Difference between revisions of "Duna/hu"
m |
Hatalmasalma (talk | contribs) m (Előző szerk. javítása) |
||
(12 intermediate revisions by 4 users not shown) | |||
Line 1: | Line 1: | ||
{{Infobox/Body}} | {{Infobox/Body}} | ||
− | A '''Duna''' a negyedik [[planet/hu| | + | A '''Duna''' a negyedik [[planet/hu|bolygója]] a [[Kerbol System/hu|Kerbol rendszernek]] és a [[w:hu:Mars|Mars]] megfelelője a [[Kerbal Space Program/hu|Kerbal Space Program]] világában. Többnyire vörös fehérlő jégsapkákkal és egyetlen természetes [[moon/hu|hold]]ja van, az '''[[Ike/hu|Ike]]'''. Az Ike mérete és a Dunával való közelsége kölcsönösen egymáshoz [[w:hu:Kötött tengelyforgás|kötött tengelyforgást]] [tidally locked] eredményezett. |
− | Megfelelő [[aerobraking/hu|levegőfékezéssel]], egy körút a [[Kerbin/hu| | + | Megfelelő [[aerobraking/hu|levegőfékezéssel]], egy körút a [[Kerbin/hu|Kerbinről]] a Duna [[Orbit/hu|pályájára]] és vissza durván 1700 m/s [[delta-v/hu|Δv]]-t igényel, kevesebbet mint akármelyik másik bolygó meglátogatása. A Dunát többnyire könnyű [[encounter/hu|megközelíteni]], mivel a [[Orbit/hu#Inclination|pályahajlása]] alacsony. |
== Játékbeli leírás == | == Játékbeli leírás == | ||
{{Quote | {{Quote | ||
− | |||
|Úgy is ismerik mint a vörös foltot, amelyet akkor láthatsz, ha erősen bandzsítasz, a Duna hosszú ideje egy csoda a kerbálok számára. <br><br> A bolygónak sokan csodálattal adóznak a feltűnő vörös színe miatt amely határozott kontrasztban áll a zölddel. | |Úgy is ismerik mint a vörös foltot, amelyet akkor láthatsz, ha erősen bandzsítasz, a Duna hosszú ideje egy csoda a kerbálok számára. <br><br> A bolygónak sokan csodálattal adóznak a feltűnő vörös színe miatt amely határozott kontrasztban áll a zölddel. | ||
|Kerbál Csillagász közösség}} | |Kerbál Csillagász közösség}} | ||
Line 14: | Line 13: | ||
== <span id="Topography">Tájleírás </span> [Topography] == | == <span id="Topography">Tájleírás </span> [Topography] == | ||
[[File:Duna Topo ISA 3200x1600 compressed.png|thumb|left|A Duna topográfiai térképe - ISA MapSat pluginnal készült]] | [[File:Duna Topo ISA 3200x1600 compressed.png|thumb|left|A Duna topográfiai térképe - ISA MapSat pluginnal készült]] | ||
− | Duna felszíni magassága 124 és 8264 méter közt változik. A hegyláncai veszélyt jelentenek a leszálló [[craft/hu| | + | Duna felszíni magassága 124 és 8264 méter közt változik. A hegyláncai veszélyt jelentenek a leszálló [[craft/hu|eszközökre]], különösen a vékony [[atmosphere/hu|légkör]] ismeretében, amely nagyon enyhe biztonságos levegőfékeződést tesz lehetővé, és a Duna kiterjedt jeges sarkvidékeit okozza. A Dunának több krátere van, de mind egészen lepusztult, valószínűleg a széltől. |
− | A Dunának több krátere van, de mind egészen lepusztult, valószínűleg a széltől. | ||
