Difference between revisions of "Duna/hu"

From Kerbal Space Program Wiki
Jump to: navigation, search
m (minor correction/ kis javítás)
m (Előző szerk. javítása)
 
(11 intermediate revisions by 4 users not shown)
Line 1: Line 1:
 
{{Infobox/Body}}
 
{{Infobox/Body}}
  
A '''Duna''' a negyedik [[planet/hu|bolygó]]ja a [[Kerbol System/hu|Kerbol rendszer]]nek és a [[w:hu:Mars|Mars]] megfelelője a [[Kerbal Space Program/hu|Kerbal Space Program]] világában. Többnyire vörös fehérlő jégsapkákkal és egyetlen természetes [[moon/hu|hold]]ja van, az '''[[Ike/hu|Ike]]'''. Az Ike mérete és a Dunával való közelsége kölcsönösen egymáshoz [[w:hu:Kötött_tengelyforgás|kötött tengelyforgás]]t [tidally locks] eredményezett.
+
A '''Duna''' a negyedik [[planet/hu|bolygója]] a [[Kerbol System/hu|Kerbol rendszernek]] és a [[w:hu:Mars|Mars]] megfelelője a [[Kerbal Space Program/hu|Kerbal Space Program]] világában. Többnyire vörös fehérlő jégsapkákkal és egyetlen természetes [[moon/hu|hold]]ja van, az '''[[Ike/hu|Ike]]'''. Az Ike mérete és a Dunával való közelsége kölcsönösen egymáshoz [[w:hu:Kötött tengelyforgás|kötött tengelyforgást]] [tidally locked] eredményezett.
  
Megfelelő [[aerobraking/hu|levegőfékezéssel]], egy körút a [[Kerbin/hu|Kerbin]]ről a Duna [[Orbit/hu|pályá]]jára és vissza durván 1700 m/s [[delta-v/hu|Δv]]-t igényel, kevesebbet mint akármelyik másik bolygó meglátogatása. A Dunát többnyire könnyű [[encounter/hu|megközelíteni]], mivel a [[Orbit/hu#Inclination|pályahajlás]]a alacsony.
+
Megfelelő [[aerobraking/hu|levegőfékezéssel]], egy körút a [[Kerbin/hu|Kerbinről]] a Duna [[Orbit/hu|pályájára]] és vissza durván 1700 m/s [[delta-v/hu|Δv]]-t igényel, kevesebbet mint akármelyik másik bolygó meglátogatása. A Dunát többnyire könnyű [[encounter/hu|megközelíteni]], mivel a [[Orbit/hu#Inclination|pályahajlása]] alacsony.
  
 
== Játékbeli leírás ==
 
== Játékbeli leírás ==
  
 
{{Quote
 
{{Quote
 
 
|Úgy is ismerik mint a vörös foltot, amelyet akkor láthatsz, ha erősen bandzsítasz, a Duna hosszú ideje egy csoda a kerbálok számára. <br><br> A bolygónak sokan csodálattal adóznak a feltűnő vörös színe miatt amely határozott kontrasztban áll a zölddel.
 
|Úgy is ismerik mint a vörös foltot, amelyet akkor láthatsz, ha erősen bandzsítasz, a Duna hosszú ideje egy csoda a kerbálok számára. <br><br> A bolygónak sokan csodálattal adóznak a feltűnő vörös színe miatt amely határozott kontrasztban áll a zölddel.
 
|Kerbál Csillagász közösség}}
 
|Kerbál Csillagász közösség}}
Line 14: Line 13:
 
== <span id="Topography">Tájleírás </span> [Topography] ==
 
== <span id="Topography">Tájleírás </span> [Topography] ==
 
[[File:Duna Topo ISA 3200x1600 compressed.png|thumb|left|A Duna topográfiai térképe - ISA MapSat pluginnal készült]]
 
[[File:Duna Topo ISA 3200x1600 compressed.png|thumb|left|A Duna topográfiai térképe - ISA MapSat pluginnal készült]]
Duna felszíni magassága 124 és 8264 méter közt változik. A hegyláncai veszélyt jelentenek a leszálló [[craft/hu|eszköz]]ökre, különösen a vékony [[atmosphere/hu|légkör]] ismeretében, amely nagyon enyhe biztonságos levegőfékeződést tesz lehetővé, és a Duna kiterjedt jeges sarkvidékeit okozza.
+
Duna felszíni magassága 124 és 8264 méter közt változik. A hegyláncai veszélyt jelentenek a leszálló [[craft/hu|eszközökre]], különösen a vékony [[atmosphere/hu|légkör]] ismeretében, amely nagyon enyhe biztonságos levegőfékeződést tesz lehetővé, és a Duna kiterjedt jeges sarkvidékeit okozza. A Dunának több krátere van, de mind egészen lepusztult, valószínűleg a széltől.
A Dunának több krátere van, de mind egészen lepusztult, valószínűleg a széltől.
 
