kilométeres magasságban (kb.4 km) alkalmazhatunk egy enyhe döntést (1-2°) alkalmazhatunk a kíván irányba, de komolyabb szintű (10-15°-ot meghaladó) bedöntést csak 10 km feletti magasságban alkalmazunk. Ebben a magasságban a [[gravity turn/hu|gravitációs forduló]] folytatódhat a rakéta komolyabb szintű (~45°) bedöntésével. A gravitációs fordulóval a jármű vízszintes sebességet kezd gyűjteni amely lényeges egy stabil [[orbit/hu|pálya]] eléréséhez. A hajtóművek megszakításokkal addig gyorsítják a járművet, amíg a [[Terminology/hu#pe|közelpont (periapszis)]] és a [[Terminology/hu#ap|távolpont (apoapszis)]] is a [[atmosphere/hu|légkör]] fölé nem kerül.
+
A kilövés előtt tisztában kell lennünk milyen pályára akarunk állni - [[Terminology/hu#Orbital terms|prográd, poláris...]] A tervezett pályahajlás függvényében a a bedöntés iránya változik. Pédául a retrográd pálya esetében az eszköz ellenkező irányban kering, mint az alatta lévő eszköz, a Kerbinen ez nyugati irányt jelent(270°).A rakéta indítása után néhány kilométeres magasságban (kb.4 km) alkalmazhatunk egy enyhe döntést (1-2°) alkalmazhatunk a kíván irányba, de komolyabb szintű (10-15°-ot meghaladó) bedöntést csak 10 km feletti magasságban alkalmazunk. Ebben a magasságban a [[gravity turn/hu|gravitációs forduló]] folytatódhat a rakéta komolyabb szintű (~45°) bedöntésével. A bedöntést a magasság növekedésével szépen lassan lehet fokozni. A gravitációs fordulóval a jármű vízszintes sebességet kezd gyűjteni amely lényeges egy stabil [[orbit/hu|pálya]] eléréséhez. A hajtóművek megszakításokkal addig gyorsítják a járművet, amíg a [[Terminology/hu#pe|közelpont (periapszis)]] és a [[Terminology/hu#ap|távolpont (apoapszis)]] is a [[atmosphere/hu|légkör]] fölé nem kerül.
  
 
Amint az apszispontok a légkör felett vannak, a jármű nem fog lezuhanni, mivel elérte az úgy nevezett parkolópályát. Erről a pályáról további a pálya alakjának megváltoztatásához [[Basic maneuvers/hu|pályamódosításokat]] lehet kezdeni mint amilyen a Hohmann átállás.
 
Amint az apszispontok a légkör felett vannak, a jármű nem fog lezuhanni, mivel elérte az úgy nevezett parkolópályát. Erről a pályáról további a pálya alakjának megváltoztatásához [[Basic maneuvers/hu|pályamódosításokat]] lehet kezdeni mint amilyen a Hohmann átállás.
  
 
[[Category:Craft/hu]]
 
[[Category:Craft/hu]]

Revision as of 21:02, 11 June 2014

A Kerbal X képes a Kerbin körüli pályára állni.
A Kerbal 2 csak szuborbitális repülésre képes.

A rakéta [rocket] egy tipikusan függőlegesen indított jármű. Rendszerint rakétahajtóműveket használ az előrehaladáshoz és nem használ szárnyakat és szárnyacskákat a felhajtóerő képzéshez. Aerodinamikai elemeket rendszerint csak mint kormányfelületeket és stabilizáló elemeket használ a légkörben való irányítás céljából. A rakéták fő felhasználása az eszközök űrbejuttatása és pályára állítása és különböző pályamódosítások végrehajtása, vagy legalább egy szuborbitális repülés elérése.

A különböző fokozatok használatával a rakéták meg tudnak szabadulni a feleslegessé vált üres tömegtől ezzel javítva a hatékonyságon, amíg az űrrepülőgépek rendszerint nem rendelkeznek fokozatokkal. Mivel a rakéták nem használnak felhajtóerőt létrehozó elemeket, ezért a rakétahajtóműveknek kell legyőzniük a tömegvonzás hatását. Annak meghatározására, hogy a rakéta fel tud-e emelkedni a tolóerő-súly-arányt kell meghatározni. Ha az arány nagyobb egynél, akkor a rakéta fel tud emelkedni, mivel a hajtóművek által létrehozott tolóerő nagyobb a gravitációs erőnél. Mivel a hajtóművek a hajtóanyagot fogyasztják, ezzel folyamatosan csökkentve a jármű tömegét, az arány csak növekedni fog a repülés alatt.

Mivel a rakéták nem használnak emelő felületeket, emiatt minden körülményben működnek, és nem igényelik a légkör jelenlétét. Viszont jelentős hátrányuk hogy a rakétahajtóművek lényegesen alacsonyabb hatékonysággal dolgoznak, mint a sugárhajtóművek.

A rakétákat rendszerint a Jármű Összeszerelő Épületben építik és a kilövőállásról indítják.

Start

A szokásos repülés a Kerbinnen található kilövőállásról indul . A felszállás megkezdése előtt a sugárhajtóműveket, ha van egyáltalán, be kell indítani, hogy a teljesítményük elérhesse a maximumot. Mikor a sugárhajtóművek felpörögtek, a felemelkedést meg lehet kezdeni a rakétahajtóművek indításával, és a TT18-A Kilövési Stabilitásnövelők elengedésével.

A kilövés előtt tisztában kell lennünk milyen pályára akarunk állni - prográd, poláris... A tervezett pályahajlás függvényében a a bedöntés iránya változik. Pédául a retrográd pálya esetében az eszköz ellenkező irányban kering, mint az alatta lévő eszköz, a Kerbinen ez nyugati irányt jelent(270°).A rakéta indítása után néhány kilométeres magasságban (kb.4 km) alkalmazhatunk egy enyhe döntést (1-2°) alkalmazhatunk a kíván irányba, de komolyabb szintű (10-15°-ot meghaladó) bedöntést csak 10 km feletti magasságban alkalmazunk. Ebben a magasságban a gravitációs forduló folytatódhat a rakéta komolyabb szintű (~45°) bedöntésével. A bedöntést a magasság növekedésével szépen lassan lehet fokozni. A gravitációs fordulóval a jármű vízszintes sebességet kezd gyűjteni amely lényeges egy stabil pálya eléréséhez. A hajtóművek megszakításokkal addig gyorsítják a járművet, amíg a közelpont (periapszis) és a távolpont (apoapszis) is a légkör fölé nem kerül.

Amint az apszispontok a légkör felett vannak, a jármű nem fog lezuhanni, mivel elérte az úgy nevezett parkolópályát. Erről a pályáról további a pálya alakjának megváltoztatásához pályamódosításokat lehet kezdeni mint amilyen a Hohmann átállás.