− | Több [[w:Lunar maria|"tenger"]] (sötét talajú nagy területek) található a mélyebben fekvő régiókban. A simaságuk és mély elhelyezkedésük | + | Több [[w:Lunar maria|"tenger"]] (sötét talajú nagy területek) található a mélyebben fekvő régiókban. A simaságuk és mély elhelyezkedésük jobb levegőfékezést tesz lehetővé, ami megkönnyíti a leereszkedést, valamint ezzel ideális leszállóhelyet biztosít az [[Plane/hu|(űr)repülők]] számára. Igaz ezek a területek némileg egysíkúak a szó másik értelmében is. Valószínűleg tómedrek, tengerfenekek lehettek, már amikor még folyékony tavak voltak a Dunán a múltban. |
A Duna felszínén több [[List of easter eggs/hu#Duna|rendhagyó képződmény található]]. | A Duna felszínén több [[List of easter eggs/hu#Duna|rendhagyó képződmény található]]. | ||
− | + | {{clear|left}} | |
+ | == <span id="Biomes">Tájegységek </span> [Biomes]== | ||
+ | [[File:Duna Biome Map 0.90.0.png|thumb|left|A Duna tájegységtérképe]] | ||
+ | {| | ||
+ | |A Duna felszínén mindössze 5 [[Biomes/hu|tájegység]] található: | ||
+ | * Felföldek [Highlands] | ||
+ | * Középföldek [Midlands] | ||
+ | * Alföldek [Lowlands] | ||
+ | * Kráterek [Craters] | ||
+ | * Sarkvidékek [Poles] | ||
+ | |} | ||
+ | {{clear|left}} | ||
== <span id="Atmosphere">Légkör </span> [Atmosphere] == | == <span id="Atmosphere">Légkör </span> [Atmosphere] == | ||
− | [[File: | + | [[File:Duna_Atmosphere_T&P.png|thumbnail|left|A hőmérésklet [Temperature] és a nyomás [Pressure] a szintmagasság [Altitude] függvényében.]] |
[[File:Duna north pole.png|thumb|left|A Duna északi sarkvidéke]] | [[File:Duna north pole.png|thumb|left|A Duna északi sarkvidéke]] | ||
− | A Duna [[atmosphere/hu|légköre]] | + | A Duna [[atmosphere/hu|légköre]] 50 000 méteres szintmagasságig tart. A sűrűsége 6,7%-a [[Kerbin/hu|Kerbinének]] - 6,755 kilopascal (0,067 atmoszféra) a tengerszinten és nagyobb magasságokban még ritkább a Kerbinen tapasztalhatóhoz képest. A Duna legmagasabb csúcsán a légkör sűrűsége 2,4 kPa. Összehasonlításul a Kerbinen a légkör nyomása a 14 975 m magasságban felel meg a Duna tengerszinti nyomásának. Ez az alacsony sűrűség miatt az [[parachute/hu|ejtőernyők]] fél-kinyílása sokkal mélyebben történik. |
Összehasonlítva a többi légkörrel rendelkező égitesttel a Duna légköre a legvékonyabb. Még a [[Jool/hu|Jool]] hold [[Laythe/hu|Laythe]] is sokkal sűrűbb és vastagabb légkört mondhat magáénak. A légkörnek vöröslő vagy barnálló tónusa van magában. A megvilágított légkör a sarkvidékeken is színes, miközben maga a felszín fehér. | Összehasonlítva a többi légkörrel rendelkező égitesttel a Duna légköre a legvékonyabb. Még a [[Jool/hu|Jool]] hold [[Laythe/hu|Laythe]] is sokkal sűrűbb és vastagabb légkört mondhat magáénak. A légkörnek vöröslő vagy barnálló tónusa van magában. A megvilágított légkör a sarkvidékeken is színes, miközben maga a felszín fehér. | ||
− | + | A Duna légkörének átlagos [[w:hu:Molekulatömeg|molekulatömege]] 42 g/mol, és az [[w:hu:Adiabatikus tényező|adiabatikus tényezője]] is 1,20. Habár az összetétele ismeretlen, az értékek lényegében [[w:hu:Szén-dioxid|szén-dioxid]] alapú légkört jelentenek. | |
− | + | ||
+ | Ahogy minden légköre is exponálisan csökken - változó léptékmagassággal - a szintmagasság függvényében. A következő táblázat a szintmagasságokon uralkodó nyomást mutatja be. | ||
− | |||
{| class="wikitable" | {| class="wikitable" | ||