  
Több [[w:Lunar maria|"tenger"]] (sötét talajú nagy területek) található a mélyebben fekvő régiókban. A simaságuk és mély elhelyezkedésük több levegőfékezést tesz lehetővé ami megkönnyíti a leereszkedést, valamint ideális leszállóhelyet biztosít az [[Plane/hu|(űr)repülők]] számára. Igaz ezek a területek némileg egysíkúak a szó másik értelmében is. Valószínűleg tómedrek lehettek, mikor a Dunán még folyékony tavai voltak a múltban.
+
Több [[w:Lunar maria|"tenger"]] (sötét talajú nagy területek) található a mélyebben fekvő régiókban. A simaságuk és mély elhelyezkedésük jobb levegőfékezést tesz lehetővé, ami megkönnyíti a leereszkedést, valamint ezzel ideális leszállóhelyet biztosít az [[Plane/hu|(űr)repülők]] számára. Igaz ezek a területek némileg egysíkúak a szó másik értelmében is. Valószínűleg tómedrek, tengerfenekek lehettek, már amikor még folyékony tavak voltak a Dunán a múltban.
  
 
A Duna felszínén több [[List of easter eggs/hu#Duna|rendhagyó képződmény található]].
 
A Duna felszínén több [[List of easter eggs/hu#Duna|rendhagyó képződmény található]].
 
+
{{clear|left}}
 +
== <span id="Biomes">Tájegységek </span> [Biomes]==
 +
[[File:Duna Biome Map 0.90.0.png|thumb|left|A Duna tájegységtérképe]]
 +
{|
 +
|A Duna felszínén mindössze 5 [[Biomes/hu|tájegység]] található:
 +
* Felföldek [Highlands]
 +
* Középföldek [Midlands]
 +
* Alföldek [Lowlands]
 +
* Kráterek [Craters]
 +
* Sarkvidékek [Poles]
 +
|}
 +
{{clear|left}}
 
== <span id="Atmosphere">Légkör </span> [Atmosphere] ==
 
== <span id="Atmosphere">Légkör </span> [Atmosphere] ==
[[File:Atmosphere kerbin duna.png|thumb|left|A Duna és a Kerbin légkörének összehasonlítása]]
+
[[File:Duna_Atmosphere_T&P.png|thumbnail|left|A hőmérésklet [Temperature] és a nyomás [Pressure] a szintmagasság [Altitude] függvényében.]]
 
[[File:Duna north pole.png|thumb|left|A Duna északi sarkvidéke]]
 
[[File:Duna north pole.png|thumb|left|A Duna északi sarkvidéke]]
  
A Duna [[atmosphere/hu|légköre]] 41,446 méret magasságig tart. A sűrűsége 20%-a [[Kerbin/hu|Kerbinének]] a tengerszinten és nagyobb magasságokban még ritkább a Kerbinen tapasztalhatóhoz képest. A Duna legmagasabb csúcsán a légkör sűrűsége 21%-a a tengerszintinek. Összehasonlításul a Kerbinen, a légkörnyomása a legmagasabb csúcsokon is 45%-a tengerszintinek. Ez az alacsony sűrűség miatt az [[parachute/hu|ejtőernyő]]k fél-kinyílása sokkal mélyebben történik, éppen csak picivel 10&nbsp;km felett az [[Mk25 Parachute/hu|MK25 ejtőernyő]] esetében, és valamivel 9&nbsp;km alatt a többinél.
+
A Duna [[atmosphere/hu|légköre]] 50&nbsp;000 méteres szintmagasságig tart. A sűrűsége 6,7%-a [[Kerbin/hu|Kerbinének]] - 6,755 kilopascal (0,067 atmoszféra) a tengerszinten és nagyobb magasságokban még ritkább a Kerbinen tapasztalhatóhoz képest. A Duna legmagasabb csúcsán a légkör sűrűsége 2,4 kPa. Összehasonlításul a Kerbinen a légkör nyomása a 14&nbsp;975&nbsp;m magasságban felel meg a Duna tengerszinti nyomásának. Ez az alacsony sűrűség miatt az [[parachute/hu|ejtőernyők]] fél-kinyílása sokkal mélyebben történik.
  
 
Összehasonlítva a többi légkörrel rendelkező égitesttel a Duna légköre a legvékonyabb. Még a  [[Jool/hu|Jool]] hold [[Laythe/hu|Laythe]] is sokkal sűrűbb és vastagabb légkört mondhat magáénak. A légkörnek vöröslő vagy barnálló tónusa van magában. A megvilágított légkör a sarkvidékeken is színes, miközben maga a felszín fehér.
 
Összehasonlítva a többi légkörrel rendelkező égitesttel a Duna légköre a legvékonyabb. Még a  [[Jool/hu|Jool]] hold [[Laythe/hu|Laythe]] is sokkal sűrűbb és vastagabb légkört mondhat magáénak. A légkörnek vöröslő vagy barnálló tónusa van magában. A megvilágított légkör a sarkvidékeken is színes, miközben maga a felszín fehér.
  
