Difference between revisions of "Navball/hu"

Latest revision as of 17:10, 25 February 2015

A navigációs gömb (navball) egyike az elsődleges műszereknek, amellyel irányítani lehet a járműveket. A navigációs gömb megértése létfontosságú a sikeres repüléshez, mind az űrben, mind a légkörben. Mikor a kamera nem követő [chase] módban van, csak ez a gömb árulja el a jelenlegi irányt, és hogy a forgatási parancsok hogyan hajtódnak végre. A műszer némileg emlékezet a repülőgépeken használatos műhorizontra.

1: A jelenlegi viszonyítási pont
2: Jelenlegi sebesség
3: RCS állapot (működik)
4: SAS állapot (működik)
5: Jelenlegi gázadagolás
6: Jelenlegi g-hatás
7: A pályamódosítás által megkívánt Δv
8: A pályamódosítás adatai
9: A gömb irányjelet és több helyzetjelet mutat
10: A jelenlegi haladási irány fokokban
11: A navigációs gömb elrejtése

Viszonyítási pont [Point of reference]

Mivel a térben minden mozgás relatív, a viszonyítási pont határozza meg, hogy a távolságok illetve a sebességvektorok honnan számítódnak. Erre a területre klikkelve a viszonyítási pont a Surface (Felszín) és az Orbit (Pálya) között változtatható, ahogy azt a zöld szöveg jelzi. Ha ki van választva egy célpont, akkor egy harmadik lehetőség is fennáll, a Target (célpont). A viszonyítási pont megváltoztatása megváltoztatja az helyzet jeleket mint a prográd és a retrográd jeleket (alul részletezve).

Egy bolygóra, vagy más égitestre való leszálláskor fontos, hogy a viszonyítás a Surface (Felszín) állapotban legyen, hogy számoljon az égitest forgásával. A pályamódosításoknál (értsd nem leszállás vagy felemelkedés), a bolygó mozgása nem fontos, kivéve a szinkronpályák esetén, amikor a viszonyításnak Orbit (Pálya) állapotban kell lennie, amely olyan mint a felszín csak nem számol a bolygó forgásával.

Sebesség [Speed]

A sebességet a viszonyítási ponthoz van viszonyítva és méter/szekundumban (m/s) van megadva. A sebesség sosem negatív. Még akkor sem, ha egy célponthoz képest van számítva a mozgás (például csatlakozási manőver esetén), akkor is csak pozitív szám lesz a sebesség.

A gömb műszer [Ball instrument]

A legfontosabb rész a középső gömb, amely mutatja a pillanatnyilagi irányát a járműnek és több irányt amely fontos a további mozgások szempontjából.

Amíg a felszínen van a kék háttér jelzi az ég-felé mutató irányt (fel, a tömegközépponttól el), amíg a barna jelzi a talaj-felé mutató irányt (fel, a gravitáció felé). A vékony fehér vonal amely elválasztja a kék és a barna féltekét a műhorizont. A mutatók ahhoz az alkatrészhez vannak viszonyítva, amelyikről a jármű irányítva van, nem pedig a legközelebbi égitesthez, célponthoz, vagy pályasíkhoz. Ezt meg lehet változtatni a Control from Here (innen irányítva) lehetőség kiválasztásával, amely megjelenik a járművön található csatlakozó kapukra (dokkoló) vagy az irányító egységekre történt jobb-klikkeléskor.

A szintjelző [Level indicator]

A szintjelző egy aranyszínű V-alak a gömb közepén, amely mutatja, hogy a jármű merre néz (a jármű irányát). A szintjelző sose mozdul el, a gömb fordul el alatta, ezzel egyfajta ablak nézetet biztosítva mindenféle ablak nélkül. Például a csűrés tengely körül való forgatás egy körbeforgatással állítja feje tetejére a gömböt.

A jelek [Markers]

A gömbön alapesetben három pár különböző jel van. A jelek, kivéve a manőver jelet, párban vannak, és az ellentétes értelmű jelek a gömb ellentétes oldalán találhatóak. A jelek mindig az éppen érvényben lévő viszonyítási ponthoz igazodnak, és a manővercsomók vektoraival ellentétben elmozdulnak a manőver

Progád és retrográd

A zöld prográd jel mutatja a haladás irányát (amely nem feltétlen az az irány, amerre a jármű néz). Következésként a retrográd irány mindig az ellenkező irányba mutat, arra, ahonnan a jármű jön. Ha a prográd jel pontosan a szintjelzőn van, akkor a jármű egyenesen "előre" néz a haladási irányba. Ha a szintjelző a a retrográd jelen van, a jármű a "hátra" néz, a haladási iránnyal ellentétesen. Ha a jármű egy égitest körül kering, akkor ezek a jelek szépen fokozatosan mozognak, mivel a keringési pálya elliptikus, miközben a jármű megtartja az irányát. A prográd irányban történő égetés gyorsítja a járművet, a retrográd irányba történő égetés viszont lelassítja. Ha nem pontosan prográd vagy retrográd irányban égetünk, akkor a prográd-retrográd jelek külső hatás nélkül is elmozdulnak arról a helyről, amerre mutatnak. Ez két jel létfontosságú a rakéták felemelkedésénél illetve a leszállásánál lévén a gravitációs forduló lénygében a gyorsulás és a sebességvektorok összehangolásáról szól. Ezek az irányok szintén hasznosak a hintamanőverek finomításakor. A prográd gyorsítás visszaemeli a túl mély közelpontot a garvitációs parittyához, míg a retrográd égetéssel csökkenthetjük ennek magasságát a gravitációs fékezés vagy levegőfékezés végrehajtásakor.