− | |||
− | |||
|- | |- | ||
− | ! | + | ! Szintmagasság (m) !! Nyomás (Pa) !! Nyomás (atm) |
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
|- | |- | ||
− | + | | 0 || 6 755 || 0,067 | |
|- | |- | ||
− | | | + | | 2 500 || 5 136 || 0,051 |
|- | |- | ||
− | | | + | | 5 000 || 3 774 || 0,037 |
|- | |- | ||
− | | | + | | 7 500 || 2 663 || 0,026 |
|- | |- | ||
− | | | + | | 10 000 || 1 797 || 0,018 |
|- | |- | ||
− | | | + | | 15 000 || 716,9 || 0,007 |
|- | |- | ||
− | | | + | | 20 000 || 241,0 || 0,002 |
|- | |- | ||
− | | | + | | 25 000 || 91,73 || 0,001 |
|- | |- | ||
− | | | + | | 30 000 || 32,90 || 0,000 |
|- | |- | ||
− | | | + | | 40 000 || 4,918 || 0,000 |
|- | |- | ||
− | | | + | | 50 000 || 0 || 0,000 |
|} | |} | ||
+ | |||
+ | A Duna felszíne hideg, az átlaghőmérséklet körülbelül -23 °C. A levegő hőmérséklete 30 km-es magasságig csökken, 30-45 km magasságban egy -123 °C hőmérsékletű izotermikus réteg található. A levegő hőmérséklete változik a szélességi fok és a napszak szerint. Az egyenlítőn este -20 °C van, nappal -2 °C. A sarkokon ez -90 °C és -85 °C közt van. Mivel a forgástengelye nem zár be szöget a keringési tengellyel, a Dunán sincsenek évszakok. | ||
+ | |||
+ | === <span id="Landing">Leszállás </span> [Landing] === | ||
+ | A [[Aerobraking/hu|levegőfékezés]] üzemanyagot spórolhat meg a pálya- és a felszíni sebesség nagyarányú csökkentésével. A levegőfékezéskor alacsony szögben történő [[Atmospheric entry/hu|belépéssel]] maximalizálni kell a légkörben töltött időt, valamint - a cél figyelembe vételével - előnyben kell részesíteni az alacsonyan fekvő helyeket. Becslések szerint az ideális levegőfékezési magasság 13 000 méter, amely segítségével a viszonylag alacsony Δv szükségletet mellett alakítható ki egy stabil pálya. | ||
+ | |||
+ | Bár az ejtőernyők kinyílnak a Dunán, de a légkör olyan vékony, hogy az ernyők általában nem képesek az [[craft/hu|eszközt]] a biztonságos leereszkedéshez szükséges mértékben lelassítani, emiatt fokozottan használni kell a fékezőernyőket, és többnyire a [[engine/hu|hajtóművek]] segítségét is igénybe kell venni. | ||
+ | |||
+ | [[File:Duna colony.png|thumb|Egy kilenc kerbálos telep a Dunán]] | ||
+ | |||
+ | === <span id="Flying"> Repülés </span> [Flying] === | ||
+ | |||
+ | 5 km alatti magasságokban a Duna [[Atmosphere/hu|légköre]] elég sűrű hogy a szárnyak elég felhajtóerőt hozzanak létre a repüléshez. Vízszintes le- és felszállás [[plane/hu|repülőgépekkel]] főleg a "tengerek" térségében elegendő szárnyfelülettel könnyen megvalósítható. A [[Jet engine/hu|sugárhajtóművek]] nem üzemelnek a működésükhöz szükséges [[oxygen/hu|oxigén]] hiánya miatt. | ||
+ | |||
+ | === <span id="Lifting off">Felszállás </span> [Lifting off] === | ||
+ | |||
+ | Egy felszállás a felszínről az alacsony Duna körüli pályára ( 50 km magasság durván 950 m/s. sebességgel) közelítően 1400 m/s Δv szükséges. | ||
+ | |||
+ | Az [[Atmosphere/hu#Terminal velocity|esési sebesség]], amely az optimális emelkedési sebességet is jelenti a játék aerodinamikai modellje szerint, a Duna különböző magasságában a nyomás függvényében változik. | ||