===  <span id="Landing">Leszállás </span> [Landing] ===
+
A Duna légkörének átlagos [[w:hu:Molekulatömeg|molekulatömege]] 42 g/mol, és az [[w:hu:Adiabatikus tényező|adiabatikus tényezője]] is 1,20. Habár az összetétele ismeretlen, az értékek lényegében [[w:hu:Szén-dioxid|szén-dioxid]] alapú légkört jelentenek.
A [[Aerobraking/hu|levegőfékezés]] üzemanyagot spórolhat meg a pálya- és a felszíni sebesség nagyarányú csökkentésével. A levegőfékezéskor alacsony szögben történő [[Atmospheric_entry/hu|belépéssel]] maximalizálni kell a légkörben töltött időt, valamint - a cél figyelembe vételével - előnyben kell részesíteni az alacsonyan fekvő helyek. Becslések szerint az ideális levegőfékezési magasság 13 000 méter, amely segítségével a viszonylag alacsony Δv szükségletet mellett alakítható ki egy stabil pálya.
+
 
 +
Ahogy minden légköre is exponálisan csökken - változó léptékmagassággal - a szintmagasság függvényében. A következő táblázat a szintmagasságokon uralkodó nyomást mutatja be.  
  
Mint minden légkör a játékban a Duna légköre is exponenciálisan ritkul a magasság növekedésével (3000 méter léptékmagassággal). A Dunán a légköri nyomás nagysága a ha a szintmagasságot (altitude) méterben helyettesítjük be:<ref>A [[LV-N Atomic Rocket Motor/hu|LV-N Nukleáris Rakétamotor]] fajlagos impulzusa 220s 1 atm. nyomáson, 800s vákuumban, és a következő a Duna különböző magasságaiban.
 
 
{| class="wikitable"
 
{| class="wikitable"
! magasság (m)
 
|    2 ||  100 ||  300 ||  500 ||  1460 ||  2420 ||  3000 ||  4272 ||  5000 || 10000
 
 
|-
 
|-
! fajlagos impulzus (s)
+
! Szintmagasság (m) !! Nyomás (Pa) !! Nyomás (atm)
| 684,1 || 687,8 || 695,1 || 701,8 || 728,7 || 748,2 || 757,3 || 772,1 || 778,1 || 795,9
 
|}</ref>
 
 
 
: <math>p_d = 0.2 \text{atm} \ e^\frac{-altitude}{3000 \text{m}}</math>
 
 
 
Bár az ejtőernyők kinyílnak a Dunán, de a légkör olyan vékony, hogy az ernyők általában nem képesek az [[craft/hu|eszközt]] a biztonságos leereszkedéshez szükséges mértékben lelassítani, emiatt a hajtóművek segítségét is igénybe kell venni.
 
 
 
[[File:Duna colony.png|thumb|Egy kilenc kerbálos telep a Dunán]]
 
 
 
=== <span id="Flying"> Repülés </span> [Flying] ===
 
 
 
5&nbsp;km alatti magasságokban a Duna [[Atmosphere/hu|légköre]] elég sűrű hogy a szárnyak elég felhajtóerőt hozzanak létre a repüléshez. A [[Jet engine/hu|sugárhajtómű]]vek nem működnek a szükséges oxigén hiányában, de egyéb meghajtási módok jól működnek. A vízszintes le és felszállás a [[plane/hu|repülőgépekkel]] szintén lehetséges, főleg a "tengereken".
 
 
 
=== <span id="Lifting off">Felszállás </span> [Lifting off] ===
 
 
 
Egy felszállás a felszínről az alacsony Duna körüli pályára ( 42&nbsp;km magasság durván 950&nbsp;m/s. sebességgel) jellemzően 1500-2000&nbsp;m/s Δv szükséges.
 
 
 
A következő táblázat mutatja az [[Atmosphere/hu#Terminal velocity|esési sebességeket]] a Duna különböző magasságaiban, amely az optimális emelkedési sebességet is jelenti a játék aerodinamikai modellje szerint ''(FAR mod használata esetén a helyzet más).
 
{| class="wikitable"
 
 
|-
 
|-
! Magasság (m) !! Sebesség (m/s)
+
| 0 || 6 755 || 0,067
 
|-
 
|-
|     0 || {{sigfigs|{{VT|planet=Duna|alt=0}}|3}}
+
| 2 500 || 5 136 || 0,051
 
|-
 
|-
| 1000 || {{sigfigs|{{VT|planet=Duna|alt=1000}}|3}}
+
| 5 000 || 3 774 || 0,037
 
|-
 
|-
| 2000 || {{sigfigs|{{VT|planet=Duna|alt=2000}}|3}}
+
| 7 500 || 2 663 || 0,026
 
|-
 
|-
| 3000 || {{sigfigs|{{VT|planet=Duna|alt=3000}}|3}}
+
| 10 000 || 1 797 || 0,018
 
|-
 
|-
| 5000 || {{sigfigs|{{VT|planet=Duna|alt=5000}}|3}}
+
| 15 000 || 716,9 || 0,007
 
|-
 
|-
| 8000 || {{sigfigs|{{VT|planet=Duna|alt=8000}}|3}}
+
| 20 000 || 241,0 || 0,002
 
|-
 
|-
| 10000 || {{sigfigs|{{VT|planet=Duna|alt=10000}}|3}}
+
| 25 000 || 91,73 || 0,001
 