Normál és anti-normál

A normál illetve anti-normál irányban történő gyorsítás megváltoztatja a pálya dőlésszögét. A navigációs gömbön a normál és az anti-normál vektorok az egyenlítő vonalon találhatóak pontban félúton a prográd és a retrográd jelek közt. Ezek az irányok segítségével lehetséges az égitestek illetve más eszközöknek a pályahajlásához való összeegyeztetésére használhatóak. Mivel a pályasíkok csak egy süllyedő és egy emelkedő csomó helyén egyeztethetőek a megkívánt hatékonysággal, ezekhez a pályamódosításokhoz, akárcsak a döntött Hohman átmenetet hasznosabb a manővercsomókat használatával végrehajtani. A hintamanőverekkor viszont roppantul jól használható, hogy a közelítéskor egy apró normál gyorsításának hatására a kimenő mozgáspálya dőlésszögének finom megváltoztatása roppant hatékonyan javíthat a célmegközelítésen.

Sugárirányú befelé és sugárirányú kifelé [Radial in and radial out]

A sugárirányú befelé irány a körülkeringet égitest felé mutat (a navigációs gömbön a barna félgömb közepére), míg a sugárirányban kifelé irány közvetlenül az égitesttől kifelé mutat (a kék félgömb középpontjába), benne vannak a pálya síkjában és 90°-kal térnek el a prográd iránytól. A sugárirányú égetés hatásra a keringési pálya úgy forog körbe a jármű körül, mint a forgó hulla-hopp karika a bot körül. A sugárirányú égetés a kevésbé hatékony módja a pályamódosításának - a prográd és a retrográd gyorsítások sokkal hatékonyabbak, emiatt leginkább akkor használatosak, mikor az adott pályamódosítást a pályasebesség megváltoztatása nélkül kívánjuk végrehajtani - például mikor a hintamanővert az égitest felszínéhez közelebb akarjuk végrehajtani, de értelemszerűen nem akarjuk a pályasebességet csökkenteni, vagy fékezéskor és befogáskor kifelé gyorsítással emelhetünk a közelponton sebességnövelés nélkül - ilyenkor a közelítési pályaszakasz egy távoli pontjában végzett befelé gyorsítással ezt hatékonyan végrehajthatjuk. Ezen felül a leszálláskor ha a gyorsítás irányának a retrográd irányból a sugárirányban befelé mozdításával lehetséges némileg szabályozni a szintmagasságot.

A cél-prográd és a cél-retrográd

Ha a célpont ki lett választva, a lila ikonok jelzik a célpont közvetlen irányát. Mivel a célpont rendszerint mozog, a jelek is mozognak velük együtt. Általában a céljel és a sebességjelző nem követi pontosan ugyan azt az útvonalalt, és hajlamosak elsodródni. Ez fontos a csatlakozás [docking] esetében, amely estében rendszeres figyelést követel meg hogy a járművet az irányban tarthassuk.

Manőver-prográd [Maneuver prograde]

Ha egy manővert megtervezünk a térképen, a kék manőver-jel [maneuver marker] mutatja az irányt a szükséges égetéshez. Ez az egyetlen jel, amelynek nincs átellenes párja, viszont egy kék nyíl mutatja a manőver-jellel átellenes félgömbön a manőver irányába mutató legrövidebb irányt.

Navigációs jelek

→ Főcikk: Navigációs jelek

Az egyes felmérési szerződések esetén lehetőség van a térképnézeten kijelölni célnak az adott felmérés helyszínét. Ilyenkor az adott megfigyelésnek megfelelő jel jelenik meg a navigációs gömbön amely a célhelyszín felé mutat. A jelek színe különbözik a különböző megbízásokkor.