== <span id="Orbital statistics">Pályajellemzők </span> [Orbital statistics] == | == <span id="Orbital statistics">Pályajellemzők </span> [Orbital statistics] == | ||
− | A Duna [[synchronous orbit/hu| | + | A Duna [[synchronous orbit/hu|szinkronpályája]] {{OrbitAltitude|b=Duna|f=k}} magasan van a Duna felett. A pályasebessége {{OrbitVelocity|b=Duna}} és a keringési idő egybeesik a Duna napszakaival (18,2 óra vagy 65 517,859375 másodperc). Ez megegyezik az [[Ike/hu|Ike]] pályájával, így ha az eszköz pályája nem tökéletesen pontos, akkor végül az Ike el fogja fogni. |
+ | |||
+ | A [[synchronous orbit/hu#Fél-szinkron és hasonló pályák|fél-szinkron pálya]] ½ Duna nap (9,1 óra vagy 32 758,9295 másodperc) egy {{OrbitAltitude|b=Duna|f=k|pf=1/2}} magas pálya {{OrbitVelocity|b=Duna|pf=1/2}} pályasebességgel. | ||
− | + | == Természetes holdak [Natural satelites] == | |
+ | {{Min/Ike}} | ||
+ | Az [[Ike/hu|Ike]] az egyetlen kísérője a Dunának. Viszont ez a [[planet/hu|bolygójához]] képesti legnagyobb [[moon/hu|hold]]. Könnyen az Ike [[SOI/hu|vonzáskörébe]] kerülhet az aki a Dunára utazik. | ||
== <span id="Observation of Ike"> Az Ike megfigyelése </span> [Observation of Ike] == | == <span id="Observation of Ike"> Az Ike megfigyelése </span> [Observation of Ike] == | ||
− | + | {{gif image|Ikes_libration.gif|thumb|Egy mozgókép az Ike mozgásáról a Duna felszínéről figyelve|width=304|float=left|additional css=margin-right:1em;margin-bottom:1em}} | |
Az Ike különleges pályája a holdat közvetlenül a Duna földrajzi hosszúságainak egy rövid szakasza felett tartja. Az átlagos Duna hosszúság amely felett az Ike közvetlenül tartózkodik (a [[w:hu:Zenit|zenit]]en) az 6 fok keletre, de az Ike pályájának elnyújtottsága miatt 2 és 10 fok között leng, és kissé megnő és összemegy a Dunáról szemlélve. A hosszúság amely felett az Ike a zeniten van szintén leng 0,2 fok dél és 0,2 fok észak közt köszönhetően az Ike pályahajlásának. Ettől az Ike úgy tűnik, mintha fel és le forogna de a meglehetősen kicsi pályahajlás miatt ez hatás alig észrevehető. Ezeket a jelenségeket együtt [[w:hu:Libráció|libráció]]nak nevezzük . Az Ike helyzetének láthatár feletti lengése mint az Ike lenyugvása és felkelése megfigyelhető a Duna 88°Ny-80°Ny és 92°K-100°K hosszúság fokain, akárcsak a 89,8°É-tól északra vagy a 89,8°D-től délre. | Az Ike különleges pályája a holdat közvetlenül a Duna földrajzi hosszúságainak egy rövid szakasza felett tartja. Az átlagos Duna hosszúság amely felett az Ike közvetlenül tartózkodik (a [[w:hu:Zenit|zenit]]en) az 6 fok keletre, de az Ike pályájának elnyújtottsága miatt 2 és 10 fok között leng, és kissé megnő és összemegy a Dunáról szemlélve. A hosszúság amely felett az Ike a zeniten van szintén leng 0,2 fok dél és 0,2 fok észak közt köszönhetően az Ike pályahajlásának. Ettől az Ike úgy tűnik, mintha fel és le forogna de a meglehetősen kicsi pályahajlás miatt ez hatás alig észrevehető. Ezeket a jelenségeket együtt [[w:hu:Libráció|libráció]]nak nevezzük . Az Ike helyzetének láthatár feletti lengése mint az Ike lenyugvása és felkelése megfigyelhető a Duna 88°Ny-80°Ny és 92°K-100°K hosszúság fokain, akárcsak a 89,8°É-tól északra vagy a 89,8°D-től délre. | ||