|-
 
|-
| 13000 || {{sigfigs|{{VT|planet=Duna|alt=13000}}|3}}
+
| 30 000 || 32,90 || 0,000
 
|-
 
|-
| 15000 || {{sigfigs|{{VT|planet=Duna|alt=15000}}|3}}
+
| 40 000 || 4,918 || 0,000
 
|-
 
|-
| 20000 || {{sigfigs|{{VT|planet=Duna|alt=20000}}|3}}
+
| 50 000 || 0 || 0,000
 
|}
 
|}
 +
 +
A Duna felszíne hideg, az átlaghőmérséklet körülbelül -23 °C. A levegő hőmérséklete 30&nbsp;km-es magasságig csökken, 30-45&nbsp;km magasságban egy  -123&nbsp;°C hőmérsékletű izotermikus réteg található. A levegő  hőmérséklete változik a szélességi fok és a napszak szerint. Az egyenlítőn este -20&nbsp;°C van, nappal -2&nbsp;°C. A sarkokon ez -90&nbsp;°C és -85&nbsp;°C közt van. Mivel a forgástengelye nem zár be szöget a keringési tengellyel, a Dunán sincsenek évszakok.
 +
 +
===  <span id="Landing">Leszállás </span> [Landing] ===
 +
A [[Aerobraking/hu|levegőfékezés]] üzemanyagot spórolhat meg a pálya- és a felszíni sebesség nagyarányú csökkentésével. A levegőfékezéskor alacsony szögben történő [[Atmospheric entry/hu|belépéssel]] maximalizálni kell a légkörben töltött időt, valamint - a cél figyelembe vételével - előnyben kell részesíteni az alacsonyan fekvő helyeket. Becslések szerint az ideális levegőfékezési magasság 13&nbsp;000 méter, amely segítségével a viszonylag alacsony Δv szükségletet mellett alakítható ki egy stabil pálya.
 +
 +
Bár az ejtőernyők kinyílnak a Dunán, de a légkör olyan vékony, hogy az ernyők általában nem képesek az [[craft/hu|eszközt]] a biztonságos leereszkedéshez szükséges mértékben lelassítani, emiatt fokozottan használni kell a fékezőernyőket, és többnyire a [[engine/hu|hajtóművek]] segítségét is igénybe kell venni.
 +
 +
[[File:Duna colony.png|thumb|Egy kilenc kerbálos telep a Dunán]]
 +
 +
=== <span id="Flying"> Repülés </span> [Flying] ===
 +
 +
5&nbsp;km alatti magasságokban a Duna [[Atmosphere/hu|légköre]] elég sűrű hogy a szárnyak elég felhajtóerőt hozzanak létre a repüléshez. Vízszintes le- és felszállás [[plane/hu|repülőgépekkel]] főleg a "tengerek" térségében elegendő szárnyfelülettel könnyen megvalósítható. A [[Jet engine/hu|sugárhajtóművek]] nem üzemelnek a működésükhöz szükséges [[oxygen/hu|oxigén]] hiánya miatt.
 +
 +
=== <span id="Lifting off">Felszállás </span> [Lifting off] ===
 +
 +
Egy felszállás a felszínről az alacsony Duna körüli pályára ( 50&nbsp;km magasság durván 950&nbsp;m/s. sebességgel) közelítően 1400&nbsp;m/s Δv szükséges.
 +
 +
Az [[Atmosphere/hu#Terminal velocity|esési sebesség]], amely az optimális emelkedési sebességet is jelenti a játék aerodinamikai modellje szerint, a Duna különböző magasságában a nyomás függvényében változik.
  
 
== <span id="Orbital statistics">Pályajellemzők </span> [Orbital statistics] ==
 
== <span id="Orbital statistics">Pályajellemzők </span> [Orbital statistics] ==
A Duna [[synchronous orbit/hu|szinkronpályá]]ja {{OrbitAltitude|b=Duna|f=k}} magasan van a Duna felett. A pályasebessége {{OrbitVelocity|b=Duna}} és a keringési idő egybeesik a Duna napszakaival (18,2 óra vagy 65517,859375 másodperc). Ez megegyezik az [[Ike/hu|Ike]] pályájával, így ha az eszköz pályája nem tökéletesen pontos, akkor végül az Ike el fogja fogni.
+
A Duna [[synchronous orbit/hu|szinkronpályája]] {{OrbitAltitude|b=Duna|f=k}} magasan van a Duna felett. A pályasebessége {{OrbitVelocity|b=Duna}} és a keringési idő egybeesik a Duna napszakaival (18,2 óra vagy 65&nbsp;517,859375 másodperc). Ez megegyezik az [[Ike/hu|Ike]] pályájával, így ha az eszköz pályája nem tökéletesen pontos, akkor végül az Ike el fogja fogni.
 +
 
 +
A [[synchronous orbit/hu#Fél-szinkron és hasonló pályák|fél-szinkron pálya]] ½ Duna nap (9,1 óra vagy 32&nbsp;758,9295 másodperc) egy {{OrbitAltitude|b=Duna|f=k|pf=1/2}} magas pálya {{OrbitVelocity|b=Duna|pf=1/2}} pályasebességgel.
  