A jelek a következőek lehetnek:

A gömb műszeren lévő szimbólumok

• 

  Szintjelző

• 

  Prográd

• 

  Retrográd

• 

  Normál

• 

  Anti-Normál

• 

  Sugáriányú Befelé

• 

  Sugárirányú Kifelé

• 

  Cél-prográd

• 

  Cél-retrográd

• 

  Manőver­-prográd

• 

  Legénységi Jelentés

• 

  Űrsétajelentés

• 

  Talajminta

• 

  Hőmérséklet­mérés

• 

  Légköri Nyo­másvizsgálat

• 

  Szeizmikus Megfigyelés

• 

  Garvitáció­letapogatás

• 

  Légkör­elemzés

Az információk

A pályamódosítás információi [Maneuver Information]

A pályamódosításokkor, megjelenik egy a pályamódosítás által megkívánt Δv kijelző, egy zöld sáv és egy rövid szöveg a gömb jobb oldalán. A sáv szemlélteti a pályamódosítás végrehajtásához szükséges teljes Δv mennyiségét, és a sáv a gyorsítás végrehajtásának függvényében fog kiürülni. A sáv nincs skálázva, mindig teljes magassággal kezd, függetlenül a szükséges gyorsítás nagyságától. Alatta az Est. Burn: időtartam [estimated burn time:] (becsült égetési idő) található, amely a gyorsítás előre látható idejét jelzi. Ez az egyszerű becslés a pillanatnyilag működésbe helyezett hajtóművek legnagyobb tolóerejével számol. Ha hajtóműveket ki- vagy bekapcsolunk, akkor a becsült égetési idő a lekövetve változásokat az új becslést fogja mutatni. A becslés nem változik, ha a hajtóművek a 100%-nál alacsonyabb tolóerővel működnek - egyszerűen lassabban számol vissza. A becsült égetési idő alatt található Node in T-időtartam feliratban mutatja a következő manővercsomó elérésig hátralévő időt. A lehetőségek változóak:

• El lehet kezdeni a manővercsomó előtt, befejezve T-0 időre
• Fele idővel előtte elkezdeni, és így a szükséges Δv fele már elérve lesz T-0 időre - (a szerkesztő ajánlásával)
• Az égetést pont T-0 időben kezdeni el

A gázadagolás [Throttle]

A gázadagolószint [throttle] mutatja, hogy jelenlegi fokozat működő hajtóművei mennyi teljesítményt adnak le (százalékosan). Bizonyos hajtóműveknél óvakodni kell a folytonos teljes gázon való működtetéstől, mivel ezek túlmelegedhetnek és tönkremennek. Egyetlen gázadagoló irányítja az összes hajtóművet, így ha a hajtóművek nincsenek kiegyensúlyozva , akkor az egyes hajtóműveket a beállításaikban kell egyenként beszabályozni. A gázadagolás itt is százalékos alapon működik, nem pedig abszolút értékben, így még a nagyobb hajtómű alacsonyabb gázadagolással is több tólóerőt szolgáltathat, mint a kisebb teljes gázon. A szilárd hajtóanyagú rakéták teljesítményét nem lehet szabályozni.

Haladási irány [Heading]

A haladási irány [heading] egy iránytű amely mutatja, hogy a jármű merre néz, fokokban felosztva 0°-tól, - amely a tiszta észak - 359°-ig, órajárással megegyező irányban (ami azt jelenti, hogy a 90° azonos a keleti iránnyal).

Orrmeredekség [Pitch]

A orrmeredekség [pitch] fokban van megadva, +90° (fel) és -90° (le) tartományban. Hogy könnyebben látható legyen a pozitív és a negatív bólintás a navigációs gömb alsó féltekéje barna a felső pedig kék színű.

Csűrés szöge [Roll Angle]

A csűrés szöge [roll angle] a szintjelző által mutatott szint. Ha a szintjelző párhuzamos a szaggatott szintvonalakkal, akkor a repülőgép vízszintes helyzetben van. Egyesítve annak ismeretével, hogy a kék jelenti az eget a barna pedig a talajt, még fejjel lefelé repülést is ki lehet zárni.

G-hatások [G forces]

A g-hatás [g force] jelző jól láthatóan jeleníti meg a gyorsulás mértékét amelyet a gravitáció és a gyorsulás értéke ad, g-ben mérve. Egy g közelítőleg 9,81 m/s². Ne keverjük össze az SI-egység grammal. A g-hatás lehet pozitív (felfelé a skálán) vagy negatív (lefelé). A nagyon magas g-hatás (a vörös zóna a skálán) megölheti a kerbonautákat, és tönkreteheti az alkatrészeket.

Mutasd/Rejtsd el [Show/Hide]

Ráklikkelve a kis nyílra a navigációs gömb tetején (Hide (elrejt)) kapcsolja a képernyőn való megjelenését.

Alapvető irányítás [Basic controls]

Ezek a legegyszerűbb irányításai a járműnek, a cselekvések rövid leírásával, az alapértelmezett billentyűparancsokkal:

• W a szintjelzőt lefelé mozgatja a gömbön.
• S felfelé mozgatja.
• A balra mozgatja.
• D jobbra mozgatja.
• Q az óra járással ellentétesen forgatja.
• E az órajárással megegyező irányban forgatja.

Külső hivatkozások

• Műhorizont a Wikipédián
• Repülőgép-fedélzeti műszer a Wikipédián
• Repülési alapfogalmak a Wikipédián