Line 99: | Line 110: | ||
!colspan="2"|Δv | !colspan="2"|Δv | ||
|- | |- | ||
− | | [[Ike]] | + | | [[Ike/hu|Ike]] |
|colspan="2"| ~300 m/s | |colspan="2"| ~300 m/s | ||
|- | |- | ||
− | | [[Kerbin]] | + | | [[Kerbin/hu|Kerbin]] |
|colspan="2"| ~620 m/s | |colspan="2"| ~620 m/s | ||
|- | |- | ||
− | | [[Dres]] | + | | [[Dres/hu|Dres]] |
|colspan="2"| ~820 m/s | |colspan="2"| ~820 m/s | ||
|- | |- | ||
− | | [[Eve]] | + | | [[Eve/hu|Eve]] |
|colspan="2"| ~1080 m/s | |colspan="2"| ~1080 m/s | ||
|- | |- | ||
− | | [[Jool]] | + | | [[Jool/hu|Jool]] |
|colspan="2"| ~1350 m/s | |colspan="2"| ~1350 m/s | ||
|- | |- | ||
− | | [[Eeloo]] | + | | [[Eeloo/hu|Eeloo]] |
|colspan="2"| ~1580 m/s | |colspan="2"| ~1580 m/s | ||
|- | |- | ||
− | + | | [[Moho/hu|Moho]] | |
− | | [[Moho]] | ||
|colspan="2"| ~2100 m/s | |colspan="2"| ~2100 m/s | ||
|- | |- | ||
|} | |} | ||
− | + | {{Clear|left}} | |
== <span id="Reference Frames">Időléptékezés </span> [Reference Frames] == | == <span id="Reference Frames">Időléptékezés </span> [Reference Frames] == | ||
{{:Duna/RefFrame}} | {{:Duna/RefFrame}} | ||
Line 142: | Line 152: | ||
File:Duna_Ike_Eclipse.png|Az Ike részben takarja a Kerbolt. Megjegyzés: homályos fény a napelemek nem töltenek. | File:Duna_Ike_Eclipse.png|Az Ike részben takarja a Kerbolt. Megjegyzés: homályos fény a napelemek nem töltenek. | ||
File:Duna from ike.png| A Duna az Ike felszínéről figyelve. | File:Duna from ike.png| A Duna az Ike felszínéről figyelve. | ||
+ | File:DunaExplorer.png |Egy szép látvány a Duna felszínéről: a Kerbol, az Ike és a leszállóegység. | ||
</gallery> | </gallery> | ||
Line 150: | Line 161: | ||
|description=Rendhagyó képződmények | |description=Rendhagyó képződmények | ||
|content= | |content= | ||
− | * A Duna felszínén, egy nagy emlékmű a bevésés egy [[List of easter eggs/hu#Duna|kerbál arc]]ra emlékezet, utalva a hírhedt | + | * A Duna felszínén, egy nagy emlékmű a bevésés egy [[List of easter eggs/hu#Duna|kerbál arc]]ra emlékezet, utalva a hírhedt „A Mars arcára” amelyet a Mars Cydonia Mensae területen fedeztek fel a 1970-es években. |
* A felszín alá temetve, egy kisebb kamera, a hasonló [[w:Curiosity (rover)|Curiosity]] holdjáróéhoz. | * A felszín alá temetve, egy kisebb kamera, a hasonló [[w:Curiosity (rover)|Curiosity]] holdjáróéhoz. | ||
* Az egyik rendhagyó képződmény a Dunán, egy kicsi piramis szerű hegy SSTV jeleket bocsájt ki. Mikor megfejtették egy diagramszerű kép amelyen három alak áll a hegy mellett, azt sugallva hogy a Dunát már valamikor lakták vagy meglátogatták korábban. | * Az egyik rendhagyó képződmény a Dunán, egy kicsi piramis szerű hegy SSTV jeleket bocsájt ki. Mikor megfejtették egy diagramszerű kép amelyen három alak áll a hegy mellett, azt sugallva hogy a Dunát már valamikor lakták vagy meglátogatták korábban. |
Latest revision as of 00:12, 3 July 2020
Duna | ||
Duna a pályáról nézve | ||