A [[synchronous orbit/hu#Fél-szinkron és hasonló pályák|fél-szinkron pálya]] ½ Duna nap (9,1 óra vagy 32758,9295 másodperc) egy {{OrbitAltitude|b=Duna|f=k|pf=1/2}} magas pálya {{OrbitVelocity|b=Duna|pf=1/2}} pályasebességgel.
+
== Természetes holdak [Natural satelites] ==
 +
{{Min/Ike}}
 +
Az [[Ike/hu|Ike]] az egyetlen kísérője a Dunának. Viszont ez a [[planet/hu|bolygójához]] képesti legnagyobb [[moon/hu|hold]]. Könnyen az Ike [[SOI/hu|vonzáskörébe]] kerülhet az aki a Dunára utazik.
  
 
== <span id="Observation of Ike"> Az Ike megfigyelése </span> [Observation of Ike] ==
 
== <span id="Observation of Ike"> Az Ike megfigyelése </span> [Observation of Ike] ==
[[File:Ikes libration.gif|thumb|left|Egy mozgókép az Ike pályája a Dunáról figyelve (klikk a nagyításhoz)]]
+
{{gif image|Ikes_libration.gif|thumb|Egy mozgókép az Ike mozgásáról a Duna felszínéről figyelve|width=304|float=left|additional css=margin-right:1em;margin-bottom:1em}}
 
Az Ike különleges pályája a holdat közvetlenül a Duna földrajzi hosszúságainak egy rövid szakasza felett tartja. Az átlagos Duna hosszúság amely felett az Ike közvetlenül tartózkodik (a [[w:hu:Zenit|zenit]]en) az 6 fok keletre, de az Ike pályájának elnyújtottsága miatt 2 és 10 fok között leng, és kissé megnő és összemegy a Dunáról szemlélve. A hosszúság amely felett az Ike a zeniten van szintén leng 0,2 fok dél és 0,2 fok észak közt köszönhetően az Ike pályahajlásának. Ettől az Ike úgy tűnik, mintha fel és le forogna de a meglehetősen kicsi pályahajlás miatt ez hatás alig észrevehető. Ezeket a jelenségeket együtt [[w:hu:Libráció|libráció]]nak nevezzük . Az Ike helyzetének láthatár feletti lengése mint az Ike lenyugvása és felkelése megfigyelhető a Duna 88°Ny-80°Ny és 92°K-100°K hosszúság fokain, akárcsak a 89,8°É-tól északra vagy a 89,8°D-től délre.
 
Az Ike különleges pályája a holdat közvetlenül a Duna földrajzi hosszúságainak egy rövid szakasza felett tartja. Az átlagos Duna hosszúság amely felett az Ike közvetlenül tartózkodik (a [[w:hu:Zenit|zenit]]en) az 6 fok keletre, de az Ike pályájának elnyújtottsága miatt 2 és 10 fok között leng, és kissé megnő és összemegy a Dunáról szemlélve. A hosszúság amely felett az Ike a zeniten van szintén leng 0,2 fok dél és 0,2 fok észak közt köszönhetően az Ike pályahajlásának. Ettől az Ike úgy tűnik, mintha fel és le forogna de a meglehetősen kicsi pályahajlás miatt ez hatás alig észrevehető. Ezeket a jelenségeket együtt [[w:hu:Libráció|libráció]]nak nevezzük . Az Ike helyzetének láthatár feletti lengése mint az Ike lenyugvása és felkelése megfigyelhető a Duna 88°Ny-80°Ny és 92°K-100°K hosszúság fokain, akárcsak a 89,8°É-tól északra vagy a 89,8°D-től délre.
  
Line 99: Line 110:
 
!colspan="2"|Δv
 
!colspan="2"|Δv
 
|-
 
|-
| [[Ike]]
+
| [[Ike/hu|Ike]]
 
|colspan="2"| ~300&nbsp;m/s
 
|colspan="2"| ~300&nbsp;m/s
 
|-
 
|-
| [[Kerbin]]
+
| [[Kerbin/hu|Kerbin]]
 
|colspan="2"| ~620&nbsp;m/s
 
|colspan="2"| ~620&nbsp;m/s
 
|-
 
|-
| [[Dres]]
+
| [[Dres/hu|Dres]]
 
|colspan="2"| ~820&nbsp;m/s
 
|colspan="2"| ~820&nbsp;m/s
 
|-
 
|-
| [[Eve]]
+
| [[Eve/hu|Eve]]
 
|colspan="2"| ~1080&nbsp;m/s
 
|colspan="2"| ~1080&nbsp;m/s
 
|-
 
|-
| [[Jool]]
+
| [[Jool/hu|Jool]]
 
|colspan="2"| ~1350&nbsp;m/s
 
|colspan="2"| ~1350&nbsp;m/s
 
|-
 
|-
| [[Eeloo]]
+
| [[Eeloo/hu|Eeloo]]
 
|colspan="2"| ~1580&nbsp;m/s
 
|colspan="2"| ~1580&nbsp;m/s
 
|-
 
|-
 
+
| [[Moho/hu|Moho]]
| [[Moho]]
 
 
|colspan="2"| ~2100&nbsp;m/s
 
|colspan="2"| ~2100&nbsp;m/s
 
|-
 
|-
Line 142: Line 152:
 
File:Duna_Ike_Eclipse.png|Az Ike részben takarja a Kerbolt. Megjegyzés: homályos fény a napelemek nem töltenek.
 