Bolygó a Kerbol | ||
Orbitális jellemzők | ||
Fél nagytegely | 20 726 155 264 m [Note 1] | |
Apoapszis | 21 783 189 163 m [Note 1] | |
Periapszis | 19 669 121 365 m [Note 1] | |
Pálya excentricitása | 0.051 | |
Pályahajlás | 0.06 ° | |
Periapszis szöge | 0 ° | |
Felszálló csomó hossza | 135.5 ° | |
Valódi anomália | 3.14 rad (nál 0s UT) | |
Keringési idő | 17 315 400 s | |
801 d 3 óra 50 perc 0.1 s | ||
Szinodikus keringési idő | 19 645 697,3 s | |
Szökési sebességek | 7 147 - 7 915 m/s | |
Fizikai tulajdonságok | ||
Egyenlítői sugár | 320 000 m | |
Egyenlítői kerület | 2 010 619 m | |
Felszín terület | 1,2867964×1012 m2 | |
Tömeg | 4,5154270×1021 kg | |
Standard gravitációs paraméter | 3,0136321×1011 m3/s2 | |
Sűrűség | 32 897,302 kg/m3 | |
Felszíni gyorsulás | 2,94 m/s2 (0.3 g) | |
Kozmikus sebesség | 1 372,41 m/s | |
Siderális rotációs időszak | 65 517,859 s | |
3 d 0 óra 11 perc 57.9 s | ||
Nap napja | 65 766,707 s | |
3 d 0 óra 16 perc 6.7 s | ||
Siderális forgási sebesség | 30,688 m/s | |
Szinkron pálya | 2 880,00 km | |
Hatássugár | 47 921 949 m [Note 1] | |
Légköri jellemzők | ||
Légkör jelenléte | Igen | |
Tengerszínti légnyomás | 6,75500 kPa | |
0.066667 atm | ||
Légkörmagasság | 50 000 m | |
6,7×10-8 atm | ||
Hőméréskletmin | -123.15 °C 150 K | |
Hőmérsékletmax | -40.15 °C 233 K | |
Az oxigén jelen van | Nem | |
Tudományos szorzó | ||
Felszín | 8 | |
Fröcskölt | N/A | |
Alsó Légkör | 5 | |
Felső légkör | 5 | |
Közeli űr | 7 | |
Távoli űr | 5 | |
Felépülés | 5 | |
|
A Duna a negyedik bolygója a Kerbol rendszernek és a Mars megfelelője a Kerbal Space Program világában. Többnyire vörös fehérlő jégsapkákkal és egyetlen természetes holdja van, az Ike. Az Ike mérete és a Dunával való közelsége kölcsönösen egymáshoz kötött tengelyforgást [tidally locked] eredményezett.
Megfelelő levegőfékezéssel, egy körút a Kerbinről a Duna pályájára és vissza durván 1700 m/s Δv-t igényel, kevesebbet mint akármelyik másik bolygó meglátogatása. A Dunát többnyire könnyű megközelíteni, mivel a pályahajlása alacsony.
Contents
- 1 Játékbeli leírás
- 2 Tájleírás [Topography]
- 3 Tájegységek [Biomes]
- 4 Légkör [Atmosphere]
- 5 Pályajellemzők [Orbital statistics]
- 6 Természetes holdak [Natural satelites]
- 7 Az Ike megfigyelése [Observation of Ike]
- 8 Bolygóközi utazás [Interplanetary Travel]
- 9 Időléptékezés [Reference Frames]
- 10 Galéria
- 11 Érdekességek [Trivia]
- 12 Megjegyzések
Játékbeli leírás
„ | Úgy is ismerik mint a vörös foltot, amelyet akkor láthatsz, ha erősen bandzsítasz, a Duna hosszú ideje egy csoda a kerbálok számára. A bolygónak sokan csodálattal adóznak a feltűnő vörös színe miatt amely határozott kontrasztban áll a zölddel. — Kerbál Csillagász közösség |
” |
Tájleírás [Topography]
Duna felszíni magassága 124 és 8264 méter közt változik. A hegyláncai veszélyt jelentenek a leszálló eszközökre, különösen a vékony légkör ismeretében, amely nagyon enyhe biztonságos levegőfékeződést tesz lehetővé, és a Duna kiterjedt jeges sarkvidékeit okozza. A Dunának több krátere van, de mind egészen lepusztult, valószínűleg a széltől.