File:Duna_Ike_Eclipse.png|Az Ike részben takarja a Kerbolt. Megjegyzés: homályos fény a napelemek nem töltenek.
 
File:Duna from ike.png| A Duna az Ike felszínéről figyelve.
 
File:Duna from ike.png| A Duna az Ike felszínéről figyelve.
 +
File:DunaExplorer.png |Egy szép látvány a Duna felszínéről: a Kerbol, az Ike és a leszállóegység.
 
</gallery>
 
</gallery>
  
Line 150: Line 161:
 
|description=Rendhagyó képződmények
 
|description=Rendhagyó képződmények
 
|content=
 
|content=
* A Duna felszínén, egy nagy emlékmű a bevésés egy [[List of easter eggs/hu#Duna|kerbál arc]]ra emlékezet, utalva a hírhedt "A Mars arcára" amelyet a Mars Cydonia Mensae területen fedeztek fel a 1970-es években.  
+
* A Duna felszínén, egy nagy emlékmű a bevésés egy [[List of easter eggs/hu#Duna|kerbál arc]]ra emlékezet, utalva a hírhedt „A Mars arcára” amelyet a Mars Cydonia Mensae területen fedeztek fel a 1970-es években.  
 
* A felszín alá temetve, egy kisebb kamera, a hasonló [[w:Curiosity (rover)|Curiosity]] holdjáróéhoz.
 
* A felszín alá temetve, egy kisebb kamera, a hasonló [[w:Curiosity (rover)|Curiosity]] holdjáróéhoz.
 
* Az egyik rendhagyó képződmény a Dunán, egy kicsi piramis szerű hegy SSTV jeleket bocsájt ki. Mikor megfejtették egy diagramszerű kép amelyen három alak áll a hegy mellett, azt sugallva hogy a Dunát már valamikor lakták vagy meglátogatták korábban.
 
* Az egyik rendhagyó képződmény a Dunán, egy kicsi piramis szerű hegy SSTV jeleket bocsájt ki. Mikor megfejtették egy diagramszerű kép amelyen három alak áll a hegy mellett, azt sugallva hogy a Dunát már valamikor lakták vagy meglátogatták korábban.

Latest revision as of 00:12, 3 July 2020

Duna
Duna
Duna a pályáról nézve
Bolygó a Kerbol
Orbitális jellemzők
Fél nagytegely 20 726 155 264 m [Note 1]
Apoapszis 21 783 189 163 m [Note 1]
Periapszis 19 669 121 365 m [Note 1]
Pálya excentricitása 0.051
Pályahajlás 0.06 °
Periapszis szöge 0 °
Felszálló csomó hossza 135.5 °
Valódi anomália 3.14 rad (nál 0s UT)
Keringési idő 17 315 400 s
801 d 3 óra 50 perc 0.1 s
Szinodikus keringési idő 19 645 697,3 s
Szökési sebességek 7 147 - 7 915 m/s
Fizikai tulajdonságok
Egyenlítői sugár 320 000 m
Egyenlítői kerület 2 010 619 m
Felszín terület 1,2867964×1012 m2
Tömeg 4,5154270×1021 kg
Standard gravitációs paraméter 3,0136321×1011 m3/s2
Sűrűség 32 897,302 kg/m3
Felszíni gyorsulás 2,94 m/s2 (0.3 g)
Kozmikus sebesség 1 372,41 m/s
Siderális rotációs időszak 65 517,859 s
3 d 0 óra 11 perc 57.9 s
Nap napja 65 766,707 s
3 d 0 óra 16 perc 6.7 s
Siderális forgási sebesség 30,688 m/s
Szinkron pálya 2 880,00 km
Hatássugár 47 921 949 m [Note 1]
Légköri jellemzők
Légkör jelenléte Igen
Tengerszínti légnyomás 6,75500 kPa
0.066667 atm
Légkörmagasság 50 000 m
6,7×10-8 atm
Hőméréskletmin -123.15 °C 150 K
Hőmérsékletmax -40.15 °C 233 K
Az oxigén jelen van Nem
Tudományos szorzó
Felszín 8
Fröcskölt N/A
Alsó Légkör 5
Felső légkör 5
Közeli űr 7
Távoli űr 5
Felépülés 5

  1. 1.0 1.1 1.2 1.3 A távolságok az égitestek középpontjából vannak számítva, nem a felszítől(játékkal ellentétben)

A Duna a negyedik bolygója a Kerbol rendszernek és a Mars megfelelője a Kerbal Space Program világában. Többnyire vörös fehérlő jégsapkákkal és egyetlen természetes holdja van, az Ike. Az Ike mérete és a Dunával való közelsége kölcsönösen egymáshoz kötött tengelyforgást [tidally locked] eredményezett.