Több "tenger" (sötét talajú nagy területek) található a mélyebben fekvő régiókban. A simaságuk és mély elhelyezkedésük jobb levegőfékezést tesz lehetővé, ami megkönnyíti a leereszkedést, valamint ezzel ideális leszállóhelyet biztosít az (űr)repülők számára. Igaz ezek a területek némileg egysíkúak a szó másik értelmében is. Valószínűleg tómedrek, tengerfenekek lehettek, már amikor még folyékony tavak voltak a Dunán a múltban.
A Duna felszínén több rendhagyó képződmény található.
Tájegységek [Biomes]
A Duna felszínén mindössze 5 tájegység található:
|
Légkör [Atmosphere]
A Duna légköre 50 000 méteres szintmagasságig tart. A sűrűsége 6,7%-a Kerbinének - 6,755 kilopascal (0,067 atmoszféra) a tengerszinten és nagyobb magasságokban még ritkább a Kerbinen tapasztalhatóhoz képest. A Duna legmagasabb csúcsán a légkör sűrűsége 2,4 kPa. Összehasonlításul a Kerbinen a légkör nyomása a 14 975 m magasságban felel meg a Duna tengerszinti nyomásának. Ez az alacsony sűrűség miatt az ejtőernyők fél-kinyílása sokkal mélyebben történik.
Összehasonlítva a többi légkörrel rendelkező égitesttel a Duna légköre a legvékonyabb. Még a Jool hold Laythe is sokkal sűrűbb és vastagabb légkört mondhat magáénak. A légkörnek vöröslő vagy barnálló tónusa van magában. A megvilágított légkör a sarkvidékeken is színes, miközben maga a felszín fehér.
A Duna légkörének átlagos molekulatömege 42 g/mol, és az adiabatikus tényezője is 1,20. Habár az összetétele ismeretlen, az értékek lényegében szén-dioxid alapú légkört jelentenek.
Ahogy minden légköre is exponálisan csökken - változó léptékmagassággal - a szintmagasság függvényében. A következő táblázat a szintmagasságokon uralkodó nyomást mutatja be.
Szintmagasság (m) | Nyomás (Pa) | Nyomás (atm) |
---|---|---|
0 | 6 755 | 0,067 |
2 500 | 5 136 | 0,051 |
5 000 | 3 774 | 0,037 |
7 500 | 2 663 | 0,026 |
10 000 | 1 797 | 0,018 |
15 000 | 716,9 | 0,007 |
20 000 | 241,0 | 0,002 |
25 000 | 91,73 | 0,001 |
30 000 | 32,90 | 0,000 |
40 000 | 4,918 | 0,000 |
50 000 | 0 | 0,000 |
A Duna felszíne hideg, az átlaghőmérséklet körülbelül -23 °C. A levegő hőmérséklete 30 km-es magasságig csökken, 30-45 km magasságban egy -123 °C hőmérsékletű izotermikus réteg található. A levegő hőmérséklete változik a szélességi fok és a napszak szerint. Az egyenlítőn este -20 °C van, nappal -2 °C. A sarkokon ez -90 °C és -85 °C közt van. Mivel a forgástengelye nem zár be szöget a keringési tengellyel, a Dunán sincsenek évszakok.
Leszállás [Landing]
A levegőfékezés üzemanyagot spórolhat meg a pálya- és a felszíni sebesség nagyarányú csökkentésével. A levegőfékezéskor alacsony szögben történő belépéssel maximalizálni kell a légkörben töltött időt, valamint - a cél figyelembe vételével - előnyben kell részesíteni az alacsonyan fekvő helyeket. Becslések szerint az ideális levegőfékezési magasság 13 000 méter, amely segítségével a viszonylag alacsony Δv szükségletet mellett alakítható ki egy stabil pálya.
Bár az ejtőernyők kinyílnak a Dunán, de a légkör olyan vékony, hogy az ernyők általában nem képesek az eszközt a biztonságos leereszkedéshez szükséges mértékben lelassítani, emiatt fokozottan használni kell a fékezőernyőket, és többnyire a hajtóművek segítségét is igénybe kell venni.
Repülés [Flying]
5 km alatti magasságokban a Duna légköre elég sűrű hogy a szárnyak elég felhajtóerőt hozzanak létre a repüléshez. Vízszintes le- és felszállás repülőgépekkel főleg a "tengerek" térségében elegendő szárnyfelülettel könnyen megvalósítható. A sugárhajtóművek nem üzemelnek a működésükhöz szükséges oxigén hiánya miatt.
Felszállás [Lifting off]
Egy felszállás a felszínről az alacsony Duna körüli pályára ( 50 km magasság durván 950 m/s. sebességgel) közelítően 1400 m/s Δv szükséges.
Az esési sebesség, amely az optimális emelkedési sebességet is jelenti a játék aerodinamikai modellje szerint, a Duna különböző magasságában a nyomás függvényében változik.
Pályajellemzők [Orbital statistics]
A Duna szinkronpályája 2 880,00 km magasan van a Duna felett. A pályasebessége 306,88 m/s és a keringési idő egybeesik a Duna napszakaival (18,2 óra vagy 65 517,859375 másodperc). Ez megegyezik az Ike pályájával, így ha az eszköz pályája nem tökéletesen pontos, akkor végül az Ike el fogja fogni.
A fél-szinkron pálya ½ Duna nap (9,1 óra vagy 32 758,9295 másodperc) egy 1 695,87 km magas pálya 386,65 m/s pályasebességgel.
Természetes holdak [Natural satelites]
Ike |
Az Ike az egyetlen kísérője a Dunának. Viszont ez a bolygójához képesti legnagyobb hold. Könnyen az Ike vonzáskörébe kerülhet az aki a Dunára utazik.
Az Ike megfigyelése [Observation of Ike]
Az Ike különleges pályája a holdat közvetlenül a Duna földrajzi hosszúságainak egy rövid szakasza felett tartja. Az átlagos Duna hosszúság amely felett az Ike közvetlenül tartózkodik (a zeniten) az 6 fok keletre, de az Ike pályájának elnyújtottsága miatt 2 és 10 fok között leng, és kissé megnő és összemegy a Dunáról szemlélve. A hosszúság amely felett az Ike a zeniten van szintén leng 0,2 fok dél és 0,2 fok észak közt köszönhetően az Ike pályahajlásának. Ettől az Ike úgy tűnik, mintha fel és le forogna de a meglehetősen kicsi pályahajlás miatt ez hatás alig észrevehető. Ezeket a jelenségeket együtt librációnak nevezzük . Az Ike helyzetének láthatár feletti lengése mint az Ike lenyugvása és felkelése megfigyelhető a Duna 88°Ny-80°Ny és 92°K-100°K hosszúság fokain, akárcsak a 89,8°É-tól északra vagy a 89,8°D-től délre.
Bolygóközi utazás [Interplanetary Travel]
Az alacsony Duna körüli pályáról, a más égitestektek pályájának eléréséhez szükséges Δv:
Égitest | Δv | |
---|---|---|
Ike | ~300 m/s | |
Kerbin | ~620 m/s | |
Dres | ~820 m/s | |
Eve | ~1080 m/s | |
Jool | ~1350 m/s | |
Eeloo | ~1580 m/s | |
Moho | ~2100 m/s |
Időléptékezés [Reference Frames]
Időlépték | Legkisebb magasság |
---|---|
1× | bármely |
5× | 50 000 m (légkör felett) |
10× | 50 000 m (légkör felett) |
50× | 60 000 m |
100× | 100 000 m |
1 000× | 300 000 m |
10 000× | 600 000 m |
100 000× | 800 000 m |
Galéria
Érdekességek [Trivia]
- A Duna név vonatkozhat a sivatagos tájra vagy a Frank Herbert Dune novellájára.
- A mélyen fekvő területek alakja a Duna egyenlítője mellett Európára emlékezett.
- A Duna felszínén, egy nagy emlékmű a bevésés egy kerbál arcra emlékezet, utalva a hírhedt „A Mars arcára” amelyet a Mars Cydonia Mensae területen fedeztek fel a 1970-es években.
- A felszín alá temetve, egy kisebb kamera, a hasonló Curiosity holdjáróéhoz.
- Az egyik rendhagyó képződmény a Dunán, egy kicsi piramis szerű hegy SSTV jeleket bocsájt ki. Mikor megfejtették egy diagramszerű kép amelyen három alak áll a hegy mellett, azt sugallva hogy a Dunát már valamikor lakták vagy meglátogatták korábban.
Megjegyzések