Megfelelő levegőfékezéssel, egy körút a Kerbinről a Duna pályájára és vissza durván 1700 m/s Δv-t igényel, kevesebbet mint akármelyik másik bolygó meglátogatása. A Dunát többnyire könnyű megközelíteni, mivel a pályahajlása alacsony.

Játékbeli leírás

Úgy is ismerik mint a vörös foltot, amelyet akkor láthatsz, ha erősen bandzsítasz, a Duna hosszú ideje egy csoda a kerbálok számára.

A bolygónak sokan csodálattal adóznak a feltűnő vörös színe miatt amely határozott kontrasztban áll a zölddel.

Kerbál Csillagász közösség

Tájleírás [Topography]

A Duna topográfiai térképe - ISA MapSat pluginnal készült

Duna felszíni magassága 124 és 8264 méter közt változik. A hegyláncai veszélyt jelentenek a leszálló eszközökre, különösen a vékony légkör ismeretében, amely nagyon enyhe biztonságos levegőfékeződést tesz lehetővé, és a Duna kiterjedt jeges sarkvidékeit okozza. A Dunának több krátere van, de mind egészen lepusztult, valószínűleg a széltől.

Több "tenger" (sötét talajú nagy területek) található a mélyebben fekvő régiókban. A simaságuk és mély elhelyezkedésük jobb levegőfékezést tesz lehetővé, ami megkönnyíti a leereszkedést, valamint ezzel ideális leszállóhelyet biztosít az (űr)repülők számára. Igaz ezek a területek némileg egysíkúak a szó másik értelmében is. Valószínűleg tómedrek, tengerfenekek lehettek, már amikor még folyékony tavak voltak a Dunán a múltban.

A Duna felszínén több rendhagyó képződmény található.

Tájegységek [Biomes]

A Duna tájegységtérképe
A Duna felszínén mindössze 5 tájegység található:
  • Felföldek [Highlands]
  • Középföldek [Midlands]
  • Alföldek [Lowlands]
  • Kráterek [Craters]
  • Sarkvidékek [Poles]

Légkör [Atmosphere]

A hőmérésklet [Temperature] és a nyomás [Pressure] a szintmagasság [Altitude] függvényében.
A Duna északi sarkvidéke

A Duna légköre 50 000 méteres szintmagasságig tart. A sűrűsége 6,7%-a Kerbinének - 6,755 kilopascal (0,067 atmoszféra) a tengerszinten és nagyobb magasságokban még ritkább a Kerbinen tapasztalhatóhoz képest. A Duna legmagasabb csúcsán a légkör sűrűsége 2,4 kPa. Összehasonlításul a Kerbinen a légkör nyomása a 14 975 m magasságban felel meg a Duna tengerszinti nyomásának. Ez az alacsony sűrűség miatt az ejtőernyők fél-kinyílása sokkal mélyebben történik.

Összehasonlítva a többi légkörrel rendelkező égitesttel a Duna légköre a legvékonyabb. Még a Jool hold Laythe is sokkal sűrűbb és vastagabb légkört mondhat magáénak. A légkörnek vöröslő vagy barnálló tónusa van magában. A megvilágított légkör a sarkvidékeken is színes, miközben maga a felszín fehér.

A Duna légkörének átlagos molekulatömege 42 g/mol, és az adiabatikus tényezője is 1,20. Habár az összetétele ismeretlen, az értékek lényegében szén-dioxid alapú légkört jelentenek.

Ahogy minden légköre is exponálisan csökken - változó léptékmagassággal - a szintmagasság függvényében. A következő táblázat a szintmagasságokon uralkodó nyomást mutatja be.

Szintmagasság (m) Nyomás (Pa) Nyomás (atm)
0 6 755 0,067
2 500 5 136 0,051
5 000 3 774 0,037
7 500 2 663 0,026
10 000 1 797 0,018
15 000 716,9 0,007
20 000 241,0 0,002
25 000 91,73 0,001
30 000 32,90 0,000
40 000 4,918 0,000
50 000 0 0,000

A Duna felszíne hideg, az átlaghőmérséklet körülbelül -23 °C. A levegő hőmérséklete 30 km-es magasságig csökken, 30-45 km magasságban egy -123 °C hőmérsékletű izotermikus réteg található. A levegő hőmérséklete változik a szélességi fok és a napszak szerint. Az egyenlítőn este -20 °C van, nappal -2 °C. A sarkokon ez -90 °C és -85 °C közt van. Mivel a forgástengelye nem zár be szöget a keringési tengellyel, a Dunán sincsenek évszakok.

Leszállás [Landing]

A levegőfékezés üzemanyagot spórolhat meg a pálya- és a felszíni sebesség nagyarányú csökkentésével. A levegőfékezéskor alacsony szögben történő belépéssel maximalizálni kell a légkörben töltött időt, valamint - a cél figyelembe vételével - előnyben kell részesíteni az alacsonyan fekvő helyeket. Becslések szerint az ideális levegőfékezési magasság 13 000 méter, amely segítségével a viszonylag alacsony Δv szükségletet mellett alakítható ki egy stabil pálya.

Bár az ejtőernyők kinyílnak a Dunán, de a légkör olyan vékony, hogy az ernyők általában nem képesek az eszközt a biztonságos leereszkedéshez szükséges mértékben lelassítani, emiatt fokozottan használni kell a fékezőernyőket, és többnyire a hajtóművek segítségét is igénybe kell venni.

Egy kilenc kerbálos telep a Dunán

Repülés [Flying]

5 km alatti magasságokban a Duna légköre elég sűrű hogy a szárnyak elég felhajtóerőt hozzanak létre a repüléshez. Vízszintes le- és felszállás repülőgépekkel főleg a "tengerek" térségében elegendő szárnyfelülettel könnyen megvalósítható. A sugárhajtóművek nem üzemelnek a működésükhöz szükséges oxigén hiánya miatt.

Felszállás [Lifting off]

Egy felszállás a felszínről az alacsony Duna körüli pályára ( 50 km magasság durván 950 m/s. sebességgel) közelítően 1400 m/s Δv szükséges.

Az esési sebesség, amely az optimális emelkedési sebességet is jelenti a játék aerodinamikai modellje szerint, a Duna különböző magasságában a nyomás függvényében változik.

Pályajellemzők [Orbital statistics]

A Duna szinkronpályája 2 880,00 km magasan van a Duna felett. A pályasebessége 306,88 m/s és a keringési idő egybeesik a Duna napszakaival (18,2 óra vagy 65 517,859375 másodperc). Ez megegyezik az Ike pályájával, így ha az eszköz pályája nem tökéletesen pontos, akkor végül az Ike el fogja fogni.

A fél-szinkron pálya ½ Duna nap (9,1 óra vagy 32 758,9295 másodperc) egy 1 695,87 km magas pálya 386,65 m/s pályasebességgel.

Természetes holdak [Natural satelites]

TinyIke.png
Ike

Az Ike az egyetlen kísérője a Dunának. Viszont ez a bolygójához képesti legnagyobb hold. Könnyen az Ike vonzáskörébe kerülhet az aki a Dunára utazik.

Az Ike megfigyelése [Observation of Ike]

Ikes libration.gif
Egy mozgókép az Ike mozgásáról a Duna felszínéről figyelve

Az Ike különleges pályája a holdat közvetlenül a Duna földrajzi hosszúságainak egy rövid szakasza felett tartja. Az átlagos Duna hosszúság amely felett az Ike közvetlenül tartózkodik (a zeniten) az 6 fok keletre, de az Ike pályájának elnyújtottsága miatt 2 és 10 fok között leng, és kissé megnő és összemegy a Dunáról szemlélve. A hosszúság amely felett az Ike a zeniten van szintén leng 0,2 fok dél és 0,2 fok észak közt köszönhetően az Ike pályahajlásának. Ettől az Ike úgy tűnik, mintha fel és le forogna de a meglehetősen kicsi pályahajlás miatt ez hatás alig észrevehető. Ezeket a jelenségeket együtt librációnak nevezzük . Az Ike helyzetének láthatár feletti lengése mint az Ike lenyugvása és felkelése megfigyelhető a Duna 88°Ny-80°Ny és 92°K-100°K hosszúság fokain, akárcsak a 89,8°É-tól északra vagy a 89,8°D-től délre.

Bolygóközi utazás [Interplanetary Travel]

Az alacsony Duna körüli pályáról, a más égitestektek pályájának eléréséhez szükséges Δv:

Égitest Δv
Ike ~300 m/s
Kerbin ~620 m/s
Dres ~820 m/s
Eve ~1080 m/s
Jool ~1350 m/s
Eeloo ~1580 m/s
Moho ~2100 m/s

Időléptékezés [Reference Frames]

Időlépték Legkisebb magasság
bármely
5× 50 000 m (légkör felett)
10× 50 000 m (légkör felett)
50× 60 000 m
100× 100 000 m
1 000× 300 000 m
10 000× 600 000 m
100 000× 800 000 m

Galéria

Érdekességek [Trivia]

  • A Duna név vonatkozhat a sivatagos tájra vagy a Frank Herbert Dune novellájára.
  • A mélyen fekvő területek alakja a Duna egyenlítője mellett Európára emlékezett.
Spoiler: Rendhagyó képződmények
  • A Duna felszínén, egy nagy emlékmű a bevésés egy kerbál arcra emlékezet, utalva a hírhedt „A Mars arcára” amelyet a Mars Cydonia Mensae területen fedeztek fel a 1970-es években.
  • A felszín alá temetve, egy kisebb kamera, a hasonló Curiosity holdjáróéhoz.
  • Az egyik rendhagyó képződmény a Dunán, egy kicsi piramis szerű hegy SSTV jeleket bocsájt ki. Mikor megfejtették egy diagramszerű kép amelyen három alak áll a hegy mellett, azt sugallva hogy a Dunát már valamikor lakták vagy meglátogatták korábban.

Megjegyzések